Kijevbe tart a német kancellár, a francia elnök és az olasz miniszterelnök, előkerült Alekszej Navalnij

Köszönjük, hogy nálunk követték a háború 112. napjának eseményeit, csütörtök reggel újra elindul a percről percre közvetítésünk.

Olaf Scholz, Emmanuel Macron és Mario Draghi úton vannak Kijevbe, holnap reggel érkezhetnek meg – írja a német ZDF alapján a Sky News. Ukrán tisztségviselők korábban mindhármukat azzal vádolták, hogy túlságosan óvatosan fogalmaznak a háborúval kapcsolatban, mert félnek az esetleges orosz retorziótól.

Scholz korábban azt mondta, hogy ha ki is megy Kijevbe, azt nem csak egy napra teszi egy fénykép kedvéért, mindenképp nagy tervekkel érkezne.

Megkerült Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, a malehovói 6-os börtönbe szállították át – írja a Guardian. Ezt Szergej Jazsan, a régiós közfelügyeleti bizottság elnöke jelentette be. Ez a börtön hírhedt arról, hogy gyakran kínozzák a fogvatartottakat.

„Az űrutazás folytatódik – egyik hajóról a másikra kerülök” – írta Navalnij az Instagramon. Ő is megerősítette, hogy valóban a malehovói 6-os számú bűntetőtelepre került. A börtönben lehet szakmát tanulni, Navalnij a varrást választotta. Azzal viccelt, hogy három hónapos a képzés, pont ugyanannyi, mint a madárcsontozóké.

„Hát mit kell azon három hónapig tanulni? Talán strasszba forgatják azokat a madarakat?”

– viccelődött.

Ahogy írtuk, Navalnij kedden tűnt el, csak annyit lehetett tudni, hogy elszállították valahová. Ez úgy derült ki, hogy a pokrovi 2. számú büntetőtelepről – ahol eddig raboskodott – ügyvédei egyszer csak azt az információt kapták, hogy nincs ilyen nevű fogvatartottjuk.

Szóvivője már kedden azt írta, hogy vannak pletykák arról, hogy a malehovói 6-os börtönbe került, de akkor még abban sem voltak biztosak, hogy egyáltalán élve érkezik-e meg a célállomásra.

Volodomir Zelenszkij szerdán is kiadta szokásos, esti videós beszédét, amit a külföldi sikerek bemutatásával kezdett. Megemlítette az USA egymilliárd dolláros katonai és 225 millió dolláros humanitárius segélycsomagjait, a Boris Johnsonnal való egyeztetését, a harmadik rammsteini típusú találkozót és azt, hogy Kijevben jártak a montenegrói, albán és északmakedón miniszterelnökök – bár utóbbi csak virtuálisan.

A három ország Zelenszkij szerint határozott döntést hozott arról, hogy támogatják Ukrajna EU-s csatlakozását, amiről az elnök a Cseh parlamentben azt mondta, hogy a tagjelöltség nemcsak Ukrajnának, hanem az egész Európai Uniónak rengeteget jelentene.

Az esti videóüzenetben azt mondta, hogy az oroszok nem nézik tétlenül ezeket a diplomáciai sikereket, hanem a gázellátással megint nyomást helyeztek Európára, felpörgették az álhírek gyártását, és „felerősítették a békés városok ágyúzását”.

Kitért arra, hogy szerinte az elmúlt 112 napban az ukrán hadsereg bebizonyította, hogy a csatatéren tanúsított bölcsesség és taktikus gondolkodás komoly eredményekhez vezet, még a nagy orosz számbeli és fegyverzeti előny ellenére is. Egyelőre le tudják ezt küzdeni, de mindennap további fegyverszállítmányokért kampányol.

„De bátorságot, bölcsességet és taktikai tudást nem lehet importálni. A hőseinkben megvannak”

– jelentette ki.

Szerdán 284 katonának ítélt meg állami kitüntetést, közülük 60-an posztumusz kapták meg.

Oroszország azzal vádolja Ukrajnát, hogy szabotálták Szeverodonyeck evakuációját – írja a BBC. Több mint 500-an menekültek az Azot vegyi üzembe, és hetek óta élnek ott utánpótlás nélkül.

Az orosz védelmi minisztérium korábban közölte, hogy szerdától evakuálási folyosót nyit az erőműből a civilek számára, de onnan csak az északon lévő, oroszok által ellenőrzött területre engedik át az embereket.

A Telegramon viszont azt írták, hogy az ukrán erők megakadályozták az evakuációs folyosó megnyitását. Az ukrán katonák a „humanitárius szünetet arra használták fel, hogy összeszedjék magukat, és előnyösebb pozíciókba helyezkedjenek, miközben civilek mögé bújtak” – írták.

Ukrajna még nem kommentálta az állítást.

Az USA egyik külügyi szóvivője aggódik, hogy Kína a történelem rossz oldalára kerül – írja az AFP alapján a BBC. Kína a háború kitörése óta nem ítélte el a „különleges katonai hadműveletet”, és szerdán Hszi Csin-ping egy telefonhívás során biztosította Vlagyimir Putyint, hogy országa támogatja Oroszország szuverenitását és biztonságát.

„Kína azt állítja, hogy semleges a konfliktusban, de a viselkedése egyértelművé teszi, hogy az Oroszországgal való szoros kapcsolatba fektetnek”

– mondta a külügyi szóvivő, aki szerint minden ország, amelyik Oroszországot támogatja, a történelem rossz oldalára kerül.

Az első negyedévben nagyon ugrott a Kína és Oroszország közötti kereskedelem, a tavalyihoz képest 28 százalékkal emelkedett.

Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerint reális, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondott, szerintük is nagyjából 100-200 ukrán katona esik el a harcokban naponta – írja a Sky News.

Az amerikai hírszerzés szerint az invázió február 24-ei kezdete óta Oroszország elveszítette a páncélosainak 20-30 százalékát.

Milley-t megkérdezték, hogy szerinte meddig tud Ukrajna kitartani ezzel a napi 100-200-as veszteséggel.

„A fennmaradásuk forog kockán. Az országuk életéért küzdenek. Szóval a szenvedés, a veszteségek eltűrése egyenes arányosságban van a kívánt céllal”

– válaszolta.

Szerinte ha az ország túlélése a cél, akkor a katonák addig harcolnak, míg vannak vezetőik és képesek harcolni.

Közel 10 ezer ukrán civil halt meg vagy sebesült meg az orosz invázióban február 24-e óta – írja közleményében az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága. 4452-en haltak meg, közülük

• 1712 férfi,
• 1144 nő,
• 107 lány,
• 106 pedig fiú volt,
• 67 gyereknek és 1317 felnőtnek pedig még nem adták ki a nemét.

Eddig összesen 5531-en sérültek meg, és az háborút megelőző és azóta hangoztatott orosz propagandával ellentétben az ukrán kormány által felügyelt oldalon sokkal több civil hal, mint az orosz fennhatóság alatt álló területeken.

A Donyeck és Luhanszk régiókban összesen 2583-an haltak meg, közülük 2414-en az ukrán oldalon, 169-en pedig az orosz oldalon. A legtöbb civil rakétatámadásban, ágyúzásban vesztette életét, a legtöbb áldozatot a robbanó lőszerek szedték.

A Főbizottság szerint a valós számok sokkal magasabbak, főleg azokon a területeken, ahol régóta dúlnak heves harcok. Emellett sok bejelentést még meg kell erősíteniük.

Letartóztattak egy 72 éves férfit Japánban, miután a rendőrség gyanúja szerint egy, Vlagyimir Putyin fejével díszített szalmababát szögezett egy shinto szentély fájára – írja a South China Morning Post. A baba melléhez szögezett egy üzenetet is, amiben az orosz elnök halálát kívánta.

A rendőrök birtokháborítás és rongálás miatt indítottak eljárást a férfi, Hino Micunobu ellen. Május eleje óta már több mint tíz szentélynél találtak hasonló Putyin-fejű, fára szögezett babákat Macudoban. A rendőrség szerint a babák és a leveleken látható kézírás hasonlósága miatt valószínű, hogy egy elkövetőről van szó. Az egyik szentély biztonsági kameráinak felvételein is látható egy ember, aki nagyon hasonlít Hinóra.

A rituálé nem új, régóta jelen van a japán kultúrában. A szentély több mint 800 éves, és az egyik helyi szóvivő szerint érthetetlen, hogy valaki hogy tehet kárt egy fában, aminél naponta többen is jó egészségért imádkoznak.

Joe Biden amerikai elnök szerdán beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és azt mondta, hogy az USA újabb, ezúttal 1 milliárd dolláros fegyvercsomagot küld a donbaszi erők megsegítésére – olvasható a Fehér Ház közleményében.

A közlemény szerint a csomagban lesznek további tüzérségi és partvédelmi fegyverek, valamint ezekhez lőszer és fejlett rakétarendszerek. Biden emellett bejelentett egy további 225 millió dolláros humanitárius segélycsomagot. A csomagban többek között ivóvizet, gyógyszereket és ételt küldenek a civileknek.

Az amerikai elnök megerősítette, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, így az ország területvédelmi küzdelmét is.

Igor Gyenyiszov, az orosz futballválogatott korábbi kapitánya egy interjúban arról beszélt, hogy brutálisnak tartja az Ukrajna ellen indított háborút – írja a Politico.

„Ezek az események katasztrofálisak. Teljes borzalom. Nem tudom, talán börtönbe zárnak vagy megölnek ezekért a szavakért, de úgy beszélek róla, ahogy van”

– mondta.

Gyenyiszov állítása szerint korábban már egy levelet is írt Vlagyimir Putyinnak, amiben azt írta, hogy hajlandó térden állva könyörögni neki, hogy befejezze a háborút, mert már semmi büszkesége nem maradt.

A focista nem az első orosz sportoló, aki felszólat a háború ellen, de talán a legnépszerűbb. 2012 és 2016 között volt az orosz csapat kapitánya, a 2008-as UEFA-kupa-döntőn pedig gólt is szerzett a győztes Zenyit játékosaként.

Nem sokkal az invázió megindítása után a képviselők elfogadtak egy törvényt, ami szerint akár 15 év börtönt is kaphat, aki álhíreket terjeszt a „különleges katonai műveletről” – így hívják ezt a háborút Oroszországban.

Kína nem akarja lábon lőni magát, de a Nyugat fejbe lőtte magát az Oroszország ellen bevezetett szankciókkal – idézi Maria Zakharova orosz külügyi szóvivőt a Sky News.

Szerinte az Európai Unió az öngyilkosság útjára lép azzal, hogy le akarnak válni az orosz energiaiparról. Ezzel szemben megdicsérte Kínát, mert míg a nyugati országok igyekeznek csökkenteni az orosz energiahordozók importját, Kína pont növeli azt.

Az orosz média szerint Vlagyimir Putyin „hihetetlenül fontos”, „nagyon érdekes” beszédet tart majd a pénteki Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon – írja a Sky News.

Az évente megrendezett esemény idén érthető okokból kevésbé lesz nemzetközi, mert korábban több nyugati gazdasági és politikai vezető is részt vett rajta. Dimitrij Peskov Kreml-szóvivő szerint ez azért van így, mert a nyugati vezetők kényszerrel elérték, hogy sokan bojkottálják az eseményt. Helyettük a megszokottól eltérő országok küldenek több résztvevőt, például Kína.

Putyin ezúttal nem a nemzetközi sajtó előtt tart majd sajtótájékoztatót, mint korábban, csak orosz újságírókat hívtak meg az eseményre. Ezt azzal indokolják, hogy szerintük a nyugati média nem megfelelően adja át a kapott információt.

A 69 éves Anja Ivanova áprilisban azzal vált híressé, hogy szovjet zászlóval üdvözölt ukrán katonákat, akiket orosznak nézett. Az orosz propagandagépezet azonnal felkapta történetét, mert egy ritka példája volt az inváziót váró, orosz ajkú ukrajnai lakosnak, akikre az invázió előtt számítottak.

Ivanova a BBC-nek azt mondta, hogy félreértésről van szó, nem támadja a háborút, és ha tehetné, megmondaná Putyinnak, hogy hibázott.

Részletesebben ebben a cikkben írtunk Z Nagyiról, azaz Babushka Z-ről.

Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter szerdán részletesen ismertette az ENSZ tervét, amely szerint tengeri folyosót hoznának létre Ukrajnából a gabonaexport számára – írja a Reuters.

Az ENSZ korábban az ukrán kikötők aknamentesítését javasolta, de Kijev szerint ez a lépés sokkal sebezhetőbbé tenné a Fekete-tenger felől érkező orosz támadásokkal szemben Ukrajnát. Cavusoglu szerint a biztonságos útvonalakat lehetne kialakítani anélkül, hogy az ukrán kikötők körüli aknákat kellene felszámolni.

A török külügyminiszter a múlt héten Ankarában tárgyalt a tervről Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, de azt mondta, hogy további egyeztetésekre van szükség Moszkvával és Kijevvel. Lavrov a múlt héten azt mondta, hogy Ukrajnán múlik, hogy a kereskedelmi hajók megközelítését lehetővé tevő aknamentesítést végezzen a kikötői körül.

Ahogy arról korábban is írtunk, a fekete-tengeri kikötőkből a Boszporuszon keresztül olcsón szállítható ukrán gabona évek óta létfontossággal bírt a Közel-Kelet és Kelet-Afrika élelmiszerellátásában, és az ukrán kikötők orosz blokádja Törökországtól Jemenen át Kenyáig egycsapásra felverte az árakat – arról nem is beszélve, hogy az energiahordózók árának növekedése mindenhol odavert a műtrágyaiparnak, újabb áremelkedést előidézve. Ukrajna bajait a csak körülményesen megkerülhető blokádon kívül az is tetézi, hogy Oroszország ipari mennyiségben rabolja el a terményeket és a mezőgazdasági gépparkot, illetve rombolja le a silókat és farmépületeket. Az ukrán búza világpiacról való eltüntetése az energiakártya után újabb adut jelent Moszkva számára, hiszen ezzel felértékelődik saját gabonakivitele, melyben ráadásul politikailag célzott módon részesíthet országokat (melyek vezetői rettegnek az élelmiszer-árrobbanás miatt borítékolható elégedetlenségtől).

Két hete nem kaptak utánpótlást a civilek a szeverodonyecki vegyi üzemben, a meglévő készletek pedig nem fognak már sokáig kitartani – írja a CNN a körzet vezetőjére hivatkozva. A lap információi szerint az ostromlott, keleti város Azot nevű vegyi üzeme alatt több mint 500 civil keresett menedéket.

„Ha lesz humanitárius folyosó, úgy vélem, az emberek készek elhagyni az üzemet”

– közölte sms-ben Roman Vlaszenkó, a 100 ezres város kerületi közigazgatási vezetője. Az orosz védelmi minisztérium korábban közölte, hogy szerdától evakuálási folyosót nyit az erőműből a civilek számára, de onnan csak az északon lévő, oroszok által ellenőrzött területre engedik át az embereket.

„Nem látunk lehetőséget arra, hogy belátható időn belül újraindítsuk az oroszországi értékesítést” – közölte az IKEA a BBC szerint.

A svéd bútorgyártó szerdán jelentette be, hogy leépíti az oroszországi tevékenységét, arra hivatkozva, hogy „az üzleteket és az ellátási láncokat világszerte súlyos hatások érték”.

Az IKEA a háború miatt márciusban ideiglenesen bezárta üzleteit és szüneteltette az oroszországi beszerzéseket, de továbbra is fizeti az alkalmazottait augusztusig. A cég most azt közölte, hogy négy oroszországi gyárának új tulajdonosokat keres.

A két elnök persze egészen más körülmények között tette ezt a kijelentést. A kínai államfő Vlagyimir Putyinnal beszélt telefonon szerdán, többek közt arról is, hogy a két félnek felelősségteljes párbeszédet kellene folytatnia a konfliktus megoldása érdekében. A hivatalos beszámoló szerint Hszi Csin-ping azt is újfent hangsúlyozta, hogy hajlandó segíteni a helyzet megoldásában.

Macron eközben szerdán Romániába és Moldovába látogatott, és amellett, hogy személyesen is találkozott az itt állomásozó francia katonákkal, a támaszponton pedig arról beszélt, hogy elkerülhetetlen lesz a párbeszéd Ukrajna és Oroszország között. Mint mondta, két előnyös lezárása van ennek a történetnek, az egyik az ukrán győzelem, a másik pedig az, ha elcsitul a fegyveres küzdelem, és asztalhoz ülnek a felek. Mint mondta, a helyzet megoldását nehezíti, hogy bár Franciaország ott segít, ahol tud, végső soron nem áll háborúban az oroszokkal.

A lassan négy hónapja tartó orosz-ukrán háborúnak számos hatása volt Ukrajnára, Oroszországra, sőt, az egész világra nézve, a következményei pedig az ukrán játékfejlesztőket is elérték. A S.T.A.L.K.E.R-szériával ismertté vált, kijevi székhelyű GSC Game World most rendhagyó fejlesztői naplóval jelentkezett, melyben azt mutatták be, milyen játékot fejleszteni egy háború kellős közepén.

A videóban bemutatják a kijevi iroda kiürítését, többen is bejelentkeznek, akik jelenleg légiriadók között dolgoznak, tágas terek helyett a fürdőszobájukból vagy egy folyosóról. Többen önkénteskednek szabadidejükben, és természetesen olyanok is vannak, akik beálltak a hadseregbe, és fegyverrel védik a hazájukat. Egy mariupoli származású animátor is megszólal a videóban, aki elmondása szerint a háború kezdete óta nem tudta felvenni a kapcsolatot a szétbombázott, majd elfoglalt városban élő szüleivel. A videót ide kattintva lehet megnézni.

A S.T.A.L.K.E.R, 2 – Heart of Chernobyl az elmúlt évek egyik legjobban várt játéka, a tavaly még idén április végére tervezett, majd januárban bő fél évvel eltolt megjelenést azonban természetesen felülírta a háború. A stúdió márciusban bejelentette, hogy átmenetileg leállítják a fejlesztést, és bár május végén ez újraindult egy újonnan létrehozott, prágai főhadiszállásról, 2023 előtt biztosan nem fog megjelenni a játék.

A háború egyébként alaposan megkavarta a videójátékos, esportos szektort is, a moszkvai székhelyű Team Spirit például emiatt tette át a székhelyét Belgrádba, nemrég pedig kizárták egy Dota 2-es kvalifikációs tornáról a konfliktus miatt Outsiders néven induló Virtus.prót, miután az egyik játékosuk Z-t rajzolt a térképre. Ivan ‘Pure’ Moszkalenko később bocsánatot kért, és azt állította, nem volt szándékos a dolog, a csapat azonban pár nappal később így is kirúgta őt.

Az Európai Unióba szállítandó izraeli és egyiptomi földgáz mennyiségének növeléséről állapodott meg szerdán Izrael, Egyiptom és az Európai Unió küldöttsége Kairóban. Karín Elharrar izraeli energiaügyi miniszter a megállapodás aláírását követően leszögezte, hazája és Egyiptom igyekszik enyhíteni az Európát sújtó energiaválságot, és hozzátette, hogy

a mostani az első olyan tervezet, amely jelentős mennyiségű izraeli földgáz európai uniós exportjáról rendelkezik.

A megállapodás értelmében az izraeli gáz Egyiptomon keresztül, cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában, hajón érkezik Európába. Az egyiptomi és az izraeli energiaügyi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen, az Európai bizottság elnöke történelminek nevezte a megállapodást, amelyről Twitteren azt írta, hozzájárul az európai energiabiztonság megteremtéséhez. Emellett azt is kiemelte, hogy dolgoznak a megújuló energiákhoz szükséges infrastruktúra kialakításán.

A Bizottság elnöke keddi, izraeli látogatása során már reményét fejezte ki, hogy Izrael segít majd a kontinensnek megszabadulni az orosz energiafüggőségtől, amelyet álláspontja szerint az oroszok zsarolásra használnak. Az orosz leválás érdekében alkotott tervekről korábban itt írtunk részletesen. A megállapodás szerint a földgáznak 2030-ig kulcsszerepe lesz az európai energetikai piacon, ezt követően várhatóan visszaszorul a felhasználása összhangban a karbonsemlegesség 2050-ig történő elérését célzó tervekkel. Von der Leyen emellett abban is megegyezett az egyiptomi elnökkel, hogy az EU 100 millió eurós segélyt biztosít az országnak, hogy megakadályozzák az élelmiszerválságot.

A tehetős emberek migrálását segítő Henley & Partners friss jelentésében szereplő szám durván háromszorosa annak, ahányan 2019-ben, a járvány előtt elhagyták az országot, és nagyjából 15 százalékát, vagyis szabad szemmel is jól látható hányadát jelenti az orosz dollármilliomosoknak. Miután a nyugati szankciók rengeteg oligarchát és tehetős oroszt érintettek, nem is meglepő a kivándorlási hullám, ennek azonban komoly hatásai lehetnek Oroszországra. A londoni cég emlékeztetett arra, hogy a vagyonos rétegek migrációja kulcsfontosságú egy ország gazdaságára nézve,

az országok gazdasági összeomlását jellemzően mindig a legfelső osztály elvándorlása előzi meg.

Az elvándorlás persze nemcsak ezt a réteget érinti, az invázió megindítása óta több százezer ember hagyta el Oroszországot, köztük rengeteg informatikussal, aminek hosszú távon ugyancsak katasztrofális hatása lehet az országra. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk, ahol azt is kiemeltük, hogy az elvándorlást ugyan jelentősen megdobta a háború, de a folyamat már elég régóta tart – egy 2019-es amerikai tanulmány 1,6 és 2 millió közé tette a 2000 és 2019 között távozó oroszok számát. A nagy részük pedig természetesen Putyin egyre fojtogatóbb rezsimje miatt menekült el az országból.

(CNN)

Az Ukrajna nyugati részén, a Lvivi területen található, NATO-országoktól kapott fegyverekkel teli raktárat az orosz beszámoló szerint szerda reggel pusztították el egy rakétacsapással. Moszkva állítása szerint a raktárban amerikai gyártmányú M777-es vontatott tarackokhoz használatos lőszert is tároltak. Az orosz védelmi minisztérium a héten többször is állította már, hogy nyugati fegyverekkel teli raktárakra mértek csapást, de más forrásból ezt egyelőre még nem erősítette meg senki.

(Sky News)

Meglehetősen érdekes bejegyzést tett közzé a Telegram-oldalán Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, melyben lényegében megkérdőjelezte, hogy Ukrajna két év múlva is létezni fog még. Medvegyev arra a hírre reagálva ragadott billentyűzetet, hogy Ukrajna cseppfolyósított földgázt kért a tengerentúlról, hogy a következő télen ne fagyjanak halálra az ott élők, ezért azonban csak két év múlva tudna fizetni. Az exelnök erre elegánsan csak annyit írt:

„Lenne egy kérdésem. Ki mondta, hogy Ukrajna két év múlva még rajta lesz a térképen? Persze Amerikát ez nem érdekli, annyira elvesztek az oroszellenes projektjükben, hogy már semmi nem számít nekik.”

Medvegyevet eddig sem lehetett azzal vádolni, hogy ne támogatná teljes mellszélességgel az oroszok háborúját, illetve a nyugatellenes narratívát. Korábban arról is írt, hogy a nyugatnak vigyáznia kell, nehogy belefulladjon a saját nyálába a ruszofób rohama alatt, pár hete pedig a külföldi ügynökökkel szemben sürgetett keményebb fellépést.

Az Egyesült Államok felelősségét is pedzegette már, mikor úgy fogalmazott, hogy proxyháborút vívnak Oroszországgal, az Ukrajnának nyújtott segítséggel pedig az oroszok befolyását és gazdasági fejlődését akarja lenullázni. A mostani kijelentése a fentiek fényében is erősnek tűnik, bár ezzel valószínűleg nem arra akart célozni, hogy Oroszország el akarja törölni Ukrajnát a föld színéről – még ha minden jel erre is utalt az elmúlt hetekben-hónapokban –, hanem arra, hogy mindezért Amerika a felelős.

Jens Stoltenberg szerdán Hágában beszélt erről, hozzátéve, hogy a NATO-tagok és a szövetség partnerei eddig is ellátták nehézfegyverekkel Ukrajnát, most pedig még feljebb pörgetik a dolgot. Mint mondta, erről tárgyalni is fognak szerdán Brüsszelben, mert nem lehet megmondani, hogy a háborúnak hogyan és mikor lesz vége, ezért az ukránokat hosszú távra fel kell készíteni a védekezésre.

(Sky News)

Joe Biden amerikai elnök kedden Philadelphiában egy szakszervezeti kongresszuson azt mondta, szorosan együttműködnek az európai partnereikkel, hogy az Ukrajnában rekedt mintegy 20 millió tonna gabonát valahogy piacra tudják juttatni, ezzel csillapítva a háború nyomán kialakuló globális élelmiszerválságot. Az oroszok által blokád alá vont fekete-tengeri kikötőkön keresztül ezt jelenleg nem lehet megoldani, így Biden szerint az ukrán határra épített átmeneti silók jelenthetik a megoldást, a tervek szerint többek közt a lengyel-ukrán határon is építhetnek majd ilyeneket.

Az elnök elmondta, hogy az Egyesült Államok egy olyan terven dolgozik, melyben vasúttal juttatnák ki a gabonát az országból, de ez szintén nem egyszerű, az ukrán vasút ugyanis széles nyomtávú, ami extra logisztikai problémákat vet fel. Ezen segíthetnének az átmeneti silók, ahol lehetne tárolni a gabonát, hogy ne kelljen egyből átpakolni egy másik vonatra a határon. Innentől már egy fokkal könnyebb lenne eljuttatni a szállítmányokat a világ többi részére, de Biden hangsúlyozta, hogy ez nem fog egyik napról a másikra megvalósulni.

Ahogy arról korábban írtunk, idén 45 százalékkal fog csökkenni Ukrajnában a betakarított gabona, a hiányt az egész világ megérzi. A 2021-es 86 millió tonna után idén várhatóan csak 48,5 millió tonna gabonát tudnak Ukrajnában betakarítani az orosz invázió miatt. Ukrajna bajait a csak körülményesen megkerülhető blokádon kívül az is tetézi, hogy Oroszország ipari mennyiségben rabolja el a terményeket és a mezőgazdasági gépparkot, illetve rombolja le a silókat és farmépületeket. Az ukrán búza világpiacról való eltüntetése az energiakártya után újabb adut jelent Moszkva számára, hiszen ezzel felértékelődik saját gabonakivitele, melyben ráadásul politikailag célzott módon részesíthet országokat.

(Guardian)

A minisztérium legfrisebb helyzetjelentése szerint több mint egy hónapig tartó küzdelem után siker koronázta az orosz törekvéseket, ám a tüzérségre nagyban támaszkodó orosz taktika miatt itt is komoly károk keletkeztek a városban. A megmaradt ukrán erők és több száz civil továbbra is az Azot vegyi üzemben húzzák meg magukat, az oroszok pedig emiatt ide összpontosítják az erőiket. Az egész helyzet tehát nagyon hasonlít Mariupol ostromához, a gyár megtartása pedig azért fontos, mert amíg nem esik el, addig az orosz katonákat nem lehet máshol bevetni.

Szerhij Haidai, a luhanszki régió kormányzója szerdán elmondta, nagyjából 500 civil lehet a gyár területén, köztük 40 gyerekkel, de hiába vannak itt biztonságban, a folyamatos orosz tűz mentálisan nagyon megviseli őket. A civilek biztonságos távozásának záloga valószínűleg az ukrán erők megadása lenne, melyre az oroszok kedden fel is szólították a védőket, moszkvai idő szerint reggel 8, magyar idő szerint reggel 7 órától.

Mihail Mizincev, a Nemzetvédelmi Irányító Központ vezetője azt mondta, hogy a civilek ebben az esetben szabadon távozhatnának. Az ukrán fél ezt egyelőre nem kommentálta, azt azonban érdemes kiemelni, hogy korábban számtalanszor vádolták azzal az oroszokat, hogy nem tartják be a tűzszüneti megállapodásokat, és nem biztosítják a humanitárius folyosók biztonságát.

• Az összes közúti hidat szétlőtték az oroszok Szeverodonyecknél, és felszólították a szeverodonyecki vegyi üzem ukrán védőit: adják meg magukat.
• Volodimir Zelenszkij kedd este arról beszélt, fájdalmasak az ukrán veszteségek Szeverodonyecknél és Harkiv környékén.
• Ferenc pápa szerint „valami kiprovokálhatta” az orosz inváziót, a konfliktust pedig „elősegíthette” a NATO fokozódó jelenléte a térség országaiban.
• Az amerikai hírszerzés szerint Vlagyimir Putyin nem tett le Ukrajna egészének megszállásáról, Llyod Austin amerikai védelmi miniszter szerint Putyinnak birodalmi étvágya van.
• A Gazprom csökkenti a gázszállítást Németország felé az Északi Áramlat-1 gázvezetéken. Németország közben nyilvántartással és spiclivonallal ellenőrizné az orosz oligarchák elleni szankciókat.
• Ismeretlen helyre szállították a bebörtönzött orosz ellenzéki vezetőt, Alekszej Navalnijt. A politikus korábban élesen fogalmazott Putyin háborújáról.
• Több mint kétszer annyit költ Ukrajna a háborúra havonta, mint amennyi adót beszed az ukrán állam. Közben Oroszország korlátozni fogja a költségvetési adatainak nyilvánosságát.
• EP-képviselők levelet küldtek Orbán Viktornak: ebben úgy fogalmaztak, hogy a magyar nép a történelem jó oldalán áll, de a magyar miniszterelnök nem.
• Egy brit biztonsági szakértő szerint Putyin ugyan a pletykákkal ellentétben nem beteg, de igencsak hipochonder, és nagyon gyakran használ botoxot.