Az izraeli hadsereg kettévágta a Gázai övezetet északi és déli részekre

2023. november 5. – 08:44

frissítve

Az izraeli hadsereg kettévágta a Gázai övezetet északi és déli részekre
Fotó: Anas al-Shareef / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Az izraeli erők négyórás időablakot adtak arra, hogy a Gázai övezet északi részéből a délibe menjenek át civilek vasárnap.
  • A CNN szerint robbanás volt a Gázai övezet középső részén egy menekülttáborban. A Hamász szerint izraeli légicsapás történt, az IDF vizsgálja, hogy végrehajtottak-e támadást azon a részen.
  • Az izraeli hadsereg szerint 2500 célpontra mértek csapást a szárazföldi műveletek kezdete óta.
  • Izraelbe érkezett Novák Katalin köztársasági elnök. Találkozott az izraeli államfővel, és a fogva tartott magyar túszok családtagjaival is fog.

A háború kezdete óta vasárnap este voltak a legsúlyosabb légicsapások Gázában, közölte Rushdi Abualouf, a BBC riportere. A támadások Gáza északnyugati részére összpontosulnak, a Beach, vagy más néven Shati menekülttábor területét bombázzák erősen. Korábban Daniel Hagari izraeli katonai szóvivő azt mondta: „Nagy erővel támadunk. Ma este és minden nap, most is jelentős támadásra kerül sor”. (BBC)

A család eddig úgy tudta, hogy a 8 éves Emily Hand október 7-én meghalt a Hamász támadásában, öt nappal ezelőtt azonban arról értesítették őket az izraeli hatóságok, hogy a kislány életben van és túszként tartják fogva. Natalie Hand, a kislány idősebb testvére az izraeli 12-es csatornának azt mondta: az ír állampolgársággal is rendelkező Emily október 6-7-én éjjel egy barátnőjénél aludt a Be'eri kibucban. A Hamász támadása után arról értesítették őket, hogy a kislányt meggyilkolták a palesztin terroristák. A család sokat sírt és elgyászolta Emilyt.

Három hét telt el, amikor október 31-én újabb hír érkezett. Az izraeli hatóságok ekkor azt közölték velük, hogy Emilyt, a barátnőjét és annak édesanyját nagy valószínűséggel elrabolták, és túszként tartják fogva Gázában. Natalie Hand azt mondta: az ír hatóságok megígérték, hogy mindent megtesznek a segítségnyújtás érdekében, bár világossá tették, hogy erre korlátozottak a lehetőségeik. A 12-es csatorna stúdiójában Natalie közvetlenül a kamera felé fordulva ezt üzente Emilynek: „Szeretném elmondani, hogy mindent megteszünk, hogy hazajuttassunk. Tudjuk, hogy túszként tartanak fogva. Nagyon szeretünk és hiányzol nekünk”. (Times of Israel)

Az izraeli hadsereg kettévágta a Gázai övezetet, monstantól „észak-gázai” és „dél-gázai övezet” van, közölte vasárnap este Daniel Hagari katonai szóvivő, írja az MTI.

Hagari arról beszélt, hogy a palesztin övezetbe behatolt izraeli csapatok Gázaváros déli peremén elérték a partot és tartják ezt a térséget. Hozzátette, hogy a várost most már teljességgel körbe kerítették. A szóvivő jelentős lépésnek nevezte a hadműveletet, kiemelte viszont, hogy a civilek továbbra is elhagyhatják a Gázai övezet északi részét déli irányba.

A katonai szóvivő megerősítette azt is, hogy az este folyamán kiterjesztették a légicsapásokat a palesztin térségben. „Ami Libanont illeti, hírszerzési értesülések alapján hajtunk végre támadásokat és folytatni is fogjuk a támadásokat. Ez a feladatunk. Aki fenyeget minket, azt megtámadjuk” – tette hozzá. „Minden fejleményt Libanonban megvizsgálunk és értesüléseket szerzünk, hogy megértsük a részleteket. Egyelőre ennyit mondhatok” – mondta.

Korábban a libanoni síita Hezbollah radikális mozgalom egyik parlamenti képviselője elmondta, hogy három gyerek és a nagyanyjuk vesztette életét egy autóban, amelyet izraeli csapás ért Ajnata és Aitarún települések között. Hozzátette, hogy a 8 és 14 év közötti gyermekek anyja megsebesült. A politikus „veszélyes fejleménynek” nevezte a történteket, amelyeknek szerinte lesznek következményei. A Hezbollah katonai szárnya később bejelentette, hogy válaszul Grad rakétákkal lőtték az észak-izraeli Kirjat Smona települést.

Korábban ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy Izrael a Gázai övezet kettévágásával próbálja előkészíteni a terepet az offenzívához. Gyakorlatilag attól a pillanattól fogva, hogy a Hamász első különítménye október 7-én áthajtott a lebontott gázai kerítésen, egyértelműnek tűnt, hogy az izraeli válaszcsapás továbbmehet majd a légitámadásoknál, és a Gázai övezetben a Hamász elleni valódi hadjárattá szélesedhet ki.


A török rendőrség egy palesztinbarát tüntetést oszlatott fel Törökországban, az incirlik amerikai légitámaszpont közelében, írja a Tagesschau.

Médiajelentések szerint a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, a rendőrség vízágyút is bevetett. A demonstrálók egy része megpróbált bejutni a támaszpont területére is a török sajtó jelentése szerint. Több száz ember vehetett részt a tüntetésen, palesztin és Hamász-zászlókat lengetve. Törökországban (Európával, Izraellel és az USA-val ellentétben) a Hamász nincs terrorszervezetként besorolva.

A tüntetést az IHH nevű török civilszervezet szervezte, amely 2010-ben az izraeli tengeri blokád megtörésére indult, hogy segélyt vigyen a Gázai övezetbe. A hajó fedélzetén izraeli katonák öltek meg török aktivistákat. Az IHH a kritikák szerint közel áll a Hamász nevű terrorszervezethez, amely október 7-én támadást indított Izrael ellen. A tüntetők szerint Amerika támogatja Izraelt a háborúban. A tüntetésekre azelőtt került sor, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter Törökországba fog látogatni.

Minden internet- és kommunikációs szolgáltatás megszakadt a Gázai övezetben, ezért jelenleg sem internetezni, sem telefonálni nem lehet, írja közleményében a ciszjordániai székhelyű PalTel palesztin távközlési vállalat az MTI szerint.

A tájékoztatás szerint a szolgáltatások újabb megszakadásának oka, hogy izraeli oldalon lekapcsolták a fővezetékeket, ennek hátterében pedig az áll, hogy az izraeli hadsereg vasárnap este fokozta légitámadásait a sűrűn lakott palesztin térséggel szemben. Izrael egyelőre nem erősítette meg egyik értesülést sem.

A Gázai övezetben október 7. után kirobbant kezdete óta ez már a harmadik alkalom, hogy az eredetileg összesen kétmilliós lakosságszámú térségben megszűnt minden távközlési szolgáltatás. A palesztin Vörös Félhold az X-en arról írt, hogy elvesztették az összeköttetést a Gázai övezetben működő mentőegységeikkel.

Az Európai Bizottság vasárnap közleményében azt írta, hogy az „európai zsidók ma ismét félelemben élnek” a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadása óta. A bizottság szerint a háború kitörése óta megugrott az antiszemita cselekmények száma, írja közleményében az Európai Bizottság.

„Az elmúlt napokban rendkívüli szintre emelkedett az antiszemita incidensek száma Európában”

– írták, hozzátéve, a tendencia „a történelem legsötétebb időszakaira emlékeztet”. Európa-szerte antiszemita támadások érték a zsidó közösségeket a háború kitörése óta, fejtette ki az Európai Bizottság közleményében. Ilyen volt például az, hogy

  • Németországban Molotov-koktélokat dobtak egy zsinagógára;
  • Franciaországban Dávid-csillagot fújtak lakóépületekre;
  • Spanyolországban zsidó üzleteket és zsinagógákat támadtak meg;
  • Ausztriában pedig egy zsidó temetőt szentségtelenítettek meg.

Az EU kiállt a zsidó közösség tagjai mellett, a lehető leghatározottabban elítélve az antiszemita megmozdulásokat. Ezek a tettek „mindennel szembemennek, amit Európa képvisel” – írták. Hozzátették, a támadások sértik az egyenlőséget, a befogadást és az emberi jogokat is. „Zsidó, muszlim, keresztény – senki ne éljen a vallása vagy identitása miatt megkülönböztetéstől vagy erőszaktól való félelemben” – írták.

Ferenc pápa vasárnap arról beszélt, hogy Isten nevében tűzszünetért könyörög az Izrael-Hamász háborúban, írja a CNN.

„Továbbra is gondolok arra a súlyos helyzetre, ami Palesztinában és Izraelben van, sok-sok ember vesztette életét itt. Isten nevében kérlek, hagyd abba a fegyverkezést!” – mondta a pápa. Hozzátette, reméli, mindkét fél arra keresi a választ, hogyan kerülhetik el a háború eszkalálódását.

Mintegy ezer rákos betegeket és civil sebesülteket fogad be kórházaiba Törökország a Gázai övezetből, jelentette be vasárnap Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter, írja az MTI.

A miniszter tájékoztatása szerint az övezet egyetlen onkológiai kórháza, a Török-palesztin Barátság Kórház áramellátása a héten megszakadt, miután elfogyott az aggregátorok működtetéséhez szükséges üzemanyag, ezért a rászorulókat sem tudják ellátni. Mint Koca az X-platformon (korábban Twitter) hozzátette, egyeztetett egyiptomi kollégájával, hogy az eddig a kórházban ápolt betegeket a rafahi átkelőn keresztül Egyiptomba szállítják, ahonnan megszervezik továbbutazásukat Törökországba.

Törökország a gázai konfliktus kiélesedése óta körülbelül 200 tonna humanitárius segélyt küldött az övezetbe, illetve török orvoscsoport is segíti azokat, akik átjutnak Egyiptomba, illetve felajánlotta, hogy a határ egyiptomi oldalán tábori kórházat állít fel.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap ismét elutasította a gázai tűzszünetre vonatkozó felszólításokat.

„Nem lesz tűzszünet túszaink visszatérése nélkül, ezt mondjuk ellenségeinknek és barátainknak egyaránt. Addig folytatjuk, amíg le nem győzzük őket” – mondta Netanjahu a dél-izraeli ramoni légitámaszpont légi és földi személyzetének.

A Hamász jelenleg 240 túszt tart fogva.

(Guardian)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) október 7-e óta 102 támadást dokumentált az egészségügyi ellátás ellen Gázában – írja a Sky News.

A támadásokban 504-en haltak meg, 459-en sérültek meg, 39 létesítményben és 31 mentőautóban pedig károk keletkeztek. A gázai kórházak több mint fele tűz alá került, tíz pedig nem működik – közölte a WHO megszállt palesztin területen működő irodája.

„Az egészségügy nem célpont. A WHO a civilek és az egészségügy aktív védelmére szólít fel” – áll a közleményben.

A ciszjordániai Palesztin Nemzeti Hatóság a palesztin államiság átfogó rendezésével kész felelősséget vállalni a Gázai övezetért – jelentette ki Mahmúd Abbász palesztin elnök Antony Blinken amerikai külügyminiszternek vasárnapi tárgyalásukon.

Abbász arról beszélt, hogy Ciszjordánia, a Gázai övezet és Kelet-Jeruzsálem egész területének átfogó politikai rendezésére lenne szükség. Blinken a Sky News szerint azt mondta Abbásznak, hogy kormányának központi szerepet kell játszania a gázai övezetben a jövőben.

„Az izraeli megszállás teljes felelősséget visel mindenért, ami történik, és a katonai megoldások nem fogják megteremteni Izrael biztonságát” – tette hozzá a palesztin elnök. Elmondása szerint hasonlóan súlyos a helyzet Ciszjordániában és Jeruzsálemben, mert „a telepesek erőszakossága mellett a megszálló erők nap mint nap ölnek és támadnak”.

(MTI)

Az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) vezetője szerint a Gázába érkező segélyek mennyisége nem elég ahhoz, hogy kielégítse a palesztinok exponenciálisan növekvő szükségleteit – írja a Sky News.

Cindy McCain sürgős beadványt terjesztett fel a rafahi átkelőről, hogy több segélyt vezessenek be a régióba, mivel az élelmiszer-ellátás szerinte veszélyesen alacsony szinten van.

„A gázai szülők nem tudják, hogy ma meg tudják-e etetni gyermekeiket, és túlélik-e a holnapot”

– mondta McCain, aki szerint felfoghatatlan az a szenvedés, amin az enklávé keresztül megy.

Legalább 36 újságíró és médiamunkás van a Gázában a konfliktus október 7-i kezdete óta elhunyt ezrek között – közölte az Újságírók Védelmével foglalkozó Bizottság (CPJ).

Sherif Mansour, a csoport közel-keleti és észak-afrikai programkoordinátora szerint az újságírók „nagy áldozatokat hoznak ennek a szívszaggató konfliktusnak a bemutatására”.

„Sokan elvesztették kollégáikat, családjukat és médialétesítményeket, és biztonságot keresve elmenekültek, miközben nincs biztonságos menedék vagy kijárat” – mondta.

A CPJ folyamatosan frissíti azoknak az újságíróknak a listáját, akikről bejelentették, hogy a konfliktus során meghaltak, megsérültek vagy eltűntek.

(Sky News)

A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium szóvivője szerint legalább 9770 palesztin vesztette életét a Gázai övezetet ért izraeli légicsapásokban október 7. óta – írja a Guardian.

A palesztin áldozatok között 4800 gyerek lehet.

A gázai egészségügyi minisztérium arra kérte Egyiptomot, hogy engedje be az egyiptomi mentőket a Gázai övezetbe, hogy a rafahi átkelőn keresztül elvihessék a sebesülteket ellátásra. A múlt héten korlátozott számú embert szállítottak át Gázából egyiptomi kórházakba.

Emellett a Palesztin Hatóság egészségügyi minisztériuma azt állítja, hogy az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában 152 palesztint öltek meg és 2100-an sebesültek meg. Az állításokat független módon nem ellenőrizték.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter Ciszjordániában tárgyalt Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével – írja a BBC.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője szerint Blinken megerősítette az ország elkötelezettségét az életmentő humanitárius segítségnyújtás és az alapvető szolgáltatások újraindítása iránt Gázában. Azt is világossá tette, hogy a palesztinokat nem szabad erőszakkal kitelepíteni – mondta Matthew Miller.

Blinken és Abbász megvitatta a nyugalom és a stabilitás helyreállítására irányuló erőfeszítéseket Ciszjordániában – tette hozzá. Szóba került a palesztinok elleni erőszak megállításának és az elkövetők felelősségre vonásának szüksége is.

A szóvivő szerint Blinken megismételte, hogy az Egyesült Államok számára továbbra is fontos a palesztinok és izraeliek számára egyaránt egyenlő méltóság és biztonság előmozdítása. A külügyminiszter emellett kifejezte az országa elkötelezettségét amellett, hogy a palesztinok palesztin állam létrehozására irányuló legitim törekvéseinek megvalósulásán dolgozzon.

Abbász arról beszélt, hogy azonnali tűzszünetet kell kötni, és engedélyezni kell a humanitárius segélyek belépését a Gázai övezetbe – mondta szóvivője, Nabil Abu Rudeineh.

„Nincsenek rá szavaim, hogy leírjam azt a népirtást és pusztítást, amelyet palesztin népünk él át Gázában az izraeli hadigépezet kezétől, ami figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jog elveit” – mondta Abbász a palesztin hivatalos hírügynökség szerint Blinkennek.

A tűzszünet lehetőségét Blinken korábban elvetette, helyette a „humanitárius szünet” életbe lépését szorgalmazta.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) az előzetes vizsgálatuk alapján arról számoltak be a Reutersnek, hogy nem vették célba azt az ENSZ-iskolát, amelyet az ENSZ palesztinokat segítő szervezete (UNRWA) szerint szombaton találat ért, de az ottani robbanás „egy másik célpont ellen végrehajtott támadás eredménye lehetett”.

Juliette Touma, az UNRWA kommunikációs igazgatója a BBC-nek azt mondta, hogy a dzsabáliai menekülttáborban a civileknek menedéket nyújtó iskola két helyen sérült meg. Hozzátette, hogy a szervezet nem tudta megmondani, hogy mi okozta a robbanást.

A Hamász korábban azzal vádolta az izraeli erőket, hogy légicsapást hajtottak végre, amelyben az ellenőrzésük alatt álló egészségügyi minisztérium szerint 15 ember meghalt, 70-en pedig megsérültek.

Egy izraeli drón két mentőautó közelében csapódott be Libanon déli részén, négy mentős megsebesült – közölték helyi illetékesek az Associated Press-szel.

A libanoni tisztviselők azt állították, hogy a drón „közvetlenül célba vette” azt a két mentőautót, amelyek dél felé tartottak, hogy összeszedjenek több sérültet, akik egy izraeli légicsapásban ért háznál voltak. A hírek szerint a sérültek között volt a Hezbollah két fegyverese.

Helyi és egészségügyi tisztviselők azt mondták az AP-nek, hogy a libanoni hadsereg és a Vöröskereszt a sebesült mentősöket egy türoszi kórházba szállították.

Az izraeli kormány örökségvédelmi minisztere, Amichai Elijahu olyan kijelentéseket tett, miszerint atombomba ledobása a Gázai övezetre „az egyik lehetőség” – írja a Guardian.

Az Otzma Jehudit párt örökségvédelmi minisztere, Amichai Elijahut a Kol Berama rádiónak adott interjújában azt is mondta, hogy a palesztin nép „mehet Írországba vagy a sivatagokba, a gázai szörnyetegeknek maguknak kell megoldást találniuk”.

Hozzátette, hogy azoknak, akik palesztin vagy Hamász-zászlót lengetnek, „nem kellene tovább élniük a földön”.

Szerinte korlátozni kellene a lakosságnak nyújtott humanitárius segélyt, mert szerinte „a náciknak sem adnánk humanitárius segélyt”. Szerinte Gázában nem létezik Hamásszal nem érintkező civil lakosság sem.

Benjámin Netanjahu a közösségi médiában igyekezett elhatárolódni Elijahu megjegyzéseitől. „Amichai Eliyahu miniszter kijelentései nem a valóságon alapulnak. Izrael és az IDF a nemzetközi jog legszigorúbb normái szerint jár el, hogy ne essen bántódása az ártatlanoknak. Ezt fogjuk folytatni a győzelmünkig” – írta.

„Jó dolog, hogy nem ilyen emberek felelnek Izrael biztonságáért” – bírálta a minisztert Joáv Gallant védelmi miniszter is.

Netanjahu emellett felfüggesztette Eliyahu jogát, hogy bejárhasson a kormány üléseire. Ugyanakkor ennek a döntésnek nincs sok hatása a gyakorlatban, mivel az örökségvédelmi miniszter nem volt tagja annak a döntéshozó háborús kabinetnek, amelyet a Hamász október 7-i meglepetésszerű támadása nyomán hoztak létre Izraelben.

Vasárnap reggel Izraelbe utazott Novák Katalin köztársasági elnök – írja a Mandiner az elnökhöz közel álló forrásokra hivatkozva.

A köztársasági elnök fél hatkor landolt Tel-Avivban, nem sokkal később pedig az izraeli miniszterelnökkel találkozott. A hivatalos találkozói mellett a Hamász által fogva tartott magyar túszok családtagjaival is találkozni fog.

Világszerte tízezrek tüntettek Izrael Gázai övezetet érő támadásai ellen – írja a BBC.

Szombaton Washingtonban a konfliktus kezdete óta a legnagyobb tüntetést rendezték meg a Fehér Ház közelében. Egyesek bírálták Biden elnököt, amiért támogatja Izraelt. A tüntetők palesztin zászlókat és plakátokat vittek magukkal, amelyeken olyan jelszavak szerepeltek, mint „Palestinian Lives Matter” (vagyis „a palesztin életek számítanak”).

Párizsban először rendeztek engedéllyel palesztinbarát tüntetést, miután a korábbi próbálkozásokat a közrendzavarással kapcsolatos aggodalmak miatt betiltották. A rendőrség adatai szerint 19 ezren tüntettek, míg a CGT szakszervezet 60 ezerre tette a létszámot.

Londonban a rendőrség mintegy 30 ezer résztvevőt feltételezett a brit metropolisz központjában, a Trafalgar téren tartott tüntetésen. A tüntetők „azonnali tűzszünetet” és a Gázai övezetben folyó „mészárlás befejezését” követelték, sok résztvevő palesztin zászlókat lengetett.

Németországban is voltak gyűlések, amelyek nagyrészt békésen zajlottak. Düsseldorfban a rendőrség szerint 17 ezren voltak, Berlinben 9 ezerre tette a rendőrség a tüntetők számát. Brémában kb. 1300-an is tüntettek a palesztinok és izraeliek békés együttéléséért.

(BBC, Tagesschau)

Az izraeli hadsereg közölte, hogy négy órát ad a Gázai övezet északi részén élők számára, hogy délre költözzenek – írja a BBC. Az evakuálás útvonala a Szalah al-Din út – a Gázai övezet észak-déli főútvonala – lesz helyi idő szerint 10:00 és 14:00 óra között.

Szombaton is volt egy hasonló terv, de a hadsereg szerint a Hamász fegyveresei megtámadták az úton tevékenykedő izraeli katonákat.

Izrael már korábban evakuációs zónává nyilvánította Gáza északi részét, és felszólította a lakosokat, hogy távozzanak délre – bár délen légicsapások folytak. Egy amerikai küldött szerint a felszólítás ellenére 350-400 ezer ember maradt akkor északon.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) reggeli jelentésében közölte, hogy szárazföldi, légi és tengeri erői „több mint 2500 terrorista célpontra mértek csapást” a gázai szárazföldi műveletek kezdete óta.

Az éjszaka folyamán az izraeli csapatok repülőgépeket vezényeltek a Hamász egyik katonai táborára, ahol állításuk szerint parancsnoki és irányító központok megfigyelőállások és további terrorista infrastruktúrák voltak. A közlemény szerint az izraeli csapatok folytatják a terroristák likvidálását, többek között közelharcban.

A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 9400 ember halt meg az övezetben október 7. óta, amikor Izrael megkezdte az enklávé bombázását megtorlásul az október 7-i támadásokért, amelyekben a Hamász fegyveresei 1400 embert öltek meg és mintegy 240-et ejtettek túszul, köztük nőket, gyerekeket és időseket.

(BBC)

Többtucatnyian meghalhattak és sokan megsebesültek egy robbanásban a Gázai övezet középső részén lévő Al-Maghazi menekülttáborban szombat késő este – közölte egy közeli kórház tisztviselője, írja a CNN. A halottak pontos számát még nem lehet tudni, a gázai minisztérium szerint több mint 30 embert találtak a romok alatt. A Wafa palesztin hírügynökség korábban azt közölte, hogy 51 palesztin halt meg és többen megsebesültek a bombázásban.

A Deir Al-Balah-i Al-Aqsa Mártír Kórház ápolási vezetője a CNN-nek azt mondta: a tábor egyik házát érte találat, a lakókat bombázták, az áldozatok között sok a nő és a gyerek.

Az al-Maghazi tábor egyik lakója, Jamal Al Aloul azt mondta, hogy épp mélyen aludt, amikor hirtelen „az egész épület ránk zuhant”. Két gyereke halt meg a támadásban.

A menekülttábort ért robbanás után a Hamász a Telegramon azzal vádolta Izraelt, hogy módszeresen, közvetlenül a civil lakosságot bombázza. Izrael ugyanakkor azt állítja, hogy támadásai a Hamász, nem pedig a civilek ellen irányulnak, a terrorszervezet pedig élő pajzsként használja a lakosokat. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint vizsgálják, hogy az Izraeli Védelmi Erők a robbanás idején a térségben voltak-e.

  • Az izraeli hadsereg célzott támadást hajtott végre a Gázai övezet déli részén.
  • 730 külföldi léphetett be Egyiptomba Gázából.
  • Szűk 10 négyzetkilométeren több mint ezer bomba ütötte krátert számolt össze a Guardian Gázában.
  • Dróntámadással vették célba a Hamász-vezér házát.
  • Az amerikai külügyminiszter arab országok képviselőivel tárgyalt Jordániában.
  • Libanonból érkező rakétákat jelentett Izrael.
  • Egy ENSZ-iskolát ért izraeli találat Gázában, 15-en meghaltak palesztin közlés szerint.
  • A gázai egészségügyi minisztérium tagadta, hogy az izraeliek által kilőtt mentőautókban Hamász-tagok lettek volna.
  • Törökország nem hagyja, hogy „töröljék a palesztinokat az emberiség történetéből”.
  • Még mindig 400 ezer ember van Gáza északi részén.
  • Az ENSZ szerint napi két szelet kenyéren élnek az emberek Gázában.
  • „Izrael, gyilkos” és „Macron, cinkos” jelszavakkal tartottak felvonulást Párizsban.
  • AFP: A Hamász már nem enged át külföldi útlevéllel rendelkezőket Egyiptomba.
  • Joe Biden jelzése szerint előrelépés történhetett a humanitárius szünet felé.

Az előző napi tudósításunkat itt tudja visszaolvasni.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!