Az izraeli hadsereg kettévágta a Gázai övezetet északi és déli részekre

2023. november 5. – 08:44

frissítve

Az izraeli hadsereg kettévágta a Gázai övezetet északi és déli részekre
Fotó: Anas al-Shareef / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Az izraeli erők négyórás időablakot adtak arra, hogy a Gázai övezet északi részéből a délibe menjenek át civilek vasárnap.
  • A CNN szerint robbanás volt a Gázai övezet középső részén egy menekülttáborban. A Hamász szerint izraeli légicsapás történt, az IDF vizsgálja, hogy végrehajtottak-e támadást azon a részen.
  • Az izraeli hadsereg szerint 2500 célpontra mértek csapást a szárazföldi műveletek kezdete óta.
  • Izraelbe érkezett Novák Katalin köztársasági elnök. Találkozott az izraeli államfővel, és a fogva tartott magyar túszok családtagjaival is fog.

A háború kezdete óta vasárnap este voltak a legsúlyosabb légicsapások Gázában, közölte Rushdi Abualouf, a BBC riportere. A támadások Gáza északnyugati részére összpontosulnak, a Beach, vagy más néven Shati menekülttábor területét bombázzák erősen. Korábban Daniel Hagari izraeli katonai szóvivő azt mondta: „Nagy erővel támadunk. Ma este és minden nap, most is jelentős támadásra kerül sor”. (BBC)

A család eddig úgy tudta, hogy a 8 éves Emily Hand október 7-én meghalt a Hamász támadásában, öt nappal ezelőtt azonban arról értesítették őket az izraeli hatóságok, hogy a kislány életben van és túszként tartják fogva. Natalie Hand, a kislány idősebb testvére az izraeli 12-es csatornának azt mondta: az ír állampolgársággal is rendelkező Emily október 6-7-én éjjel egy barátnőjénél aludt a Be'eri kibucban. A Hamász támadása után arról értesítették őket, hogy a kislányt meggyilkolták a palesztin terroristák. A család sokat sírt és elgyászolta Emilyt.

Három hét telt el, amikor október 31-én újabb hír érkezett. Az izraeli hatóságok ekkor azt közölték velük, hogy Emilyt, a barátnőjét és annak édesanyját nagy valószínűséggel elrabolták, és túszként tartják fogva Gázában. Natalie Hand azt mondta: az ír hatóságok megígérték, hogy mindent megtesznek a segítségnyújtás érdekében, bár világossá tették, hogy erre korlátozottak a lehetőségeik. A 12-es csatorna stúdiójában Natalie közvetlenül a kamera felé fordulva ezt üzente Emilynek: „Szeretném elmondani, hogy mindent megteszünk, hogy hazajuttassunk. Tudjuk, hogy túszként tartanak fogva. Nagyon szeretünk és hiányzol nekünk”. (Times of Israel)

Az izraeli hadsereg kettévágta a Gázai övezetet, monstantól „észak-gázai” és „dél-gázai övezet” van, közölte vasárnap este Daniel Hagari katonai szóvivő, írja az MTI.

Hagari arról beszélt, hogy a palesztin övezetbe behatolt izraeli csapatok Gázaváros déli peremén elérték a partot és tartják ezt a térséget. Hozzátette, hogy a várost most már teljességgel körbe kerítették. A szóvivő jelentős lépésnek nevezte a hadműveletet, kiemelte viszont, hogy a civilek továbbra is elhagyhatják a Gázai övezet északi részét déli irányba.

A katonai szóvivő megerősítette azt is, hogy az este folyamán kiterjesztették a légicsapásokat a palesztin térségben. „Ami Libanont illeti, hírszerzési értesülések alapján hajtunk végre támadásokat és folytatni is fogjuk a támadásokat. Ez a feladatunk. Aki fenyeget minket, azt megtámadjuk” – tette hozzá. „Minden fejleményt Libanonban megvizsgálunk és értesüléseket szerzünk, hogy megértsük a részleteket. Egyelőre ennyit mondhatok” – mondta.

Korábban a libanoni síita Hezbollah radikális mozgalom egyik parlamenti képviselője elmondta, hogy három gyerek és a nagyanyjuk vesztette életét egy autóban, amelyet izraeli csapás ért Ajnata és Aitarún települések között. Hozzátette, hogy a 8 és 14 év közötti gyermekek anyja megsebesült. A politikus „veszélyes fejleménynek” nevezte a történteket, amelyeknek szerinte lesznek következményei. A Hezbollah katonai szárnya később bejelentette, hogy válaszul Grad rakétákkal lőtték az észak-izraeli Kirjat Smona települést.

Korábban ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy Izrael a Gázai övezet kettévágásával próbálja előkészíteni a terepet az offenzívához. Gyakorlatilag attól a pillanattól fogva, hogy a Hamász első különítménye október 7-én áthajtott a lebontott gázai kerítésen, egyértelműnek tűnt, hogy az izraeli válaszcsapás továbbmehet majd a légitámadásoknál, és a Gázai övezetben a Hamász elleni valódi hadjárattá szélesedhet ki.


A török rendőrség egy palesztinbarát tüntetést oszlatott fel Törökországban, az incirlik amerikai légitámaszpont közelében, írja a Tagesschau.

Médiajelentések szerint a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, a rendőrség vízágyút is bevetett. A demonstrálók egy része megpróbált bejutni a támaszpont területére is a török sajtó jelentése szerint. Több száz ember vehetett részt a tüntetésen, palesztin és Hamász-zászlókat lengetve. Törökországban (Európával, Izraellel és az USA-val ellentétben) a Hamász nincs terrorszervezetként besorolva.

A tüntetést az IHH nevű török civilszervezet szervezte, amely 2010-ben az izraeli tengeri blokád megtörésére indult, hogy segélyt vigyen a Gázai övezetbe. A hajó fedélzetén izraeli katonák öltek meg török aktivistákat. Az IHH a kritikák szerint közel áll a Hamász nevű terrorszervezethez, amely október 7-én támadást indított Izrael ellen. A tüntetők szerint Amerika támogatja Izraelt a háborúban. A tüntetésekre azelőtt került sor, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter Törökországba fog látogatni.

Minden internet- és kommunikációs szolgáltatás megszakadt a Gázai övezetben, ezért jelenleg sem internetezni, sem telefonálni nem lehet, írja közleményében a ciszjordániai székhelyű PalTel palesztin távközlési vállalat az MTI szerint.

A tájékoztatás szerint a szolgáltatások újabb megszakadásának oka, hogy izraeli oldalon lekapcsolták a fővezetékeket, ennek hátterében pedig az áll, hogy az izraeli hadsereg vasárnap este fokozta légitámadásait a sűrűn lakott palesztin térséggel szemben. Izrael egyelőre nem erősítette meg egyik értesülést sem.

A Gázai övezetben október 7. után kirobbant kezdete óta ez már a harmadik alkalom, hogy az eredetileg összesen kétmilliós lakosságszámú térségben megszűnt minden távközlési szolgáltatás. A palesztin Vörös Félhold az X-en arról írt, hogy elvesztették az összeköttetést a Gázai övezetben működő mentőegységeikkel.

Az Európai Bizottság vasárnap közleményében azt írta, hogy az „európai zsidók ma ismét félelemben élnek” a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadása óta. A bizottság szerint a háború kitörése óta megugrott az antiszemita cselekmények száma, írja közleményében az Európai Bizottság.

„Az elmúlt napokban rendkívüli szintre emelkedett az antiszemita incidensek száma Európában”

– írták, hozzátéve, a tendencia „a történelem legsötétebb időszakaira emlékeztet”. Európa-szerte antiszemita támadások érték a zsidó közösségeket a háború kitörése óta, fejtette ki az Európai Bizottság közleményében. Ilyen volt például az, hogy

  • Németországban Molotov-koktélokat dobtak egy zsinagógára;
  • Franciaországban Dávid-csillagot fújtak lakóépületekre;
  • Spanyolországban zsidó üzleteket és zsinagógákat támadtak meg;
  • Ausztriában pedig egy zsidó temetőt szentségtelenítettek meg.

Az EU kiállt a zsidó közösség tagjai mellett, a lehető leghatározottabban elítélve az antiszemita megmozdulásokat. Ezek a tettek „mindennel szembemennek, amit Európa képvisel” – írták. Hozzátették, a támadások sértik az egyenlőséget, a befogadást és az emberi jogokat is. „Zsidó, muszlim, keresztény – senki ne éljen a vallása vagy identitása miatt megkülönböztetéstől vagy erőszaktól való félelemben” – írták.

Ferenc pápa vasárnap arról beszélt, hogy Isten nevében tűzszünetért könyörög az Izrael-Hamász háborúban, írja a CNN.

„Továbbra is gondolok arra a súlyos helyzetre, ami Palesztinában és Izraelben van, sok-sok ember vesztette életét itt. Isten nevében kérlek, hagyd abba a fegyverkezést!” – mondta a pápa. Hozzátette, reméli, mindkét fél arra keresi a választ, hogyan kerülhetik el a háború eszkalálódását.

Mintegy ezer rákos betegeket és civil sebesülteket fogad be kórházaiba Törökország a Gázai övezetből, jelentette be vasárnap Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter, írja az MTI.

A miniszter tájékoztatása szerint az övezet egyetlen onkológiai kórháza, a Török-palesztin Barátság Kórház áramellátása a héten megszakadt, miután elfogyott az aggregátorok működtetéséhez szükséges üzemanyag, ezért a rászorulókat sem tudják ellátni. Mint Koca az X-platformon (korábban Twitter) hozzátette, egyeztetett egyiptomi kollégájával, hogy az eddig a kórházban ápolt betegeket a rafahi átkelőn keresztül Egyiptomba szállítják, ahonnan megszervezik továbbutazásukat Törökországba.

Törökország a gázai konfliktus kiélesedése óta körülbelül 200 tonna humanitárius segélyt küldött az övezetbe, illetve török orvoscsoport is segíti azokat, akik átjutnak Egyiptomba, illetve felajánlotta, hogy a határ egyiptomi oldalán tábori kórházat állít fel.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap ismét elutasította a gázai tűzszünetre vonatkozó felszólításokat.

„Nem lesz tűzszünet túszaink visszatérése nélkül, ezt mondjuk ellenségeinknek és barátainknak egyaránt. Addig folytatjuk, amíg le nem győzzük őket” – mondta Netanjahu a dél-izraeli ramoni légitámaszpont légi és földi személyzetének.

A Hamász jelenleg 240 túszt tart fogva.

(Guardian)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) október 7-e óta 102 támadást dokumentált az egészségügyi ellátás ellen Gázában – írja a Sky News.

A támadásokban 504-en haltak meg, 459-en sérültek meg, 39 létesítményben és 31 mentőautóban pedig károk keletkeztek. A gázai kórházak több mint fele tűz alá került, tíz pedig nem működik – közölte a WHO megszállt palesztin területen működő irodája.

„Az egészségügy nem célpont. A WHO a civilek és az egészségügy aktív védelmére szólít fel” – áll a közleményben.

A ciszjordániai Palesztin Nemzeti Hatóság a palesztin államiság átfogó rendezésével kész felelősséget vállalni a Gázai övezetért – jelentette ki Mahmúd Abbász palesztin elnök Antony Blinken amerikai külügyminiszternek vasárnapi tárgyalásukon.

Abbász arról beszélt, hogy Ciszjordánia, a Gázai övezet és Kelet-Jeruzsálem egész területének átfogó politikai rendezésére lenne szükség. Blinken a Sky News szerint azt mondta Abbásznak, hogy kormányának központi szerepet kell játszania a gázai övezetben a jövőben.

„Az izraeli megszállás teljes felelősséget visel mindenért, ami történik, és a katonai megoldások nem fogják megteremteni Izrael biztonságát” – tette hozzá a palesztin elnök. Elmondása szerint hasonlóan súlyos a helyzet Ciszjordániában és Jeruzsálemben, mert „a telepesek erőszakossága mellett a megszálló erők nap mint nap ölnek és támadnak”.

(MTI)

Az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) vezetője szerint a Gázába érkező segélyek mennyisége nem elég ahhoz, hogy kielégítse a palesztinok exponenciálisan növekvő szükségleteit – írja a Sky News.

Cindy McCain sürgős beadványt terjesztett fel a rafahi átkelőről, hogy több segélyt vezessenek be a régióba, mivel az élelmiszer-ellátás szerinte veszélyesen alacsony szinten van.

„A gázai szülők nem tudják, hogy ma meg tudják-e etetni gyermekeiket, és túlélik-e a holnapot”

– mondta McCain, aki szerint felfoghatatlan az a szenvedés, amin az enklávé keresztül megy.

Legalább 36 újságíró és médiamunkás van a Gázában a konfliktus október 7-i kezdete óta elhunyt ezrek között – közölte az Újságírók Védelmével foglalkozó Bizottság (CPJ).

Sherif Mansour, a csoport közel-keleti és észak-afrikai programkoordinátora szerint az újságírók „nagy áldozatokat hoznak ennek a szívszaggató konfliktusnak a bemutatására”.

„Sokan elvesztették kollégáikat, családjukat és médialétesítményeket, és biztonságot keresve elmenekültek, miközben nincs biztonságos menedék vagy kijárat” – mondta.

A CPJ folyamatosan frissíti azoknak az újságíróknak a listáját, akikről bejelentették, hogy a konfliktus során meghaltak, megsérültek vagy eltűntek.

(Sky News)

A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium szóvivője szerint legalább 9770 palesztin vesztette életét a Gázai övezetet ért izraeli légicsapásokban október 7. óta – írja a Guardian.

A palesztin áldozatok között 4800 gyerek lehet.

A gázai egészségügyi minisztérium arra kérte Egyiptomot, hogy engedje be az egyiptomi mentőket a Gázai övezetbe, hogy a rafahi átkelőn keresztül elvihessék a sebesülteket ellátásra. A múlt héten korlátozott számú embert szállítottak át Gázából egyiptomi kórházakba.

Emellett a Palesztin Hatóság egészségügyi minisztériuma azt állítja, hogy az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában 152 palesztint öltek meg és 2100-an sebesültek meg. Az állításokat független módon nem ellenőrizték.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter Ciszjordániában tárgyalt Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével – írja a BBC.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője szerint Blinken megerősítette az ország elkötelezettségét az életmentő humanitárius segítségnyújtás és az alapvető szolgáltatások újraindítása iránt Gázában. Azt is világossá tette, hogy a palesztinokat nem szabad erőszakkal kitelepíteni – mondta Matthew Miller.

Blinken és Abbász megvitatta a nyugalom és a stabilitás helyreállítására irányuló erőfeszítéseket Ciszjordániában – tette hozzá. Szóba került a palesztinok elleni erőszak megállításának és az elkövetők felelősségre vonásának szüksége is.

A szóvivő szerint Blinken megismételte, hogy az Egyesült Államok számára továbbra is fontos a palesztinok és izraeliek számára egyaránt egyenlő méltóság és biztonság előmozdítása. A külügyminiszter emellett kifejezte az országa elkötelezettségét amellett, hogy a palesztinok palesztin állam létrehozására irányuló legitim törekvéseinek megvalósulásán dolgozzon.

Abbász arról beszélt, hogy azonnali tűzszünetet kell kötni, és engedélyezni kell a humanitárius segélyek belépését a Gázai övezetbe – mondta szóvivője, Nabil Abu Rudeineh.

„Nincsenek rá szavaim, hogy leírjam azt a népirtást és pusztítást, amelyet palesztin népünk él át Gázában az izraeli hadigépezet kezétől, ami figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jog elveit” – mondta Abbász a palesztin hivatalos hírügynökség szerint Blinkennek.

A tűzszünet lehetőségét Blinken korábban elvetette, helyette a „humanitárius szünet” életbe lépését szorgalmazta.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) az előzetes vizsgálatuk alapján arról számoltak be a Reutersnek, hogy nem vették célba azt az ENSZ-iskolát, amelyet az ENSZ palesztinokat segítő szervezete (UNRWA) szerint szombaton találat ért, de az ottani robbanás „egy másik célpont ellen végrehajtott támadás eredménye lehetett”.

Juliette Touma, az UNRWA kommunikációs igazgatója a BBC-nek azt mondta, hogy a dzsabáliai menekülttáborban a civileknek menedéket nyújtó iskola két helyen sérült meg. Hozzátette, hogy a szervezet nem tudta megmondani, hogy mi okozta a robbanást.

A Hamász korábban azzal vádolta az izraeli erőket, hogy légicsapást hajtottak végre, amelyben az ellenőrzésük alatt álló egészségügyi minisztérium szerint 15 ember meghalt, 70-en pedig megsérültek.

Egy izraeli drón két mentőautó közelében csapódott be Libanon déli részén, négy mentős megsebesült – közölték helyi illetékesek az Associated Press-szel.

A libanoni tisztviselők azt állították, hogy a drón „közvetlenül célba vette” azt a két mentőautót, amelyek dél felé tartottak, hogy összeszedjenek több sérültet, akik egy izraeli légicsapásban ért háznál voltak. A hírek szerint a sérültek között volt a Hezbollah két fegyverese.

Helyi és egészségügyi tisztviselők azt mondták az AP-nek, hogy a libanoni hadsereg és a Vöröskereszt a sebesült mentősöket egy türoszi kórházba szállították.

Az izraeli kormány örökségvédelmi minisztere, Amichai Elijahu olyan kijelentéseket tett, miszerint atombomba ledobása a Gázai övezetre „az egyik lehetőség” – írja a Guardian.

Az Otzma Jehudit párt örökségvédelmi minisztere, Amichai Elijahut a Kol Berama rádiónak adott interjújában azt is mondta, hogy a palesztin nép „mehet Írországba vagy a sivatagokba, a gázai szörnyetegeknek maguknak kell megoldást találniuk”.

Hozzátette, hogy azoknak, akik palesztin vagy Hamász-zászlót lengetnek, „nem kellene tovább élniük a földön”.

Szerinte korlátozni kellene a lakosságnak nyújtott humanitárius segélyt, mert szerinte „a náciknak sem adnánk humanitárius segélyt”. Szerinte Gázában nem létezik Hamásszal nem érintkező civil lakosság sem.

Benjámin Netanjahu a közösségi médiában igyekezett elhatárolódni Elijahu megjegyzéseitől. „Amichai Eliyahu miniszter kijelentései nem a valóságon alapulnak. Izrael és az IDF a nemzetközi jog legszigorúbb normái szerint jár el, hogy ne essen bántódása az ártatlanoknak. Ezt fogjuk folytatni a győzelmünkig” – írta.

„Jó dolog, hogy nem ilyen emberek felelnek Izrael biztonságáért” – bírálta a minisztert Joáv Gallant védelmi miniszter is.

Netanjahu emellett felfüggesztette Eliyahu jogát, hogy bejárhasson a kormány üléseire. Ugyanakkor ennek a döntésnek nincs sok hatása a gyakorlatban, mivel az örökségvédelmi miniszter nem volt tagja annak a döntéshozó háborús kabinetnek, amelyet a Hamász október 7-i meglepetésszerű támadása nyomán hoztak létre Izraelben.

Vasárnap reggel Izraelbe utazott Novák Katalin köztársasági elnök – írja a Mandiner az elnökhöz közel álló forrásokra hivatkozva.

A köztársasági elnök fél hatkor landolt Tel-Avivban, nem sokkal később pedig az izraeli miniszterelnökkel találkozott. A hivatalos találkozói mellett a Hamász által fogva tartott magyar túszok családtagjaival is találkozni fog.

Világszerte tízezrek tüntettek Izrael Gázai övezetet érő támadásai ellen – írja a BBC.

Szombaton Washingtonban a konfliktus kezdete óta a legnagyobb tüntetést rendezték meg a Fehér Ház közelében. Egyesek bírálták Biden elnököt, amiért támogatja Izraelt. A tüntetők palesztin zászlókat és plakátokat vittek magukkal, amelyeken olyan jelszavak szerepeltek, mint „Palestinian Lives Matter” (vagyis „a palesztin életek számítanak”).

Párizsban először rendeztek engedéllyel palesztinbarát tüntetést, miután a korábbi próbálkozásokat a közrendzavarással kapcsolatos aggodalmak miatt betiltották. A rendőrség adatai szerint 19 ezren tüntettek, míg a CGT szakszervezet 60 ezerre tette a létszámot.

Londonban a rendőrség mintegy 30 ezer résztvevőt feltételezett a brit metropolisz központjában, a Trafalgar téren tartott tüntetésen. A tüntetők „azonnali tűzszünetet” és a Gázai övezetben folyó „mészárlás befejezését” követelték, sok résztvevő palesztin zászlókat lengetett.

Németországban is voltak gyűlések, amelyek nagyrészt békésen zajlottak. Düsseldorfban a rendőrség szerint 17 ezren voltak, Berlinben 9 ezerre tette a rendőrség a tüntetők számát. Brémában kb. 1300-an is tüntettek a palesztinok és izraeliek békés együttéléséért.

(BBC, Tagesschau)

Az izraeli hadsereg közölte, hogy négy órát ad a Gázai övezet északi részén élők számára, hogy délre költözzenek – írja a BBC. Az evakuálás útvonala a Szalah al-Din út – a Gázai övezet észak-déli főútvonala – lesz helyi idő szerint 10:00 és 14:00 óra között.

Szombaton is volt egy hasonló terv, de a hadsereg szerint a Hamász fegyveresei megtámadták az úton tevékenykedő izraeli katonákat.

Izrael már korábban evakuációs zónává nyilvánította Gáza északi részét, és felszólította a lakosokat, hogy távozzanak délre – bár délen légicsapások folytak. Egy amerikai küldött szerint a felszólítás ellenére 350-400 ezer ember maradt akkor északon.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) reggeli jelentésében közölte, hogy szárazföldi, légi és tengeri erői „több mint 2500 terrorista célpontra mértek csapást” a gázai szárazföldi műveletek kezdete óta.

Az éjszaka folyamán az izraeli csapatok repülőgépeket vezényeltek a Hamász egyik katonai táborára, ahol állításuk szerint parancsnoki és irányító központok megfigyelőállások és további terrorista infrastruktúrák voltak. A közlemény szerint az izraeli csapatok folytatják a terroristák likvidálását, többek között közelharcban.

A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 9400 ember halt meg az övezetben október 7. óta, amikor Izrael megkezdte az enklávé bombázását megtorlásul az október 7-i támadásokért, amelyekben a Hamász fegyveresei 1400 embert öltek meg és mintegy 240-et ejtettek túszul, köztük nőket, gyerekeket és időseket.

(BBC)

Többtucatnyian meghalhattak és sokan megsebesültek egy robbanásban a Gázai övezet középső részén lévő Al-Maghazi menekülttáborban szombat késő este – közölte egy közeli kórház tisztviselője, írja a CNN. A halottak pontos számát még nem lehet tudni, a gázai minisztérium szerint több mint 30 embert találtak a romok alatt. A Wafa palesztin hírügynökség korábban azt közölte, hogy 51 palesztin halt meg és többen megsebesültek a bombázásban.

A Deir Al-Balah-i Al-Aqsa Mártír Kórház ápolási vezetője a CNN-nek azt mondta: a tábor egyik házát érte találat, a lakókat bombázták, az áldozatok között sok a nő és a gyerek.

Az al-Maghazi tábor egyik lakója, Jamal Al Aloul azt mondta, hogy épp mélyen aludt, amikor hirtelen „az egész épület ránk zuhant”. Két gyereke halt meg a támadásban.

A menekülttábort ért robbanás után a Hamász a Telegramon azzal vádolta Izraelt, hogy módszeresen, közvetlenül a civil lakosságot bombázza. Izrael ugyanakkor azt állítja, hogy támadásai a Hamász, nem pedig a civilek ellen irányulnak, a terrorszervezet pedig élő pajzsként használja a lakosokat. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint vizsgálják, hogy az Izraeli Védelmi Erők a robbanás idején a térségben voltak-e.

  • Az izraeli hadsereg célzott támadást hajtott végre a Gázai övezet déli részén.
  • 730 külföldi léphetett be Egyiptomba Gázából.
  • Szűk 10 négyzetkilométeren több mint ezer bomba ütötte krátert számolt össze a Guardian Gázában.
  • Dróntámadással vették célba a Hamász-vezér házát.
  • Az amerikai külügyminiszter arab országok képviselőivel tárgyalt Jordániában.
  • Libanonból érkező rakétákat jelentett Izrael.
  • Egy ENSZ-iskolát ért izraeli találat Gázában, 15-en meghaltak palesztin közlés szerint.
  • A gázai egészségügyi minisztérium tagadta, hogy az izraeliek által kilőtt mentőautókban Hamász-tagok lettek volna.
  • Törökország nem hagyja, hogy „töröljék a palesztinokat az emberiség történetéből”.
  • Még mindig 400 ezer ember van Gáza északi részén.
  • Az ENSZ szerint napi két szelet kenyéren élnek az emberek Gázában.
  • „Izrael, gyilkos” és „Macron, cinkos” jelszavakkal tartottak felvonulást Párizsban.
  • AFP: A Hamász már nem enged át külföldi útlevéllel rendelkezőket Egyiptomba.
  • Joe Biden jelzése szerint előrelépés történhetett a humanitárius szünet felé.

Az előző napi tudósításunkat itt tudja visszaolvasni.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!