Mégsem hívják meg az orosz, a belarusz és az iráni nagykövetet a Nobel-díjátadóra

2023. szeptember 2. – 09:53

frissítve

Mégsem hívják meg az orosz, a belarusz és az iráni nagykövetet a Nobel-díjátadóra
Ukrán katonák rakják össze a drónjukhoz szükséges felszerelést – Fotó: Wolfgang Schwan / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Hírfolyamunk az orosz-ukrán háborúról.

  • Az Egyesült Államok szegényített uránt tartalmazó páncéltörő lőszert küld Ukrajnába, egyelőre még nem tudni, mennyit és milyen értékben.
  • Oroszország felvette a külföldi ügynökök listájára Dmitrij Muratov Nobel-békedíjas újságírót, a Novaja Gazeta című újság főszerkesztőjét.
  • Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz erők megsemmisítettek egy emberi jelenlét nélküli ukrán hajót, amellyel az ukránok a Krím-félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő hidat próbálták megtámadni.
  • Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn fogadja Recep Tayyip Erdoğan török elnököt Szocsiban.
  • Andrej Melnicsenko orosz milliárdos az FT-nek adott interjújában azt mondta, szerinte nincs értelme „jóról vagy gonoszról” beszélni, az ukrán civilek elleni támadások bűncselekmények, de a konfliktus mindkét oldalán történnek háborús bűnök.
  • A Z-bloggerként is emlegetett orosz háborúpárti influenszerek komoly összegegeket keresnek a Telegram-posztjaikkal.

Orosz kormányzók szerint halálos csapásokat mért két drón Oroszország régióira, Belgorodra és Kurszkra, írja a Sky News.

Egy civil meghalt, ketten megsebesültek, mondta Belgorod kormányzója, Vjacseszlav Gladkov. Oroszország szerint ukrán drónok találták el Valujszkijt, megrongáltak egy otthont is. Egy nő megsebesült Kurszkban, mondta Roman Sztarovojt kormányzó.

Oroszország Ukrajnát hibáztatja, Ukrajna azonban nem erősítette meg, hogy ők indították-e a támadást.

A Sky News katonai elemzője, Sean Bell arról beszélt a lapnak, hogy Oroszország valószínűleg északi erőit csoportosította át délre, hogy megakadályozzák az esetleges ukrán áttörést. Bell szerint az orosz frontvonal „egyre törékenyebbnek” tűnik.

Az elemző szerint bizonyítékok vannak arra, hogy Oroszország katonákat vont Kupjanszkból, hogy megerősítse a déli részt. Ukrajna korábban azt mondta, hogy hétfőn elfoglalta a délen lévő Robotinét, ami utat jelenthet az ukrán erőknek a Krímhez.

Anton Gerascsenko, Ukrajna belügyminisztere Twitteren tett közzé egy fotót egy Kramatorszkba becsapódó orosz rakétáról. „Ezer szó helyett”, írta Gerascsenko, hozzátéve, hogy a rakéta egy lakóépülethez közel ért földet.

Bejelentette a Nobel Alapítvány, hogy visszavonja azon döntését, miszerint meghívja Oroszország és Belarusz nagyköveteit az idei stockholmi Nobel-díjátadóra. A bejelentés miatt korábban kritizálták az alapítványt, írja a Guardian.

A Nobel Alapítvány 2022-ben úgy döntött, a háború miatt nem hívja meg az orosz és a belarusz nagykövetet – ugyanígy az iráni tiltakozások elnyomása miatt. A héten azonban bejelentették, hogy mégis meghívják korábbi gyakorlataikhoz híven az összes ország nagyköveteit. A döntés tiltakozást váltott ki.

Szombaton közölték, hogy a csütörtöki döntés azon alapult, hogy „fontos minél szélesebb körben eljuttatni azokat az értékeket és üzeneteket, amelyeket a Nobel-díj képvisel”. Az erős kritikák azonban szerintük „teljesen beárnyékolják ezt az üzenetet”, ezért nem hívják meg a három ország követeit.

A mérkőzés előtt a moszkvai klub hokisai Z betűvel és a futballszurkolókból alakult Espanyol-zászlóalj emblémájának elemeivel díszített ruhában jöttek ki bemelegíteni.

A „Z” Oroszország szimbóluma lett azóta, hogy megtámadta Ukrajnát tavaly februárban. A játékosok a „bátor harcosoknak” ajánlották szimbolikus lépésüket – szerintük az orosz katonák „önzetlenül védik Szülőföldünket a front legkeményebb szakaszain”, írja az ukrán Pravda.

A jégkorongcsapat a Telegramon azt írja, „az Española egy különleges formáció, amelyben Oroszország egész területéről érkező sportrajongók harcolnak. Ezeknek a hősöknek a bátorsága példaként szolgál hazánk minden polgára számára.”

Az Európai Bizottság a héten közzétett egy tanulmányt, amelyben azt írják, hogy Elon Musk, a Twitter az X feje nagy szerepet játszott abban, hogy Ukrajnában az elmúlt időszakban több emberhez jusson el az orosz propaganda, mint a háború előtt, írja az European Pravda.

A tanulmány szerint 2022-ben a Kreml-párti fiókok elérése jelentősen megnőtt Európában. 2023-ban különösen nőtt az elérés, kifejezetten a Twitter biztonsági szabályainak romlása miatt, írják. Ennek oka a tanulmány szerint, hogy az EU dezinformáció elleni harca szigorúbb volt, mint az Egyesült Államoké.

A tanulmányt egy független cég, a Reset készítette az adatokhoz való teljes hozzáférés nélkül. Kritika érte az írásban az Instagramot, a Telegramot és a Facebookot is. A legnagyobb figyelem azonban a Twitterre irányul, mivel az új tulajdonos, Elon Musk számos tartalomra vonatkozó szabályt megváltoztatott.

Ukrajna emberi jogi ombudsmanja, Dmitro Lubinec szerint a Krím félszigeten tanuló diákok katonai kiképzést kapnak az oroszoktól, írja az ombudsman Telegramon.

„Mától a krími iskolákban az 5–9.-esek a katonai kiképzés alapjai című órára járnak”

– mondta Lubinec. 25 krími tanárt képeztek ki a katonai tanórára, automata fegyverek össze- és szétszerelésére, védőeszközök kezelésére, illetve radiológiai, vegyi és biológiai védelemre.

Nem ez az egyetlen orosz befolyás, ami a megszállt területeken élő gyerekeket érinti: idéntől kezdve tanulniuk kell abból az orosz tankönyvből is, amelynek '56-ról szóló fejezete (illetve a magyar kormány reakciójának hiánya) miatt itthon is téma lett. Itt írtunk róla.

A Z-bloggerként is emlegetett orosz háborúpárti influenszerek a BBC cikke szerint komoly összegeket keresnek a Telegram-posztjaikkal. Oroszországban a Telegram vált az egyik legfontosabb közösségi platformmá, miután az országban betiltották az Instagramot, a Twittert és a Facebookot is.

Alekszandr Koc, egy kormánypárti újság veterán tudósítója több mint 600 ezer Telegram-követővel a BBC-nek elmondta: a honvédelmi minisztérium gyakran meghallgatja őket, van egy privát csatornájuk, amin felveszik velük a kapcsolatot. Ő posztonként nagyjából 200-300 ezer forintnak megfelelő mennyiségű rubelt kér el, attól függően, milyen jellegű a hirdetés.

Vlagyimir Putyin a háború kitörését követően kinevezte Kocot az elnöki emberi jogi tanács egy tagjának, és több bloggert is a mozgósítással foglalkozó munkacsoport tagjává tett. Elmondta nekik, hogy az információs hadviselés kulcsfontosságú csatatér, és számít a munkájukra.

(BBC)

Andrej Melnicsenko orosz milliárdos az FT-nek adott interjújában azt mondta, szerinte nincs értelme „jóról vagy gonoszról” beszélni, az ukrán civilek elleni támadások bűncselekmények, de a konfliktus mindkét oldalán történnek háborús bűnök. Melnicsenko a 25 milliárd dollárt érő EuroChem műtrágyaipari óriás tulajdonosa.

„A háború mindenféle undok embert felszínre hoz mindkét oldalról. Kétségtelenül vannak háborús bűnök mindkét oldalon. Ez minden háborúban előfordul, természetes. Teljesen mindegy, hogy ki kezdte a konfliktust” – mondta.

Melnicsenko jelenleg Dubajban él, miután 14 éves svájci tartózkodása véget ért, amikor az EU szankciókat vetett ki rá, mert részt vett egy oligarcha-kerekasztalon Vlagyimir Putyinnal együtt Moszkvában az ukrajnai háború első napján.

Azt mondta, hogy az Oroszország elleni szankciók a globális élelmiszerárak emelkedését okozták, és befolyásolták, mennyire férnek hozzá a szegényebb országok az élelmiszerhez. „Ha olyan millióknak ártasz, akiknek semmi közük a konfliktushoz, akkor háborús bűnös vagy” – mondta, és azt állította, hogy a szankciók valójában a tömegpusztító gazdasági fegyverek.

Melnicsenko azt mondta: nem látja egyik oldalon sem, hogy csitulna a konfliktus.

(FT)

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn fogadja Recep Tayyip Erdoğan török elnököt, jelentette be a Kreml. A találkozó alig több, mint hat héttel azután történik, hogy az oroszok felmondták az ENSZ és Törökország által kötött ukrán gabonaszerződést, ami lehetővé tette, hogy az Ukrajnából érkező gabona a háború ellenére is elérje a világpiacot.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, Putyin és Erdogan a fekete-tengeri üdülőhelyen, Szocsiban találkoznak.

Ukrajna és Oroszország egyaránt globális beszállítója a búzának, az árpának, a napraforgóolajnak, a fejlődő országok támaszkodnak a két országból érkező árura. Oroszország kifogásolta, hogy a műtrágyák és más mezőgazdasági termékek világpiacához való hozzáférése korlátozott maradt.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban azt mondta, hogy listát adott a török kormánynak arról, a Nyugatnak milyen lépéseket kell tennie ahhoz, hogy Ukrajna fekete-tengeri exportja újrainduljon. A Putyin és Erdoğan között tervezett tárgyalások segíthetnek ennek feloldásában.

(The Guardian)

Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz erők megsemmisítettek egy emberi jelenlét nélküli ukrán hajót, amellyel az ukránok a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő hidat próbálták megtámadni.

A minisztérium a Telegramon azt írta, hogy a hajót „időben észlelték és megsemmisítették a Fekete-tenger partjainál”.

A kercsi hidat Oroszország építtette, miután 2014-ben megszállta és annektálta Ukrajnától a Krím félszigetet.

Az ukránok nem nyilatkoztak azonnal az esettel kapcsolatban, de egyébként is általában keveset vagy egyáltalán semmit sem mondanak az orosz célpontok elleni támadásokról. Azt megjegyezték, hogy az orosz infrastruktúra megsemmisítése létfontosságú Ukrajna háborús céljaihoz.

A kercsi híd júliusban megsérült, ezért Ukrajna vállalta a felelősséget. A híd 2022 októberében is súlyosan megsérült egy robbanásban, amelyet az oroszok szerint egy teherautó okozott, amely a hídon átkelve felrobbant.

(The Guardian)

Oroszország felvette a külföldi ügynökök listájára Dmitrij Muratov Nobel-békedíjas újságírót, a Novaja Gazeta című újság főszerkesztőjét. Ezt a listát a hatóságok gyakran használják a kritikus hangok elfojtására. Muratov 2021-ben kapta meg a díjat.

A lépés a civil társadalmi intézmények elleni fellépés része, amely a háború kitörése után magasabb fokozatra kapcsolt Oroszországban.

Muratov „külföldi platformokat használt fel az Orosz Föderáció kül- és belpolitikájával szembeni negatív attitűd kialakítására irányuló vélemények terjesztésére” – indokolta a döntést az orosz igazságügyi minisztérium.

A minisztérium azzal is vádolta Muratovot, hogy más külföldi ügynököktől származó tartalmat hozott létre és terjesztett.

A külföldi ügynökök listáján immár 674 ember és szervezet szerepel.

A szovjet korszakban a listán szereplőket „a nép ellenségeinek” hívták. Ha valakit külföldi ügynöknek minősítenek, az komoly adminisztrációs terheket jelent: megköveteli például a finanszírozási források nyilvánosságra hozatalát, és minden megnyilvánulást – beleértve a közösségi médiában megjelent bejegyzéseket is – külön címkével jelöljenek meg. A szabályok megsértése súlyos pénzbírságokat von maga után.

(AFP)

Az Egyesült Államok szegényített uránt tartalmazó páncéltörő lőszert küld Ukrajnába, derült ki a Reuters által megismert és két amerikai tisztviselő által külön megerősített dokumentumból. A lövedékek az Ukrajnának szánt új katonai segélycsomag részét képezik, amelyet a következő héten hoznak nyilvánosságra. A lőszereket az amerikai Abrams harckocsikhoz lehet használni, amelyeket egy, az ügyben jártas személy szerint várhatóan a következő hetekben szállítanak Ukrajnába.

Az egyik megkérdezett szakértő azt mondta, hogy a segélycsomag értéke 240 és 375 millió dollár között lesz attól függően, hogy mit tartalmaz majd, egyelőre ugyanis még véglegesítés alatt áll.

Bár Nagy-Britannia az év elején már küldött szegényített uránt tartalmazó lőszert Ukrajnának, ez lenne az első ilyen amerikai szállítmány, és lehet rá számítani, hogy felkavarja a kedélyeket. A Biden-adminisztrációnak korábban is voltak vitatott döntései, korábban azért érte kritika, mert kazettás lőszereket küldött az ukránoknak, annak ellenére, hogy ezek veszélyesek a civilekre nézve is.

A szegényített urántartalmú lőszerek használatáról heves vita folyik. Az olyan szervezetek, mint az uránfegyverek betiltására irányuló nemzetközi koalíció (International Coalition to Ban Uranium Weapons), azt mondják, hogy a szegényített uránpor lenyelése vagy belélegzése veszélyes egészségügyi kockázatokat jelent, például rákot és születési rendellenességeket okozhat.

Bár a szegényített urán is radioaktív, lényegesen kevésbé, mint a természetben előforduló urán. Fontos tudni, hogy szegényített uránból nem lehet atomfegyvert készíteni, hiába kommunikálnak erről itthon is kormányközeli újságírók és influenszerek. „A szegényített, a nukleáris reaktorok és fegyverek anyagának gyártásakor visszamaradt uránnak csak annyi köze van a nukleáris fegyverekhez, hogy az gyártásukkor hulladékként visszamaradt” – írta korábban a közösségi médiában Pálinkás József atomfizikus, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.

Az urándúsítás melléktermékét, a szegényített uránt azért használják lőszerként is, mert rendkívüli sűrűsége lehetővé teszi, hogy a lövedékek könnyen áthatoljanak a páncélzaton, és felgyulladjanak por- és fémfelhőben.

Az Egyesült Államok az 1990-es és a 2003-as Öbölháborúban használt nagy mennyiségben szegényített urántartalmú lőszert, valamint akkor is, amikor a NATO bombázta Jugoszláviát 1999-ben.

Ha sugárzással nem is, más problémákkal járhat az ilyen fegyverek használata Ukrajnában: hozzájárulhat ahhoz a már most is hatalmas kihíváshoz, hogy a háború után az országot megtisztítsák a harcok maradványaitól. Az ország egyes részei már most is tele vannak kazettás bombákból és egyéb lőszerekből származó fel nem robbant töltényekkel, valamint több százezer gyalogsági aknával.

(Reuters)

  • Csütörtökön megkezdődtek az oroszok által szervezett regionális választások az annektált ukrán régiókban.
  • A budapesti orosz nagykövetség propagandavideóban mutatja be, hogy az oroszok iskolát és sportpályát építettek a rommá bombázott Mariupolban.
  • Szeptember elseje van, Ukrajnában is visszatérnek a gyerekek az iskolába. Vagy az óvóhelyre – Krivij Rihben (Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosában) ugyanis pont a tanévnyitó ünnepség közepén szólaltak meg a légvédelmi szirénák.
  • Oroszország víz alatti gátat hozott létre elsüllyedt hajókból, hogy megakadályozza a kercsi híd elleni támadásokat. A híd különösen fontos az oroszoknak, mivel logisztikailag nagyon támaszkodnak rá.
  • Orosz hírek szerint egy ukrán drón egy olyan nyugat-oroszországi várost támadott, amely az ország egyik legnagyobb atomerőművének ad otthont. Az erőműben nem történt kár, és áldozatokról sem tudni.
  • Orosz katonai hekkerek ukrán katonák telefonjait célozzák, hogy olyan érzékeny információkat lopjanak a hadszíntérről, amelyek segíthetik az oroszokat.
  • Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök hétfőn Szocsiban találkozik, hogy megvitassák az ukrán gabonaegyezmény visszaállításának lehetőségét.

A pénteki híreket ide kattintva érheti el.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!