A kormány elfogadta: a közszférában nem lehet egyszerre teljes különnyugdíjat és teljes fizetést kapni

Elfogadta a román kormány azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a nem járulékalapú nyugdíj és az állami fizetés egyidejű halmozását a közszférában. Ilie Bolojan a kabinet ülését követően bejelentette, hogy a tervezet gyors elfogadását várja a parlamenttől, mivel szerinte ez egyszerre szolgálja a társadalmi igazságosságot és a költségvetési egyensúly helyreállítását.

Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a szabályozás a különnyugdíjban vagy katonai nyugdíjban részesülő közalkalmazottakat érinti. Az érintettek két lehetőség közül választhatnak:

• tovább dolgoznak a közszférában, de munkaviszonyuk idejére elveszítik nyugdíjuk nem járulékalapú részének 85 százalékát,
• vagy visszavonulnak a közszférából, és megkapják a teljes összegű különnyugdíjat.

Ez azt jelenti, hogy aki alkalmazásban marad, a különnyugdíj nem járulékalapú részének 15 százalékát kapja meg csak a fizetése mellett.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet kizárólag a közszférára és a különnyugdíjasokra vonatkozik. A magánszektorban továbbra is megengedett a nyugdíj és a fizetés halmozása, függetlenül attól, hogy milyen típusú nyugdíjról van szó. Pîslaru szerint a kabinet ezzel egy régóta halogatott problémát rendezett, hiszen elfogadhatatlan volt, hogy egyesek egyszerre teljes különnyugdíjat és teljes állami fizetést vehetnek fel.

A jogszabálytervezet a közszféra személyzeti mozgására vonatkozóan is új szabályokat vezet be. Ideiglenesen felfüggesztenék a kirendelések és az intézmények közötti áthelyezések egy részét, hogy ne lehessen ezeket a mechanizmusokat a betöltetlen állásokra vonatkozó korlátozások megkerülésére használni. A munkaügyi miniszter szerint több olyan eset is ismertté vált, amikor önkormányzatoktól központi intézményekhez vagy konzulátusokra helyeztek át alkalmazottakat anélkül, hogy rendelkeztek volna szükséges szakmai tapasztalattal. Hozzátette: ha valaki hosszú ideje kirendelésben dolgozik, és bizonyítottan jól teljesít, akkor indokolt lenne a végleges áthelyezése.

A tervezet szerint az állami alkalmazottak akár 70 éves korukig is dolgozhatnak, amennyiben ehhez a munkáltató évente hozzájárul. Ugyanakkor több kivételt is rögzítenek a jogszabályban: nem vonatkoznának a korlátozások a helyi választott tisztségviselőkre, az alkotmányban rögzített mandátummal rendelkező személyekre, valamint azokra az oktatókra, akik a bírák és ügyészek képzésében, illetve a katonai és jogi felsőoktatásban vesznek részt.

Ilie Bolojan szerint a kezdeményezést méltányossági szempontok, a közkiadások csökkentésének szükségessége, valamint az indokolja, hogy így jövőre „észszerű keretek között” lehessen emelni a közalkalmazotti béreket.

Még 2025 augusztusában bocsátotta közvitára a tervezetet a munkaügyi minisztérium. Hónapokkal később, 2026 márciusában említette meg Ilie Bolojan miniszterelnök a Digi24-nek adott interjújában, hogy nemsokára a kormány elé fog kerülni a törvénytervezet. Azonban ekkor már egyre nagyobb méreteket öltött a PNL és a PSD közötti vita, amit végül a Bolojan-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány koronázott meg.