Mindenki csak találgatja, mit lép Trump, vajon beszáll-e Amerika a háborúba

A gázai egészségügyi rendszer a teljes összeomlás szélére került – figyelmeztetett kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO), és felszólította az érintett feleket, hogy haladéktalanul engedjék be az üzemanyagot a térségbe, hogy legalább a még működő kórházak fenntarthassák a működésüket.

„Több mint 100 napja nem jutott üzemanyag Gázába, és az evakuált övezetekből való készlet-visszavételi kísérleteket is elutasították” – mondta Rik Peeperkorn, a WHO palesztin területekért felelős képviselője. A súlyos üzemanyaghiány a kritikus eszköz- és gyógyszerhiánnyal együtt olyan terhet ró a rendszerre, amit már alig bír el – tette hozzá.

Peeperkorn szerint a 36 gázai kórházból jelenleg mindössze 17 működik legalább részlegesen, ezekben összesen körülbelül 1500 ágy áll rendelkezésre – ez mintegy 45 százalékkal kevesebb, mint a háború kezdete előtt. Észak-Gázában egyetlen kórház vagy alapellátó központ sem működik. A déli Rafah városában az egészségügyi ellátást jelenleg egy Vöröskereszt által működtetett tábori kórház, valamint két részlegesen működő egészségügyi pont biztosítja.

A jeruzsálemi sajtótájékoztatón Peeperkorn azt mondta: a 17 részlegesen működő kórház és hét tábori egészségügyi egység napi minimális üzemanyagellátáson tengődik, és néhány napon belül teljesen kifogyhatnak a készleteik. Thanos Gargavanis, a WHO egyik traumaorvosa, aki jelenleg is Gázában dolgozik, úgy fogalmazott: „Egyre keskenyebb a mezsgye a katasztrófa és az életmentés között. A szűkülő humanitárius mozgástér minden nap nehezebbé teszi a munkát, mint az előző volt.”

A New York Times cikke szerint mindeközben Gázában attól tartanak, hogy az Izrael és Irán közötti konfliktus elvonja a figyelmet az ő problémáikról. Többen attól tartanak, hogy ez az újabb válság lehetőséget ad Izraelnek arra, hogy minimális nemzetközi ellenállás mellett hajtson végre vitatott intézkedéseket Gázában, miközben a segélyszállítmányokhoz való hozzáférés továbbra is életveszélyes.

(Guardian)

Először kommentálta nyilvánosan a pénteken kirobbant izraeli–iráni konfliktust Hszi Csin-ping. A kínai államfő kedden a Hszinhua állami hírügynökség szerint azt mondta: országa „mély aggodalommal” figyeli a Közel-Keleten kialakult feszültséget, amit Izrael katonai akciói okoztak Irán ellen.

Hszi Csin-ping – aki kedden Asztanában, a Kína–Közép-Ázsia csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatót az üzbég elnökkel, Savkat Mirzijojevvel közösen – úgy fogalmazott: Kína ellenzi „bármely ország szuverenitását, biztonságát és területi integritását sértő lépéseket”. „A katonai konfliktus nem megoldás, a térségi feszültség fokozása pedig nem szolgálja a nemzetközi közösség közös érdekeit” – tette hozzá a kínai elnök.

Peking – amely Irán egyik legfontosabb gazdasági és diplomáciai partnere – azt is jelezte: minden érintett félnek azon kell dolgoznia, hogy a lehető leghamarabb mérsékeljék a konfliktust, és Kína kész együttműködni más országokkal annak érdekében, hogy „konstruktív szerepet játsszon a béke és stabilitás helyreállításában” a térségben.

(CNN)

A pénteken kezdődött izraeli bombázásoknak eddig legalább 452 halálos áldozatuk van Iránban – közölte a Human Rights Activists in Iran (HRANA) nevű civil szervezet. A nem kormányzati jogvédő csoport szerint az eddigi összesítés alapján 224 civil vesztette életét, további 188-an pedig megsérültek.

A katonai személyzet körében is jelentős a veszteség: a HRANA adatai szerint 109 katona halt meg, és 123-an sérültek meg. Emellett 119 olyan áldozat is van, akiket még nem sikerült azonosítani – ők vélhetően szintén civilek vagy fegyveresek lehetnek –, ebben a kategóriában 335 sérültet is nyilvántartanak.

Az iráni állami média eddig csak szórványosan számolt be az áldozatokról, és a hivatalos szervek sem közöltek részletes adatokat. A helyi sajtó mozgásterét korlátozó intézkedések miatt a független információszerzés is nehézkes, így a halottak és sebesültek pontos száma továbbra is bizonytalan.

(BBC)

Az amerikai hírszerzési szerint Irán évekre volt attól, hogy az atomfegyvert tudjon gyártani – írja a CNN hírszerzési információk alapján. Az országnak állítólag akár még három évre is szüksége lehetett volna ahhoz, hogy képes legyen aktív atomfegyvert legyártani.

A hírszerzési információk – a CNN négy, a részleteket ismerő személyre hivatkozik – szöges ellentétben állnak Izrael által képviselt narratívával. Az ország szerint Irán közel volt ahhoz a ponthoz, ahonnan „már nincs visszaút az atomfegyverek megszerzésében”. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök többször is arról beszélt, hogy Irán a nukleáris fegyverek birtoklásának küszöbén áll.

Donald Trump korábban visszautasította Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatójának kongresszusi vallomását, aki március végén még azt mondta az amerikai törvényhozóknak: az amerikai kémszervezetek nem gondolják, hogy Irán atomfegyvert építene. Az amerikai elnök kedden röviden csak annyit reagált Tulsi Gabbard kijelentésére, hogy „nem érdekel, mit mondott, szerintem közel voltak ahhoz, hogy legyen atomfegyverük”.

A témában az izraeli hírszerzési információk lehetnek a legrészletesebbek, azonban azokat nyilvánosan nem ismerni.

Az izraeli egészségügyi minisztérium kedd délután friss adatokat tett közzé, eszerint 154 ember szállítottak kórházba az országot ért iráni csapások miatt hétfő este óta.

A kórházban ápoltak közül 130 embernek könnyebb sérülései vannak, négyük állapota valamivel súlyosabb, 15 embert vizsgálnak, ötüket pedig szorongás miatt kezelik.

Az iráni egészségügyi minisztérium legutóbbi helyzetjelentésében azt közölte, hogy péntek óta legalább 224 ember meghalt és több mint 1200 megsebesült az izraeli légitámadásokban. Izrael szerint ugyanebben az időszakban 24 izraeli halt meg iráni csapásokban.

(BBC)

Izrael kiterjedt óvóhely-hálózattal rendelkezik arra az esetre, ha beérkező rakétákat észlelnek és megszólalnak a szirénák, azonban Irán Izrael ellen indított rakétatámadásai az utóbbi napokban rávilágítottak arra, hogy az ország mely területein van hiány az óvóhelyekből.

A BBC stábja a Haifa melletti arab városban, Tamrában járt, amikor megszólaltak a támadást jelző szirénák, de mint kiderült: a városban nincs nyilvános óvóhely. A beszámoló szerint a helyiek egy rögtönzött óvóhelyre siettek, aminek több ablaka is volt, és falai sem voltak kimondottan vastagok. „Ez méterekre volt egy másik háztól, amiből támadás után csak romok maradtak” – írja a BBC. Ebben az épületben halt meg négy, ugyanabból a családból származó izraeli-arab nő.

„Hangos robajokat hallottunk a közelben. Ezekbe beleremegtek az óvóhely falai. A bent lévő családok rettegtek: imádkoztak, sírtak, és szorosabban egymásba kapaszkodtak” – idézi fel a BBC tudósítója.

Az Izraeli Demokrácia Intézet 2024-es jelentése szerint Izrael nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy megfelelő védőépületeket biztosítson az arab városokban is. Kimondták, hogy a többségében arabok lakta területeken a helyiek 46 százaléka él védett helyiség nélküli épületekben, szemben Izrael teljes lakosságának 26 százalékával.

Aktiválták az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát, és segítik a tagállami kormányokat, amik evakuálják a távozni kívánó állampolgáraikat, közölte az izraeli-iráni helyzet miatt rendezett keddi külügyminiszteri videókonferencia után Kaja Kallas. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének elmondása alapján a megbeszélés egyik célja az volt, hogy összehangolják az evakuálásokat, mert vannak olyan tagállamok, amelyeknek nincsenek repülőgépeik.

Kallas szerint a tárcavezetők mindkét oldalt arra szólítják fel, hogy tartsák be a nemzetközi jogot, és mutassanak visszafogottságot. Úgy vélte, az USA és Irán tárgyalásainak leállásával a feszültségek enyhítésében van szerep, amit az EU betölthet, ezzel szerinte a miniszterek is egyetértettek. Iránnak nem lehet atombombája, ennek a megelőzéséhez a diplomácia a megoldás. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a múlt héten kimondta, hogy Irán megsérti a kötelezettségeit, és „nem lehetünk engedékenyek”, miközben gyorsítja az atomprogramját.

Ugyanakkor több miniszter azt is elmondta, hogy Gázáról sem fordíthatják el a figyelmüket, ahol tűzszünetre, a túszok elengedésére és a humanitárius segélyek beengedésére lenne szükség. Folyamatban van az EU és Izrael közti társulási egyezmény felülvizsgálata, erről a miniszterek a jövő heti ülésükön tárgyalnak.

Figyelik az energiapiaci fejleményeket, a feszültségben Kallas újabb okot látott arra, hogy lejjebb vigyék az orosz olajra bevezetett ársapkát.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter arról beszélt európai kollégáinak, hogy bár Teherán elkötelezett a diplomácia mellett, „jelenleg a hangsúly az agresszióval szembeni hatékony és elrettentő konfrontáción van” – ez olvasható az iráni külügyminisztérium keddi közleményében.

Aragcsi azután adott ki közleményt, hogy telefonbeszélgetést folytatott Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és az Európai Unió vezető diplomatáival. Az iráni külügyminiszter külön beszélt olasz kollégájával, Antonio Tajanival is, akinek bírálta az „egyes európai országok Izrael felé hajló álláspontját”.

Abbász Aragcsi azt mondta, hogy ők elkötelezettek a diplomácia mellett, szerinte országa eddig „soha nem hagyta el a tárgyalóasztalt”. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország a konfliktus deeszkalációjára szólított fel, de kijelentették, hogy támogatják „Izrael önvédelemhez való jogát”. Jelezték azt is, hogy „komoly aggodalmaik vannak Irán nukleáris programja miatt”.

(CNN)

„Újabb hat magyar hagyta el Jordániát, tehát velük együtt a kormány Szlovákiával együttműködésben már 13 magyar állampolgárnak segített biztonságba jutni” – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

Szijjártó arról beszélt, hogy az izraeli-iráni háború egyre csak durvul, a konfliktuszóna kiszélesedett, ezért egyre több magyar kér védelmet, már nyolcszáz fölött van a konzuli védelemre regisztráltak száma a térségben. „A mai napon egyelőre arról tudok beszámolni, hogy a szlovákokkal együttműködésben újabb hat magyar állampolgár hagyja el ezekben a percekben Jordániát” – mondta.

A miniszter közölte, hogy a hétfőn Jordániát elhagyó hét magyar állampolgár már Cipruson van, onnan utaznak majd tovább Pozsonyba. „Két nagy evakuációs műveletünk zajlik jelenleg is a közel-keleti térségben, amelyről részleteket azért nem tudok mondani, mert nem akarom veszélybe sodorni ezeknek a műveleteknek a sikerességét. Ez sok magyar embert érint” – mondta. Bízik benne, hogy az egyik ilyen műveletről este már beszélhet majd részletesebben is. Hozzátette: nincs egyszerű dolguk, ugyanis mind az iráni, mind az izraeli légtér zárva van.

Az iráni állami média közlése szerint iráni rakéták csapódtak be az izraeli titkosszolgálat, a Moszad központjába.

Az állami Tasnim hírügynökség olyan fotósorozatot tett közzé, amelyen állítása szerint a Moszad központja áll lángokban. Az Iráni Forradalmi Gárdát idézve azt állítják, hogy a Moszadot iráni rakéták találták el.

Izrael nem kommentálta a Moszadot ért állítólagos támadást, és a kormányzati korlátozások miatt egyes területekről az Izraelben dolgozó média nem is tudósíthat.

(BBC)

Az izraeli védelmi miniszter, Jiszráel Kac arra figyelmeztetett, hogy Ali Hámenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője hasonló sorsra juthat, mint Szaddám Huszein, Irak egykori diktátora.

Kac Izrael legfelsőbb katonai vezetőihez szólva kijelentette, hogy „nagy erővel és minden szinten” csapást mérnek Iránra. Ez szerinte összhangban van az általunk kitűzött háborús célokkal. „Figyelmeztetem az iráni diktátort, hogy ne folytassa háborús bűnök elkövetését, és ne lőjön rakétákat izraeli állampolgárokra” – fogalmazott az izraeli védelmi miniszter. Majd hozzátette:

„Emlékeznie kellene arra, mi történt az Iránnal szomszédos ország diktátorával, aki hasonló útra lépett Izrael ellen.”

Szaddámot egy 2003-as amerikai invázió során mozdították el a hatalomból, később elfogták, majd 2006-ban kivégezték emberiesség elleni bűncselekmények miatt.

Jiszráel Kac ismét felszólította Teherán lakóit, hogy az „IDF korábbi utasításai szerint” hagyják el Teherán egyes részeit.

(Times of Israel, Reuters)

Megérkeztek Szlovákiába és Csehországba az első mentesítő járatok, amelyeken több ország állampolgárait is evakuálták Izraelből. Egy szintén szlovákok által szervezett járaton még kedden hét magyar állampolgár is hazatérhet.

A szlovák hatóságok kedd délelőtt közölték, hogy az első evakuációs járat 73 emberrel, köztük 25 szlovák turistával és a Tel-Avivban dolgozó szlovák diplomaták öt családtagjával hétfőn késő este érkezett meg a fővárosba, Pozsonyba.

Juraj Blanar külügyminiszter elmondta, hogy Szlovákia más országok állampolgárainak, köztük 15 lengyelnek, 14 csehnek, kilenc osztráknak, két szlovénnak, valamint Észtország, Spanyolország és Malájzia egy-egy állampolgárának utaztatásában is segített. „Partnereink felvették velünk a kapcsolatot, és kedden újabb járatot készítünk elő, amelyen a Szlovák Köztársaság állampolgárai mellett Csehország, Ausztria, Magyarország, Lettország és Franciaország állampolgárai is ott lesznek” – mondta Blanar.

„Az első evakuációs akció ezekben a percekben már megnyugtató fázisába ért, miután a szlovákok által szervezett mentesítőjárat elhagyta Jordánia légterét, fedélzetén hét magyar állampolgárral, akik így kikerültek a közel-keleti konfliktuszónából” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfő este a Facebook-oldalán. Azt is írta, hogy a hét magyar először Ciprusra érkezett, ahol magyar konzulok már várták őket, majd kedden tovább indulnak Pozsonyba.

(Reuters)

Donald Trump azt mondta, hogy ő „valóban véget akar vetni az Iránnal kapcsolatos nukleáris problémának”. Az amerikai elnök szerint a megoldás az lehet, hogy Irán teljesen lemond az atomfegyverekről. Trump azt mondta, hogy ő nem tűzszünetet akar, hanem „a tűzszünetnél valami jobb megoldást keresünk”.

Trump a CBS News riporterének a G7-csúcsról való távozás közben azt mondta, hogy szerinte Izrael nem fogja visszafogni az Irán ellen indított támadásainak intenzitását. „A következő két napban látni fogják. Eddig senki sem lassított” – idézik Trump Air Force One-on elmondott gondolatait.

Arra a kérdésre, hogy esetleg Steve Witkoff amerikai különmegbízottat vagy J. D. Vance alelnököt küldje az Iránnal való találkozóra csak annyit mondott az amerikai elnök, hogy „lehetséges”. Washington már korábban is közölte, hogy Trump továbbra is nukleáris megállapodásra megkötésére törekszik Iránnal, még akkor is, ha közben harcok kezdődtek Izrael és Irán között.

(Sky News, BBC)

Kioumars Heydari, az iráni hadsereg egyik magas rangú parancsnoka arról beszélt, hogy a következő órákban több száz drón bevetésével fokozzák az Izrael elleni támadásaikat. Arról is beszámolt, hogy az iráni Forradalmi Gárda szerint nemrég egy „erősebb rakétahullámot” indított Izrael felé.

Eközben Izrael azt közölte, hogy Irán éjszaka indított csapásai számítanak a harcok kezdete óta a legkevésbé hatásosnak. „A hadművelet kezdete óta a mai volt a legkevésbé hatásos éjszaka az iráni támadások közül” – mondta Nadav Shoshani ezredes, az IDF nemzetközi szóvivője.

(Reuters, CNN)

Több kép és videó is terjed az iráni főváros, Teherán útjairól, amelyeken a fővárost elhagyni próbálók miatt kialakult hatalmas torlódások láthatóak. Donald Trump nemrég olyan üzenetet tett közzé, amiben Teherán elhagyására szólított fel.

A közösségi médiában megosztott és a Reuters által ellenőrzött felvételeken a Teherántól nyugatra haladó Karaj-Chalus úton torlódó forgalom látható.

Az iráni állami tévé, az IRIB egyik hírszerkesztője és egy másik alkalmazottja is meghalt, miután a vállalat központját izraeli csapás érte hétfőn – közölte az iráni állami hírügynökség, az IRNA. Később egy újabb halálos áldozatról is hírt adtak.

Az élő adás közben készült felvételeken robbanások hallatszottak, miközben törmelék hullott a stúdióra. Az IRIB órákkal a támadás után folytatta adását.

Izrael nem sokkal a támadás után elismerte, hogy ők bombázták le az iráni állami tévé épületét Teheránban. Izrael Kác védelmi miniszter közleménye szerint a támadást egy nagyobb méretű kiürítés után hajtották végre. Hozzátette, Izrael lecsap „a diktátorra, bárhol is legyen”.

(BBC)

Az izraeli mentőszolgálat közölte: Irán kedd reggel indított rakétatámadásai után könnyebb sérültekről számoltak be országszerte.

A mentőszolgálat szóvivője azt mondta, hogy az egyik becsapódás helyszínén, egy Izrael központjában található buszparkolóban a repeszektől öt ember könnyebben megsérült. Más helyszíneken nem találtak sérülteket – tette hozzá.

Az izraeli-iráni konfliktus izraeli halálos áldozatainak száma hétfőn húszra emelkedett. A hétfői hajnali iráni támadásban négyen meghaltak, 87 sérültet pedig kórházba szállítottak. Az izraeli offenzíva kezdete óta Iránban legalább 224 ember halt meg, és legalább 1277 ember sérült meg a támadásokban – ezt még hétfőn közölte az iráni egészségügyi minisztérium.

(BBC)

„Az éjszaka folyamán egy hirtelen adódó alkalmat kihasználva a légierő vadászrepülőgépei megtámadták a Teherán szívében található katonai személyzet főhadiszállását” – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF). Azt állítják, hogy

„a kapott pontos hírszerzési információknak köszönhetően megölték Ali Shadmanit, az iráni hadsereg háborús vezérkari főnökét”.

Hozzátették, hogy Shadmani a legmagasabb rangú katonai parancsnok Iránban, jelenleg ő felelt a koordinálásért és ő is állt a legközelebb Ali Khamenei, iráni vezetőhöz. Irán egyelőre nem kommentálta a Shadmani halálával kapcsolatos izraeli állításokat.

Shadmanit múlt pénteken nevezték ki, miután Izrael első, Iránra mért csapásaiban több csúcsparancsnok, köztük elődje is meghalt. Az IDF közleménye szerint Shadmani közvetlenül koordinálta Irán Izraelt célzó támadásait.

(CNN)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy az éjszaka folyamán „több kiterjedt csapást” is végrehajtott katonai célpontok ellen Irán nyugati részén.

Az IDF szerint a támadások során több tucat rakétatároló és indító infrastruktúrát semmisítettek meg, emellett föld-levegő rakétaindító állomásokra és drón tárolóhelyekre is csapást mértek Nyugat-Iránban. A műveletről felvételeket is közzétettek:

Irán egyelőre nem erősítette meg a támadást.

(Guardian)

Az izraeli hadsereg kedd reggel közölte, hogy Iránból rakétákat lőttek ki Izrael felé. Eközben jelentések érkeztek arról, hogy több robbanást is hallottak Tel-Aviv felett.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közleményt adott ki, amelyben figyelmezteti az izraelieket, hogy amint riasztják őket, keressenek menedéket. „A védelmi rendszerek dolgoznak a fenyegetés elhárításán” – írták.

Az izraeli mentőszolgálat közölte, hogy a katasztrófaelhárítók az iráni rakéták legújabb hulláma után a bejelentett becsapódási helyszínekre tartanak. A helyi rendőrség azt írta, hogy ők a Tel-Aviv kerületeiben történt becsapódásokra reagáltak, de sérültekről eddig nem tudnak.

A CNN egyik tel-avivi munkatársa robbanásokat hallott, egy jeruzsálemi riporter pedig rakétát látott elhaladni a város északi része felett.

(CNN, Sky News)

Donald Trump amerikai elnök hétfőn késő este Kanadából távozó Emmanuel Macron francia elnöknek üzent, miután szerinte Macron tévesen sugallta azt, hogy azért hagyta el a kanadai G7-csúcsot korábban, mert a tűzszüneten dolgozik.

„Emmanuel Macron francia elnök tévesen azt állította, hogy azért hagytam el a G7-csúcsot, hogy visszamenjek Washingtonba, és az Izrael és Irán közötti »tűzszüneten« dolgozzak. Tévedés!” – írta Trump. Szerinte Macronnak fogalma sincs arról, hogy miért utazott el, de annak semmi köze a tűszünethez. „Ez sokkal nagyobb dolog annál” – tette hozzá az amerikai elnök.

Korábban a francia elnök arról beszélt, hogy a G7-ek találkozóján Trump ajánlatot tett egy tűzszüneti megállapodásra Izrael és Irán között. „Ha az Amerikai Egyesült Államok tűzszünetet tud elérni az nagyon jó lenne, Franciaország támogatni fogja” – mondta Macron.

A G7-es országok vezetői kanadai csúcsuk során kiadtak egy közös nyilatkozatot, amiben megerősítették a béke fontosságát és Izrael támogatását, valamint megnevezték Iránt, mint a régiós instabilitás és terror fő okozóját.

Donald Trump amerikai elnök nem várta meg a csúcs lezárását, hanem egy nappal korábban, az államfői vacsora után visszautazott az USA-ba Kanadából, a közel-keleti konfliktusra hivatkozva. Mark Carney kanadai miniszterelnök azt mondta, megérti, Trump miért döntött így. Az amerikai elnök eredetileg nem akarta aláírni a közös nyilatkozatot, de miután változtattak egy kicsit a szövegen, végül elfogadta.

A G7-csúcsról, illetve az ott is tárgyalt közeli-keleti konfliktusról itt olvashatnak bővebben.

„Mindenkinek azonnal el kell hagynia Teheránt!” – írta közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök órákkal azután, hogy Izrael hétfőn evakuálási parancsot az iráni főváros nagy részére.

„Iránnak alá kellett volna írnia azt a »megállapodást«, amit mondtam, hogy írjanak alá. Micsoda szégyen, és emberi életek pazarlása. Egyszerűbben fogalmazva: IRÁNNAK NEM LEHET ATOMFEGYVERE. Én ezt ismételgettem!” – írta az amerikai elnök.

Washington és Teherán éppen nukleáris tárgyalások folytatott, amikor Izrael pénteken támadást intézett Irán ellen. Teheránnak mintegy 9 millió lakosa van, Trump üzenete körülbelül helyi idő szerint hajnal négy órakor érkezett.

Órákkal Trump felszólítása előtt az izraeli erők már evakuálásra szólították fel Teherán lakóinak a többségét, és a térségben lévő katonai infrastruktúra közelgő bombázására figyelmeztették őket.

(Guardian)

Itt elolvashatja részletesen, mi történt előző napon az izraeli-iráni konfliktusban, de pár pontban össze is szedtük:

• Hétfő reggelre mindkét fél támadta a másikat, az iráni rakéta- és dróntámadásokban legalább 8 izraeli meghalt. Ezzel 25-re emelkedett az izraeli áldozatok száma.
• Izrael is légitámadásokat hajtott végre zömmel katonai célpontok ellen, de Irán szerint egy kórházat is találat ért. Az irániak szerint már 45 nő és gyerek is meghalt a bombázásokban.
• Több ország megkezdte állampolgárai evakuálását Izraelből, Iránból, de a környező országokból, így Jordániából is.
• A Wall Street Journal szerint Irán közvetítő országokon keresztül megkereste az Egyesült Államokat, hogy tárgyalna az atomprogramjáról.
• Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem zárta ki, hogy Ali Hamenei iráni vezetőt is célba vennék. Eközben Donald Trump amerikai elnök jelezte a G7-ek csúcsán, hogy szerinte Irán nem nyerheti meg ezt a háborút.
• A délután folyamán Izrael előbb egy 300 ezres teheráni kerület elhagyására szólította fel a civileket, majd lebombázta az ott lévő állami tévé épületét.