Pénteken csak 50 civilt sikerült kimenteni a mariupoli Azovsztalból, az ukránok szerint az oroszok megsértették a tűzszünetet

A Moszkva cirkáló nagy érvágásnak és presztízsveszteségnek számító április kilövése után újabb orosz hadihajót érhetett ukrán találat egyelőre meg nem erősített független források szerint.

A jelentések arról szólnak, hogy az orosz haditengerészet Grigorovics Admirális-osztályú fregattja, a Makarov Admirális lángol a Fekete-tengeren, a Kígyó-sziget közelében. A mentés a jelentések szerint folyamatban van, több repülő és mentőhajó is a közelben tartózkodik.

(Sky News)

„Bízom benne, hogy a csomagot a helyes útra tudjuk terelni – ha egy nappal tovább tart, hát egy nappal tovább tart, de jó irányba haladunk”

– mondta egy pénteki konferencián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról a szankciós csomagról, amelynek keretében az év végéig leállítanák az orosz olaj importját az Európai Unióba.

A magyar kormány a napokban többször jelezte, hogy nem ért egyet a javaslattal, még úgy sem, hogy Szlovákia mellett Magyarország is kapna egy év haladékot az orosz olajimport kivezetésére. Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök mondta a péntek reggeli rádiónyilatkozatában, hogy a csomag vállalhatatlan, mert felér egy, a magyar gazdaságra dobott atombombával.

Láthatóan az Európai Bizottság keresi a kompromisszumot: ahogy péntek délelőtt írtuk, az Euronews és a Reuters uniós forrásai is azt mondták, hogy Magyarország újabb egy év haladékot kaphat, így csak 2024 végére kellene felhagynia az orosz olaj vásárlásával. (A Reuters ehhez azt is hozzátette, hogy Szlovákiára ugyanez vonatkozik, de 2024 közepéig Csehország is haladékot kaphat.)

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az olajembargó nem lesz könnyű, de az EU „hosszú távon nem utalhat pénzt Oroszországba, tekintettel annak értékeire”, és Oroszország már nem tekinthető többé megbízható partnernek.

Arról, hogy mindeközben a színfalak mögött a kormány is aktívan keresi a kacskaringós kiutat az orosz energiafüggőségből, itt írtunk részletesen.

(Sky News, BBC)

Az Európai Bizottság újabb egyévnyi haladékot adna Magyarországnak és Szlovákiának az olajembargó bevezetésére, értesült brüsszeli forrásokból az Euronews tudósítója. Az eredeti javaslat szerint Magyarország 2023 végéig vehetne orosz kőolajat, az új elképzelés 2024 végéig szól. Így Magyarország lényegében még két és fél évig biztosan importálhatna orosz olajat. Az eredeti tervet Orbán Viktor miniszterelnök egy, a magyar gazdaságra ledobott atombombához hasonlította szokásos pénteki rádiónyilatkozatában. (Euronews)

A Reuters is hasonlóan értesült, kiegészítve azzal, hogy Magyarország mellett Szlovákia is is 2024 végéig kapna haladékot, Csehország pedig 2024 júniusáig, hacsak nem jut korábban olajhoz Dél-Európán keresztül.

Kramatorszk az a kelet-ukrajnai város, ahol április elején egy vatútállomást bombáztak le az oroszok, ahol épp több ezer, a háború elől menekülő civil tartózkodott, sokan meg is sérültek, és legalább 57-en meghaltak. Csütörtökön pedig a város egyik lakónegyedébe legalább hat rakéta csapódott be, 25 helyi lakos szenvedett sérüléseket.

Az orosz védelmi minisztérium péntek délelőtt azt közölte, hogy megsemmisítettek a városban egy nagy lőszerraktárat, illetve egy Szu–25-ös és egy MiG–29-es ukrán vadászgépet is a luhanszki régióban. Független vagy ukrán forrásból ezeket az állításokat egyelőre nem erősítették meg.

(Guardian)

Az AP hírügynökség videóján látható, ahogy munkálatok zajlanak az orosz támadás által nagy mértékben lerombolt Mariupolban, gyűjtik a törmeléket a lebombázott házak előtt, felújítások zajlanak, egy orosz zászlót is kihelyeznek:

A videóban megszólal egy férfi is, aki azt mondja, segítenek helyreállítani a parkokat és az emlékműveket május 9. előtt, „hogy a mariupoli polgárok megünnepelhessék az ünnepet”, azaz az Oroszországban kitüntetett figyelmet élvező győzelem napját, amikor hagyományosan a második világháborúban a németek felett aratott győzelmet ünneplik, de ezúttal sajtóhírek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háborúban is szeretne erre a napra valamilyen szimbolikus győzelmet felmutatni – ez lehet Mariupol elfoglalása, amit azonban hátráltat, hogy az Azovsztal acélműbe bevette magát kétezer ukrán katona, akik továbbra sem adják meg magukat.

(Sky News)

Megjelent egy videó, amelyen úgy tűnik, a mariupoli Azovsztal acélműben rekedt, a megadást elutasító ukrán katonák éneklik az Ukrán nacionalisták menetelése című nacionalista indulót.

„Így harcolunk mi Mariupol hősi városában”

– mondja a videó végén hallható hang.

A videót a Sky News tette közzé, de mint megjegyzik, nem tudták független forrásból igazolni a videó készültének helyét és idejét.

(Sky News)

„Az embereink Azovsztalból való kimentésének következő szakasza jelenleg is folyamatban van. Az eredményekről később adunk tájékoztatást”

– mondta Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.

Péntek hajnalban António Guterres ENSZ-főtitkár számolt be arról, hogy újabb 500 civilt evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélműből és környékéről. Az Azovsztalban a Mariupolban utolsóként ukrán kézen maradt létesítményt védő nagyjából kétezer katona is tartózkodik, akik nem adják meg magukat.

(Sky News)

Megtartotta szokásos péntek reggeli, interjúformában előadott rádiónyilatkozatát Orbán Viktor miniszterelnök, és természetesen az ukrajnai helyzetről is szót ejtett.

„Ez nem a mi háborúnk. Az én fölfogásom azt mondja, hogy nem oldalt, hanem álláspontot kell választani” – mondta Orbán, aki most is békemissziónak nevezte február elsejei moszkvai látogatását. Ugyanakkor „van szívünk, zárójelbe tesszük, hogy az ukránok hogyan bántak a magyarokkal, ezt megvitatjuk később”. Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtjuk, 37 millió eurót (14 milliárd forintot) ajánlottunk fel az ukrán menekülteknek, iskolákat építünk Ukrajnában. A béke oldalán állunk, és segítünk – tette hozzá.

Fegyvert viszont továbbra sem küldünk, mert Orbán szerint aki fegyvert szállít, az bajt hoz a fejére. Kárpátalja lőtávolságon belülre került, egy vasúti csomópontot lőttek, és így lesz ezután is, célponttá váltak az ott élő emberek. „Nekünk fontos, hogy Kárpátalját ne rombolják le, ne legyenek emberáldozatok” – mondta. (A kárpátaljai Volóc vasútállomását érte találat kedden este, emiatt 57 ház maradt gáz nélkül.)

Orbán beszélt még az Oroszország ellen tervezett uniós olajszankcióról, amelyet Magyarország megvétózni készül, és a háborútól független témákról is szó esett, mint a kormány tervezett átalakítása. Minderről röviden, pontokba szedve olvashat összefoglalónkban.

„Áldás Ukrajnának és a világnak”, illetve „katasztrófa Putyinnak”, hogy Volodimir Zelenszkij vezeti Ukrajnát, az ukrán elnök „valóban a modern idők egyik legelképesztőbb vezetője” – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök a Brave Ukraine (bátor Ukrajna) című londoni jótékonysági eseményen, amelyen Ukrajna humanitárius megsegítésére gyűjtöttek pénzt.

„Nem számít, hogy Putyin mit próbál tenni Ukrajna népével […], soha nem fogja megtörni a lelküket […]. Soha nem fogja legyőzni azokat a fékezhetetlen fegyveres erőket, amelyek már visszaverték az orosz hadsereget Kijev kapujából, és ezzel a 21. század legnagyobb fegyveres hőstettét hajtották végre”

– mondta Johnson.

„Ezért vagyok biztosabb benne, mint valaha, hogy Ukrajna győzni fog. Ukrajna szabad lesz, és a szuverén Ukrajna újra felemelkedik. És éppen azért, mert ez a harc annyira egyértelmű és ahogy én látom, minden erkölcsi kétértelműség nélküli, a szabadság és az elnyomás, a demokrácia és a zsarnokság, a függetlenség és az imperializmus, a fény és a sötétség, a jó és a rossz közötti harc, ezért gondolom, hogy olyan mélyen szól hozzánk”.

Johnson azt is elmondta, hogy addig fokozzák az Ukrajnának nyújtott segítséget, amíg csak az országnak erre szüksége van.

(Guardian)

A fidzsi hatóságok lefoglalták Szulejman Kerimov orosz politikus-oligarcha jachját. Szemfüles olvasóinknak derenghet, hogy ugyanezt már olvasták egyszer néhány hete, és valóban: április közepén is beszámoltunk hasonlóról, de akkor a helyi hatóságok ideiglenes lépéséről volt szó, miután az Amadea vámkezelés nélkül érkezett meg a szigetországba.

Ezúttal azonban az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának kérésére, a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) együttműködésben elkobozták a hajót, mert „Kerimov és a nevében és javára eljáró személyek az Amadea támogatására és fenntartására amerikai pénzintézeteken keresztül amerikai dollártranzakciókat bonyolítottak le”, megsértve az oligarcha ellen érvényben lévő szankciókat.

„A jacht lefoglalása minden korrupt orosz oligarchának azt üzeni, hogy nem tudnak elbújni – még a világ legtávolabbi részén sem. Minden eszközt be fogunk vetni, hogy érvényt szerezzünk azoknak a szankcióknak, amelyeket Oroszország provokálatlan és indokolatlan ukrajnai háborújára válaszul vezettünk be”

– mondta Lisa Monaco amerikai főügyészhelyettes.

Ebben a cikkünkben írtunk arról, mi lesz az orosz oligarchák lefoglalt jachtjaival.

(Guardian)

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy sajtótájékoztatón azt mondta, becslések szerint eddig 600 milliárd dolláros (217 ezer milliárd forintos) gazdasági kárt okozott Ukrajnának az Oroszország által ellenük indított háború. Smihal szerint ennek a nagy részét „az agresszor pénzével” kellene fedezni.

Ukrajnának havi 4-5 milliárd dollárra van szüksége csak ahhoz, hogy kipótolja a költségvetési hiányt – mondta Smihal, hozzátéve, hogy komoly csapás érte az ukrán gazdaságban (és egyébként a globális élelmiszer-ellátásban is) fontos gabonaexportot, miután a legnagyobb gabonatárolóik közül hatot ért rakétatalálat.

„Oroszország élelmezésbiztonsági válságot idéz elő. Most több millió tonna gabonánk van elzárva a kikötőinkben.”

A támadások mellett az is közrejátszhat mindebben, hogy médiajelentések szerint az oroszok több százezer tonna gabonát lophattak el, és egész járműparkokat visznek el az ukrán gazdáktól.

(Guardian)

Az ukrán–magyar határszakaszon 5699 ember lépett be csütörtökön Magyarország területére, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 6508-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken.

A beléptetettek közül a rendőrség 476 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az ukrajnai háború elől csütörtökön 551 ember, köztük 156 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy United24 néven közösségi finanszírozási platformot indítottak azért, hogy bárki adakozhasson Ukrajna megsegítésére.

A platformon választani lehet három cél közül, hogy melyikre adnánk pénzt: védelem és aknamentesítés, egészségügyi segély, illetve Ukrajna újjáépítése. Kriptovalutában már eddig is volt megoldás arra, hogy bárki közvetlenül adakozhasson, ezt az új platformra is integrálták, de itt hagyományos fizetési módokkal is bárki beszállhat, és mint egy átlagos támogatói kampányban, itt is lehet egyszeri vagy rendszeres támogatást küldeni.

Zelenszkij állítása szerint minden itt befolyó forrás az ukrán nemzeti bankhoz kerül, amely aztán a megjelölt célok szerint továbbosztja a pénzt az illetékes minisztériumoknak.

(Guardian)

Az orosz csapatok „némi kis előrelépést” értek el a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, leginkább annak északi részén, de ez a mértékű haladás elmarad attól, amit Oroszország eddigre elérni remélt; az ukrán ellenállás továbbra is erős – mondta John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón.

Közben a brit védelmi minisztérium is kiadta a szokásos napi helyzetértékelését, eszerint

• az oroszok már második napja folytatják a mariupoli Azovsztal acélmű elleni támadást, annak ellenére, hogy a hivatalos narratíva szerint csak elszigetelni akarják, nem elfoglalni;
• az Azovsztal és ezzel Mariupol teljes elfoglalása azért élénkülhetett meg újra, mert közeledik a május 9-i győzelem napi ünnepség, amelyre Vlagyimir Putyin valamilyen szimbolikus győzelmet akar felmutatni;
• ezek az intenzív támadások azonban nagy kültségekkel járnak orosz oldalon, mert az ukrán ellenállás továbbra is aktív az Azovsztalban, a veszteségek pedig hátráltatják az orosz terveket a Donbasz déli részén.

(CNN)

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa bejelentette, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy az orosz csapatok és a velük kapcsolatban álló fegyveres csoportok önkényesen letartóztattak és esetleg erőszakkal eltüntettek helyi tisztviselőket, újságírókat, aktivistákat, a fegyveres erők nyugalmazott tagjait és más civileket az orosz ellenőrzés alatt álló területeken, többek között Harkiv, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon térségében. A május 4-ig dokumentált 180 ilyen esetből öt személyt végül holtan találtak meg.

Bachelet azt is elmondta, hogy szexuális visszaélésekről szóló jelentésekről is tudomásuk van mind az oroszok, mind az ukránok részéről.

(Guardian)

„Biztosak vagyunk abban, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy bármelyik országnak a NATO-tagság iránti kérelem benyújtása és a szövetséghez való hivatalos csatlakozás közötti időszakkal kapcsolatos aggályait eloszlassuk”

– mondta Jen Psaki fehér házi szóvivő egy sajtótájékoztatón.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is jelezte egy svéd tévéadónak, hogy ha Svédország beadja a kérelmét, a NATO növelni fogja a jelenlétét az ország körül és a Balti-tengeren: „Attól a potenciális pillanattól kezdve, hogy Svédország jelentkezik, és a NATO azt mondja, hogy szeretné, ha Svédország csatlakozna, a NATO nagyon erős kötelezettséget vállal arra, hogy garantálni tudja Svédország biztonságát.”

Mindennek azért van jelentősége, mert az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására az eddig katonailag független Svédország és Finnország is jelezte, hogy fontolgatja a NATO-csatlakozást. A két országban a közhangulat is megfordult, és az eddigi elutasítás helyett a többség támogatná a csatlakozást. Oroszország azonban ennek belengetése után rögtön jelezte nemtetszését. A döntés mindkét országban még májusban várható.

(Guardian)

A Moszkva elsüllyesztése nagy fegyvertény volt az ukrán hadseregnek. A CNN forrásai most azt állítják, hogy amikor az ukránok felfedezték a hajót a Fekete-tengeren, az amerikaiaktól kértek segítséget annak igazolásában, hogy valóban a Moszkváról van-e szó, az amerikai hírszerzés pedig segített ebben, és a cirkáló pontos helyéről is információt adott át. Az azonban nem világos, hogy az Egyesült Államok tudta-e, hogy az ukránok támadásra készülnek a Moszkva ellen – állítják a források.

Az Egyesült Államok mindenesetre egyre hathatósabb hírszerzési segítséget nyújt Ukrajnának: ahogy korábban írtuk, a likvidált orosz tisztek szokatlanul nagy számához is köze lehet az amerikai információátadásnak – bár ez utóbbit az amerikai védelmi minisztérium friss reakciójában tagadta.

(CNN)

Frissítés: az amerikai védelmi minisztérium azt is tagadta, hogy a Moszkva elsüllyesztésében segédkeztek volna hírszerzési információval. „Nem adtunk konkrét célzási információkat Ukrajnának a Moszkvához. Nem vettünk részt az ukránok döntésében, hogy csapást mérjenek a hajóra, vagy az általuk végrehajtott műveletben. Nem volt előzetes tudomásunk arról, hogy Ukrajna célba akarta venni a hajót. Az ukránoknak megvannak a saját hírszerzési képességeik az orosz haditengerészeti hajók követésére és célba vételére, ahogy ebben az esetben is tették” – mondta John Kirby szóvivő.

Péntekre virradóra újabb 500 civilt evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélműből és környékéről – jelentette be Twitteren António Guterres ENSZ-főtitkár.

Közben az Azovsztalt védő Azov-ezred parancsnoka azt állította, hogy az oroszok megszegték a csütörtökön bejelentette háromnapos tűzszünetet, akadályozva ezzel a civilek kimentését.

Körülbelül kétezer ukrán katona tartózkodik még az acélmű területén, akik nem hajlandók megadni magukat, és a végső ütközetre készülnek.

(Sky News, Guardian)

• Újabb humanitárius konvoj indult el Mariupolba, pénteken is folytatódik a civilek evakuálása.
• Orbán Viktor hivatalosan is közölte, hogy Magyarország megvétózza az új, olajembargót is tartalmazó uniós szankciós csomagot.
• Már több mint 20 ezer ukrán kért menedéket Magyarországon.
• Putyin bocsánatot kért Izraeltől a külügyminisztere hitlerezése miatt.
• Több százezer tonna ukrán gabonát lophattak el az oroszok.
• A helyiek további rakétatámadásokra számítanak Kárpátalján.
• Négy ukrán városból közöltünk első kézből származó beszámolókat az aktuális helyzetről.

A teljes csütörtöki percről percre közvetítésünket itt pörgetheti vissza.

Tartsanak velünk ma is, ha percre készek szeretnének maradni a konfliktus legfontosabb fejleményeiről.