Öt hónappal nyugdíjazása után visszamegy dolgozni a bírónő, akit „felhívott Lia”

Alig néhány hónapig tartott Ionela Tudor nyugdíjazása: a Bukaresti Ítélőtábla korábbi alelnöke és szóvivője, aki az év elején vonult vissza, most ismét bíróként fog dolgozni, az Ilfov megyei törvényszéken folytatja munkáját, írja a G4Media a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsra hivatkozva.

A döntés azért is keltette fel a romániai sajtó érdeklődését, mert Ionela Tudor neve az elmúlt hónapokban nem elsősorban szakmai pályája, hanem egy kínos nyilvános jelenet miatt került be a közbeszédbe. Ő volt az a bíró, aki 2025 decemberében, a Bukaresti Ítélőtábla sajtótájékoztatóján odasúgta a mellette ülő bírósági vezetőnek, hogy „Lia hívott, megyek válaszolni”, majd elhagyta a pódiumot. Tudor visszatérése után – szintén hallható módon – suttogva közölte az elnökkel, milyen választ kell adnia egy kényes újságírói kérdésre. Az a bizonyos Lia nem volt más, mint Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke, akiről a Recorder dokumentumfilmjében több bíró és ügyész is azt állította, hogy informálisan, a háttérből gyakorol meghatározó befolyást az igazságszolgáltatás működésére.

Ionela Tudor nem sokkal később, 2026 februárjában kérte nyugdíjazását. A kérelmét a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói testülete elfogadta, majd az államfő is aláírta a nyugdíjazásáról szóló rendeletet. A döntés időzítése miatt a sajtóban többen úgy értelmezték a távozását, mint a decemberi sajtótájékoztatón történtek következményét, még akkor is, ha hivatalosan nyugdíjkérelemről volt szó.

A történet pénzügyi oldala is külön figyelmet kapott, hiszen Tudor a visszatérése után bírói fizetést kap, emellett a nyugdíjazásakor megállapított szolgálati nyugdíjának 15 százalékára is jogosult lesz. Ez az új szabályok alapján lehetséges, amelyek bizonyos feltételek mellett engedik a közszférában a fizetés és az állami nyugdíj együttes folyósítását.

Ionela Tudor februári nyugdíjazásakor 51 éves volt. A sajtó akkor arról írt, hogy a havi szolgálati nyugdíja meghaladhatja az utolsó nettó fizetését, és megközelítheti a havi 30 ezer lejt. A HotNews korábbi cikke szerint Tudor még 2023-ban szerezte meg a nyugdíjazásához szükséges határozatot, vagyis még azelőtt, hogy szigorúbb szabályok léptek volna életbe a szolgálati nyugdíjak kiszámítására. Ez bevett gyakorlat a bírák és ügyészek körében: egy, az Országos Nyugdíjpénztárhoz tartozó igazgató akkor azt mondta a HotNews-nak, hogy sokan így „biztosítják be” magukat. Vagyis amint teljesítik a nyugdíjazáshoz szükséges feltételeket, kérik a határozat kiállítását, hogy egy esetleges későbbi törvénymódosítás ne csorbítsa a jogosultságaikat.

Tudor neve korábban is összefonódott politikailag érzékeny ügyekkel: ő volt az a bíró, aki felfüggesztette Nicolae Ciucă volt miniszterelnök plágiumgyanús doktori dolgozatának kivizsgálását, döntését részben azzal indokolva, hogy Romániának akkor kormányzati stabilitásra volt szüksége. A Recorder-ügy után azonban már nem egy konkrét ítélet vagy jogi érvelés miatt került reflektorfénybe, hanem egy rövid, spontánnak tűnő mondat miatt, amely politikai és intézményi jelentéssel telt meg.

A Recorder dokumentumfilmjének megjelenését követően napokon át tartó tüntetések zajlottak Bukarestben, Kolozsváron és több nagyvárosban, a demonstrálók a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), a legfelsőbb bíróság vezetése, valamint a politikai döntéshozók felelősségre vonását követelték.

A Recorder-filmben megszólaló egyik kulcsszereplő Andrea Chiș bíró volt, a CSM korábbi tagja, aki a nyilvánosság előtt vállalta a rendszer belső működésének kritikáját. Chiș időközben nyugdíjba vonult, majd lemondott oktatói állásáról is a Babeș–Bolyai Tudományegyetem jogi karán. A Recorder dokumentumfilmje után az igazságszolgáltatás állapotáról és a bírói függetlenség kiüresedéséről mi is interjút készítettünk vele, amelyben részletesen beszélt a formális szabályok és az informális hatalmi gyakorlatok közötti szakadékról.