Kiszabadították a Kígyó-szigetet védelmező határőrt, 48 orosz katona kerül bíróság elé, Navalnij cikket írt Putyinról

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti televíziós beszédében azt mondta, hogy Ukrajna nehéz hetek előtt áll, és mindenkinek minden eszközzel támogatnia kell a hadsereget.

„Bahmut, Popaszna, Szeverodonyeck – a megszállók erre a térségre koncentrálták csapataikat. Mészárlást rendeztek, szó szerint megpróbálnak minden élőlényt elpusztítani. Senki nem pusztította el úgy Donbaszt, ahogy az orosz hadsereg most teszi. Nincs más választásunk, mint harcolni. Harcolni és győzni. Felszabadítani földünket és népünket, mert a megszállók nemcsak valamit el akarnak venni tőlünk, hanem mindent, amink van. Az ukránok élethez való jogát is” – idézte az ukrán elnököt a BBC.

A BBC térképén az is jól látható, hogy az oroszok be akarják keríteni az ukrán egységeket, és a 22 ezres Popaszna van elsősorban veszélyben. A második világháborúban a náci megszállás alatt hírhedt börtön volt a városban.

A héten újra közlekedik a metró Harkivban, ezt a polgármester, Ihor Terehov jelentette be. Az orosz invázió után a civilek a föld alatti megállókban, aluljárókban kerestek menedéket, ezért felfüggesztették a járatokat.

„Minden vonalon újra elindulnak majd a szerelvények, de nem olyan sűrűn, mint a háború előtt, mert megsérült a bombázások idején a garázs, és még nem sikerült teljesen helyreállítani.” (Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök az egyetlen orosz, akivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hajlandó lenne találkozni, és mindössze egy kérdést vitatna meg vele: az ukrajnai háború végét. Zelenszkij ezt hétfőn a Davosi Világgazdasági Fórum részvevőihez intézett videóüzenetében jelentette ki az MTI tudósítása szerint. Hangsúlyozta, egyre nehezebbé válik bármilyen tárgyalás Oroszországgal, tekintettel a megszállt területeken a civilek ellen elkövetett, orosz katonáknak tulajdonított háborús bűncselekményekre. Szót ejtett arról is, hogy a 2014-ben annektált Krím félsziget erővel történő visszaszerzése több százezer áldozattal járna.

A koholt vádak alapján kilenc évre bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij rövid cikket írt a Time magazinba, amit úgy kezd, hogy Vlagyimir Putyin valódi küldetése az, hogy leckéket adjon a világ vezetőinek és szakértőinek éppúgy, mint a hétköznapi embereknek.

„A csak egy kis választási csalással kezdődő út mindig diktatúrával végződik, a diktatúra pedig mindig háborúhoz vezet. Ezt a leckét nem kellett volna elfelejteni. A világ vezetői évek óta álszenten beszélnek a »pragmatikus megközelítésről« és a nemzetközi kereskedelem előnyeiről. Ezzel lehetővé tették, hogy hasznot húzzanak az orosz olajból és gázból, miáltal Putyin hatalma egyre erősebb lett.”

Megállapította, hogy ez a háború százszor többe fog kerülni, mint a gázszerződések, amiket pezsgős koccintással ünnepeltek. Felidézte a kacsatesztet, hiszen ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa, úszik, mint egy kacsa, és hápog, mint egy kacsa, akkor az valószínűleg egy kacsa.

„Ebben az esetben is ezt a logikát kell alkalmazni. Ha valaki tönkreteszi a független médiát, politikai merényleteket szervez, és kitart a birodalmi téveszméi mellett, akkor őrült, aki képes vérfürdőt rendezni Európa közepén a 21. században.”

Hozzátette még, hogy nem szabad nemzetközi fórumokra beengedni. Navalnij úgy látja, Putyin leckét adott abból is, hogyan kell tönkretenni egy ország húsz év alatt elért gazdasági eredményeit. Navalnij szerint azt a kérdést azonban még meg kell válaszolni, hogy egy ilyen őrültet hogyan lehet megállítani, és erre meg kell találni a választ.

Orosz katonák behatoltak Szerhij Svec, a zaporizzsjai atomerőmű energiajavító részlege egyik alkalmazottjának házába, és automata fegyverekkel meglőtték – közölte hétfőn az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A szakembert számos lőtt sérüléssel szállították kórházba és életveszélyes állapotban van. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az ország keleti részében lévő atomerőművet március negyedikén szállták meg az oroszok.

Eközben az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg ágyúzása következtében megsérült a fő gázvezeték, amely Donyecket és Luhanszkot látja el. Emiatt helyi idő szerint 14 órakor leállt a gázszállítás a vezetéken. (MTI)

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy húsz ország ad katonai támogatást Ukrajnának, így például Olaszország, Görögország, Dánia, Norvégia, Lengyelország és Csehország. Lőszerrel, harckocsikkal, páncélozott járművekkel, rakétarendszerrel segítik az ukrán haderőt, a csehek helikoptert is küldtek már a frontvonalba. Más országok az ukrán katonák kiképzésével segítenek. (Guardian)

A Starbucks 15 év után kilép az orosz piacról – jelentette be a vállalat. A kávézóláncnak 130 üzlete van Oroszországban, és mintegy kétezer alkalmazottja, akik a következő hat hónapban is kapnak fizetést. Márciusban az oroszországi Starbucks összes üzletét bezárták ideiglenesen, minden üzleti tevékenységét felfüggesztettek az országban a háború kitörése után. (BBC)

Az Oroszországgal szembeni potenciális energiaembargó ügyében európai egységre szólított fel hétfőn Davosban Robert Habeck, Németország alkancellárja, zöldpárti gazdasági minisztere. „Jelenleg Európa legrosszabb arcát láthatjuk” – fogalmazott a politikus. Tekintettel kell lenni arra, hogy minden ország helyzete egyedi és eltérő, ennek ellenére Habeck minden országtól elvárja, hogy dolgozzanak a megoldáson, így Magyarországtól is.

A politikus davosi beszéde előtt, hétfő reggel a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy csalódott az orosz olajembargó ügyének elhúzódása miatt, és hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra.

Nem hallott ilyen javaslatot az Európai Bizottság elnökétől, ő maga pedig arra számít, hogy végül úgy lesz, ahogy mindig is szokott lenni az EU-ban, vagyis néhány ország kvázi különjogokat – könnyítést, haladékot – kap, de az EU egységesen, valamennyi tagország részvételével vezeti be az újabb büntetőintézkedéseket. Habeck emellett arról beszélt Davosban, hogy négy, egymással összefüggő válságra kell egyszerre megoldást találni: a magas inflációra, az energiaválságra, az élelmiszer szűkösségére és a klímaválságra. „Nem tudjuk megoldani a problémát, ha csak az egyikre összpontosítunk, de ha egyiket sem sikerül megoldani, akkor attól tartok, hogy globális recesszió felé haladunk” – mondta a német alkancellár. (MTI)

Irina Venediktova ukrán főügyész arról tájékoztatott, hogy 48 orosz katona ellen kezdeményeztek konkrét eljárást háborús bűnökben való részvétel miatt. Egy katonát pedig már el is ítélték Kijevben, Vadim Sziszimarin élete végéig börtönben marad, mert meggyilkolta a 62 éves Olekszandr Selipovot. Az ukrán tisztviselők listáján mintegy hatszáz gyanúsított szerepel, akik részt vehettek hasonló bűncselekményekben, 13 ezer esetet vizsgálnak. (Guardian)

Lemondott Karin Kneissl volt osztrák külügyminiszter az Rosznyefty felügyelőbizottsági tagságáról – közölte hétfőn az orosz olajipari vállalat. Kneissl jelentős nemzetközi nyomás hatására meghozott döntése visszamenőlegesen, péntektől hatályos. A vállalat köszönetet mondott neki az elmúlt időszakban tanúsított együttműködéséért.

Kneissl 2017 és 2019 között Ausztria külügyminisztere volt, 2018-ban meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt az esküvőjére. Pénteken Gerhard Schröder volt német kancellár jelentette be, hogy nem tudja meghosszabbítani mandátumát a Rosznyefty igazgatótanácsában. Távozott a testülettől Matthias Warnig, az Északi Áramlat-2 gázvezetéket menedzselő Nord Stream 2 ügyvezető igazgatója is.

A német szövetségi parlament csütörtökön megvonta Schröder több juttatását, mert az Ukrajna elleni háború kezdete óta nem határolódott el Putyin elnöktől, és nem vált meg a Rosznyefty orosz energiaipari cégben betöltött tisztségétől. A Der Spiegel című német hetilap szerint az Európai Parlamentben felmerült, hogy Schröder felkerüljön a szankciós listára, ha megtartja az orosz cégekben betöltött pozícióit. Február végén a BP, a világ egyik legnagyobb olaj- és gázipari vállalata közölte, hogy megválik a Rosznyeftyben lévő 19,75 százalékos részesedésétől. (MTI)

Az ukrán főügyész, Irina Venediktova összesítése szerint a jelenleg nem megszállt területeken 4600 civil, köztük 232 gyerek halt meg. Venediktova a Világgazdasági Fórumon, Davosban beszélt a lesújtó számokról az Interfax hírügynökség jelentése szerint. Azt külön kiemelte, arról még nem készítettek kimutatást, hogy az oroszok által pillanatnyilag is megszállt területeken mennyi áldozat lehet, de a műholdfelvételek alapján akár 20 ezren is, mert teljes városok pusztultak el.

„Befejeztük a mentési munkákat Desznában. Sajnos, a statisztika a következő: 87 áldozat a romok alatt. 87 meggyilkolt ember. Ukrajna jövőjében ők már nem lesznek jelen” – ezek már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szavai. A Csernyihiv megyében lévő Desznát a múlt héten érte rakétatámadás.

Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője megerősítette, hogy kiszabadították azt a határőrt, aki a Kígyó szigeten a sokszor idézett emlékezetes mondattal reagált, amikor az orosz egységek megtámadták őket. A határőrség szóvivője, Andrij Demcsenko azt nyilatkozta, hogy Ukrajna biztonsági okokból jelenleg is titokban tartja a határőr nevét, de azt remélik, hogy a közeljövőben megnevezhetik a személyt, akinek az egész világ megismerte a mondatát. A teljes beszélgetés itt olvasható. A szigetet rögtön a háború első napjaiban támadták meg az oroszok, és az első hírek szerint mind a 13 határőr életét vesztette, később azonban ezt cáfolták. Azt jelenleg nem tudni, hogy mindannyian életben vannak-e.

A stratégiailag is fontos Kígyó-sziget Ukrajna partjaitól nagyjából 30 kilométerre található a Fekete-tengeren, nem messze a Duna deltájától, és többször cserélt gazdát az elmúlt másfél évszázadban. A terület hovatartozásáról korábban éveken át vita volt Ukrajna és Románia között. Az ügyben végül a Hágai Nemzetközi Bíróság Románia javára döntött, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy Románia kapta meg a vitatott terület (a kontinentális talapzat) nagyjából nyolcvan százalékát, viszont egy ukrán bázis továbbra is maradt a szigeten.

Oroszország gazdasága nagyon tisztességesen állja a szankciós csapást, minden nehézség ellenére – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Szocsiban fogadta belarusz hivatali partnerét, Alekszandr Lukasenkát. Putyin szerint az összes főbb makrogazdasági mutató ezt bizonyítja, és ebben nagy szerepük van az orosz kormány erőfeszítéseinek is. Az elnök azokra a nyugati országokban megfogalmazott vádakra reagálva, melyek szerint ő felelős a gazdasági bajaikért, ironikusan megjegyezte, hogy komolyan el fog beszélgetni saját magával.

Az MTI tudósítása szerint rámutatott, hogy a közel 38,5 milliárd dolláros tavalyi orosz–belarusz kereskedelmi forgalom rekordszintet ért el. A külkereskedelemben az áttérés a nemzeti valutákban történő elszámolásra Belarusszal és más országokkal megerősítette a rubelt. Lukasenka köszönetet mondott a Nyugatnak, amiért lökést adott Oroszország és Belarusz gazdasági fejlődésének és integrációjának. Figyelmeztetett, hogy Lengyelország békefenntartás ürügyével kész lenne Nyugat-Ukrajna elcsatolására. Úgy véli, fogja még Kijev Moszkva és Minszk segítségét kérni annak megakadályozásában, hogy területrészeket ragadjanak el Ukrajnától.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arról beszélt, hogy Oroszország nem akadályozza az ukrán gabona kivitelét Lengyelországon keresztül, mert senki sem akadályozza, hogy a vasúti szerelvények, amelyek fegyvert hoztak, visszafelé gabonát szállítsanak. „Nem mi vagyunk a forrásai azoknak a problémáknak, amelyek az éhínség veszélyéhez vezetnek” – hangoztatta.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter brit kollégájával, Liz Truss-szel folytatott londoni tárgyalásán felvetette egy olyan önkéntes alapon szerveződő tengeri erő létrehozását, mellyel meg lehetne törni a megmaradt ukrán tengeri kikötőket sújtó orosz blokádot. Landsbergis a Guardian brit lapnak azzal magyarázta a lépés szükségességét, hogy

Közeledik az aratás, és a Fekete-tengernél található Odesszán kívül lényegében semmilyen más útvonalon nem lehet megoldani az ukrán gabona kivitelét. A jelenleg tapasztalt nehézségek csak a kezdetet jelentik; a legrosszabb 5-7 hét múlva jön, amikor az Ukrajnában learatott gabonát nem lehet majd elszállítani, és Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában irgalmatlan összegeket kell majd fizetni a búzáért, kukoricáért és más élelmiszerért.

A litván külügyminiszter hangsúlyozta, hogy nem egy NATO-műveletről lenne szó, és a hajók leginkább puszta jelenlétükkel akadályoznák meg az orosz támadásokat. Landsbergis olyan országok bevonását is szorgalmazza, melyek élelmiszerellátása nagyban függ az ukrán exporttól, de politikailag semlegesek a konfliktusban, sőt, jó viszonyt ápolnak Moszkvával (ilyen például Egyiptom). A litván kezdeményezés a globális élelmiszerválság miatt valóban egy sürgősen megoldandó kérdést érint, azonban talán még az ukrán légtér fölé álmodott repüléstilalmi övezetnél is nagyobb eszkalációs kockázattal járna (bár „humanitárius” jellege miatt Landsbergis szerint össze sem lehet hasonlítani a két elképzelést). A blokádtörés ugyanis egy sor konfrontációval számol a Fekete-tengert – a Moszkva rakétás cirkáló elsüllyesztése óta biztos távolból – ellenőrző orosz flottával, köztük az orosz egységek által telepített aknák felszedésével/megsemmisítésével.

Egyébként ahogy arról részletesen írtunk, nem Odessza az ukrán gabona egyetlen exportkikötője: április vége óta ukrán vállalkozók vonatokkal, teherautókkal és bárkákkal szállítják át a gabonát a Fekete-tenger legnagyobb kikötőjébe, a romániai Konstancába, és csak ott rakodják át az árut nagyobb szállítóhajókra.

Már hetedik hete, minden szombaton megrendezik Kijev egyik üres gyárépületében azt a jótékonysági tetoválófesztivált, melynek bevételét a tetoválóművészek az ukrán háborús erőfeszítések támogatására fordítják. A kezdeményezést a 34 éves Szasa Filipcsenko indította útjára, aki az Oroszország által annektált Krím félszigetről származik, és megígérte, a háború végéig kitartanak, sőt, „lehet, hogy a győzelem napjára külön ünnepi varratást szervezünk”. A tetoválófesztiválon jellemzően 50-70 vállalkozó fekszik a 15 művészből álló kollektíva tűi alá, és adományaikból eddig összesen 10 ezer dollárnyi hrvinya gyűlt össze (az ukrán védelmi erőfeszítések egyik kulcsfegyverévé, egyben szimbólumává vált Javelin vállról indítható páncéltörő rakéta indítóberendezéssel együtt 178 ezer dollárt kóstál). A tetoválások megrendelői értelemszerűen leginkább a háborúra utaló képeket varratnak magukra; egy 18 éves lány a Bucsában meggyilkolt 85 éves képzőművész, Ljubov Pancsenko által rajzolt madarat viseli, egy 22 éves lány pedig egy koporsót kapott, benne a „csomag” (Banderolka) kifejezéssel, ami az ukrán nemzeti mitológia egyik főhősére, a második világháborúban az ukrán nemzeti ellenállást vezető, szélsőjobboldali Sztepan Andrijovics Banderára is utal.

Litvánia, Lettország, Észtország és Szlovákia közös levéllel készült az uniós pénzügyminiszterek keddi találkozójára. A Reuters által ismertetett levélben a négy tagállam azt javasolja, az EU fordítsa Ukrajna katonai erőfeszítéseinek támogatására, a háborús károk helyreállítására és az áldozatok kárpótlására az Európai Unió területén – egyebek mellett bankbetétek, ingatlanok vagy jachtok formájában – lefoglalt orosz vagyont. A négy kezdeményező szerint

az Oroszország által okozott károkat így részben Oroszország lesz kénytelen megtéríteni.

Az Európai Bizottság a múlt héten jelentette ki, hogy megvizsgálja, az uniós és tagállami jog alapján van-e lehetőség az Unió területén lefoglalt orosz vagyonelemek elkobzására. Azonban ahogy arról a vagyonelemek lefoglalását lehetővé tévő márciusi uniós szankciókat követően írtunk, az elkobzás folyamatát rengeteg jogi buktató tarkítja; ugyanis bizonyítani kell, hogy a vagyontárgy egy bűncselekmény elkövetéséhez köthető, és a bizonyítékok begyűjtése jelentős idő- és energiabefektetést fog igényelni – az eddigi tapasztalatok alapján még relatíve egyértelmű esetek is évekig bírnak elhúzódni.

Lengyelország Oroszországgal szembeni álláspontja „fékeveszett” és „az őrülettel határos”, ezért aligha lehet megjósolni, hogy mi lesz a helyzet az orosz gáz Jamal–Európa-gázvezetéken keresztül történő tranzitjával

– így reagált hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő arra, hogy Varsó felmondta az Oroszországot Európával összekötő gázvezetéken történő gáztranzitról szóló lengyel–orosz kormányközi szerződést, miután Moszkva a rubelelszámolás miatti vitára hivatkozva április 27-én megszakította a közvetlenül Lengyelországba irányuló gázszállítást. Peszkov újságírói kérdésekre is csak rébuszokban fogalmazott a szibériai lelőhelyekről több mint négyezer kilométeren át húzódó, Lengyelországot Belaruszon keresztül elérő Jamal–Európa-vezeték sorsáról, melyen keresztül elvileg évi 33 milliárd köbméternyi gáz érkezik a lengyel és német tározókba, de a tényleges mennyiség az utóbbi időkben meglehetősen hektikusan alakult.

(via MTI)

Sajtóhírek szerint lemondott Oroszország genfi ENSZ-tanácsadója – írja a Sky News.

Borisz Bondarev egy levélben állítólag kijelentette, hogy „még soha nem szégyellte annyira a hazáját, mint február 24-én”, és a Kreml Ukrajna elleni invázióját az „oroszok ellen elkövetett legsúlyosabb bűnnek” minősítette.

Azt írta, hogy azoknak, akik kitalálták a háborút, csak egy célja volt: örökké hatalmon maradni. Szerinte a háborút elindítók ezért bármennyi emberéletet képesek feláldozni.

A Bondarevnek tulajdonított levél az orosz külügyminisztériumot sem kímélte. A leírása szerint az elmúlt években katasztrofális szintűre emelkedett a minisztériumban a szakmaiatlanság és a hazudozás, már nincs helye őszinte és pártatlan elemzéseknek. Az ENSZ-tanácsadó szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is a „rendszer leépülésének szép illusztrációja”.

A levelet Hillel Neuer nemzetközi jogász osztotta meg a közösségi médiában.

A nyugati országok globális élelmiszerválságot váltottak ki azzal, hogy a modern történelem legszigorúbb szankcióit vezették be Oroszországgal szemben – állítja a Kreml.

„Oroszország mindig is elég megbízható gabonaexportőr volt. Nem mi vagyunk a probléma forrása. A világ éhezéséhez vezető probléma okai maguk a szankciók, és azok, akik bevezették őket” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A Kreml szerint Vlagyimir Putyin elnök is egyetértett az ENSZ értékelésével, miszerint a világ élelmiszerválsággal néz szembe, amely éhínséget okozhat.

Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaellátásának közel egyharmadát adja, de Ukrajna a kukorica, az árpa, a napraforgóolaj és a repceolaj jelentős exportőre is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint 36 ország búzaimportjának több mint felében Oroszországtól és Ukrajnától függ, köztük a legszegényebbek, Libanon, Szíria, Jemen, Szomália és a Kongói Demokratikus Köztársaság.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a múlt héten azt mondta, hogy kapcsolatba lépett Oroszországgal, Ukrajnával, Törökországgal, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval annak érdekében, hogy helyreállítsák az ukrajnai gabonaexportot.

(Sky News)

Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter szerint Németország hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra – írja a Hvg.

Habeck azzal érvelt, hogy a tárgyalásokat, egyeztetéseket az Európai Bizottság vezeti, és ha a testület elnöke azt mondja, hogy Magyarország nélkül lesz embargó, akkor az egy járható út, amelyet ő támogatna. Habeck ezzel már a második német politikus, aki felvetette ezt az opciót.

A héten Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke szintén amellett állt ki, hogy a többi 26 tagállamnak most már Magyarország nélkül is olajembargót kellene kezdeményeznie. Barley szerint ez „egyáltalán nem lenne optimális”. Orbánt azonban csak sok pénzzel lehetne rávenni arra, hogy beleegyezzen egy olajembargóba, és ezt a pénzt aztán Orbán urambátyám-rendszerében osztanák szét – mondta az EP-elnök.

Az orosz élvonalbeli Szpartak Moszkva hétfőn bejelentette, hogy anyagi nehézségek miatt megszünteti másodosztályú futballcsapatát – írja az MTI.

„(…) A klubnak csökkentenie kell a költségvetését, a Szpartak-2 további működtetése nem volt célszerű” – áll az orosz egyesület közleményében. A klub kiemeli, hogy a jövőben inkább az akadémia és az utánpótlás fejlesztésére összpontosít.

A csapat 2013 óta szerepelt a helyi bajnokság második vonalában.

A Szpartak Moszkva, Oroszország egyik legnépszerűbb egyesülete két hete elvesztette mezszponzorát, a Nike-t, amely felbontotta a vele érvényben lévő szerződést arra hivatkozva, hogy a következő szezonban az együttes nem vehet részt a nemzetközi kupasorozatokban. Az európai szövetség azért döntött így, mert Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.

Bűnösnek találták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték azt az orosz katonát, aki februárban megölt egy fegyvertelen civilt – írja a Guardian.

Ez volt Ukrajnában az első háborús bűnök ügyében folyó per.

A 21 éves Vagyim Sisimarin már előzőleg is bűnösnek vallotta magát abban, hogy februárban megölt egy 62 éves férfit az északkelet-ukrajnai Csupahivka faluban. Sisimarin azt vallotta a bíróságnak, hogy kényszerítették, és őszintén megbánta a tettét.

Február 28-án Sisimarinék konvoját támadás érte, elszakadtak egységüktől. Társaival elkötöttek egy civil autót, azzal hajtottak, amikor észrevettek egy arra kerékpározó idős férfit, aki telefonján beszélt. Azt gondolták, hogy az ő pozíciójukat jelenti az ukránoknak, vallotta Sisimarin a bíróságnak. Elmondása szerint társai mondták neki, hogy lője le a férfit.

Védőügyvédje pénteken azt mondta, hogy Sisimarin kétszer is megtagadta a parancs végrehajtását, csak azután lőtt: a három-négy lövésből csak egy talált. A védő szerint a katona a saját biztonságát féltve tüzelt, nem állt szándékában gyilkolni.

Amikor a férfi özvegye csütörtökön vallomást tett a kijevi bíróságon, szemtől szembe találkozott az orosz katonával, aki korábban már beismerte Olekszandr megölését. Selipova azt kérdezte Sisimarintól, hogy

mit érzett, amikor megölte a férjét, Olekszandrt, és megbánta-e tettét?

A katona azt válaszolta, hogy már korábban elismerte bűnösségét, illetve bocsánatot kért az özvegytől, hozzátéve, hogy megérti, hogy a nő nem fog tudni neki megbocsátani.

Moszkva korábban közölte, hogy aggódik az orosz katona sorsa miatt, és megvizsgálja, hogyan tudna a védelem segítségére lenni. A Kreml szóvivője ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszországnak „nincs elegendő kapacitása, hogy személyesen segítsen”. Oroszország kijevi nagykövetsége zárva tart.

Volodimir Zelenszkij elnök online úton mondott beszédet a davosi Világgazdasági Fórumon. Először is azzal kezdte, hogy az idei téma, a történelmi fordulópont, nem csak retorikai húzás, mert tényleg olyan pillanatokat élünk, amikor eldől, hogy a nyers erő uralja-e majd a világot.

Az elnök arról is beszélt, hogy bár Ukrajna a vártnál sokkal jobban szerepel a háborúban, nem jutott volna el idáig a konfliktus, ha már múlt ősszel szankciókat vetnek ki Oroszországra. Hasonlóan vélekedik a Krím 2014-es annektálásáról: Zelenszkij szerint ha akkor egységesen reagálnak a nemzetközi szereplők, akkor februárban Oroszország nem rohanta volna le Ukrajnát.

Ezen kívül Zelenszkij most is az újabb szankciókról beszélt. Leginkább a teljes olajembargót, az orosz bankok globális rendszerekből való kizárását, illetve az orosz IT szektorral és kereskedelemmel való kapcsolatok elvágását szorgalmazta.

Az orosz piacot elhagyó vállalatoknak Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajnában szívesen látják őket. Arra hívta a gazdasági szereplőket, hogy vegyék ki a részüket Ukrajna újjáépítéséből, ezzel is megmutatva Oroszországban és a világnak, hogy nem lehet csak úgy lerohanni egy független államokat. Javaslata szerint az ország újjáépítése részben finanszírozható lenne a tengerentúlon bejegyzett orosz vagyonok felkutatásával, befagyasztásával, és egy speciális alapba történő elkülönítésével is.

(Guardian)

Az azovsztali hadifoglyokat a szeparatista Donyecki Népköztársaság törvényszéke állítja bíróság elé – állítja az Interfax hírügynökség.

A más forrásból meg nem erősített hírek szerint az összes Azovsztalban elfogott ukrán hadifogoly a szeparatisták által kikiáltott Donyecki Népköztársaságban van.

Denis Pusilin, az Donyecki oroszbarát szeparatisták vezetője állítólag azt mondta, hogy az Azovsztal acélgyár minden hadifoglyát a saját törvényszéke fogja bíróság elé állítani. Elmondása szerint „a törvényszék alapszabálya jelenleg kidolgozás alatt áll”, emellett egy nemzetközi bíróságot is szerveznek, valószínűleg azért, mert a foglyok között külföldi állampolgárok is lehetnek.

Az Interfax a hadifoglyokkal kapcsolatban még megjegyezte, hogy Oroszország nem zárja ki egy fogolycsere lehetőségét, amelybe az azovsztali fegyvereseket is bevonnák.

Szerhij Hajdaj, Ukrajna luhanszki kormányzója friss információkat közölt a szeverodonyecki helyzetről. Eszerint az oroszok megrongáltak a város központi piacának öt toronyházát és bevásárlónegyedét, egy idős férfi megsebesült.

Hajdaj állítása szerint Szeverodonyeck védői vasárnap 11 ellenséges támadást vertek vissza, emellett hat harckocsit, tíz páncélozott harcjárművet és hat gépjárművet semmisítettek meg. A légvédelmi egységek lelőttek egy UAV Orlan-10 típusú repülőgépet és egy ellenséges Szu-25 típusú gépet is. A harcok állása a washingtoni Institute for the Studying of War térképén:

A kormányzó azt is megosztotta, hogy hétfő délután a Szeverodonyecktől nem messze lévő Pokrovszkból ingyenes buszokat indítanak, hogy a helyieket Lvivbe menekítsék.

A brit védelmi minisztérium vasárnapi jelentése szerint az oroszok Szeverodonyeck városára összepontosítanak. Már szombaton is érkeztek hírek, hogy a város körül heves harcok dúlnak.

(Guardian)

A Japánban látogatást tevő Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy Oroszországnak „hosszú távú árat kell fizetnie az ukrajnai barbárságáért” – írja a BBC.

Biden ezt az Oroszországra kivetett szankciókkal kapcsolatban jelentette ki. A továbbiakban arról volt szó, hogy az Egyesült Államok megvédené-e Tajvant, ha Kína megtámadná.

Biden azt mondta, hogy elkötelezetten kiállnak Tajvan mellett, attól függetlenül, hogy az Egy Kína-elvvel egyetértenek. Ugyanakkor Tajvan erőszakos elfoglalását nem tartaná helyénvalónak az elnök. Szerinte egy ilyen akció nagyon hasonló következményekkel járna, mint az orosz-ukrán háború.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ukrajnai missziója a Twitteren jelentette, hogy a korábbi adatok mellett 30 további egészségügyi elleni támadást igazolt az országban.

„Május 23-ig 248 egészségügy elleni támadást igazoltak Ukrajnában. Ezek a támadások február 24. és május 19. között történtek, és 75 halálos áldozattal, valamint 59 sérülttel jártak. Az egészségügy soha nem lehet célpont” – írták.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az ukrán hadiállapot meghosszabbításáról szóló rendeletet – írja a BBC.

A hadiállapot értelmében a 18–60 év közötti ukrán férfiaknak tilos elhagyniuk az országot, kivéve, ha különleges mentességet kapnak.

A hadiállapotot vasárnap szavazta meg a parlament abszolút többséggel. Zelenszkij alkotmánybírósági képviselője, Fedir Veniszlavszkij azt mondta, hogy a mostani 90 napos meghosszabbításról azért döntöttek, mert „egy ellentámadás több időt vesz igénybe, mint a védekezés”.

Ma születhet ítélet az orosz–ukrán konfliktus első háborús bűnökkel kapcsolatos perében – írja a Guardian.

Egy kijevi bírói testület dönt Vadim Sziszimarin őrmester sorsáról. A 21 éves szibériai férfi elismerte, hogy a megszállás korai szakaszában megölt egy fegyvertelen, 62 éves civilt, de azt vallotta a bíróságnak, hogy kényszerítették, és őszintén megbánta a tettét.

„Ideges voltam a történések miatt. Nem akartam ölni” – mondta az üveg védőkalickából, amikor a tárgyalás pénteken lezárult. „Őszintén és őszintén sajnálom. Nem akartam, hogy ez megtörténjen, nem akartam ott lenni, de megtörtént. Még egyszer bocsánatot szeretnék kérni. Bármilyen büntetést elfogadok, amit kiszabnak” – tette hozzá.

Sziszimarin ügyvédje a felmentés mellett érvelt, mondván, hogy védence parancsot hajtott végre, amelyet kezdetben meg is tagadott. Az ügyészek, akik életfogytiglani börtönbüntetést kértek, arra hivatkozva, hogy a fiatal férfi jól tudta, hogy „büntetendő parancsot” teljesít.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint a háború kezdete óta nagyjából ugyanúgy alakult az orosz seregben a halálozási arány, mint a Szovjetunió kilenc éven át húzódó afganisztáni háborúja során.

A sereg nagyszámú veszteségeinek oka a rossz taktikázás, a rugalmatlanság lehet, illetve az, hogy az oroszok még mindig nem tudták átvenni az ukrán légtér uralmát. Úgy tűnik, hogy a parancsnokság újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat, amik általában kudarcokhoz vezetnek – állítja a brit hírszerzés legfrissebb jelentésében.

A Donbaszt érintő offenzíva további halálos áldozatokkal járhat majd.

Az orosz közvélemény a múltban elég érzékenyen reagált a háborúk során elszenvedett emberi veszteségekre. Ahogy az Ukrajnában elesettek száma emelkedik, úgy nőhet a közvélemény elégedetlensége is a háborúval és az annak hangot adására való hajlandóság.

(Guardian)