Összeborulnak az atlantisták, vagy jön az oroszbarát populizmus – ez a szlovák választás tétje

Legfontosabb

2023. szeptember 30. – 07:44

Összeborulnak az atlantisták, vagy jön az oroszbarát populizmus – ez a szlovák választás tétje
Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt vezetője, Robert Fico volt kormányfő, a Smer – Irány Szlovák Szociáldemokrácia párt vezetője, Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia párt vezetője és Peter Pellegrini korábbi szlovák kormányfő, a Hlas – Hang Szociáldemokrácia párt vezetője a szlovákiai választásokat megelőző televíziós vitán vesz részt Pozsonyban 2023. szeptember 21-én – Fotó: Jakub Gavlak / MTI / EPA

Másolás

Vágólapra másolva

Szlovákiában szombaton tartják azt az előrehozott parlamenti választást, amiről még januárban döntöttek a koalíciós kormányzásban megbukott jobbközép kormánypártok. A választás két legfőbb esélyese:

  • Robert Fico volt kormányfő a Smer – Szlovák Szociáldemokrácia nevű pártjával sokáig a választás egyértelmű esélyesének tűnt,
  • az utolsó felmérésekben viszont feljött a nyakára a Zuzana Čaputová államfőhöz köthető és most még parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia (PS) nevű baloldali-liberális erő.

A 2020-as választás után felállt többpárti koalíció egyik célkitűzése az volt, hogy leváltsák a Fico nevével egybeforrt maffiakormányzás rendszerét – de a koronavírus-járvány túl nehéz falatnak bizonyult a kormánypártoknak, ami politikai vitákhoz, bizalmatlansághoz, szakításokhoz és hangos jelenetekhez vezetett.

És ahhoz, hogy Fico újult erővel tért vissza a politikába.

Bár a 2018-ban lemondott kormányfőt a három évvel ezelőtti választások után leírták, és még eljárások is indultak ellene, a koronavírus-járvány miatti korlátozások elleni tüntetésekben újra meg tudott erősödni, hogy erre ráerősítsen az ukrajnai háború folyamán az oroszbarát, Amerika-ellenes üzeneteivel. Fico ígéretet tett arra, hogy véget vetne Ukrajna katonai támogatásának, ezért esetleges visszatérése ezen a téren is változást hozhatna.

Azonban bármi is legyen az eredmény, nem feltétlen az első hely a lényeg, hanem az ezután következő koalíciós helyezkedés – az arányos választási rendszer miatt ugyanis mindenképpen szövetséget kell majd kötnie a győztes erőnek.

Ebbe a felvidéki magyar pártoknak valószínűleg nem sok beleszólásuk lesz, mert a felmérésekben elmaradni látszottak a bejutási küszöbtől, miközben a magyar szavazókra már a szlovák pártok is hajtanak.

Koalíciót kötöttek, majd összeomlottak

Bár eredetileg csak 2024 tavaszán tartották volna a következő parlamenti választást Szlovákiában, a szavazást a 2022 végén kialakult kormányválság miatt előrehozták idén szeptemberre. A szombati voksolás előtt úgy tűnik, valamennyit csökkent a Smer előnye a Progresszív Szlovákiával szemben. Azonban mivel az utolsó közvélemény-kutatásokat szerdán közölték a szlovák lapok, azóta pedig életbe lépett az országban a kampánycsend, nem lehet megjósolni, mi lesz a választások végeredménye.

Különösen azok után, hogy a 2020-as választás előtti időszakban is minden közvélemény-kutatás a Smer mérsékelt előnyét mérte a szétzilált jobbközép erőtérrel szemben – és csak az utolsó kutatások jeleztek némi győzelmi esélyt Igor Matovič mozgalmának, az Egyszerű Embereknek (OL’aNO). Az esélyből győzelem lett: 25 százalékkal nyerték meg a választást, magasan a 18 százalékkal végző Smer előtt.

Azonban amilyen gyorsan felfutott az Egyszerű Emberek népszerűsége, olyan gyorsan be is zuhant, amint a párt kormányra került a jobbközép koalíciós partnereivel – a liberális Szabadság és Szolidaritástól (SaS) kezdve a konzervatív Emberekért (Za l’udí) pártján át a populista Család Vagyunk (Sme Rodina) formációjáig.

A népszerűségi indexet ezután évekig a Smerből kivált volt kormányfő, Pellegrini új pártja, a Hlas – Hang Szociáldemokrácia vezette. Pellegrini 2018-ban azért vette át a kormányfői posztot Ficótól, mert az oknyomozó újságíró, Ján Kuciak elleni merénylet utáni népfelháborodás a kormányt is megingatta. Fico ezek után ugyan megmaradt a Smer elnöki posztján, azonban már a választás környékén érezni lehetett a feszültséget közte és Pellegrini között – ami végül ki is csúcsosodott a szakadásban.

Fico visszatért a néptribün szerepébe

Ficóra aztán rájárt a rúd 2021 végén: előbb egy PCR-tesztet hamisított, hogy lerövidítse a koronavírus-járvány miatt hozott karanténintézkedését, majd egy videófelvétel tanúsága szerint korrupciós ügyekben letartóztatott oligarchák ügyvédjeivel egyeztetett. Utóbbi ügy kapcsolatban volt azzal az akcióval, amelynek keretében a szlovák Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) több magas beosztású rendőrtisztet is őrizetbe vett.

A volt kormányfő azt állította, semmilyen törvényt nem szegett meg – azonban bujkálás helyett előremenekült, és a kormányt kezdte támadni a koronavírus-járvány kezelése miatt. Népszavazási kezdeményezést is indított, hogy idő előtt váltsák le a kormányt a posztjáról, amire összejött elég aláírás, és sikerült felhoznia támogatottságát annyira, hogy versenybe kerüljön Pellegrinivel szemben.

Választási plakátok Pozsonyban – Fotó: Tomas Tkacik / SOPA Images / LightRocket / Getty Images
Választási plakátok Pozsonyban – Fotó: Tomas Tkacik / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

Bár a 2023 elején tartott népszavazás maga érvénytelen lett, így is elérte célját, hiszen eddigre sikeresen felszámolta magát a jobbközép koalíciós kormány – olyannyira, hogy tavasszal már Zuzana Čaputová köztársasági elnöknek kellett miniszterelnök-jelöltet állítania a civakodó pártok helyett. Így került a modernkori Szlovákia élére első alkalommal magyar kormányfő Ódor Lajos közgazdász személyében. Róla és az akkori szlovákiai politikai helyzetről itt írtunk bővebben.

2023 márciusára pedig a Politico közvélemény-kutatásokat átlagoló adatsora szerint beért Fico kampánya: első helyre került a Smer a kutatásokban, a nyár folyamán pedig tovább erősödött.

Részben az oroszpárti, Amerika-ellenes kijelentései miatt, miszerint ő maga „egy lőszert se” küldene Ukrajnának a háborúhoz, amit szerinte eleve az amerikaiak gerjesztettek.

Részben pedig a bevándorlásellenes megszólalásai miatt – a volt kormányfő ráadásul éppen akkor erősítette fel a migrációs tematikát, miután Magyarország májustól kezdve szabadjára engedte a börtönökből az embercsempészet miatt elítélt külföldieket. Mi is írtunk arról, hogy Dél-Szlovákiába tömegével érkeznek bevándorlók, az érintett falvak helyzetéről riportot is készítettünk.

„Felmerült az, hogy az embercsempészek szabadon bocsátásával Orbán Viktor nem akart-e Robert Ficónak segíteni – ezt főleg Fico ellenfelei hangoztatták, mert szerintük így Orbán beavatkozott a választási kampányba. De alapvetően ez megmaradt a spekulációk szintjén” – mondta korábbi cikkünkben Szalay Zoltán, a Napunk felvidéki hírportál főszerkesztője.

Mindeközben Fico és párttársa, a volt belügyminiszter Robert Kaliňák ellen eljárások indultak. Erre Fico egyenesen „Európa fekélyének” nevezte hazáját, amely élén szerinte „bűnözők” állnak, a köztársasági elnök Washington érdekeit szolgálja, és egyébként is Szlovákia nem egy demokratikus jogállam, hanem egy „amerikai tartomány”. A szlovák Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség, a NAKA idén nyáron a szlovák titkosszolgálat vezetőinél és több magasrangú tisztviselőnél is razziát tartott, többük ellen eljárást is indítva. Ezt Fico egyenesen „rendőrpuccsnak” nevezte, aminek a célja az ellenzék likvidálása – erről részletesen itt írtunk.

Magyaroknak udvarolnak a szlovák pártok

Fico és Pellegrini mellett fontos szereplője a választásoknak a Progresszív Szlovákia is: a liberális párt jelöltje volt a 2019-es köztársasági elnökválasztáson Zuzana Čaputová, a sikeres kampány lendületét pedig tovább tudták vinni a későbbi európai parlamenti választásokra is. A 2020-as szlovák parlamenti választásra viszont nem: koalícióban indultak a Spolu (Együtt) nevű formációval, azonban közösen négy századponttal maradtak le a hétszázalékos koalíciós bejutási küszöbtől.

Ha a PS egyedül indul, már három évvel ezelőtt is parlamenti párt lehetett volna – meg is tanulták a leckét, és bár sokáig harmadik erőként futottak a Smer és a Hlas mögött, az utóbbi hetekre egyértelműen beelőzték Pellegrini visszacsúszó pártját. Sőt, a legutolsó kutatások szerint beérték Ficóékat is, egyes felmérések alapján pedig még akár győzhet is a szlovák politika fiataljainak is nevezett párt. A PS elnöke, Michal Šimečka szerint ha Fico újra hatalomra kerülne, azzal az orbáni politika irányába terelheti Szlovákiát, azaz támadásokat indíthat a demokratikus intézmények és a sajtószabadság ellen, és megkérdőjelezheti a független igazságszolgáltatást.

A Progresszív Szlovákia plakátjain Šimečka hol egyedül, hol a családjával együtt tűnik fel a mozgalom jelszava mellett: „Méltó jövőt mindenkinek”. Köztük a magyaroknak is, akik közül a Smer is a korábbinál több szavazatra számíthat: Šimečka a Napunknak és az Új Szónak adott interjújában is kiemelte, hogy az államnak kiemelten kell foglalkoznia a magyar kisebbség ügyével, intenzív kampányt folytatnak Dél-Szlovákiában, és céljuk, hogy „a szlovákiai magyarok otthon érezzék magukat itt Szlovákiában, ugyanakkor megőrizhessék identitásukat és ápolhassák kultúrájukat. Ez olyasvalami, amit liberális pártként egyedül mi kínálunk Szlovákiában”.

Ezt a kijelentést feltehetően vitatná Ravasz Ábel, aki a szintén liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) listáján kerülne be a parlamentbe. Ravasz korábban a Most-Híd vegyespártnál politizált, volt romaügyi kormánybiztos, azonban később kilépett, most pedig a Paraméternek arról beszélt: szociológusként úgy látja, egyik magyar pártnak sincs esélye bejutni a szlovák parlamentbe.

A felmérések alapján ez valószínűleg így lesz: bár a három százalék körül mért Szövetségnek még talán matematikai esélye lehet az ötszázalékos parlamenti küszöb megugrására, de a Most-Hídnak és a Magyar Fórumnak erre a maguk egy-egy százalékával aligha lehet bármi reménye. A szlovákiai magyar pártok választás előtti helyzetéről itt írtunk bővebben.

A hét elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is feltűnt a Szövetség kampányrendezvényein. Szijjártó Borsiban arról beszélt, minél erősebb a felvidéki magyarság, „magyarul, ha van parlamenti képviselete, annál nagyobb hozzájárulást is tud adni a magyar–szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez”. Szerdán Szijjártó az Új Szónak azt mondta, ez részéről „nem beavatkozás Szlovákia belügyeibe”, de a szlovák külügy az eset miatt bekérette a magyar nagykövetet.

Nehéz lesz a kormányalakítás

Azonban ahogy korábban írtuk, az utolsó pillanatig kiszámíthatatlan, mi lesz a szlovák választások végeredménye. A választási rendszer egyébként egy teljesen arányos listás szavazáson dől el: minden párt annyi mandátumot kap, ahány szavazatot elér, ha átlépi az 5 (koalíciók esetén 7) százalékos bejutási küszöböt.

Emiatt a modernkori Szlovákia történetében egyszer fordult elő, hogy egy párt abszolút többséggel kormányozni tudjon: Robert Fico Smerje 2012-ben ért el 50 százaléknál magasabb parlamenti többséget – 2016-ban viszont már koalícióba kényszerült a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és Bugár Béla Most-Hídjával.

Ha ebből az akkor igen abszurdnak tűnő formációból indulunk ki, akkor tulajdonképpen a mostani választás után is összejöhet bármilyen koalíció.

Önálló abszolút többségre ugyanis sem Ficóéknak, sem más politikai erőnek nem látnak esélyt a kutatók, így mindenképpen koalícióba kényszerülnek egymással a pártok. Kétféle lehetséges koalíciót valószínűsítenek előzetesen az elemzők:

  • Egy populista-oroszbarát szövetséget, amelynek a Smer lehet a vezető ereje, összefogva a jobboldal populistább-szélsőségesebb erőivel: a Sme Rodinával, az egykori partner SNS-szel, akár adott esetben a szélsőjobboldali Republikával. Ha ők kerülnek kormányra, akkor Orbán egyik régi szövetségesét kapná vissza, és nagy változás jöhetne Ukrajna támogatásában, hiszen Fico mellett az SNS sem küldene fegyvereket – sőt, a Republika egyenesen kilépne a NATO-ból.
  • De esélye lehet egy européer-centrista összeborulásnak is, ahol a Progresszív Szlovákia lenne a fő erő, behozva maga mellé az SaS-t, a kereszténydemokrata KDH-t, és akár még az OL'aNO-t is – igaz, a Matovič-párt a kampány utolsó heteiben szinte minden másik párttal összeveszett, vagy épp összeverekedett. Egy ilyen koalíció esetén erősödhet az ország atlantista elköteleződése, és még inkább elmélyedhet a Visegrádi Négyek válsága, hiszen Šimečka sem nagy barátja Orbánnak.

Igazán egyik szövetségbe se illene bele teljesen Peter Pellegrini Hlas pártja, de a Reuters elemzése szerint ők lehetnek a mérleg nyelve – hiszen mind a két oldallal tudnak kompromisszumot kötni. Ezek alapján Pellegrininek van a legtöbb esélye kormányra kerülni, igaz, valószínűleg nem a miniszterelnöki poszton.

A Niké sportfogadási iroda oddsai szerint egyébként a legnagyobb esélye továbbra is Ódor Lajosnak van arra, hogy november 1-jén a kormányfői posztra kerüljön – hiszen ha sem Robert Ficónak, sem Michal Šimečkának nem sikerül valamilyen koalíciót összehoznia, akkor a magyar közgazdász maradhat ügyvezetőként a poszton. Nem lenne meglepő ezután az sem, ha egy újabb előrehozott választást tartanának az országban – de ha össze is jönne egy koalíció, akkor sem lenne a miniszterelnöknek akkora hatalma, mint Orbán Viktornak Magyarországon.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!