Együtt múlta felül az ellenzék az illiberalizmust építő lengyel kormánypártot

Legfontosabb

2023. október 17. – 18:22

Együtt múlta felül az ellenzék az illiberalizmust építő lengyel kormánypártot
Liwiusz Laska, Magdalena Pietrzak és Sylwester Marciniak, az Állami Választási Bizottság tagjai (b-j) az előző napi lengyel parlamenti választások eredményéről tartott varsói sajtótájékoztatón – Fotó: Rafal Guz / EPA / PAP / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A legnagyobb frakciót adja, mégis minden bizonnyal ellenzékbe kerül a Lengyelországot két cikluson át vezető Jog és Igazságosság (PiS) a vasárnapi parlamenti választás után. A jogállamiságról és az EU-s forrásokért folyó vitájában a magyar kormány ezzel fontos szövetségesét veszíti el, Varsó várhatóan igyekszik rendezni a viszonyát Brüsszellel, elvégre olyan kormányfője lesz, aki 2019-ig az Európai Tanács elnöke volt. A Lengyel Tudományos Akadémia filozófiai–szociológiai intézetének adjunktusával és a CEU Demokrácia Intézetének vendégkutatójával, Zgut-Przybylska Edittel elemeztük, mi okozta a PiS vereséggel felérő eredményét, de azt is, hol vannak a töréspontok az eddigi ellenzék összefogásával várhatóan megalakuló kormánykoalícióban.

Hiába nyerte meg a vasárnapi lengyel választást az EU-szkeptikus, konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), az orbáni illiberalizmust magához közelinek érző Jarosław Kaczyński pártja két kormányzati ciklus után minden bizonnyal ellenzékbe kerül Lengyelországban. A PiS-nek nemcsak egyedül nem sikerült elég képviselői helyet szereznie a lengyel parlament alsóházában, a szejmben, hanem potenciális szövetségesével, a tőle is jobbra álló Konföderációval együtt sem. Igaz, az sem biztos, hogy a radikális párt, amely az Ukrajna elleni háború idején Lengyelországban szokatlanul oroszpárti, hajlandó lett volna szövetségre lépni a PiS-szel.

A stabil kormánykoalíció összehozására így a második helyen végzett, Donald Tusk vezette többpárti Polgári Koalíciónak (KO) van esélye, amelynek szintén szüksége lesz szövetségesekre. Ezeket azonban a 2007 és 2014 között a kormányfői posztot már betöltő Tusk – aki a legmagasabbra jutott az EU szintjén a közép-európai politikusok között, miután öt éven át az Európai Tanács elnöke volt, majd 2022-ig az egykor a Fidesznek is otthont adó Európai Néppárt (EPP) vezetője volt – megtalálja a szintén több pártból álló Harmadik Út (TD) és az Új Baloldal (Lewica) frakcióiban. Együtt 249 képviselőjük lehet a 460 fős alsóházban.

A PiS-hez köthető Andrzej Duda elnök a múlt héten még azt mondta, az eddigi lengyel parlamenti választási szokásjognak megfelelően a választások után a győztes pártot bízza meg kormányalakítással. Az elnök környezetéből azonban hétfőn azt jelezték, hogy „a mostani helyzet bonyolult, és átgondolást igényel az államfő részéről.” Ha a PiS kapná először a kormányalakítási megbízást, végül idővel akkor is Tusknak és az eddigi ellenzéknek lenne reális lehetősége az új kabinet felállítására.

Nem jött be a PiS migránsozása

A 74,38 százalékos részvételi arány rekordmagas volt az 1989 utáni választások történetében. A választókat elsősorban a gazdaság helyzete érdekelte, ezt 27 százalék jelölte meg legfontosabb témaként. Második helyre az abortusz futott be, miután a PiS rendkívül szigorú abortusztörvénnyel állt elő. A migránskérdés csupán a választók 7 százalékánál állt a fókuszban.

„Hiába árasztották el bevándorlásellenes propagandával a közbeszédet – minden a migrációról szólt, teljesen ebbe az irányba vitték el a kampányt –, kialakult egy óriási szakadék a propaganda és az emberek által érzékelt valóság között. Emiatt sem tudott annyi embert mobilizálni ez a nagyon erőteljes bevándorlásellenes üzenet ahhoz, hogy visszaszedjék a 2019 óta leszakadt szavazatokat” – mondta a Telexnek Zgut-Przybylska Edit a PiS kampányáról. A Varsóban élő politológus, szociológus szerint Kaczyńskiéknak végül arra sem volt lehetőségük, hogy átnyúljanak a Konföderáció szélsőjobboldali szimpatizánsainak irányába.

Augusztusban még úgy tűnt, hogy a kormánypárt harmadik ciklusra is maradhat. Ekkor még a Konföderációt is magasabban mérték, de még a PiS önálló kormányalakítása sem volt kizárható, mert az ötszázalékos parlamenti küszöb helyett a pártszövetségi formáció miatt a Harmadik Útnak 8 százalékot kellett megugornia, és akkoriban néhány felmérésben ennek határán mozgott – végül azonban jóval felülteljesített.

A PiS-t azonban mérhetően megfogta a szeptemberi vízumbotrány: a Gazeta Wyborcza írta meg először, hogy a lengyel külügyminisztériummal kapcsolatban álló, vízumok ügyintézésével megbízott cégeken keresztül érdemi ellenőrzés nélkül is lehetett munkavállalási vízumhoz jutni ötezer dollárért (kb. 1,8 millió forintért). A botrányt a külügyminisztériumnál házkutatás követte, lemondott a miniszter helyettese, hét ember – igaz, egyikük sem állami tisztségviselő – a vádlottak padjára került. A korrupciós szál is kellemetlen, de talán jobban számított, hogy ezzel épp a migránsok beengedésével riogató kormánypárt kampánya vált hiteltelenné. A kampányról és a legfontosabb témákról itt írtunk részletesen.

Jarosław Kaczyński adja le szavazatát – Fotó: Andrzej Iwanczuk / NurPhoto / AFP
Jarosław Kaczyński adja le szavazatát – Fotó: Andrzej Iwanczuk / NurPhoto / AFP

A politológus azt mondta, hogy az elmúlt két hét mérései alapján látni lehetett, hogy az ellenzéknek jobb kormányalakítási esélyei lesznek, felgyorsult a PiS erodálódása. Ezt jelezte az is, hogy 800 ezer – a szervezők szerint egymillió – résztvevővel az ellenzék megszervezte a rendszerváltás utáni legnagyobb megmozdulást a választások előtti héten.

„Kulcsfontosságú volt a női szavazók mobilizálása, akik a férfiakat meghaladó arányban mentek el idén szavazni. A Polgári Koalíció be tudta vonzani a bizonytalan, politikailag inaktív és fiatal nőket, amihez minden bizonnyal hozzájárult a lengyel abortuszszabályozás, és hogy az elmúlt három évben öten haltak bele emiatt a szülésbe. Ugyanennek tudható be, hogy a nők egy része elfordult a PiS-től és a Konföderációtól.”

A fiatalok aktívabbak voltak a nyugdíjasoknál

A PiS azonban mindent a migránsokra és a gazdaság nemzetvédelmi intézkedéseire tett fel. Nemcsak a kampányt fűzte fel erre, de rászervezett a választás napjára egy népszavazást is, amely a migránsok betelepítésének elutasításáról és a nemzetstratégiai fontosságú cégek külföldi kézbe adásának ellenzéséről szólt. Hiába építette ki saját, kormányközeli médiabirodalmát a PiS, és használta a magyarországihoz hasonló módon kormánypárti szócsőként a közszolgálati tévét, a jelek szerint nem segített az sem, hogy a népszavazással sikeresen kijátszották a kampányfinanszírozási törvényt, és a referendumra hivatkozva lényegében újabb forrásokat vonhatott be a kormánypárt a kampányba.

Az erőviszonyok a 38 milliós Lengyelországban mindennek ellenére jóval kiegyenlítettebbek maradtak, pedig „a PKP állami vasúttársaság, a PKN Orlen olajóriás vagy a Mateusz Morawiecki miniszterelnökhöz közel álló Pekao Bank rengeteg hirdetési pénzt költöttek el bevándorlásellenes, gyűlöletkeltő üzenetekre. Az interneten a csapból is ez folyt, és ezt nagyon sok esetben ilyen aktorok finanszírozták. Magyarországon is nagyon hasonló a helyzet, de nagyobb skálán, illetve sokkal több szereplővel – Lengyelországban pedig az állami cégeket használják a kampánypénzekkel való visszaélésre” – mondta az elemző, megjegyezve, hogy a politikai játéktér minden szempontból a PiS felé lejtett.

A választási kampány főleg online térben zajlott, kevésbé az utcákon látható plakátokkal győzködték a választókat a pártok. Online hirdetésekre pedig a kormánypárt háromszor annyit költött, mint az ellenzék.

A jelek szerint mindez mégsem a főként kisebb településeken erős PiS szavazóit, hanem a népszavazás bojkottjára felszólító ellenzéket aktivizálta jobban a választásokra. A részvétel az előzetesen mértnél tíz százalékponttal nagyobb volt. Sokatmondó volt viszont, hogy a parlamenti választáson látott rekordrészvétel ellenére a népszavazás eredménye érvénytelen lett, a részvételi arány csak 41 százalékos volt.

Fontos szempont lehet az is, hogy a 18–29 évesek nagyobb arányban szavaztak, mint a 60 felettiek. „Wrocławban például még hajnali kettőkor is szavaztak, annyira feltorlódtak az emberek.” Zgut-Przybylska szerint ezzel az aktivitással magyarázható, hogy a hivatalos végeredmény is lassabban született meg.

Szokásjog alapján nem kizárt, hogy a párthoz lojális Andrzej Duda elnök mégis a PiS-t bízza meg először kormányalakítással, mint a legtöbb mandátumot szerzett pártot. Ha ez történne, akkor akár nyolc héten át is elhúzódhat a társkeresés. Ebben az esetben „Kaczyński megpróbálhatja folytatni azt a szalámitaktikát, amit eddig is: felvásárolt embereket különböző ellenzéki pártok tagjai közül, ahogy azt láttuk korábban a Jarosław Gowin-féle párt esetében is. Gowin pártja, az Egyetértés (Porozumenie) 2021-ben kivált a PiS-féle kormánykoalícióból – akik viszont visszafele leszalámiztak embereket. Ehhez állami cégeknél nagyon busás felsővezetői menedzsment pozíciókat, vagy különböző politikai pozíciókat ígértek nekik nagyon magas fizetéssel. Ezzel a klientalista korrupciós módszerrel tartották egyben a kormánytöbbséget három évig, miután a kormánykoalíció lényegében elvesztette többségét a parlamentben.” Az elemző szerint ez azonban most nehezen járható út lesz.

Tusknak is lesz dolga a koalíciókötéssel

A másik oldalon a KO, a Harmadik Út és a Baloldal köthet tehát koalíciót egymással. Vannak azonban érzékeny kérdések, például az abortusz ügye, amelyben eltérően gondolkoznak az ellenzéki pártok. A KO és a Baloldal visszaállítanák a korábbi szabályozást, lehetővé téve, hogy a 12. hétig legális legyen az abortusz. A Harmadik Út azonban egy konzervatívabb álláspontot képvisel, népszavazást írnának ki
ezzel kapcsolatban.

Lengyelország hatékony támogatója az Oroszország által megtámadott Ukrajnának, de az olcsó ukrán gabona exportja miatt Varsó és Kijev összerúgta a port. Az ellenzék új alapokra helyezné a kétoldalú kapcsolatokat azt követően, hogy a PiS vezette kormány azt mondta, újabb fegyverszállítmányok helyett inkább a saját hadsereg erősítésére koncentrálnának.

Donald Tusk, a KO vezetője szavaz – Fotó: Aleksandra Szmigiel / Reuters
Donald Tusk, a KO vezetője szavaz – Fotó: Aleksandra Szmigiel / Reuters

Nehézsége lesz egy Tusk vezette kormánykoalíciónak az is, hogy Lengyelország félprezidenciális köztársaság, az elnöknek a szerepe több, mint a reprezentáció. Duda elnök második, egyben utolsó mandátuma 2025-ben jár le, és ez idő alatt megvétózhat jogszabályokat a védelempolitikától a külügyekig.

Ebben azonban egyedül maradhat, mivel a szenátusban továbbra is az eddigi ellenzék lesz többségben. Vasárnap a szenátusi választáson a KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út közös jelöltekről állapodott meg, az ellenzéknek 67, a PiS-nek 33 mandátuma lesz a felsőházban a végeredmények szerint.

„A kormánypárt nem tudta olyan mértékben monopolizálni a lengyel államot, még kevésbé gazdasági szektorokat, mint Magyarországon, de azért itt is becsontosodtak struktúrák, amelyekkel az ellenzéknek számolnia kell.

A PiS számos független állami intézménybe, köztük a jegybankba és az alkotmánybíróságba is lojális embereket telepített be, akik meg tudnak akadályozni több, demokratikus visszarendeződésre irányuló kezdeményezést” – mondta az elemző, aki szerint sok múlik majd azon is, hogy milyen megközelítést alkalmaz az új kormány. Belenyúlnak-e pl. közvetlenül a bíróságok működésébe, ami etikailag nehezebben védhető, vagy kivárják, hogy részben korrigálja magát a rendszer.

Brüsszel, Varsó két jó barát?

Egy új lengyel kormánnyal változás várható Varsó és Brüsszel konfliktusokkal terhelt kapcsolatában. A PiS vezette kormány bírói függetlenséget veszélyeztető igazságügyi reformja miatt éppúgy nem kapta meg sem a pénzeket az EU hosszú távú költségvetéséből (MMF), sem a koronavírus gazdasági következményeinek enyhítésére összehozott helyreállítási alapból (RRF), mint a Brüsszellel szintén vitában álló magyar kormány.

A két ország helyzete azonban eltérő: Lengyelország egy gyorsan rendezhető vita után hozzájuthat a forrásokhoz – amennyiben biztosítja a bírók fegyelmi ügyeit kezelő testület, azaz a Nemzeti Bírói Tanács kormánytól való függetlenségét. Magyarország viszont a feltételességi mechanizmushoz köthetően, tagállamok által megszavazva marad távol a forrásoktól, amelyekhez csak sokrétű feltételek teljesítése nyomán juthat majd hozzá.

„Az új lengyel kormány erre biztosan hajlandóbb, mint a bírósági reformja mellett a kampány alatt is kitartó PiS. A Polgári Koalíció, az Új Baloldal és a Harmadik Út szövetség egyik fele, a Polska 2050 egyértelmű EU-párti, és az integráció elmélyítésére, Lengyelország tanácson belüli szerepének újrarendezésére
törekszik. A Harmadik Útból a Parasztpárt (PSL) ennél jóval euroszkeptikusabb, a rurális, konzervatívabb szavazók pártja, így velük dűlőre kell majd jutni például az EU jövőjét érintő kérdésekben” – fejtette ki az elemző.

Az igazságszolgáltatási reform ügye így megkerülhetetlen lesz. „Lengyelországban is
egyszerre romlott le a demokrácia és a kormányzás minősége: plurális, liberális
demokráciából mára választási demokrácia lett.

Ez azt jelenti, hogy gyengült az emberi jogok védelme, aláásták a fékek és ellensúlyok működését, ami a bíróságok esetében volt a legszembetűnőbb”

– mondta Zgut-Przybylska. Egyelőre nem világos, hogy egy új kormány hogyan demokratizálja majd a bíróságok működését a gyakorlatban.

Ami a lengyel média helyzetét illeti, Zgut-Przybylska szerint megszűnik majd a piacra nehezedő úgynevezett repolonizációs nyomás, amivel a külföldi tulajdon kiszorítása, és egyben a sajtó feletti irányítás megszerzése volt a PiS kormányának célja. „Nehezebb dolga lesz az ellenzéknek a propagandává silányított közmédia visszaalakításával, mivel annak működését egy, a PiS által létrehozott új médiafelügyelet ellenőrzi, ráadásul a koalíció pártjai sem értenek egyet abban, mihez kezdjenek ezzel a konglomerátummal.”

Orbán ellenpéldájává válhat Tusk

A magyar kormány szempontjából kiemelt tétje volt a választásnak, hiszen egy fontos szövetségesét veszítheti el a Brüsszellel az uniós forrásokért folytatott vitában. A hetes cikkely szerinti eljárásban eddig a két kormány kölcsönösen bevédte egymást, élve a tagállamok konszenzusát előíró szabállyal. Ez az együttműködés az új kormány felállásával nyilván meg fog szűnni. Igaz, ez nem jelenti, hogy Magyarország szavazati jogát fel fogják függeszteni, mert az ezt célzó folyamatot más országok is kifogásolhatják és megvétózhatják, ebben a szlovák választásokon győztes Smer Robert Fico vezetésével partner lehet.

A Fidesz mára izolálta magát, az Európai Parlamentben az Európai Néppárt frakcióján kívül van, messze a még mindig EPP-ben lévő Tusk pártjától. Lengyelország geopolitikai súlyánál fogva a régió vezető középhatalma, ha az ellenzék alakít kormányt, visszaszerezheti az ország befolyását az Európai Tanácsban. „Erőteljes lesz az elhatárolódás a magyar kormánytól, már csak amiatt is, mert ha Varsóban elkezdenek azon dolgozni, hogy rendbe tegyék a jogállamot, akkor a Tusk-kormány egyfajta ellenpontként akar majd szolgálni Orbán Viktor autokráciájához képest” – mondta Zgut-Przybylska.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!