Több milliárd eurónyi adomány gyűlt össze Ukrajnának, salétromsav-tartályt lőttek szét az oroszok, Boris Johnson 120 páncélozott járművet ígért Kijevben

Vasárnap reggel ismét indul majd a percről-percre tudósításunk.

Így, hogy az orosz csapatok kivonultak Észak-Ukrajnából, látszik, hogy milyen aránytalanul gyakran bántották a civil lakosságot – írja a brit védelmi minisztérium a hírszerzési összegzőjében.

Ennek a nyomai szerintük a felfedezett tömegsírok, a beszámolók arról, hogy élő pajzsnak használták a civileket és a civil infrastruktúra teliaknázása.

Továbbra is gyakran használnak rögtönzött robbanóeszközöket, amivel komoly veszteségeket okoznak és rombolják az ukránok morálját, valamint korlátozzák az ukránok mozgásszabadságát. Gyakran támadnak olyan létesítményeket, amik komoly károkat tudnak okozni a civil lakosság körében. Ilyen volt például a salétromsav-tartály szétlövése.

Volodimir Zelenszkij szombat este is megtartotta szokásos napi beszédét. Először a Boris Johnsonnal való találkozásáról számolt be. A brit miniszterelnök délután jelentkezett be Kijevből, nem jelentették be előre, hogy meglátogatja az ukrán elnököt.

A találkozó során újabb gazdasági és katonai támogatásokról egyeztek meg – például arról, hogy az Egyesült Királyság 120 páncélozott járművet és más fegyvereket küld Ukrajnának, valamint arról, hogy a britek beszállnak majd Kijev újraépítésének finanszírozásába.

„Az országunkba tett látogatása olyan tisztán bizonyítja, amennyire csak lehet: semmi sem szabhat gátat a szabadságnak. Semmi sem szabhat gátat egy vezetőnek”

– mondta Zelenszkij, aki hálás Johnsonnak, hogy a miniszterelnök mindig egyértelmű válaszokat ad a kérdéseire, valamint azért, hogy a britek az ukránok bőkezű támogatói.

„A háborúellenes koalíciónk feladata egyértelmű: hogy amilyen gyorsan csak lehet, megállítsuk a háborút, amit Oroszország kezdett. Hogy visszaszerezzük a területünket a hódítótól. Hogy garantáljuk Ukrajna biztonságát, ezzel pedig a kelet-európai államok szabadságának és demokráciájának biztonságát” – jelentette ki.

„Ezért is nem csak a morális kötelessége minden demokráciának, Európa minden hatalmának, hogy támogassa Ukrajna béke iránti vágyát. Ez, valójában, minden civilizált állam védelmi stratégiája.”

Szerinte Oroszország nem állna meg Ukrajna határainál, hanem egész Európa veszélyben van. Épp ezért minden országot felszólít, hogy oda szúrjanak, ahol a legjobban fáj: az orosz energiaiparba.

Azt kéri, hogy mindenki engedje el az orosz földgázt és olajat. Ennek szerinte egyrészt környezetvédelmi értelme is van, másrészt komoly gazdasági csapás lenne Oroszország ellen.

„A demokratikus világ egyértelműen le tudna mondani az orosz olajról, és megmérgezhetné a többi ország számára.”

Az olajat az orosz magabiztosság és büntetlenség egyik alapjának tartja – a másik a földgáz. Szerinte ha a szövetségesek ezekre is embargót vetnének ki, akkor Oroszország hamar békéért folyamodna.

Kitért a Stand Up for Ukraine nevű jótékonysági eseményre is, amin 10,1 milliárd eurónyi adomány gyűlt össze Ukrajna számára, és amire Orbán Viktor is küldött egy rövid videóüzenetet.

Arról is beszámolt, hogy egy ikon, amit még a második világháború során vittek el Ukrajnából, visszakerül a kijevi Szent Szófia-székesegyházba.

Az ukrán állami energetikai vállalat vezetője szerint az orosz katonák, akik felásták a Csernobil melletti Vörös-erdőt, jobb, ha felkészülnek a sugárbetegség tüneteire – írja a CNN.

Az erdő egyik részén, ahol az oroszok árkokat ástak, abnormálisan magas sugárzást mértek, a normális 10-15-szörösét.

Így azokat, akik érintkeztek a talajjal a normális belső sugárzás akár 160-szorosa is érhette. Az erdő azon részén az 1986-os katasztrófa után nukleáris fűtőelemeket szórtak szét, amik mára olyan 40-80 centi mélyre kerültek. Az oroszok ennél jóval mélyebre ástak, és az így őket érő alfa-sugárzás hatása sokkal súlyosabb, mint a gamma- és béta-sugárzásé – tízszerese, százszorosa.

„Így azok a hódítók, akik a Vörös-erdőben állomásoztak és felásták azt, nagyjából 30 napon belül számítsanak a sugárbetegség különböző súlyosságú tüneteire”

– mondta Petro Kotin, az Energoatom vezetője.

Moszkva megtorlásokat helyezett kilátásba az orosz parlament alsóháza, a Duma YouTube-csatornájának letiltása után, ismételten megígérve a Google amerikai óriáscég videómegosztó portáljának oroszországi betiltását – írja az MTI.

Vjacseszlav Vologyin, a Duma elnöke kijelentette, hogy a Duma-TV blokkolása olyan washingtoni intézkedés, amely sérti az oroszok jogait. A Google szerint a csatornát az amerikai kormány legutóbb bejelentett szankciói miatt zárták be.

Moszkva szerint a Duma-TV-nek több, mint 145 ezer feliratkozója volt a YouTube-on. A csatorna élő parlamenti közvetítéseket és orosz képviselők interjúit sugározta.

„A YouTube a saját ítéletét írta alá”

– reagált Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegramon, és szorgalmazta, hogy gyorsan tegyék át a YouTube-ra feltett tartalmakat az orosz videómegosztó portálokra.

Az orosz távközlési felügyeleti szerv, a Roszkomnadzor márciusban „terrorista cselekmények” címén pénzbüntetésre ítélte a Google-t és a YouTube-ot, kilátásba helyezve, hogy a Twitter, az Instagram és több más, független média után a videómegosztót is betiltják. Oroszországban, 15 évig terjedő börtönnel is büntethetik az orosz hadseregről „álhíreket” terjesztőket.

A YouTube Oroszországban is igen népszerű, magánemberek ugyanúgy használják szórakozásra és tájékozódásra, mint minisztériumok és más intézmények a tartalmaik terjesztésére.

Volodimir Zelenszkij az invázió elején lecserélte elnöki öltönyeit néhány praktikusabb, terepszínű pólóra. Utána jártunk, hogy mi lehet ennek az üzenete.

Az elnök pólóiról készült cikkünket itt olvashatja.

Sok vezetőhöz hasonlóan Orbán Viktor is bejelentkezett egy videóüzenettel a varsói jótékonysági eseményre, a Stand Up for Ukraine-re. A videóban arról beszélt, hogy már több mint 570 ezer menekült érkezett Magyarországra Ukrajnából, és megemlítette, hogy az állam hogyan segít nekik.

„Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy enyhítsük a háború elől menekülő emberek szenvedését. (a több mint 570 ezer menekültről:) Rajtuk folyamatosan segítünk, nekik minden ellátást megadunk: szállást, élelmiszert, ingyenes utazási lehetőséget és egészségügyi ellátást is”

– mondta.

A kormány úgy készül, hogy a háború hosszúra húzódik majd, ezért munkalehetőséget biztosítanak a menekülteknek, akik maradnának, és a gyerekeiknek pedig ingyenes óvodai felügyeletet, anyanyelvi oktatást. Itt a gyerekek naponta többször ingyen étkezést is kapnak.

„Ezúton szeretném biztosítani ukrán barátainkat, hogy Magyarországon továbbra is biztonságos menedékre talál mindenki, aki a háború elől menekül. A támogatási programjainkat folytatjuk, a menekültekről gondoskodunk, a szükséges pénzügyi forrásokat pedig magunk folyamatosan előteremtjük és biztosítjuk. Magyarország segít”

– zárta üzenetét.

A jótékonysági eseményen 10,1 milliárd eurónyi adomány gyűlt össze, egymilliárdot az EU ad Ukrajnának és a menekülthullámmal küzdő országoknak.

Megsérült egy salétromsav-tartály az orosz ágyúzásban – írja a luhanszki kormányzó közlése alapján a CNN. A tartályban már nem volt sok salétromsav – mindössze nagyjából négy tonna –, így a felszabaduló gázfelhő nem veszélyes a környéken élők számára. A tartály körüli 550 méter érintett.

Szergej Gajdaj, a kormányzó képeket is megosztott a sárga felhőről, ami a tartályból szabadult fel. Szerinte a szél pont az oroszok felé fújta azt.

A bejegyzésében azt írja, hogy az ágyúzás közben 11 épület rongálódott meg, köztük négy ház, valamint egy raktár és egy sportpálya. Négyen megsérültek.

12 katonát és 14 civilt engednek szabadon az oroszok a szombati fogolycsere eredményeként – írja a BBC. Ez a harmadik ilyen csere az invázió kezdete óta. A 12 katona az elmúlt hónapban esett hadifogságba.

Az az ukrán miniszterelnök-helyettes közleményéből nem derült ki, hogy ehhez hány orosz katonát kellett hazaengedniük.

Boris Johnson brit miniszterelnök 120 páncélozott járművet és hajók ellen bevethető rakétarendszert igért Ukrajnának kijevi látogatásakor – írja a Downing Street közleménye alapján a BBC.

Ezeket a tegnap beígért 100 millió fontnyi katonai segélycsomagon túl ajánlotta fel. Küldenek Startstreak légelhárító rakétát, 800 tankelhárító rakétát, valamint lőszert.

Boris Johnson szombaton Kijevbe utazott, hogy személyesen tárgyaljon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A tárgyalás célja egyrészt a brit kormány szolidaritásának kifejezése volt, illetve egyeztettek arról is, hogy Nagy-Britannia hogyan tudja hosszú távon támogatni az ukránokat az oroszok elleni védekezésben

Tíz orosz katona tömegsírját találhatta meg az ukrán hadsereg – írja a Stratégiai Kommunikációs Hivatal közlése alapján a CNN. A hivatal egy képet is kirakott a sírról a Telegramra, de vigyázat, felkavaró lehet. A sírt egy Harkiv közeli településen találták.

A CNN nem tudta megerősíteni vagy megcáfolni, hogy a kép valóban azt ábrázolja, amit az ukrán hadsereg állít.

A hadsereg szerint március 30-án pusztítottak el két orosz csapatot, azt írják, hogy a sírban talált katonák ekkor eshettek el.

A YouTube felfüggesztette az orosz parlament alsóháza, a Duma csatornáját – írja a CNN. A Google szerint a döntést az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciók miatt hozták meg.

Az orosz Roskomnadzor, a telekommunikáció ellenőrzéséért felelős orosz hatóság követeli a Google-től, hogy vonják vissza a tiltást és magyarázzák el, hogy pontosan miért döntöttek így. Szerintük a Duma csatornájának blokkolása akadályozza az információ szabad áramlását.

A korábbi YouTube-os korlátozások miatt csütörtökön az orosz hatóságok betiltotta a Google-ös hirdetéseket, valamint letiltotta a Google keresőt és a Gmailt.

Az Európai Unió egymilliárd eurót ajánlott fel egy varsói jótékonysági rendezvényen Ukrajna és a menekülthullámmal küzdő országok számára – írja a Sky News. A Stand Up for Ukraine nevű rendezvényen szombat délután már 10,1 milliárd euró gyűlt össze.

A felajánlásról bővebben itt olvashat.

Meglepetés! – kommentálta az előre be nem jelentett találkozót a brit miniszterelnök.

A szűkszavú hivatalos jelentés szerint a tárgyalás célja egyrészt a brit kormány szolidaritásának kifejezése volt, illetve egyeztettek arról is, hogy Nagy-Britannia hogyan tudja hosszú távon támogatni az ukránokat az oroszok elleni védekezésben, szóba került egy új pénzügyi-katonai segélycsomag is.

A térképen jól látszik, hogy az orosz erőket teljesen visszavonták Kijev térségéből, és a déli, illetve keleti területekre koncentrál az agresszor haderő.

Az orosz köztévében is téma volt, hogy mi történt az ukrajnai Kramatorszkban, ahol egy zsúfolt vasútállomáson csapódott be egy rakéta, rengeteg civilt megsebesítve és több mint 50 halálos áldozatot szedve:

A megfejtés a hírmagyarázó szakértő szerint: ez egy sátánista összeesküvés, aminek a tervei Londonban készülnek, Washingtonban hagyják jóvá őket, és az EU biztosítja a működésüket. Ez maga az előre megtervezett hibrid harmadik világháború, amit a Nyugat indított Oroszország ellen.

Hadgyakorlatot hajtott végre az orosz hadsereg, nagyjából 1000 katona, és 20 harci repülő részvételével, Ukrajnától jó messze, Kalinyingrád közelében – jelentette az Interfax orosz hírügynökség. Kalinyingrád nincs összeköttetésben Oroszország területével, a Balti-tenger partján fekvő város egy orosz enklávé, Litvánia és Lengyelország között. Az orosz külügy az elmúlt napokban többször is tett olyan nyilatkozatokat, hogy ha a Nyugat bármilyen akciót tervez Kalinyingrád ellen, akkor „a tűzzel játszik”.

(Sky)

Nincs elég irodai papír, a rendelkezésre álló mennyiség is nagyon megdrágult, ezért az egységes állami érettségi felfüggesztését javasolja egy orosz parlamenti ellenzéki – azaz a Kremlhez valójában lojális – párt vezetője. Szergej Mironov szerint a központi érettségi helyett a korábbi vizsgák alapján kellene értékelni az érettségizőket, elkerülendő a papírhiány miatti fennakadásokat. Mironov szavai váratlanok, hiszen azok burkoltan azokra a nehézségekre hívják fel a figyelmet, amelyet az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt hozott nemzetközi szankciók okoztak. A háborút Oroszországban csak különleges katonai műveletnek szabad nevezni. Mironov is így tett, emlékeztetve, hogy a műveletek megindulása után rögtön papírhiány lépett fel, és már voltak hivatali ügyek, amelyek emiatt késedelmet szenvedtek.

Mironov szerint félő, hogy a hivatalnokok majd arra próbálják rákényszeríteni a tanárokat, hogy azok saját pénzükön próbálják beszerezni a szükséges mennyiségű papírt, ami szerinte nagy botrányt okozna, ezért nem javasolna ilyen ravaszkodást. (Ezzel vissza is tért a kritika jól megszokott birodalmi-szovjet formájához, ahol a csinovnyikok okozzák a bajt, nem pedig a legfelső vezetés.)

A politikus valószínűleg nem lépett volna a Kreml jóváhagyása nélkül, elvégre Mironov – aki a felsőház elnöke volt 2001 és 2011 között – formális ellenzékisége ellenére többször támogatta Vlagyimir Putyint. Igaz, 2004-ben és 2012-ben elindult az elnökválasztáson is, vállalva a statiszta szerepet Vlagymir Putyin mellett.

Megbüntettek egy tüntetőt, aki a hatóságok szerint az orosz haderő hitelét csorbító szöveggel vonult utcára. A szentpétervári férfi elleni 30 ezer rubeles (kb 130 ezer forint) büntetés pikantériája, hogy a plakáton nem más volt, mint egy idézet Vlagyimir Putyintól.

„A háború rengeteg szenvedést hozott, hogy azt nem lehet elfelejteni. Nincs bocsánat azoknak, akik újra agresszív terveket szőnek” – állt a táblán.

A rendőrség szerint az A4-es lapon látható szöveg szélsőséges, és a hadsereg hitelét csorbítja. Pedig az idézet az orosz elnök a II. világháború végének 75. évfordulóján elmondott beszédéből való.

„Csak nem gondoltátok, hogy valami véletlenül előkapott szöveggel megyek tüntetni” – írta Facebook-posztjában a megbüntetett Artur Dmitrijev.

„Innentől tehát az orosz tömegtájékoztatási hatóságnak meg kell akadályoznia, hogy Putyin bármilyen beszédet tartson, és az igazi hazafiaknak le kell venniük Putyin portréját az irodákban” – vonta le a büntetést igazoló papírból a következtetést a szentpétervári aktivista.

Olaszország húsvét után újra megnyitja kijevi nagykövetségét – közölte az olasz külügyminiszter. „Mi voltunk az utolsók, akik elhagytuk Kijevet, és az elsők között leszünk, akik visszamegyünk” – mondta Luigi Di Maio.

Pénteken Litvánia jelentett be, hogy visszatért Kijevbe a litván nagykövet, miután az orosz erők kivonultak az ukrán főváros térségéből. Egy nappal korábban Törökország jelentette be, hogy ukrajnai nagykövetségét visszaköltöztette Kijevbe a román határhoz közeli Csernyivciből.

(Sky)

Úgy tűnik, az orosz erők háborús bűncselekményeket is elkövettek az ukrajnai háborúban azzal, hogy civileket vettek célba, de a különböző eseteket jogászoknak kell megvizsgálniuk – jelentette ki Európai Bizottság elnöke szombaton ukrajnai látogatásáról távozóban egy vonaton, írta az MTI.

Ursula Von der Leyen az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, Josep Borrell-lal együtt tett látogatást Ukrajnában. Mielőtt találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel együtt felkeresték Bucsát, ahol az ukrán vezetés szerint az orosz hadsereg több mint háromszáz civilt gyilkolt meg. Moszkva szerint megrendezett provokációról van szó. „Ösztöneim azt súgják, hogy ha ez nem háborús bűncselekmény, akkor mi minősül annak, de végzettségem szerint orvos vagyok, nem jogász, ezt jogászoknak kell alaposan megvizsgálniuk. Denisz Smihal ukrán kormányfő fényképeket mutatott nekem: járókelőket gyilkoltak meg. Saját szemünkkel láthattuk, hogy civileket vettek célba a város lerombolásával. Márpedig lakóépületek nem lehetnek katonai célpontok” – jelentette ki Von der Leyen Bucsára utalva.

Hasonló szellemben nyilatkozott Olaf Scholz német kancellár szombaton egy tartományi választás előtti kampánygyűlésen Schleswig-Holsteinban: „Civilek meggyilkolása fölött nem hunyhatunk szemet, ez háborús bűncselekmény, amelyet nem fogadhatunk el, a tetteseknek felelniük kell érte”. Hozzátette, hogy Németország folytatja a védelmi jellegű fegyverek szállítását Ukrajnának, amivel azt üzeni, hogy elkötelezett az európai országok szuverenitásának védelme mellett.

Egy a CNN-nek nyilatkozó, meg nem nevezett európai tisztviselő arról beszélt, hogy főként logisztikai problémák miatt az ukrajnai invázióban bevetett orosz erők mintegy negyede „ténylegesen működésképtelen”.

A háborút mintegy 120 zászlóalj bevetésével indította el Oroszország, és ebből kb. 30 már nem bevethető ilyen okból. Az oroszok jó pár zászlóaljat össze is vontak, van, hogy 2-3 hiányos egységből raknak össze egyet.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő két nappal ezelőtt először ismerte el a háború kirobbanása óta, hogy az orosz erők komoly veszteségeket szenvedtek az ukrán hadszíntéren.

(CNN)

Oleh Szinyehubov, a harkivi régió vezetője szombaton közölte, hogy az orosz erők folytatják a város ágyúzását. Azt mondta, pénteken mintegy 50 csapást mértek rájuk „tüzérségből, aknavetőkből és tankokból”.

Az ukrán elhárítás vezetője néhány órával ezelőtt arról beszélt, Harkiv felé újból megpróbálnak előrenyomulni az oroszok. Kirilo Budanov vezérőrnagy szerint új orosz csapatok érkeznek majd Belgorod felől. Arra kérte Ukrajna szövetségeseit, hogy nyújtsanak „valóban komoly” katonai segítséget. Nehéztüzérségi, légvédelmi eszközökre, valamint vadászgépekre lenne szükségük – mondta.

(CNN)

Orbán Viktor miniszterelnök elítéli a bucsai tömegmészárlást – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton. Magyarország mindenben támogatja azt a nemzetközi vizsgálatot, melynek célja, hogy felderítse a vérengzés elkövetőit – közölte.

Havasi szerint Orbán Viktor a szerdai nemzetközi sajtótájékoztatón is világosan fogalmazott, ez egy háború, amit az oroszok indítottak, megtámadták Ukrajnát, és ez egy agresszió. „Ez az Európai Uniónak a közös álláspontja, és Magyarország ennek az álláspontnak a részese. Az összes atrocitásról pedig azt gondolom, hogy mindegyiket ki kell vizsgálni, (...) akárhogyan is, a civileket mindenképpen meg kell védeni, a civilekkel szembeni bántalmazást a leghatározottabban el kell ítélni, és az ilyen eseteket pedig ki kell vizsgálni. Független és pártatlan vizsgálatot akarunk” – idézte fel Orbán szavait Havasi.

Jaroslaw Kaczyński, a vezető lengyel kormánypárt, a Jog is Igazságosság (PiS) elnöke pénteken egy interjúban kritizálta Orbánt, amiért szerinte nem volt hajlandó elítélni Oroszországot az ukrajnai Bucsában elkövetett gyilkosságok miatt. „Be kell vallanom, hogy mindez rendkívül szomorú. Ha Orbán azt mondja, hogy nem látja azt, ami Bucsában történt, akkor azt tanácsolnám neki, hogy keressen fel egy szemészt” – fogalmazott. Kaczyński a pénteki interjújában azt is elmondta: „nem fogunk tudni úgy együttműködni, mint korábban, ha ez így folytatódik”.

Harcok

• Nyugati források szerint már egy másik parancsnok vezeti az orosz offenzívát.
• A Pentagon szerint több ezerrel nőtt a Harkiv közelébe vezényelt orosz katonák száma, a Donbaszban véres küzdelemre lehet számítani.
• Újabb magas rangú orosz tisztet likvidált az ukrán hadsereg.

Civilek elleni támadások

• Zelenszkij újabb háborús bűncselekménynek nevezte a kramatorszki vasútállomás elleni támadást
• Újabb tömegsírokat találtak, 132 civil holttest Makarivban. Hetekig nem fogjuk még pontosan tudni, mennyien haltak meg a Kijevért vívott harcban.
• Egy ukrán képviselő szerint Csernyihiv is tele van tömegsírokkal.

Diplomácia, gazdaság

• Kovács Zoltán arról beszélt a CNN-nek, hogy a kormány arra kapott felhatalmazást a választáson, hogy ne küldjünk fegyvereket és katonákat Ukrajnába.
• Az Egyesült Államok újabb termékek exportját korlátozza Oroszországba és Belaruszba.
• A barátaiktól kérnek kölcsön a szankcionált, Putyin-közeli orosz oligarchák.
• Gyorsított belépési folyamatban ígért segítséget az EU Ukrajnának.

Az MTI szemléje szerint Németországban modernizálják az óvóhelyhálózatot, és a polgári védelemre is többet költenek. Most 599 (használható) óvóhely van az országban, és azt vizsgálják, hányat lehet még használhatóvá tenni. A meglévő bunkerek megtartása mellet tanulmányozzák, hogy a föld alatti parkolókat, metróállomásokat és pincéket hogyan lehet alkalmassá tenni óvóhelynek.

Ezenkívül a szövetségi kormány 88 millió eurót adott a tartományoknak új légoltalmi szirénák telepítésére. Egészségügyi felszerelésekből, gyógyszerekből és védőruházatból pedig vésztartalékot képeznek.

Szinte megszámolni is lehetetlen, mekkora segítséget kapott főleg európai országoktól és az Egyesült Államoktól Ukrajna az orosz–ukrán háború kirobbanása óta. Páncéltörő rakéták, légvédelmi rakéták, drónok, helikopterek, radarok, kézifegyverek, gránátvetők és sok tízmilliós darabszámban lőszer.

A fegyverszállítmányok mellett azonban a háttérben is kulcsfontosságú segítséget nyújt mind Amerika, mind a NATO az ukrán védekezéshez. Washingtonban és Németországban a hírszerzés tisztviselői folyamatosan versenyt futnak az idővel, hogy a műholdképeket összepasszítsák az orosz katonai egységekről készült elektronikus lehallgatásokkal, eltávolítsák belőlük a gyűjtés módjára utaló nyomokat, és egy-két órán belül továbbítsák az ukrán katonai egységeknek. A háború szabad szemmel láthatatlan frontjáról itt írtunk részletesen.

Az orosz erők megsemmisítettek egy lőszerraktárat a közép-ukrajnai Mirhorod légibázison – jelentette az orosz Interfax hírügynökség. Az ukrán légierő egy MiG-29-es vadászgépét és egy Mi-8-as helikoptert is megsemmisítettek a Poltava régióban lévő bázis elleni támadásban – közölte Igor Konaszenkov orosz külügyminisztériumi szóvivő.

(Sky)

Megrázó interjút közölt a BBC egy ukrán nővel, akinek a lányát és a férjét is a szeme láttára ölték meg. Viktoria Kovalenko és férje, Petro kilenc nappal az orosz invázió megindulása után döntöttek úgy, elmenekülnek az ország északi részén lévő Csernyihivből. Biztonságban akarták tudni a gyerekeket. Viktória első házasságából ott volt a tizenkét éves Veronika, a közös lányuk, Varvara mindössze egyéves.

Fogták, amire szükségük volt, és elindultak autóval. Ahogy elhagyták a várost, meg kellett állniuk, mert nagy kövek voltak az úton. Petro félreállt a kocsival, és elkezdte félrehúzni a köveket. Ekkor azonban tűzet nyitottak rájuk. Viktória látta, ahogy a nagyobbik lányát és férjét a szeme láttára lelövik. Az autót kigyulladt, mert eltalálta egy orosz gránát.

A kislányát a karjában tartotta, kimászott az autóból, hogy biztonságosabb helyre fusson. Egy közeli épületbe menekült, de másnap járőröző orosz csapatok fedezték fel őket, akik aztán egy iskola alagsorában tartották fogva őket. Ott több olyan embert is láttak, aki orvosi ellátás hiányában meghalt. A holttestek órákig, akár napokig is ott hevertek. 40 ember volt a helyiségben, alig lehetett mozogni. Nem volt világítás és WC sem, helyette vödröket használtak.

Később, amikor kijutott, megpróbálta eltemetni egy közeli erdőben a férjét és a nagyobbik lányát, de akkor is épp bombázni kezdtek az oroszok, ezért nem tudták rendesen befejezni a temetést, el kellett menekülniük. „Ha megadnák a lehetőséget, hogy lelőjem Putyint, megtenném. Nem remegne meg a kezem!” – mondta. Most Lvivben van a kislányával.