Mindenki csak találgatja, mit lép Trump, vajon beszáll-e Amerika a háborúba

Se az elemzők, se a diplomaták, de még a világ vezetői sem tudják, mit fog lépni Trump. Vajon osztja-e Izrael véleményét, miszerint csak katonai akcióval lehet megsemmisíteni Irán atomlétesítményeit, vagy inkább a francia elképzeléssel ért egyet, amely szerint a diplomácia az egyetlen – hosszú távon is működő – módja az Iránból érkező fenyegetés megfékezésének? – teszi fel a kérdést a BBC.

Trump üzenetei eddig ellentmondásosak és vegyesek – egyrészt az amerikai befolyást szeretné felmutatni, másrészt kimaradna egy akár sokáig elhúzódó háborúból.

Azt mondja, hogy megegyezést szeretne, de ez alatt Irán kapitulációját érti? Hétfőn a G7-ről hazatérőben azt mondta, hogy nem tűzszünetet akar, hanem valódi befejezést. Több diplomata szerint talán ez áll a legközelebb az igazsághoz, és Trump azzal, hogy meglebegtette, Amerika beavatkozhat a háborúba, talán a tárgyalóasztalhoz kényszerítheti Iránt.

De ebben még a világ G7-csúcson maradt vezetői sem lehetnek biztosak.

Keddi tudósításunkat ezzel lezárjuk, de hajnalban folytatjuk a közvetítést, akkor talán már többet lehet tudni a helyzetről.

Donald Trump amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök telefonon beszéltek egymással az amerikai helyzetelemző ülés előtt – állítja az ügyet jól ismerő izraeli forrás. (CNN)

Az izraeli hadsereg közölte, hogy újabb Iránból indított rakétákat észlelt. A lakosságnak azt tanácsolják, hogy keressenek menedéket, a légvédelem dolgozik a rakéták elfogásán. Tel-Avivban robbanások hallatszottak.

23 óra körül az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) is közölte, hogy a légvédelme működésbe lépett Teherán légtere felett.

A kormány 87 magyar és egy amerikai állampolgárt szállított haza a Közel-Keletről – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A tárcavezető arról számolt be, hogy a közel-keleti háború nyomán egyre több magyar ember szeretné elhagyni a térséget.

„Most az evakuációs műveletek nehezebbek és összetettebbek, mint bármikor korábban, hiszen mind az izraeli, mind az iráni légtér le van zárva, ezért mindazokat a magyarokat, akik Izraelből kérték a kimenekítésüket,

először autóbusszal el kellett vinnünk az izraeli-egyiptomi határhoz, onnan pedig autóbusszal lehet lejuttatni őket Sharm el-Sheik repülőterére,

ahova már a Magyar Honvédség gépe ment értük” – tudatta. (MTI)

Izrael várja, hogy az USA segít-e neki az Irán elleni harcban – mondta egy magas rangú izraeli tisztviselő. Napokkal azután, hogy Izrael megtámadta Iránt, az izraeli vezetés arra vár, hogy Donald Trump amerikai elnök „segít-e nekik befejezni a munkát”.

„Várjuk az elnök döntését” – mondta egy magas rangú izraeli tisztviselő a CNN-nek.

Két izraeli tisztviselő arról számolt be, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem sürgeti kimondottan Trumpot, hogy rendelje el az amerikai csapásokat Fordóra, a 90 méter mélyen fekvő iráni nukleáris létesítményre.

Netanjahu reméli, hogy Trump maga hozza meg ezt a döntést, anélkül, hogy úgy érezné, hogy Izrael nyomást gyakorolt rá. „Az egész művelet arra épül, hogy az USA valamikor becsatlakozik” – mondta a CNN-nek egy izraeli tisztviselő.

Friedrich Merz háláját fejezte ki Izraelnek, hogy Irán bombázásával „mindannyiuk helyett elvégzi a piszkos munkát”. A ZDF német televíziónak nyilatkozva a G7-csúcson a német kancellár azt mondta: „A legnagyobb tisztelettel tekintek arra, hogy az izraeli hadseregnek és a kormánynak volt bátorsága ezt megtenni”.

Szerinte az iráni vezetés „a Hezbollahhal, a Hamásszal, a gyilkosságokkal csak halált és pusztulást hozott a világra”, de hozzátette, hogy ha visszatérnének a tárgyalóasztalhoz, nem lenne szükség további katonai beavatkozásra.

Merz arra figyelmeztetett, hogy az iráni atomprogram teljes megsemmisítése is napirendre kerülhet. Azt mondja, hogy bár szerinte a programnak nagyjából már vége, és Izraelnek nincsenek meg a teljes megsemmisítéshez szükséges fegyverei, de Amerikának igen. (BBC)

Az egy óra húsz percig tartó fehér házi helyzetelemző megbeszélésen Trump által fontolóra vett opciók egyike az amerikai „bunkerromboló” bombák bevetése lenne Irán 90 méter mélyen fekvő, fordói nukleáris létesítménye ellen, mivel ilyen mélyre az izraeliek nem tudnak elérni.

A The New York Times szerint Trump azt is fontolóra vette, hogy engedélyezi az izraeli harci repülőgépek üzemanyag-utántöltését amerikai tanker repülőgépekről. Így azok nagyobb hatótávolságú bevetéseket hajthatnának végre. (Times of Israel)

Oroszország felszólítja az izraeli vezetést, hogy gondolja át döntését, és haladéktalanul szüntesse be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) garanciái és ellenőrzése alatt álló nukleáris létesítmények és telephelyek elleni támadásokat – közölte kedd este az orosz külügyminisztérium, diplomáciai rendezést sürgetve.

„Az izraeli fél által az iráni békés atomlétesítmények ellen folytatott intenzív támadások nemzetközi jog szempontjából törvénytelenek, elfogadhatatlan veszélyt jelentenek a nemzetközi biztonságra, és a világot nukleáris katasztrófa felé sodorják, amelynek következményei mindenhol érezhetők lesznek, beleértve Izraelt is” – áll az orosz diplomáciai tárca közleményében.

Emellett Oroszország elvárja a NAÜ vezetésétől, hogy lehető legrövidebb időn belül objektív és „nem kozmetikázott” részletes írásos jelentést készítsen NAÜ Kormányzótanácsa és az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára az izraeli hadsereg által az iráni nukleáris-energetikai komplexum biztonságának okozott károkról, valamint az NAÜ garanciáinak Iránban való alkalmazásáról, beleértve az ott tartózkodó ellenőrök megfélemlítését, akiknek életét halálos veszély fenyegeti. (MTI)

Donald Trump amerikai elnök azt fontolgatja, hogy Izraelhez csatlakozva csapást mér az iráni nukleáris létesítményekre, köztük a Fordóban találhatóra – idézi az ügyre rálátó forrásokat a CBS alapján a BBC.

A források szerint ezt vitatták meg a mai ülésen, de Trump legközelebbi tanácsadói között nincs teljes egyetértés az amerikai részvétellel kapcsolatban. (BBC)

Reza Pahlavi II. – Irán trónfosztott uralkodójának száműzött fia – felkelésre szólított fel, mondván, hogy „az Iszlám Köztársaságnak vége, megbukik”. Az X-en kedden közzétett videójában Pahlavi azt mondta, hogy „csak egy totális felkelésre van szükség ahhoz, hogy örökre véget vessenek ennek a rémálomnak”. „Eljött az idő, hogy visszavegyük Iránt. Mindannyian, együtt” – mondta.

Az elmúlt években Izrael jó kapcsolatokat épített ki Pahlavival, aki támogatta Izrael lépéseit Iránnal szemben. Ezt az iráni diaszpórában egyesek dicsérték, mások szerint viszont Pahlavi árulást követett el.

Apja, Mohammed Reza Pahlavi, a néhai iráni sah baráti kapcsolatokat ápolt Izraellel, mielőtt 1979-ben az iszlám forradalom megdöntötte volna hatalmát. (CNN)

Több mint egy órán át tartott, de már befejeződött Donald Trump amerikai elnök és Nemzetbiztonsági Tanács megbeszélése – közölte egy fehér házi tisztviselő. A nyolcvan percig tartó találkozón valószínűleg arról volt szó, hogy az Egyesült Államoknak beavatkozzon-e az Izrael és Irán közötti konfliktusba.

Tegnap az amerikai elnök egy nappal korábban hagyta el G7-ek kanadai csúcstalálkozóját, hogy visszatérjen Washingtonba. (CNN)

Mivel Irán, a világ egyik legelnyomóbb rendszere a regionális instabilitás fő központja, az Európai Unió mindig azt az álláspontot képviselte, hogy soha ne lehessen atomfegyvere – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban kedden.

Az Európai Parlament plenáris ülésének a közel-keleti helyzetről tartott vitáján Kaja Kallas kijelentette, hogy az Izrael és Irán között kiújult konfliktus eszkalációja roppant veszélyekkel, további civil áldozatokkal, a radioaktív szivárgás veszélyével jár, valamint kockázatos a globális energiapiac szempontjából.

Hangsúlyozta: Irán nem tartja be az atomenergia felhasználására vonatkozó előírásokat. Teheránban megvan a technológia és megvan a szándék is az atombomba előállítására – mondta.

„Az iráni nukleáris programot megállapodással végződő tárgyalásokkal kell megoldani” – fogalmazott Kallas, majd hozzátette: az unió azt szeretné, hogy az erőszak csökkenjen a Közel-Keleten. Az Európai Unió kész arra, hogy összehangolja partnereivel a stabilitásához szükséges intézkedéseket – mondta. (MTI)

Úgy tűnik, hogy a világ vezetői a G7-ek találkozóján is csak találgatnak, Donald Trump mit fog vagy mit nem fog tenni a Közel-Keleten – írja a BBC tudósítója.

Friedrich Merz német kancellár szerint a vezetők között „szóba került” az amerikai szerepvállalás. Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnök korábban, az amerikai elnök legutóbbi kijelentései előtt azt sugallta, hogy Trump semmi olyat nem mondott, ami arra utalna, hogy be akarna avatkozni.

A dolgok meglehetősen gyorsan megváltoztak néhány óra alatt – írja a tudósító, aki szerint a G7-ek épp megpróbálja kitalálni, vajon mire készül Trump elnök, de ezt találgatja Irán és az iráni nép is, sőt tulajdonképpen az egész a világ.

Kérdés, hogy miképp reagálna az iráni rezsim és az iráni nép az USA szóbeli fenyegetésére, vagy esetleges közbelépésére.

A tudósító megkérdezte az Egyesült Királyság miniszterelnökét, hogy üdvözölné-e, ha az iráni emberek megdöntenék az ottani kormányt. „Nem támogatom az iráni rezsimet” – mondta Keir Starmer, aki szerint nem az ő feladata elkezdeni bátorítani az ottani embereket, mit tegyenek a hazájukban. „Én csak arra koncentrálok, miként enyhíthetnénk ezt a helyzetet.” (BBC)

A Meta közleményben tagadta az iráni kormány állítását, miszerint a WhatsApp információkat osztana meg Izraellel. Irán az üzenetküldő alkalmazás törlésére szólította fel a lakosságot.

A WhatsApp anyavállalata, a Meta – amely a Facebook és az Instagram tulajdonosa is – aggódik, hogy „ezek a hamis kijelentések ürügyet szolgáltatnak arra, hogy szolgáltatást blokkolják egy olyan időszakban, amikor az embereknek leginkább szükségük van rá”.

A közlemény szerint a WhatsAppon küldött összes üzenet végponttól végpontig titkosított, ami azt jelenti, hogy a feladó és a címzett kivételével senki sem fér hozzájuk. „Nem adunk át tömeges információkat egyetlen kormánynak sem” – tette hozzá a cég szóvivője. (BBC)

Az IDF szerint újabb rakéták indítását észlelték Iránból, Észak-Izraelben meg is szólaltak a szirénák. A lakosságot arra utasították, hogy menjenek az óvóhelyekre, és további értesítésig maradjanak is ott. (Times of Israel)

Erdoğan török elnök telefonon beszélt a katari emírrel az izraeli-iráni konfliktusról. Kijelentette, hogy folytatni fogja erőfeszítéseit az erőszak fokozódásának megszüntetésére, és hogy

Netanjahu ismét bebizonyította, hogy ő jelenti a legnagyobb fenyegetést a régió biztonságára.

Hangsúlyozta, hogy Izrael támadásai nem feledtetik a „gázai humanitárius válságot és népirtást”, valamint óva intett, hogy az incidens Szíriára is kiterjedjen.

Irán arról számolt be, hogy kibertámadás bénította meg bankrendszerének jelentős részét. Kedden délután iráni állampolgárok jelezték, hogy nem tudnak pénzt felvenni Irán legnagyobb, állami tulajdonú, a Forradalmi Gárdához tartozó Sepah bankjának automatáiból. A széles körű kibertámadást – saját közlése szerint – a Predatory Sparrow nevű, Izrael-barát hekkercsoport vállalta magára.

Ez a csoport korábban is hajtott végre akciókat iráni biztonsági szervek, valamint olaj- és acélipari létesítmények ellen. Bejelentették, hogy keddi támadásuk során megsemmisítettek minden adatot a Sepah bank rendszerében.

Ez a bank kulcsszerepet játszott a nemzetközi szankciók kijátszásában és a Forradalmi Gárda különböző katonai tevékenységeinek, köztük a rakéta- és nukleáris programoknak a finanszírozásában. „Ez a sorsuk azon intézményeknek, amelyek a diktátor fantáziavilágának fenntartására születtek” – közölték, és köszönetet mondtak a támadásban segítő szövetségeseknek.

Az iráni FARS hírügynökség szerint a célba vett bank fontos szerepet játszik az iráni üzemanyag-elosztó rendszer működtetésében is, és ez magyarázza a benzinkutaknál kialakult fennakadásokat.

A hekkertámadás után Irán kibervédelmi hatósága megtiltotta a közösségi hálózatokhoz csatlakozó eszközök használatát a hivatalos személyeknek, a magas rangú vezetőknek és a biztonsági szervek vezetőinek. (MTI)

Az izraeli hadsereg becslése szerint egy héten belül be lehet fejezni az Iránban kijelölt célpontok elleni támadásokat – közölte a hadsereg szóvivője kedden.

A helyzetfelmérés szerint egy héten belül le lehet zárni az összes olyan célpont elleni támadást, amelyeket az Iránnal vívott háború részeként korábban elterveztek. Hozzátették: lehet, hogy további egy hétre lesz szükség a célok teljesítéséhez, ugyanakkor a hadsereg nem akar elhúzódó háborúba sodródni. (MTI)

Folyamatos és hangos robbanások hallatszanak Teherán nyugati része felől – jelentette az IRNA iráni állami hírügynökség. Korábban Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac azt mondta, hogy országa fontos teheráni célpontokat tervez támadni. (CNN)

Trump elnök várhatóan hamarosan részt vesz a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén – adta hírül a Fehér Ház. Részleteket ugyan nem közöltek, de várhatóan sok kérdés tisztázódik majd, főleg az amerikai részvétellel kapcsolatban.

Az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke egy videóban azt üzente az izraelieknek, hogy az eddig végrehajtott támadások „elrettentő figyelmeztetésként szolgáltak”, és Irán hamarosan „egy büntető hadműveletet” fog végrehajtani.

Abdolrahim Muszavi különösen Tel-Aviv és Haifa lakóit figyelmeztette, hogy hagyják el a településeket, ha kedves az életük.

Bár az iráni támadások péntek óta 24 izraeli halálát okozták, az iráni rakéták többségét megsemmisítette az izraeli légvédelem. (BBC)

Sokan figyelik az USA katonai megerősödését a térségben, azt találgatva, vajon beszáll-e Amerika is a háborúba, vagy ez csak egy olyan húzás részükről, amellyel Teheránt egyezségre próbálják kényszeríteni.

Ha Izrael meg akarja semmisíteni Irán atomfegyver-építési lehetőségét, akkor a fordói föld alatti bázist kell kiiktatnia. Ezt megfelelő eszközök híján légicsapással nem tudja megtenni, legfeljebb egy kommandós rajtaütéssel próbálkozhatnak, ami azonban rendkívül kockázatos lépés lenne.

Az USA viszont meg tudná semmisíteni Fordót, ha úgy döntene. A bázis 90 méterrel a föld alatt fekszik, egy hegy gyomrában. Amerika ezt a 13 600 kilogrammos GBU-57 MOP bunkerromboló bombájával el tudná érni, ez a fegyver 60 méterrel a föld alá képes behatolni, sorozatban használva pedig ennél is mélyebbre.

Az egyetlen repülőgép, amely alkalmas ennek a hatalmas bombának a hordozására, az amerikai légierő B-2 Spirit bombázója, amely egyszerre kettőt is képes szállítani a belőle. Az USA ilyen repülőgépei jelenleg valószínűleg az Indiai-óceánon lévő Diego Garcia-i amerikai-brit támaszponton állomásoznak, 3800 kilométerre, vagyis bőven hatótávolságon belül az iráni célponttól. Ráadásul az amerikai haditengerészet egységei is a térség felé tartanak.

Marad a kérdés: vajon beszáll-e a háborúellenes nézeteit hangoztató Trump a háborúba? (via BBC)

Donald Trump egymás után több harcias hangvételű bejegyzést is közzétett a közösségi médiában kedden este. A legfrissebb posztjában mindössze két szót írt csupa nagybetűvel: „UNCONDITIONAL SURRENDER!” vagyis „feltétel nélküli megadás”.

Egy másik bejegyzésben konkrét fenyegetést is megfogalmazott az iráni legfelsőbb vezetővel szemben. „Tökéletesen tudjuk, hogy a magát »legfelsőbb vezetőnek« nevező személy éppen hol rejtőzködik” – írta Trump, aki azt is hozzátette, hogy az iráni vezető könnyű célpont, de jelenleg biztonságban van, nem fogják likvidálni, „legalábbis egyelőre nem” – tette hozzá az amerikai elnök.

A BBC bejegyzése szerint Trump azt írta, nem akarják, hogy rakétákat lőjenek civilekre vagy amerikai katonákra. „A türelmünk viszont egyre fogy.” – tette hozzá a végén az Egyesült Államok elnöke.

Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance szerint Donald Trump elnök „dönthet úgy, hogy további lépésekre van szükség” az iráni nukleáris program megszüntetéséhez. Vance egy közösségi médiás posztban arról ír: Irán „messze a polgári célú felhasználáshoz szükséges szint fölé dúsította az uránt”, és az amerikai elnök „dönthet úgy, hogy véget kell vetnie az iráni dúsításnak”.

Az alelnök egyúttal méltatta Trump „visszafogottságát”, amiért az amerikai hadsereg fókuszát a katonák és civilek védelmén tartja, majd hozzátette: továbbra sem látott „egyetlen meggyőző érvet sem arra, hogy Iránnak miért lett volna jogos megsértenie a nukleáris nonproliferációs kötelezettségeit”.

Vance azzal zárja posztját, hogy Trump „csak akkor használja az amerikai hadsereget, ha az az amerikai emberek céljait szolgálja. Bármit is tesz, ez a fókusza.”

Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában azt állította, hogy az Egyesült Államok eszközei „teljes és tökéletes kontrollt” gyakorolnak az iráni légtér felett.

„Iránnak jó légvédelmi rendszerei voltak, sok felszereléssel, de ezek meg sem közelítik az amerikai tervezésű és gyártású eszközöket. Senki sem csinálja jobban, mint a régi jó USA” – írta Trump.

A kijelentés elsőre azért hangzik furán, mert bár az Egyesült Államok régóta nyújt katonai támogatást Izraelnek, de a hivatalos álláspont szerint Washington nem vesz részt Izrael iráni akciójában. A BBC Trump kijelentését elemző bejegyzése szerint bár az elnök megnyilvánulása egy újabb „Made in America” dicsekvésként is értelmezhető, az első szó – a „mi” – különösen figyelemre méltó.

Az iráni légvédelem meggyengítéséért ugyanis elsősorban az izraeli hadsereg a felelős, Trump mégis többes szám első személyt használ, amikor az eredményről beszél. Mindezt annak ellenére, hogy kormányzata napokon át azt hangsúlyozta: az Egyesült Államok nem vett részt közvetlenül a támadásokban.

(BBC)

Friedrich Merz német kancellár határozott támogatásáról biztosította Izraelt az Irán elleni katonai fellépése kapcsán – derült ki a ZDF-nek adott interjújából, amelyet a kanadai G7-csúcstalálkozó helyszínén adott, írja a Deutsche Welle.

Friedrich Merz német kancellár szerint Izrael szolgálatot tett a nyugati szövetségeseknek azzal, hogy katonai csapásokat mért Iránra – erről a kanadai G7-csúcs margóján beszélt a ZDF német közszolgálati csatornának.

„Ez az a piszkos munka, amit Izrael most mindannyiunk helyett végez el” – fogalmazott Merz, aki szerint nemcsak Izrael, hanem Európa is áldozata az iráni rezsimnek. „Ez a mollahrezsim halált és pusztítást hozott a világra” – tette hozzá.

A kancellár úgy látja, Izrael bátorságot mutatott a támadásokkal. „Csak annyit tudok mondani: a legnagyobb tiszteletem illeti az izraeli hadsereget és vezetést, amiért volt bátorságuk ezt meglépni.”

Merz szerint a csapások akár az iráni teokratikus rezsim bukásához is vezethetnek. A Welt televíziónak adott interjújában azt mondta: „Feltételezem, hogy az elmúlt napok támadásai jelentősen meggyengítették a rezsimet, és valószínűtlen, hogy visszanyeri korábbi erejét. Ez az ország jövőjét is bizonytalanná teszi.”

Keir Starmer brit kormányfő elutasította azt a feltételezést, hogy Donald Trump az Egyesült Államok közvetlen katonai részvételét akarja Izrael Irán elleni támadásában, írja a Guardian. A brit politikus a G7-csúcson folytatott megbeszélései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Trump őszintén a béke megteremtésére törekszik, ezt pedig alátámasztja, hogy az amerikai elnök aláírta a vezetők nyilatkozatát a feszültségcsökkentés szükségességéről.

Starmer a kanadai Kananaskisban a csúcstalálkozón újságíróknak azt mondta, hogy hétfő este, a G7 vezetői vacsorán Trump mellett ült, ahol a nyilatkozat szövegét dolgozták ki. „Nincs kétségem afelől, hogy a benyújtott szöveg teljes egyetértésen alapult” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy az USA esetleg részt venne-e Irán elleni támadásban, Starmer így válaszolt: „Semmi sem utal erre az elnök mondataiban, sem itt, sem máshol. A G7-nyilatkozat egyértelműen a térségben szükséges feszültségcsökkentésről szól, beleértve a gázai helyzetet is a tűzszünet érdekében.”

Trump azon kijelentésére, miszerint nem tűzszünetet, hanem jobb megoldást szorgalmazna Irán és Izrael, Starmer azt mondta: „Úgy értelmezem, hogy ennél többre törekszik, a konfliktus végére akar jutni. Ebben igaza van. A tűzszünet mindig csak eszköz a végcél eléréséhez.”

A poszt elején javítottuk, hogy Starmer a brit kormányfő.

A CNN bejegyzése szerint helyi idő szerint délután 5 óra körül (közép-európai idő szerint 16:00) országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák Izraelben. „Irán ismét támad” – közölte röviden az izraeli hadsereg az X-en.

Egy későbbi közleményben az izraeli hadsereg megerősítette, hogy az elmúlt órában több rakétát is kilőttek Iránból Izrael irányába. A közlés szerint a legtöbbet sikerült elfogni.

A támadás után nem sokkal az izraeli Polgári Védelem kiadta az „út szabad” jelzést, vagyis az állampolgárok elhagyhatták az óvóhelyeket.

Bár az izraeli légicsapások célkeresztjébe Irán nukleáris létesítményei is bekerültek, elsősorban urándúsító üzemeket támadtak, de ezek megrongálódása nem jelent Csernobilhoz vagy Fukusimához hasonló nukleáris baleseti kockázatot.

Ennek oka, hogy az urándúsítókban nem történik maghasadásos reakció – vagyis az ilyen létesítményekben nem atomreaktorok működnek, csak az azokhoz szükséges üzemanyagot, azaz a dúsított uránt állítják elő. A valódi nukleáris reakció során az uránatomokat kontrollált körülmények között hasítják szét, ezzel hőt termelnek az áramfejlesztéshez, és olyan radioaktív hulladék keletkezik, ami a kiinduló üzemanyagnál is veszélyesebb.

Az urándúsító létesítmények ezzel szemben csak az előállításért felelősek, nem történik bennük láncreakció. Simon Middleburgh, a Bangor Egyetem nukleáris anyagokkal foglalkozó professzora a BBC-nek azt mondta: ha egy ilyen üzemet bombatalálat ér, az ott lévő urán kijuthat a környezetbe – de nukleáris baleset ettől még nem következik be.

Hasonló megállapításra jutott Zagyvai Péter, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársa is, aki korábban azt nyilatkozta, hogy nem valószínű, hogy radioaktív anyag került volna környezetbe az iráni urándúsítókat ért izraeli támadások következtében. Zagyvai azt mondta, a radioaktív anyagok, amelyeket a bombázással valószínűleg szétszórtak, ilyen állapotukban csak a közvetlen környezetükben okozhatnak kárt, azaz sugárveszélyt.

Nem Irán rezsimjének megdöntése a célja az izraeli hadsereg most zajló katonai műveleteinek – jelentette ki Gideon Száár izraeli külügyminiszter, aki a közép-izraeli Rison Lecion városában nyilatkozott újságíróknak. A települést korábban iráni rakétacsapás érte, a miniszter ott tartott helyszíni látogatást.

Száár szerint bár nem a rezsimváltás céljuk, de „lehet, hogy ez lesz a következménye” a támadássorozatnak. Hozzátette, hogy Izrael jelenlegi katonai akcióinak három fő stratégiai célja van: az iráni nukleáris program súlyos károsítása, amellyel állítása szerint még nem végeztek. Elmondta, hogy Izraelnek maradtak célpontjai, és az izraeli légierő jelenleg légifölényben van Iránnal szemben.

A második célként az iráni ballisztikusrakéta-program meggyengítését nevezte meg, míg a harmadik cél annak a – szavai szerint – „az izraeli állam megsemmisítésére irányuló tervnek” a felszámolása, amelyet az iráni vezetés követ.

(BBC)