Több milliárd eurónyi adomány gyűlt össze Ukrajnának, salétromsav-tartályt lőttek szét az oroszok, Boris Johnson 120 páncélozott járművet ígért Kijevben

A brit sajtó arról ír, hogy a nyugati szankciók által sújtott Roman Abramovics állítólag megkereste egy sor tehetős amerikai ismerősét, és milliós kölcsönöket kért, hogy ki tudja fizetni a neki dolgozó személyzet bérét. Az oligarcha olyan ismerősöket keresett meg egyenként 1 millió dolláros kölcsönökért, mint a Rothschild család és Brett Ratner hollywoodi producer. Abramovics tagadja mindezt. Az biztos, hogy kiterjedt szankciók vonatkoznak rá, a Chelsea futballklubot is kénytelen eladni.

A szankciók életbe lépése előtt a legnagyobb orosz magánbank igazgatója, Petr Aven felesége végigjárta a londoni pénzkiadó automatákat, hogy annyi pénzt vegyen ki, amennyit csak tud.

(Sky)

Az ukrajnai háború miatt mintegy ezer tengerész vesztegel kereskedelmi hajókon az ukrán vizeken, és helyzetük egyre tarthatatlanabb, mert vészesen fogy a tartalékuk élelemből, ivóvízből, üzemanyagból és egyéb alapvető szükségleti cikkekből – figyelmeztettek ENSZ-szervezetek.

Az MTI azt írja, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös közleményben azzal a kéréssel fordult a nemzetközi vöröskereszthez, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű segélyszervezethez és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához (UNHCR), hogy segítsenek utánpótlást eljuttatni az érintett 86 hajóra. A könyörtelenül ostromlott Mariupolnál horgonyzó hajók legénysége különösen veszélyben van.

Oroszország panaszt tett török tisztviselőknél amiatt, hogy az ukrán hadsereg Törökországban gyártott drónokat használ. Ankara közölte Moszkvával, hogy a török dróngyártó Baykar Technologies egy magáncég, és az eszközök ukrajnai beszerzése már a háború előtt befejeződött.

A török Bayraktar drónok nagy hasznára voltak az ukrán hadseregnek. Múlt héten a CNN eljutott a Baykar törökországi gyártóüzemébe, ahol interjúztak a cég egyik vezetőjével, Selçuk Bayraktarral is. Ő egyébként Recep Tayyip Erdoğan török elnök legfiatalabb lányának férje, és történetesen nem az uniós támogatások megfejésében, hanem a dróntervezésben jeleskedik.

Selçuk Bayraktar apja cégének vezető tervezőmérnökeként több dróntípust is megalkotott. Ezek közül a valódi áttörést az Ukrajnában is bevetett Bayraktar TB2-es drón hozta el. A vitorlázórepülőre emlékeztető, törékenynek tűnő szerkezete ellenére négy felfüggesztési pontján négy kisebb bombát vagy irányított levegő-föld rakétát is elbír – ezzel a világ jelenlegi legkisebb harci drónjának számít. A Bayraktar drónok orosz-ukrán háborúban betöltött szerepéről itt írtunk korábban.

(CNN)

Oroszország váratlanul sok magasrangú katonáját vesztette el az Ukrajna ellen indított háborúban. Az InformNapalm pénteki jelentése szerint a megszálló orosz erők újabb vesztesége az oroszországi Szamara katonai körzetének parancsnoka. Gorgij Petrunyin alezredes a csecsenföldi és a szíriai háborút is megjárta. A hírek szerint még március végén halt meg, Volgográdban temették el.

Az orosz erők veszteségéről hivatalos információ nincsen, ukrán adatok szerint a támadók 19 ezer katonát veszíthettek, az amerikai adatok is magas orosz veszteségekről szólnak –, és legutóbb már a Kreml is elismerte, hogy veszteségeik – amelyeknek csak töredékét hozták nyilvánosságra –, valóban magasak.

Több ezer katonát vezényelt az orosz haderő az észak-kelet Ukrajnában található Harkiv közelébe – írja az MTI az amerikai védelmi minisztériumra hivatkozva. A Pentagon tájékoztatása szerint harmincról negyvenre nőtt a közeli orosz határ túloldalán, Belgorod mellett állomásozó orosz zászlóaljak száma. Az erősítés pontos létszámát nem közölte az amerikai védelmi tárca, csak azt, hogy ezek az egységek rendszerint 600-1000 katonából állnak.

A Pentagon egyik illetékese szerint az orosz csapatösszevonás fő célja a kelet-ukrajnai Donbasz térségének elfoglalása. Azt is mondta, hogy Oroszország 60 ezer katona mozgósítására készül. Az illetékes szerint a Donbaszban a terepet az ukrán és az orosz haderő is jól ismeri, mert ott évek óta folyamatos a konfliktus, ezért késhegyre menő, véres küzdelemre lehet számítani.

A hatóságok az elmúlt napokban többször közölték a lakossággal, most van az utolsó esély arra, hogy elmeneküljenek Kelet-Ukrajnából az orosz támadás előtt.

Az Ukrajna elleni háború miatt újabb termékek exportját tiltotta meg Oroszországba és Belaruszba az Egyesült Államok. Az MTI a washingtoni kereskedelmi minisztérium tájékoztatása alapján azt írja, az érintett országokba mostantól csak külön engedéllyel exportálhatóak különféle műtrágyák, csővezetékeknél használt csapok, csapágyak, egyéb alkatrészek, nyersanyagok és vegyszerek is.

Az Egyesült Államok azért döntött így, mert Kijev környékén az orosz csapatok visszavonulása után tömegsírok és meggyilkolt civilek holttesteinek százai kerültek elő.

Az észak-ukrajnai csernobili atomerőmű hetekig az orosz erők ellenőrzése alatt állt, de az oroszok már kivonultak abból a régióból, így újra ukrán fennhatóság alá került a létesítmény.

A BBC most először tudott beszélni az erőmű személyzetével, akik a megszállás idején is dolgoztak. Az egyik mérnök, Valerij Szemonov arról beszélt, nagyon kellett igyekezniük, hogy ne sértsék meg az orosz katonákat, és amikor az létesítmény áramellátása három napra megszűnt, muszáj volt üzemanyagot szerezniük, hogy tovább tudjanak működni a generátorok, ezért még az oroszoktól is loptak gázolajat – mondta.

Az ukrán erők Mariupolban továbbra is tartják a városközpontot – derült ki az Institute for the Study of War (ISW) agytröszt legfrissebb értékeléséből.

Az elemzőintézet néhány fontosabb megállapítása:

• Az ukrán csapatoknak sikerült előrehaladniuk a Krím közelében fekvő Herszon környéki területeken, egyre közelebb érnek az orosz megszállás alatt lévő városhoz.
• A Harkiv környékéről kivonuló orosz csapatok aknamezőket telepítenek ukrán ellentámadásra számítva.
• A frontról visszavont orosz csapatoknak kifejezetten rossz a morálja.
• A donyecki és luhanszki területeken Oroszország Rubizsne, Popaszna és Marinka városok elfoglalására összpontosítja erőit.

(BBC)

Egy nyugati tisztviselő megerősítette, hogy Oroszország átszervezte az ukrajnai hadműveletek parancsnokságát, és már az orosz déli katonai körzet parancsnoka, Alekszandr Dvornyikov tábornok vezeti az inváziót.

A BBC cikke szerint az új vezető központi szerepet játszott a szíriai orosz harci műveletekben is. Néhány nappal ezelőtt írtunk arról, hogy a szíriai orosz beavatkozás több szempontból is az orosz–ukrán háború főpróbája volt, a cikkünket itt lehet elolvasni.

Az orosz vezetés azt reméli Dvornyikov kinevezésétől, hogy javul az orosz hadsereg szervezettsége. Oroszország eddig nem tudta elérni a háború kirobbantásakor kitűzött fő céljait, így például nem tudták bevenni Kijevet sem. Az elmúlt napokban sok zászlóaljat kivontak az ukrán főváros környékéről, és inkább a Donbaszra koncentrálnak.

Szakértők szerint Putyin május 9-e, azaz a második világháborúban aratott győzelem emléknapja előtt el akar érni valamilyen jelentősebb eredményt, ami például egy kelet-ukrajnai város vagy régió bevétele lehet.

Hátrahagyott csapdák, aknák, robbanószerek nehezítik a civil halottak számának felmérését azokban az észak-ukrajnai településeken, ahonnan az elmúlt napokban kivonultak az orosz erők – erről beszélt az ukrán belügyminiszter.

Denisz Monasztirszkij azt mondta, sok hátrahagyott épületet aláaknáztak az orosz katonák, több olyat pedig felrobbantottak, ahol az ukrán vezetés információi szerint foglyokat kínozhattak a megszállók.

Szerinte még hetekbe telik, mire pontosabb képet kapunk majd arról, hogy hányan haltak meg a Kijevért vívott harcban, és mennyi civil áldozat lehet az ukrán főváros környéki, oroszok által megszállt, majd hátrahagyott településeken.

A Kijevtől nyugatra fekvő Makariv településen 132 agyonlőtt civil lakos holttestére bukkantak, miután kivonultak a régióból az orosz csapatok – mondta pénteken egy tévéműsorban Vadim Tokar, a kisváros polgármestere. A holttestek zömét tömegsírokban találták, néhány viszont temetetlenül hevert az utcán.

Makarivnek a háború előtt 15 ezer lakosa volt, mára nagyjából ezren maradtak a településen. Tokar szerint az épületek 40 százalékát találat érte a harcok során, sok házat már nem lehet helyreállítani. Az oroszok lakóházak mellett kórházakat és óvodákat is leromboltak – mondta a polgármester.

(BBC)

FRISSÍTÉS: Helyszíni tudósítónk szerint a BBC híre félreértésre és félrefordításra épülhetett, valójában nem találtak új tömegsírt, a 132-es szám a településről és környékéről eltűnt lakók számára vonatkozott eredetileg.

Miután Bucsán megkezdték egy tömegsír feltárását és a testek exhumálását, Lesia Vasylenko ukrán parlamenti képviselő Twitteren posztolt arról, hogy nemcsak Bucsán, hanem más ukrajnai településeken is látni tömegsírokat. A képviselő képeket is posztolt erről, amelyben arról ír, hogy „700 embert öltek meg a városban”.

Csernyihiv polgármestere korábban arról beszélt, hogy az oroszok által körbevett városban rengeteg civil maradt élelem, áram és víz nélkül. A hetekig tartó ostromlás után pár napja távoztak az oroszok a városból, romokat és aknákat hagyva maguk után.

A Kijevhez közeli Bucsa városában megtaláltuk a háborús kegyetlenkedések nyomait. Másnap az ukrán legfőbb ügyész elmondta, hogy Bucsában egyenként ölték meg a civileket, míg előző riportunk színhelyén a légierő és tankok segítségével támadták őket az orosz erők. Helyszíni riportunk Bucsából itt olvasható>>>

Pénteken Ukrajnába utazott Ursula von der Leyen, aki Bucsa meglátogatása után Zelenszkij elnökkel is találkozott Kijevben. Von der Leyen átadott egy kérdőívet az ukrán elnöknek, mint a sajtó előtt elhangzott, a papíros továbbvezeti Ukrajnát annak érdekében, hogy elérjék az EU-tagjelölti státuszt, írja a BBC.

Von der Leyen azt is elmondta, hogy „segíteni fogják Ukrajnát annak érdekében, hogy a folyamat befejezése heteket vegyen igénybe, ne éveket”, mivel a háború miatt szükség van a felgyorsított intézkedésekre. „Oroszországot gazdasági és technológiai hanyatlás várja, miközben Ukrajna az európai jövő felé menetel” – fogalmazott.

Zelenszkij biztosította az újságírókat és az EU-elnököt, hogy egy héten belül elkészül a borítékban megkapott kérdésekkel. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője eközben arról beszélt, hogy az EU 7 millió eurót különített el Ukrajna támogatására a háborús bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésében és a Nemzetközi Büntetőbíróság elé vitelében. Hozzátette, az EU-küldöttek hamarosan visszatérnek Kijevbe, és úgy gondolja, a nagykövetségek követni fogják példájukat.

A CNN-en Christiane Amanpour kérdezte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárt az Ukrajnával kapcsolatos hozzáállásról, a választásokról, egy európai jobboldali szövetség formálódásáról. Kovács például azt mondta, szerinte technikai kérdés csupán, hogy miben fizetünk a saját szerződésünk szerint beszerzett gázért, ez nem érinti az uniós szankciókat. Bővebben itt>>>

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szokásos éjjeli tévébeszédében pénteken egy újabb háborús bűncselekménynek nevezte a kramatorszki vasútállomás elleni orosz támadást, aminek az elkövetőit felelősségre fogják vonni. Azt mondta, hogy 38 ember a helyszínen meghalt, további 12-en a kórházba szállítás után vesztették életüket. A halálos áldozatok között van öt gyerek is. Több tucat súlyos sérültet pedig kórházban ápolnak. Azt mondta, hogy a kramatorszki támadás is része kell, hogy legyen a háborús bűncselekmények ügyében indított majdani bírósági eljárásnak.

Zelenszkij azt is kiemelte, hogy a pénteken Kijevben járt EU-s vezetőknek hangsúlyozta, az eddigi szankciók nem elégségesek Oroszországgal szemben. „Növelni kell a nyomást Oroszországon” – mondta. Szerinte teljes körű embargó kell az orosz olajra és gázra, és nemcsak egyes orosz bankokat, hanem az egész orosz bankrendszert teljesen le kell kapcsolni a globális pénzügyi rendszerről.

„Tudjuk, kik késleltetik a döntéseket” – mondta, de hozzátette, szerinte mind ezek a politikusok, mind ezek az országok megváltoztatják az álláspontjukat annak súlya alatt, hogy mit tesz Oroszország az ukránok és az európai szabadság ellen. A beszédről bővebben itt írtunk>>>

Európai gyászvizit a bucsai vérengzés helyszínén, Kramatorszkban legkevesebb 50 civil halott a vasútállomást ért rakétacsapásban, a hírek szerint visszafoglalták Szumit az ukrán erők, amelyek újabb fegyverekhez juthatnak, miután az EU 500 milliós összeget szavazott meg erre a célra. Bővebben itt>>>

Az előző napi, pénteki percről-percre tudósításunkat itt lehet elolvasni.