Megint tüzérségi támadások voltak a zaporizzsjai atomerőműnél, amit jövő hét elején keresnének fel az ellenőrök

2022. augusztus 27. – 09:58

frissítve

Megint tüzérségi támadások voltak a zaporizzsjai atomerőműnél, amit jövő hét elején keresnének fel az ellenőrök
Ukrán ütegek a harkivi területen – Fotó: Ihor Tchachev / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Oroszország tízezer rubelt fizet az Ukrajnából érkezőknek
  • Víz alatti drónokat kapnak az ukránok aknamentesítésre
  • A Biden-kormányzat a kivitel korlátozására kéri az amerikai olajtermelőket
  • Tüzérségi támadások voltak a zaporizzsjai atomerőműnél, emiatt fennáll a radioaktív szivárgás veszélye
  • Zelenszkij szerint egymillió tonna gabonát exportáltak augusztusban
  • A lakosság háromnegyede is elmenekülhetett Donyeck régió településeiről
  • Ukrajna szerint az oroszok a Krím félszigetre szeretnék átirányítani az áramot a zaporizzsjai atomerőműből
  • Oroszország blokkolja a nukleáris leszerelésről szóló szerződés tervezetét az ENSZ-ben

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely szerint tízezer rubelt kaphatnak bizonyos Ukrajnából Oroszországba érkezettek.

A juttatást nyugdíjasok, terhes nők és fogyatékkal élők kapják meg. A kormány által közzétett rendelet szerint havi tízezer rubel (mintegy 70 ezer forint) összegű nyugdíjkiegészítést kapnak azok, akik február 18. óta kénytelenek voltak elhagyni Ukrajna területét. Ugyanilyen havi támogatásra jogosultak lesznek a fogyatékkal élők is, míg a terhes nők egyszeri juttatásra jogosultak.

A rendelet szerint az összeget Ukrajna, valamint az önjelölt Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok állampolgárai kapják.

(Sky News)

Az Egyesült Királyság hat víz alatti drónt ad az ukránoknak, valamint kiképzi azok kezelőszemélyzetét is. A drónok az aknamentesítést segítik majd, érzékelőik segítségével ugyanis képesek felderíteni, lokalizálni és beazonosítani az aknákat, hogy az ukrán haditengerészet megsemmisíthesse azokat, írja a brit védelmi minisztérium Twitteren.

A hat drónból hármat az Egyesült Királyság készleteiből biztosítanak, további hármat pedig újonnan vásárolnak. A könnyű szerkezetet sekély part menti környezetben való használatra tervezték, de akár 100 méteres mélységben is hatékonyan működnek. Az ukrán haditengerészet több tucatnyi tagját fogják megtanítani a drónok használatára az elkövetkező hónapokban, az első csoport már el is kezdte a kiképzést, írja közleményében a minisztérium.

Oroszország az ukrán mezőgazdaság tönkretételével és az ország fekete-tengeri kikötőinek blokádjával fegyverként használja az élelmiszerhiányt, ami az élelmiszerárak emelkedésével végzetes következményekkel jár a világ szegényebb régióban.

Az ENSZ júliusi, az élelmiszerexport engedélyezéséről szóló megállapodása óta ugyan negyvennél is több gabonaszállító hajó már elhagyta Ukrajnát, de az exportot továbbra is akadályozzák az oroszok által Ukrajna partjai mentén elhelyezett tengeri aknák. Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy már 44 hajó indult el tizenöt országba, a cél pedig az, hogy elérjék havonta a hárommillió tonna gabona kivitelét.

Az orosz-török-ukrán gabonamegállapodásról, és annak várható következményeiről itt írtunk részletesen.

A Biden-kormányzat arra kéri a hazai olajtermelőket, hogy az amerikai piacra koncentráljanak, és korlátozzák külföldi exportjukat, írja a Sky News.

Az amerikai energiaügyi miniszter kérése ellentétesnek tűnik az eddigi politikával, és iparági szakértők szerint az exportcsökkentés csak még inkább fel fogja hajtani a nemzetközi árakat.

Jennifer Granholm egy magánlevélben kérte a nagy amerikai olajfinomítókat, hogy „rövid távon inkább az Egyesült Államokban lévő készletek növelésére összpontosítsanak”, mint a rendelkezésre álló készleteik eladására és az export további növelésére. Granholm szerint az Egyesült Államoknak fel kell készülnie a hurrikánszezonra, amely megzavarhatja az olajtermelést.

A rendőrség szerint egy ember megsérült egy orosz rakéta becsapódásakor Harkivban, írja a Guardian. A helyszíni képeken is látszik az út közepén egy nagy kráter, és a közeli épületek is megrongálódtak, sok üzlet ablakai kitörtek.

Fotó: Sergey Bobok / AFP
Fotó: Sergey Bobok / AFP

Két dél-koreai vállalat 5,76 milliárd dolláros (nagyjából 2400 milliárd forint) szerződést írt alá Lengyelországgal harckocsik és tarackok eladásáról, miután Varsó elhatározta, hogy növeli fegyverimportját az oroszokkal fennálló feszültségek miatt – közölte szombaton Szöul.

A Hyundai Rotem K2 Black Panther harckocsikat, a Hanwha Defense pedig K9 tarackokat küld Lengyelországba. A felek nem közölték a teljes üzlet értékét, de

a dél-koreai média szerint elérheti akár a 15 milliárd dollárt (6200 milliárd forintot) is.

A májusban hivatalba lépett dél-koreai elnök, Jun Szogjol azt ígérte, hogy erősíti a biztonsági együttműködést a demokrácia és a piacgazdaság mellett elkötelezett európai országokkal, egyben fellendíti országa hadiparát is. Jun volt az első dél-koreai vezető, aki megfigyelőként részt vett a NATO júniusi spanyolországi csúcstalálkozóján.

K2 Black Panther – Fotó: Republic of Korea Armed Forces
K2 Black Panther – Fotó: Republic of Korea Armed Forces

Lengyelország az üzlet keretében 180 darab K2 harckocsi, pontosan meg nem határozott számú ágyú és 48 FA-50 vadászrepülőgép megvásárlásáról állapodott meg. A péntekenen szignált szerződés az első részletre vonatkozik, a repülőgépekre vonatkozó megállapodás aláírása szeptemberben várható.

Az ukrajnai invázió félelmet keltett a volt keleti blokk számos országában. A NATO-tag Lengyelország úgy határozott, hogy katonai kiadásait a GDP 3 százalékára növeli, hadseregének létszámát pedig több mint kétszeresére, írja a Reuters.


Fennáll a radioaktív szivárgás veszélye a zaporizzsjai atomerőműben, közölte az ukrán állami energetikai szolgáltató arra figyelmeztetve, hogy az erőmű „a sugár- és tűzvédelmi előírásokat megsértésének kockázatával működik”.

Az orosz csapatok az elmúlt nap folyamán többször is tűz alá vették atomerőmű területét – közölte az Energoatom. Közleményükben arra hívják fel a figyelmet, hogy az támadások következtében az erőmű infrastruktúrája megsérült, fennáll a hidrogénszivárgás és a radioaktív anyagok levegőbe jutásának kockázata, valamint magas a tűzveszély.

Az erőmű ukrán személyzete továbbra is végzi a munkáját és mindent megtesz, a biztonság érdekében, valamint igyekszik felszámolni a károkat. Az Energoatom szerint az orosz hadsereg a nemzetközi misszió közelgő látogatása miatt egyre fokozza a nyomást az erőmű dolgozóin. Igyekeznek meggátolni őket abban, hogy nyilvánosságra hozzák a bizonyítékokat, miszerint az oroszok katonai bázisként használják a létesítményt.

Az orosz védelmi minisztérium ellenben azt állította, hogy az elmúlt nap folyamán az ukrán csapatok háromszor is lőtték az állomás területét.

Az ukrán állami energiavállalat, az Enerhoatom szerint az orosz erők megint a zaporizzsjai atomerőmű területét lőtték, a károk felmérése folyamatban van. Nem sokkal korábban az orosz védelmi minisztérium vádolta azzal az ukránokat, hogy az elmúlt 24 órában háromszor is tüzérségi támadást hajtottak végre a létesítmény közelében, írja a Guardian.

Az atomerőmű környékéről többször is tüzérségi támadásokról érkeztek hírek az elmúlt hetekben, amiért egymást tették felelőssé az ukránok és az oroszok. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője már többször aggodalmát fejezte ki egy esetleges atomkatasztrófa miatt. Az erőműről és arról, hogy az oroszok hogyan használják azt élő pajzsként, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az atomerőmű egy 2022. április 27-én készült képen – Fotó: Ed Jones / AFP
Az atomerőmű egy 2022. április 27-én készült képen – Fotó: Ed Jones / AFP

Grossi a héten azt mondta, csapata „nagyon közel áll” ahhoz, hogy megegyezésre jusson az érdekelt felekkel az erőmű meglátogatásáról, miután az oroszok korábban feltételeket támasztottak. A Wall Street Journal pénteken arról írt forrásaira hivatkozva, hogy a NAÜ ellenőrei „szinte biztosan” felkereshetik az atomerőművet jövő hét elején, de a részletekről még folynak tárgyalások.

Az Enerhoatom közleménye szerint péntek délután részlegesen vissza tudták kapcsolni az országos ellátási hálózatra az atomerőművet. Korábban a közeli szénerőműben keletkezett tűz tönkretette az atomerőművet hálózatba kötő utolsó megmaradt vezetéket, ezután egy ideig a dízelgenerátorok biztosították az áramellátását. Az ukránok szerint Moszkva azt tervezi, hogy az oroszok által 2014-ben annektált Krím félszigetre irányítja át az áramot a zaporizzsjai atomerőműből.

Már egymillió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak Ukrajnából, mióta augusztus elején újraindult a gabonaszállítás három ukrajnai kikötőből, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében. Azt mondta, hogy már 44 hajó indult el tizenöt országba, a cél pedig az, hogy elérjék havonta a hárommillió tonna gabona kivitelét.

Berakodásra érkezik egy hajó Odessza kikötőjébe 2022. augusztus 24-én – Fotó: Str / Vladimir Sindeyeve / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Berakodásra érkezik egy hajó Odessza kikötőjébe 2022. augusztus 24-én – Fotó: Str / Vladimir Sindeyeve / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Hulusi Akar, a török védelmi minisztérium vezetője pénteken az A-Haber tévécsatornán azt mondta, hogy 36 rakományt szállító hajó hagyta el az ukrán kikötőket, 39 pedig rakodásra indul, írja az MTI.

A háború kezdete óta több mint 20 millió tonna rekedt az országban. Ukrajna és Oroszország július végén egyezett meg Törökországgal és az ENSZ-szel az ukrán tengeri gabonaszállítás újraindításáról. Ukrajna három kikötőjéből, Odesszából, valamint a közelben lévő, kisebb kapacitású Csornomorszkból és Juzsnéből indulhattak el újra a teherhajók. Az orosz-török-ukrán gabonamegállapodásról, és annak várható következményeiről itt írtunk részletesen.

Pavlo Kirilenko, az ukránok ellenőrzése alatt álló Donyeck régió kormányzója szerint a lakosság háromnegyede menekült el az orosz támadások elől. „Lényegében nincs egyetlen nagyobb város sem, amit nem lőnek” – mondta az elmúlt időszakról. Kirilenko arról is beszélt, hogy Bahmutban két ember meghalt, tizenketten megsérültek.

Az ukrán katonai vezetés szerint a keleti fronton túl orosz gépek délen is több várost, köztük Mikolajivot támadták pénteken. Szumi régióban, az orosz határ közelében is légicsapások értek több települést, a harkivi régió ellen pedig tüzérségi támadásokat hajtottak végre az orosz erők.

A frontvonalakat az Institute for the Study of War térképein lehet megnézni:

(Guardian)

A brit védelmi minisztérium a szokásos napi jelentésében arról ír a Twitterén, hogy az elmúlt öt napban fokozódhattak az orosz támadások Donyeck megyében. Az oroszbarát szakadárok területén lévő Donyeck városától északra heves harcok voltak az ukránok által ellenőrzött Sziverszk és Bahmut városánál.

Orosz tüzérségi támadás pusztítása Bahmut városában 2022. augusztus 24-én – Fotó: Anatolii Stepanov / AFP
Orosz tüzérségi támadás pusztítása Bahmut városában 2022. augusztus 24-én – Fotó: Anatolii Stepanov / AFP

Arról is írnak a jelentésben, hogy a szakadárok fegyveresei is előrenyomulhattak Piszki falunál. Azonban összességében az orosz erők kevés területet tudtak elfoglalni a héten. A britek szerint reális lehetőség, hogy az oroszok azért fokozták a támadásokat a Donbaszban, hogy lefoglaljanak ukrán erőket, miután a Krímtől északra lévő Herszonnál zajlik egy ukrán ellentámadás előkészítése.

Ukrajna szerint Moszkva azt tervezi, hogy az oroszok által 2014-ben annektált Krím félszigetre irányítja át az áramot a zaporizzsjai atomerőműből. Az ukrán állami energiavállalat, az Enerhoatom már augusztus elején ennek a lehetőségéről beszélt.

Washington csütörtökön óva intett ettől a lépéstől: az amerikai külügyminisztérium szóvivője, „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy az áramot átirányítsák a megszállt területekre.

„A villamosenergia, amit Ukrajna megtermel, jogosan hozzá is tartozik.”

A brit védelmi minisztérium szerint műholdfelvételeken az látszik, hogy megnövekedett az orosz csapatok jelenléte a délkelet-ukrajnai erőműnél és páncélozott szállítókocsikat helyeztek el az egyik reaktortól alig 60 méterre.

Az Enerhoatom közleménye szerint péntek délután vissza tudták kapcsolni az országos ellátási hálózatra az atomerőművet, amit működésének negyven évében először csütörtökön állítottak le, a szolgáltató szerint a „megszállók” miatt. Az erőműről és arról, hogy az oroszok hogyan használják azt élő pajzsként, ebben a cikkben írtunk bővebben. (Guardian)

A nukleáris leszerelésről szóló, egy hónapig tartó megbeszélés sikertelenül zárult péntek este az Egyesült Nemzetek Szervezetében, miután Oroszország nem volt hajlandó elfogadni a leszerelésről szóló szerződés végleges tervezetét.

Moszkva azt a részt kifogásolta, miszerint Ukrajna gyakorolja a zaporizzsjai atomerőmű felett az ellenőrzést.

A szerződést ötévente vizsgálják felül annak érdekében, hogy csökkentsék a nukleáris kockázatokat és megállítsák a nukleáris arzenál további növelését és terjesztését világszerte. Gustavo Zlauvinen ENSZ-nagykövet azt mondta, hogy Oroszország olyan módosításokat próbált eszközölni a szerződésen, amelyek „káoszt idéztek elő” a tárgyalások ebben a szakaszában.

(CNN)

  • Visszakapcsolták az országos hálózatra a zaporizzsjai atomerőművet. A környéken a potenciális sugárzás miatt jódtablettákat osztogatnak.
  • Zelenszkij: Minden perc, amit az orosz csapatok a zaporizzsjai erőműnél töltenek, egy globális atomkatasztrófa kockázatát jelenti.
  • Oroszország több száz drónt vásárolt Irántól, Ukrajna Litvánián keresztül szerez drónokat.
  • A brit hírszerzés szerint Putyin leváltott több tábornokot, mert nem haladt elég gyorsan a megszállás.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!