Több a nyugdíja, mint a korábbi fizetése annak a bírónőnek, akit „felhívott Lia”

Magasabb lesz a szolgálati nyugdíja, mint az utolsó nettó fizetése Ionela Tudornak, a bukaresti ítélőtábla volt alelnökének, aki február 10-i hatállyal nyugdíjba vonult – írja a Hotnews. A bírónő esetében, akire mindenki úgy hivatkozik, mint akit „felhívott Lia”, még a korábbi, kedvezőbb szabályozást alkalmazzák a nyugdíjösszeg meghatározásánál, a román hírportál ennek járt utána és ez alapján számolta ki, mennyi az annyi.

A bírónő még 2023. február 7-én megszerezte a nyugdíjazásához szükséges határozatot a Ialomița megyei nyugdíjpénztártól, akkor 48 éves volt. A döntés után azonban nem vonult azonnal vissza, hanem tovább dolgozott bíróként. Ez bevett gyakorlat a bírák és ügyészek körében: egy, az Országos Nyugdíjpénztárhoz tartozó igazgató a Hotnews-nak elmondta, hogy sokan így „biztosítják be” magukat. Vagyis amint teljesítik a nyugdíjazáshoz szükséges feltételeket, kérik a határozat kiállítását, hogy egy esetleges későbbi törvénymódosítás ne csorbítsa a jogosultságaikat.

2023 februárjában még a 2004/303-as törvény volt érvényben, amely kimondta, hogy a legalább 25 év szolgálati idővel rendelkező bírák kérésre nyugdíjba vonulhatnak, és szolgálati nyugdíjuk az utolsó havi bruttó alapfizetésük és pótlékaik 80 százalékát teszi ki. 2024. január 1-től azonban módosult a szabályozás: a nyugdíj továbbra is a bruttó jövedelem 80 százaléka, de nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetés összegét. A törvény a kivételre is kitér: azok, akik még a módosítás hatálybalépése előtt megkapták a nyugdíjazáshoz szükséges határozatot, a korábbi szabályok szerint jogosultak a szolgálati nyugdíjra.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) február elején jóváhagyta Ionela Tudor nyugdíjazási kérelmét, és rögzítették azt is a dokumentumban, hogy a bíró esetében az előbb felvázolt kivétel alkalmazandó. Így Ionela Tudor 51 évesen nyugdíjba ment, több mint 28 év munka után, amiből körülbelül hat évet ügyvédként és 21 évet bíróként dolgozott.

Rátérve a konkrét összegre, a bukaresti ítélőtábla által közzétett adatok szerint 2025 szeptemberében az intézmény két alelnökének bruttó alapilletménye 37 847 lej, illetve 36 391 lej volt. Ehhez több pótlék is társult, például 300 lej a nehéz munkakörülményekért, közel 7 000 lej ideg- és pszichikai túlterhelésért, továbbá 1 400 lej a titoktartásért. Az alkalmazottak fizetését a jogszabályoknak megfelelően évente kétszer teszik közzé – jegyzi meg a Hotnews.

A nyilvános adatok alapján számolva Ionela Tudor havi szolgálati nyugdíja megközelítheti a 30 ezer lejt, vagyis körülbelül a hatezer eurót.

Ionela Tudor nem a szakmai előmenetele, hanem egy 2025 decemberében tartott, feszült hangulatú sajtótájékoztató miatt került a közéleti figyelem középpontjába. Az eseményen, amit eredetileg azért szerveztek, hogy a bíróság vezetése reagáljon a Recorder oknyomozó filmjében megfogalmazott súlyos állításokra az igazságszolgáltatás belső működéséről, Ionela Tudor a mikrofonok előtt a mellette ülő elnökhöz hajolva azt súgta: „hívott Lia, megyek beszélek vele”, ezt követően pedig rövid időre elhagyta a termet.

Tudor visszatérése után – szintén hallható módon – suttogva közölte az elnökkel, milyen választ kell adnia egy kényes újságírói kérdésre. Az a bizonyos Lia nem volt más, mint Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke, akiről a Recorder dokumentumfilmjében több bíró és ügyész is azt állította, hogy informálisan, a háttérből gyakorol meghatározó befolyást az igazságszolgáltatás működésére.

Tudor neve korábban is összefonódott politikailag érzékeny ügyekkel: ő volt az a bíró, aki felfüggesztette Nicolae Ciucă volt miniszterelnök plágiumgyanús doktori dolgozatának kivizsgálását, döntését részben azzal indokolva, hogy Romániának akkor kormányzati stabilitásra volt szüksége.

A dokumentumfilm megjelenését követően napokon át tartó tüntetések zajlottak Bukarestben, Kolozsváron és több nagyvárosban, a demonstrálók a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), a legfelsőbb bíróság vezetése, valamint a politikai döntéshozók felelősségre vonását követelték. A tiltakozások azonban kézzelfogható intézményi következményekkel nem jártak: a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében a Román Alkotmánybíróság ötödjére is halasztott.

A Recorder-filmben megszólaló egyik kulcsszereplő Andrea Chiș bíró volt, a CSM korábbi tagja, aki a nyilvánosság előtt vállalta a rendszer belső működésének kritikáját. Chiș időközben nyugdíjba vonult, majd lemondott oktatói állásáról is a Babeș–Bolyai Tudományegyetem jogi karán. A Recorder dokumentumfilmje után az igazságszolgáltatás állapotáról és a bírói függetlenség kiüresedéséről mi is interjút készítettünk vele, amelyben részletesen beszélt a formális szabályok és az informális hatalmi gyakorlatok közötti szakadékról.