Egy ukrán tisztségviselő szerint Putyin előre figyelmeztette a magyar hatóságokat, hogy invázióra készül

2022. május 2. – 07:51

frissítve

Egy ukrán tisztségviselő szerint Putyin előre figyelmeztette a magyar hatóságokat, hogy invázióra készül
Mariupolból evakuált család a donyecki Bezsimnojéban, ahová az Azovstal acélmű területéről evakuált civileket szállították – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Köszönjük, hogy nálunk követték a háború 68. napjának eseményeit, kedd reggel újra elindul percről percre közvetítésünk.

Volodimir Zelenszkij hétfő esti beszédét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentésével kezdte, miszerint Hitler is részben zsidó volt, így az ukrán elnök is lehet zsidó származású náci.

Zelenszkij szerint ez azt jelenti, hogy Lavrov a zsidókat hibáztatja a nácik rémtetteiért, amit elfogadhatatlannak tart. Kíváncsi, hogy Izrael hogy reagál majd: hiába szenved az ukrán zsidóság, a moszkvai vezetőség nem szólal fel az ilyen állítások ellen. Zelenszkij azt várja, hogy az izraeli nagykövet tiltakozásul elhagyja Oroszországot.

Azt mondja, hogy az, hogy Oroszország – állítása szerint – táborokat hozott létre az elfoglalt területeken, hogy ott kínozzák és megerőszakolják az elrabolt ukránokat, vagy az, hogy minden életet teljesen el akarnak pusztítani azt jelenti, hogy megtagadják a nácikat legyőzők moralitását és sikereit.

Ettől függetlenül szerinte az, hogy az orosz vezetésben vannak ilyenek, akik így gondolkodnak, nem azt jelenti, hogy mindenki olyan, mint ők.

Az odesszai rakétatámadásról azt mondta, hogy a lakóépület, amit az oroszok eltaláltak egy kollégium volt. A fiú, aki ott meghalt, 14 éves volt, egy 17 éves lányt pedig repeszsérüléssel szállítottak kórházba. Kitért a luhanszki iskolára, ami két világháborút túlélt, de az orosz inváziót már nem. Azt mondta, hogy 1570 oktatási intézmény dőlt romba vagy sérült meg a bombázások miatt – „Ahogy látjuk, a gimnázium egy óriási fenyegetés volt a modern Oroszország számára.”

„Ezért állt össze a szabad világ, hogy senki ne igazolja a nácizmust, hogy ne öljenek gyerekeket vagy romboljanak le békés városokat, ahogy Oroszország teszi”

– mondta.

Beszélt a dán külügyminiszterrel való találkozójáról: úgy látja, hogy tovább tudják mélyíteni a kapcsolatukat, „jó jeleket kapott” a minisztertől. Új szankciókon is dolgoznak, megint sürgette, hogy a szövetségesek vessenek ki embargót az orosz olajra és földgázra. „Hogy a terrorista állam ne kapjon napi egymilliárd eurót tüzelőért” – magyarázta.

„De érdemes már most felkészülni a következő szankciós lépésekre is. Mindenképpen blokkolnunk kell majd minden export-import műveletet Oroszországgal. Mert ezen keresik a pénzt Moszkvában”

– magyarázta.

Tovább dolgoznak azon, hogy még több embert mentsenek ki Mariupolból, és arra számít, hogy holnap három másik településnél is tudnak evakuációs folyosót nyitni.

438 katonát tüntetett ki, egyikőjük megkapta az Ukrajna Hőse címet.

Vlagyimir Putyin előre elárulta a magyar vezetésnek, hogy az oroszok lerohanják Ukrajnát, a magyar kormány területeket akar szerezni Ukrajnától – mondta a Hromadske ukrán lap beszámolója szerint Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács (BVT) titkára egy tévés interjúban.

Az esetről bővebben ebben a cikkben írtunk.

18

A megtekinteni kívánt oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozni szeretné a korhatáros tartalmak elérését a számítógépén, akkor használjon megfelelő szűrőprogramot!

A megtekinteni kívánt oldal tartalma az Országos Audiovizuális Tanács 220/2011 sz. határozatának 21. cikkelye szerint rögzített besorolás alapján e) vagy f) kategóriába tartozik, kiskorúak nem tekinthetik meg.

Az ukrán hatóságok szerint egy gyerek belehalt az Odesszát ért hétfő esti rakétatámadásbaírja a Sky News. A város vezetése szerint az oroszok egy templomot és egy lakóépületet találtak el.

Az Interfax Ukraine szerint egy másik gyereket kórházba kellett szállítani, mert abban a házban tartózkodott, amit találat ért. Rajta kívül még négyen voltak az épületben. A szomszédos ortodox templom falai, teteje és ablakai is megsérültek.

Magyarország nem tud rövid idő alatt más ellátási forrást találni az orosz energiahordozók importja helyett – írja Kovács Zoltán BBC-nek adott interjúja alapján az MTI.

Szerinte az asztalon lévő összes jelenlegi javaslat, a magyar kormány által eddig látott tervek és tervezetek mindegyike gyakorlatilag a magyar gazdaság leállásával, a magyar emberek mindennapi életvitelének romba döntésével lenne egyenlő a szankciók bármelyikének bevezetése esetén.

Az államtitkár azt mondta, hogy Magyarországnak rövid távon, de különösen a következő 3-5 évre szóló időszakban nincsenek alternatív energiaellátási forrásai.

Magyarország nyersolajellátásának 65 százaléka Oroszországból érkezik, és tengerpartok nélküli országként az ellátás a vezetékrendszerekre alapul.

„Nagyon egyszerű fizikai tény, hogy ezek a vezetékek jelenleg Oroszországhoz kötnek bennünket, és a nyugatról érkező (vezetékrendszerek) is orosz földgázt és nyersolajat szállítanak”

– mondta.

Emellett Magyarország földgázellátásának 85 százaléka függ az orosz szállításoktól, és ezen szerinte lehetetlenség változtatni pár hónap vagy év alatt.

Arra a kérdésre, hogy e helyzet miatt a magyar kormány reménykedik-e valamely kivételes bánásmódban, vagy kapott-e ilyesmire biztosítékokat Brüsszeltől arra az esetre, ha az Európai Bizottság az orosz olaj embargójáról dönt, az államtitkár azt mondta, hogy a kormány még nem látta a bizottság végleges tervezetét ebben az ügyben.

„Üzeneteket látunk különböző irányokból, de kijelenthetem, hogy a magyar álláspont nem változott.”

Megkérdezték tőle, hogy szerinte Magyarország nem kockáztatja-e az Európai Unió által az ukrajnai háború borzalmaival szemben tanúsított, mindeddig meglehetősen egységes álláspont szétforgácsolódását, Kovács Zoltán azt mondta: olyan kompromisszumot kell találni, amely mindenki számára elfogadható, és ez a kompromisszum csak az európai együttműködés egyik alapelvére, vagyis a józan észre alapuló, kölcsönösen elfogadható, gyakorlatias megoldásokra épülhet.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús kiadásaihoz nyújt finanszírozást, Kovács Zoltán kijelentette, hogy a kormány nagyon nyitott a kérdés megvitatására, de ebben az ügyben nem szabad Magyarországra mutogatni, hiszen továbbra is csaknem mindegyik európai ország fizet az orosz energiahordozókért, tekintettel az alternatív források hiányára.

Az UEFA kitiltotta az orosz csapatokat a 2022-2023-as Bajnokok Ligája, Európa-liga és Nemzetek Ligájáról – írja a Guardian. A 2028-as és 2032-es Európa-bajnokság rendezésére leadott orosz jelentkezéseket is visszautasították.

Az UEFA azzal indokolta a döntést, hogy a szabályzat szerint a jelentkezők nem cselekedhetnek olyan módon, ami szégyent hozna a folyamatra vagy az európai futballra.

A FIFA és az UEFA már február 28-án felfüggesztette az orosz focicsapatokat.

Az ukránok nem hajlandók feladni Ukrajna területének egy részét sem Oroszország javára, különösen több ezer katona és civil ukrán halála után – írja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ERT görög közszolgálati televíziónak adott interjúja alapján az MTI. Szerinte Ukrajna esetében Oroszország erőszakkal változtatja meg a határokat.

„Készek vagyunk területi integritásunk helyreállítására. Ellenkező esetben, ha feladnánk területünk egy részét Oroszország számára, az azt jelentené, hogy az emberek hiába haltak meg”

– mondta.

Oroszország szerinte így bizonyosan nem hagyna fel újabb területek megszerzésével, hiszen a Krím félsziget 2014-es önkényes bekebelezése után sem állt meg.

„Adjunk nekik egy kis pihenőt, mielőtt 2-3 év múlva új agresszióba kezdenek? Erre mi nem vagyunk hajlandók”

– szögezte le.

Az elnök cáfolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait, miszerint a kétoldalú tárgyalásokon az Oroszország elleni szankciók feloldásáról tárgyaltak volna.

„Nem ismerem ezt az információt, amelyről az Oroszországi Föderáció külügyminisztere beszélt. Bizonyos, hogy az ukrán és orosz delegáció képviselői által tárgyalt egyezségekben, amelyek amúgy még nem jöttek létre, a szankciók feloldásának kérdése nem vetődött fel, és nem is vethető fel”

– jelentette ki Zelenszkij.

Oroszországgal szemben először az Ukrajnához tartozó Krím jogellenes annektálása, majd a Donyec-medence egy részének elfoglalása, végül pedig a február 24-én megindított teljes körű háború miatt vetettek ki szankciókat.

„Pontosan a gyilkosságokért, a megszállásért és a jogellenes invázióért szabtak ki erőteljes szankciókat mindaddig, amíg a háború véget nem ér, amíg vissza nem kapjuk a területeinket. Eddig, sajnos, Oroszország ugyanott tart: a mi földünkön gyakorol nyomást ránk”

– fejtette ki az államfő, aki hozzá tette, hogy meglepi, hogyan vetődhet fel egyáltalán a szankciók feloldásának kérdése.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja a Twitteren azt írta, hogy két hónappal a háború kezdete után már több tízezer a halálos áldozatok száma a dél-donyecki Mariupolban.

„Senki sem okozott akkora fájdalmat a Donyec-medence lakóinak, mint az Orosz Föderáció 2014 óta, és különösen most”

– emelte ki. Azt írta, hogy 2019-ben 27, 2020-ban 8, 2021-ben pedig 15 civil halt meg a Donyec-medencében zajló harcokban.

A mariupoli városi tanács közleményében helybeliek elmondására hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok humanitárius élelmiszersegélyeket hozó teherautókon visszafelé az általuk megölt civil lakosok holttesteit viszik ki a városból. A városvezetés állítása szerint fotó készült ilyen teherautóról.

„Az oroszok továbbra is megpróbálják elrejteni a Mariupolban és egész Ukrajnában a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűneiket, de ez nem sikerül nekik”

– írta a tanács.

Robert Habeck német gazdasági és klímavédelmi miniszter ismét megerősítette, hogy Németország elviselné az orosz olajra kivetett embargót, bár nem lenne egyszerű – írja az MTI. Arra is rámutatott, hogy vannak országok, amik viszont nem így vannak ezzel, és ezt szerinte tiszteletben kéne tartani.

Az ország keleti részén, Berlinben és térségében – amit az orosz kőolajat használó utolsó németországi finomító, a schwedti szolgál ki – ellátási nehézségek adódnának, és jelentős drágulás következne be.

Ugyanakkor nem keletkezne országos olajválság, és Németország megbirkózna az embargóval.

A miniszter hozzá tette, hogy a földgáz esetében Németország az orosz gázt még nem tudta kiváltani, ezért azt nem engedhetik meg maguknak. Ezért azt mondta, hogy okosan kell meghatározni a lépések sorrendjét, nem szabad „gazdasági katasztrófához” vezető „meggondolatlan” intézkedéseket hozni, és figyelembe kell venni azt is, hogy egy esetleges EU-s embargó milyen következményekkel járhat a világ más térségeiben. Arról is beszélt, hogy a szankciók mellett lennének más eszközök is, de nem ment bele a részletekbe.

Roert Habeck német gazdasági miniszter egy május 2-ai sajtótájékoztatón – Fotó: Bernd Von Jutrczenka / DPA / AFP
Roert Habeck német gazdasági miniszter egy május 2-ai sajtótájékoztatón – Fotó: Bernd Von Jutrczenka / DPA / AFP

„Tudomásul kell venni, hogy véget ért az olcsó fosszilis energiaforrások kora”

– mondta

A németországi fogyasztóknak az energia további drágulására kell felkészülniük, és tudomásul kell venni azt is, hogy az állam nem képes kompenzálni minden áremelkedést.

Ez a „keserű és kemény igazság”, ugyanakkor az árakban megmutatkozó piaci ösztönzés hozzájárul az energiahatékonyság növeléséhez. Szerinte a kormány azzal tud segíteni, hogy a vállalatoknak hitelprogramot indít az állami fejlesztési bankon keresztül, és szigorú feltételekkel vissza nem térítendő támogatást is nyújt az energiaköltségekre.

Orosz rakéták csapódtak be a Fekete-tenger partján található Odesszába. A helyi katonai igazgatás vezetője szerint több halott és sérült is van (ezek pontos számát azonban nem tudni), és egy „vallási célra használt épületet” is találat ért. Ukrajna legnagyobb tengeri kikötőjét Oroszország az invázió első csapásával be akarta venni, azonban a Krím félsziget felől előrenyomuló csapatokat már 130 kilométerre keletre, Mikolajivnél sikerült megállítani. A békeidőben egymilliós város ostroma amúgy is Mariupol-szintű kihívást jelentene Putyinnak, hiszen Odessza védelme már márciusban készült helyszíni riportunk idején is készen állt a harcra – és akár egy tengeri deszanttámadás visszaverésére is. Ráadásul szakértői vélekedés szerint valószínűtlen, hogy a kimerítő kelet-ukrajnai harcok után az orosz hadseregnek lenne elég pihent katonája és bevethető járműve a déli frontra történő gyors átcsoportosításhoz, majd egy Odessza elleni támadáshoz. A deszanttámadás esélyét pedig jelentősen csökkentette a Moszkva rakétás cirkáló – Odessza közeléből indított hajók elleni rakétákkal történt – elsüllyesztése, mely demonstrálta Ukrajna partvédelmi képességeit is.

Ennek ellenére Odessza térségét az utóbbi napokban több rakétatámadás is érte; a hétvégén egy orosz állítás szerint amerikai és európai katonai segélyeket fogadó repteret, illetve találat ért egy stratégiailag kiemelten fontos vasúti hidat a Dnyeszter folyó torkolatánál, mely az Odesszából Moldova felé vezető vasútvonal részét képzi. A városban a fokozódó orosz katonai aktivitás, illetve a Moldova és Ukrajna között fekvő orosz vazallusállam, a Dnyeszter Menti Köztársaságból jelentett incidensek miatt meghosszabbították a kijárási tilalmat.

(New York Times)

Az ukrán titkosszolgálat azt állítja, hogy orosz ügynökök le akartak lőni egy utasszállító repülőgépet, hogy aztán Ukrajnára kenjék, de megállították őket – írja a Sky News.

Az állítást nem nagyon lehet leellenőrizni, ezért érdemes fenntartásokkal kezelni. Egy háború során a felek néha hajlamosak túlozni.

A titkosszolgálat szerint az oroszok egy hordozható rakétavetővel akartak kilőni egy civil repülőt valahol Belarusz vagy Oroszország felett, hogy aztán terrorizmussal vádolhassák meg Ukrajnát. A hatóságok azt állítják, hogy két ügynököt fogtak el, akik mindketten kettős állampolgárok, valamint egy harmadik tettestársat.

Sokan Oroszországot vádolják egy hasonló akcióval: 2014 júliusában rakétatalálat érte a Malaysia Airlines MH17-es járatát, ami így 298 utassal a fedélzetén lezuhant Ukrajnában. Egy nemzetközi nyomozás három orosz és egy szeparatista ukrán férfit nevezett meg felelősként. Oroszország a mai napig tagadja, hogy közük lett volna az esethez.

4,5 millió tonna gabona rostokol az orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkben – írja Martin Frick, az ENSZ élelmezési programjának németországi igazgatója nyilatkozata alapján a Guardian. A konténereket nem tudják útra indítani, mert a hajózási útvonalak nem biztonságosak – sokat tele raktak aknákkal az oroszok.

„Ezeket a szállítmányokat így nem is lehet felhasználni. Csak ott állnak”

– mondta Frick a DPA hírügynökségnek.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabona- és kukoricatermesztője. 2020-ban nagyjából 30 millió tonna kukoricát és 25 millió tonna búzát arattak le, és sok afrikai ország a relatíve olcsó ukrán terményt importálja. A háború ezekben az országokban is komoly problémákat okozhat.

Orosz ágyúzásban dőlt romba a több mint száz éve épült liszincsanszki gimnázium épülete, ami a két világháborút és a 2014-es orosz támadást is sértetlenül megúszta, írta a Twitteren Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója. A Luhanszktól északnyugatra található gimnázium Ukrajna 100 legjobb iskolája közé tartozott. (The Kyiv Independent)

Mostantól újra Kijevben működik a magyar nagykövetség – jelentette be Szijjártó Péter hétfőn a Facebookon. A külgazdasági és külügyminiszter a parlament alakuló ülése után Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Üzbegisztánba utazik, ahol „fontos tárgyalások várnak ránk”. A reptérről bejelentkezve azt mondta, más európai uniós országokhoz hasonlóan úgy döntöttek, hogy a Kijevben folyamatosan javuló biztonsági helyzetre tekintettel az időlegesen Lvivbe telepített magyar nagykövetséget visszaköltöztetik az ukrán fővárosba. A hétvégén bonyolították le a visszaköltözés fizikai részét, mostantól újra Kijevben működik a magyar nagykövetség. (MTI)

Heteket töltött el a mariupoli Azovsztal acélgyár alatti bunkerben az a nő, aki sorstársaival együtt hosszú ideig nem látta a napot, és most szörnyű tapasztalatairól részletesen is beszámolt a BBC-nek. Natalia Uszmanovát és férjét 100 emberrel együtt vasárnap sikerült kimenekíteni a pincerendszerből. A nő azt mondta: végig rettegett az elmúlt hetekben.

„Úgy tűnt számomra, hogy a gyár a legbiztonságosabb hely.”

Natalia Uszmanova (balra) a kimenekítés után – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Natalia Uszmanova (balra) a kimenekítés után – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Elmondása szerint körülbelül 50 ember volt a bunkerben és körülbelül 40 a szomszédos óvóhelyen. A nő külön hangsúlyozta, hogy mindannyian saját akaratukból mentek le a bunkerbe, erre senki nem kényszerítette őket. Nagyon erős volt a bombázás, a lövedékek folyamatosan a közelükben csapódtak be.

„Amikor a gránátok becsapódtak, azt hittem, megáll a szívem”

– mondta a nő. A bunker lakói attól is féltek, hogy kisétáljanak friss levegőt szívni. Lent viszont nem volt elég oxigén. Az embereknek a kijárat felé vezető lépcsőkön kellett felmászniuk, hogy találjanak egy helyet, ahol rendesen lélegezhetnek. Ahogy egyre közelebb értek a bombázások, az emberek egyre jobban féltek, és megpróbálták elhagyni az óvóhelyet. Többen kisgyerekekkel indultak el, de a kijáratnál megállították őket, és azt mondták nekik: nem engedik ki őket, mert az orosz katonák lelőnék őket, nem kockáztathatják így az életüket.

Natalia szerint nagy megkönnyebbülést jelentett nekik, amikor férjével együtt elérték az evakuációs buszt. A buszban azt mondta a férjének: „Vaszja, nem kell majd zseblámpával a WC-re mennünk, és nem kell majd zsákot használnunk”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy olasz tévécsatornának nyilatkozott, amikor azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij zsidó származású náci, majd hozzátette, „Hitlerben is volt zsidó vér”, és „a legnagyobb antiszemiták zsidók”.

A teóriát itt cáfolta korábban az Urban Legends. Izrael külügyminisztere mindenesetre kiakadt, és Jair Lapid bekérette Oroszország izraeli nagykövetét, egyben bocsánatkérést követelt Lavrovtól a vasárnapi megjegyzések miatt.

„Az ilyen hazugságok célja, hogy magukat a zsidókat vádolják a történelem legszörnyűbb bűneivel, amelyeket éppen ellenünk követtek el”

– mondta Naftali Bennett izraeli miniszterelnök is.

Oroszország, illetve maga Lavrov hivatalosan azóta nem reagált, mindenesetre a megjegyzésekkel aligha enyhült az amúgy is éles orosz–izraeli ellentét.

„Az ukránok nem nácik. Csak a nácik voltak nácik, és csak ők foglalkoztak a zsidó nép szisztematikus elpusztításával”

– mondta Lapid, akinek nagyapja a holokausztban halt meg.

A BBC azt írja, múlt héten a Harkiv-közeli frontvonalhoz utazhatott az Oroszországi Fegyveres Erők vezérkari főnöke, Valerij Geraszimov, akit aztán evakuálni kellett onnan. Hogy ez valóban így volt-e, nem lehet biztosan tudni.

Az oroszok sok tábornokot és más magas rangú tisztet veszítettek az ukrajnai inváziójuk során. Arról itt írtunk bővebben, hogy ez milyen hiányosságokról árulkodik. Például valószínűleg arról van szó, hogy az orosz hadvezetés nem bízik a kommunikációs csatornáikban és a helyi parancsnokokban, ezért kénytelenek a kelleténél közelebb menni a frontvonalon harcolókhoz, hogy fontos, bizalmas információkat megosszanak velük.

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök – Fotó: orosz védelmi minisztérium via AFP
Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök – Fotó: orosz védelmi minisztérium via AFP

Az elmúlt két nap alatt 126 civilt evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélmű területéről, közülük 69-en akartak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. Hogy ezek a számok mennyire valósak, azt egyelőre más forrásból nem erősítették meg.

(MTI)

Oroszország vezető színháza vasárnap bejelentette, hogy a Kirill Szerebrennyikov által rendezett Nurejev című balett három előadását Aram Hacsaturján Szpartakusz című balettjének előadásával helyettesíti.

A Bolsoj 2016-ban – Fotó: Evgenya Novozhenina / Sputnik via AFP
A Bolsoj 2016-ban – Fotó: Evgenya Novozhenina / Sputnik via AFP

Gaetano Donizetti vígoperája, a Timofej Kuljabin rendezte Don Pasquale helyett pedig Gioachino Rossini A sevillai borbély című művének előadását láthatja a közönség ezen a héten. A Moszkvai Nagyszínház, azaz a Bolsoj nem indokolta meg a döntést.

Korábban írtunk arról, hogy a háború elleni tiltakozásul otthagyja a Bolsojt az intézmény egyik legismertebb művésze, Olga Szmirnova primabalerina.

(Guardian)

A híd, amelyet az orosz erők már kétszer eltaláltak, az egyetlen közúti és vasúti összeköttetést biztosítja ukrán területen az Odessza-régió déli része számára.

(Guardian)

Az oroszok azonnal újra lőni kezdték vasárnap a mariupoli Azovsztal acélgyárat, miután az üzemben rekedt civilek egy részét elszállító buszok elhagyták a gyár területét – közölte a város polgármesterének egyik munkatársa. Vasárnap mintegy 100 civilt evakuáltak a mariupoli acélgyárból. A városvezetés szerint hétfőn is elkezdődött a civilek evakuálása.

(Sky)

Lavrov orosz külügyminiszter egy interjúban Zelenszkijt Hitlerhez hasonlította, és azt mondta, a náci diktátorban szintén volt zsidó vér. A megjegyzést Jair Lapid izraeli külügyminiszter „megbocsáthatatlannak és botrányosnak, szörnyű történelmi tévedésnek” nevezte.

A Jad Vasem jeruzsálemi holokauszt emlékmúzeum közleményében „abszurdnak, téveszmének, veszélyesnek és elítélendőnek” nevezte Lavrov kijelentését. Szerintük Lavrov „a holokauszt kifordítását propagálja – az áldozatokat bűnözőkké változtatja, amikor egy teljesen alaptalan állítást népszerűsít” – áll a közleményben. Hozzátették: „ugyanilyen súlyos dolog az ukránokat általánosságban nácinak nevezni”, úgy vélik, ez „a történelem teljes elferdítése”.

(Sky)

Egy ukrán MiG–29-es vadászrepülőgép megsemmisült egy légi csata során a donyecki régióban – állítja az orosz hadsereg. Közölték továbbá, hogy az orosz légvédelem két Tocska-U típusú rakétát is lelőtt Luhanszkban, valamint egy Szmercs rakétát Donyeckben, továbbá tíz ukrán drónt is megsemmisítettek – mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Hozzátette, az orosz erők 38 katonai célpontot találtak el Ukrajnában, köztük fegyverraktárakat és parancsnoki állásokat. Az információkat más forrásból eddig nem erősítették meg.

Egy ukrán MiG-29-es 2016-ban – Fotó: Sergei Supinsky / AFP
Egy ukrán MiG-29-es 2016-ban – Fotó: Sergei Supinsky / AFP

(BBC)


Finnország már május 12-én dönthet NATO-tagsága kérelmezéséről – írja a Reuters az Iltalehti című finn lap névtelen kormányzati forrásaira hivatkozva. A csatlakozásról szóló döntés két lépésben születhet majd meg aznap. Sauli Niinisto finn elnök először bejelenti, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az ország csatlakozzon a nyugati védelmi szövetséghez, majd a parlamenti frakciók is jóváhagyják a jelentkezést.

A NATO-hoz való csatlakozás ötlete Oroszország ukrajnai inváziója miatt merült fel a finnekben és a svédekben. Oroszország, amellyel Finnországnak 1300 kilométeres közös határa van, arra figyelmeztetett, hogy atomfegyvereket és rakétákat fog telepíteni, ha Finnország és Svédország az Egyesült Államok vezette NATO-szövetséghez való csatlakozás mellett dönt.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára korábban azt mondta:

„Finnországnak és Svédországnak kell eldöntenie, hogy kívánnak-e NATO-tagságot kérni vagy sem. De ha úgy döntenek, hogy jelentkeznek, Finnországot és Svédországot tárt karokkal fogadják a NATO-ban.”

A finn közvélemény-kutatások szerint az ország lakóinak mintegy kétharmada támogatja a csatlakozást. Az északi államok csatlakozásáról ebben a cikkben olvashat részletesen.

Egy ukrán Bayraktar drón hétfőn megsemmisített két orosz Raptor-osztályú járőrhajót a Fekete-tengeren – jelentette a Reuters. Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök (akiről itt írtunk bővebben) a Telegramon azt közölte: a két hajót a híres Kígyó-sziget közelében semmisítették meg. Moszkva nem erősítette meg mindezt. Az orosz Raptor-osztályú járőrhajó kis méretű katonai eszköz, tehát nem a Moszkva cirkálóhoz hasonló hajókra kell gondolni.

(Guardian)

Az orosz erők a donyecki régió egyik fontos városa, Szlovjanszk felé nyomulnak, közölte az ukrán katonai vezetés. Elemzők szerint az orosz erők az elmúlt héten szerény területi nyereséget értek el ebben a térségben.

Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők több települést támadnak a luhanszki térségben is, és megpróbálták javítani pozícióikat Popaszna város körül azzal, hogy odavezényeltek Mariupolból egy zászlóaljat.

Az orosz erők az ukrán védelem gyenge pontjait keresték a hétvégén Mikolajivtól délre is, miközben megpróbálták kiterjeszteni ellenőrzésüket a Krím félszigettel határos Herszon régió egészére, és a dél-zaporizzsjai régióban is heves harcok dúltak – közölte az ukrán vezérkar.

Az egyik legnagyobb orosz bank alapítója, Oleg Tinkov az orosz invázió óta először adott interjút, melyben elítélte az orosz elnököt, de azt is mondta, szerinte Putyin sokáig hatalmon marad.

Tinkov a New York Timesnak adott interjút, melyben azt is mondta, tudta, hogy a Putyin-rezsim rossz hatással van Oroszországra, de arról fogalma sem volt, hogy ez „ilyen katasztrofális méreteket ölt majd”.

Oleg Tinkov 2017-ben – Fotó: Valerij Melnyikov/ Sputnik via AFP
Oleg Tinkov 2017-ben – Fotó: Valerij Melnyikov/ Sputnik via AFP

Az 54 éves férfi áprilisban került a címlapokra, amikor a gazdag, befolyásos oroszok között az egyik legélesebb kritikát fogalmazta meg a háborúról. Idiótáknak nevezte a háború támogatóit, és azt írta, az oroszok 90 százaléka „ellenzi ezt a háborút”. Szerinte azért is „szar” az orosz hadsereg, mert „nepotizmus, talpnyalás és szolgalelkűség uralkodik benne.”

A vasárnapi interjúban arról is beszélt, sok ismerőse az üzleti és kormányzati elitből négyszemközt azt mondta neki, hogy egyetértenek vele, „de mindannyian félnek”. Azt is mondta, a Kreml arra kényszerítette, hogy az általa alapított bankban, a Tinkoffban lévő 35 százalékos részesedését a valódi érték töredékéért eladja egy másik orosz milliárdosnak. Szerinte az ő élete is veszélyben van, az orosz biztonsági szolgálatok szemmel tartják. Az Oleg Tinkovról szóló korábbi cikkünket itt lehet elolvasni.

Az ukrán vezérkar friss jelentése szerint a honvédő erők 10 orosz támadást vertek vissza Donyeck és Luhanszk térségében, megsemmisítve például két orosz harckocsit, 17 tüzérségi rendszert és 38 páncélozott járművet. Hogy ez igaz-e, azt más forrásból egyelőre nem sikerült ellenőrizni, mint ahogy az sem világos, hogy mennyi idő alatt semmisíthették meg ezeket az orosz eszközöket a védekező csapatok. Az ukrán vezérkar azt is közölte, továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az oroszok Belaruszból mérnek rakétacsapásokat ukrán katonai és polgári célpontokra.

(Guardian)

Vasárnap az ENSZ felügyeletével nyílt humanitárius folyosó, amin civilek távozhattak a mariupoli Azovsztal acélműből. A BBC-nek egy nő azt mondta, hogy két hónapja nem látott napfényt, és azt hitte, nem fogja túlélni az ostromot.

Két nő borul egymás karjaiba Bezsimnojéban, ahová az Azovstal acélmű területéről evakuált civileket szállították – Fotó: Alexey Kudenko / Sputnik / AFP
Két nő borul egymás karjaiba Bezsimnojéban, ahová az Azovstal acélmű területéről evakuált civileket szállították – Fotó: Alexey Kudenko / Sputnik / AFP

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!