Felrobbantotta a romániai igazságügyi rendszerben lappangó feszültséget a Recorder filmje

Látványosan repedezni kezdtek az utóbbi két napban a romániai igazságügyi rendszer korábban érinthetetlennek tűnő hatalmi struktúrái, miután a Recorder oknyomozó videoriportjának és a bukaresti ítélőtábla ezt követő elképesztő sajtótájékoztatójának hatására egyre több bíró és ügyész vállalta fel a véleményét, reformot sürgetve. Úgy tűnik, a nagyvárosokban folytatódik a 2017-ben elkezdett korrupcióellenes tüntetéssorozat, de az egyelőre nem látszik, hogy a döntéshozóknak van-e konkrét szándéka a változtatásra, a kormány tagjai és az államfő is csak óvatos nyilatkozatokat tettek.

Kedd este jelent meg Andreea Pocotilă és Mihai Voinea Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című filmje a romániai igazságszolgáltatást behálózó korrupcióról. Másnap a Román Közszolgálati Televízió (TVR) főműsoridőben levetítette, miután a Recorder ingyen a rendelkezésére bocsátotta. A filmet már több mint három millióan látták a YouTube-on, a közszolgálati tévének pedig ez lett az idei második legnépszerűbb műsora az elnökválasztási vita után.

Az oknyomozó videoriport fő állítása az, hogy Romániában azért torpant meg a nagykorrupció elleni harc az utóbbi években, mert az igazságszolgáltatás két pillérét, az ügyészségeket és a bíróságokat a legfelsőbb bíróság jelenlegi elnöke, Lia Savonea köré épülő érdekcsoport tartja kézben a politikai elit támogatásával. A hatalmi struktúrák fő szereplői a Marius Voineag vezette Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) és bukaresti ítélőtábla, ahová a legtöbb nagykorrupciós ügy kerül.

Az várható volt, hogy az érintett intézmények gyorsan reagálni fognak a vádakra, de arra senki sem számított, hogy a reakció ugyanilyen gyorsan félre is siklik. Lia Savonea és a bukaresti ítélőtábla első megnyilvánulásai arról szóltak, hogy lejáratókampány indult az igazságszolgáltatás ellen. A bukaresti ítélőtábla aztán csütörtök délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatót hirdetett, ami azonban nem úgy sült el, ahogy a vezetőség tervezte. Az első meglepetést Raluca Moroșanu bíró okozta, aki kiállt a Recordernek nyilatkozó kollégája, Laurenţiu Beşu bíró mellett és közölte, hogy a bukaresti ítélőtáblánál „mérgező és feszült” a légkör, „fegyelmi eljárásokkal terrorizálják az embereket”. A spontán nyilatkozatát összeszorított szájjal végighallgató főnöke, Liana Arsenie ezek után elmondta az előkészített mondandóját a Recorder filmjére reagálva. Következtek az újságírói kérdések, amelyekre Arsenie ugyanazt a semmitmondó választ ismételgette, majd lezárta a sajtótájékoztatót és távozott. Utólag hozta nyilvánosságra a Recorder azt a felvételt, amelyen jól hallatszik, amint a bukaresti ítélőtábla alelnöke, Ionela Tudor a sajtótájékoztató közben odasúgja Arseniének, hogy „Lia hív, megyek beszélek vele…”, majd egy perc múlva visszatér, és suttogva utasítja Arseniét, hogy mit válaszoljon. Bár az érintett ezt tagadja, nehéz nem úgy értelmezni a jelenetet, hogy Lia Savonea telefonon utasítja az embereit, hogy mit nyilatkozzanak.

Péntek reggelre több mint 500 ügyész és bíró írta alá azt a közös állásfoglalást, amelyben kifejezik szolidaritásukat a rendszerszintű problémákat nyilvánosan jelző kollégáikkal és megerősítik, hogy ezek a problémák nem elszigeteltek. A kínos sajtótájékoztató mellett bátorságot adott nekik az is, hogy a CSM két különböző, egymásnak ellentmondó közleményt adott ki, pontosabban

az ügyészi részleg elhatárolódott a Lia Savonea-féle vonaltól.

Sőt, a CSM bírói részlegének egyik tagja, Grațiela Milu is elhatárolódott ettől, amikor a Recordernek azt mondta, nem ért egyet a közlemény kiadásával.

A bírói részleg közleménye szerint a Recorder riportfilmje az igazságszolgáltatás destabilizálását, hiteltelenítését célzó kampány része és tulajdonképpen minden rendben van, működik a jogállam, ezt jelzi a Romániára vonatkozó Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) megszüntetése, az ország schengeni csatlakozása és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettől (OECD) kapott pozitív jelzések is. Ezzel szemben az ügyészi részleg azt közölte, hogy kivizsgálják a Recorder riportfilmjében elhangzott állításokat. Hozzátették, hogy többször jelezték már a politikai döntéshozóknak, hogy az igazságügyi törvény módosításra szorul. Azt is hangsúlyozták, hogy a bírák és ügyészek különnyugdíja körüli vitának nincs köze a rendszerszintű problémákhoz és ezek összekapcsolása a közvélemény manipulálásához vezet.

Nicușor Dan államfő december 22-re találkozóra hívta azokat a bírákat és ügyészeket, akik jelezni szeretnék az igazságügyi rendszer problémáit. Véletlenül vagy sem, a találkozó éppen az 1989-es rendszerváltás egyik kulcsmozzanatának évfordulójára esik, ezen a napon fogta menekülőre a diktátor, Nicolae Ceaușescu. „Ha 200 bíró azt állítja, hogy az igazságszolgáltatási rendszer integritásával problémák vannak, akkor a helyzet nagyon komoly” – írta Facebook-oldalára Dan, miután egy nappal korábban még azt üzente, hogy a rendszernek belülről kell megújulnia és úgy tűnt, nem tervez államelnökként különösebb lépéseket tenni.

Reformokat sürgetett és támogatta a nyilvánosan felszólaló kollégákat több bírói és ügyészi szakmai szervezet is, közben pedig folytatódtak a tüntetések, csütörtök este Bukarestben több mint ezren, Kolozsváron és Iași-ban több százan vonultak utcára, hogy Lia Savonea, Marius Voineag és az igazságügyi törvények 2022-es módosítása felett miniszterként bábáskodó Cătălin Predoiu lemondását kérjék.

Hogyan zajlott az igazságügy „foglyul ejtése”?

Romániában a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb utcai megmozdulás-sorozatát váltotta ki 2017-ben az akkori kormány szándéka a hivatali visszaélés és a korrupció büntetésének enyhítésére. A Szociáldemokrata Párt (PSD) akkori elnökéhez, Liviu Dragneához köthető kezdeményezés akkor megtorpant ugyan, Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondott, az utódja, Tudorel Toader azonban átfogó igazságügyi reformot hirdetett, amely a korábbinál nagyobb jogkört biztosított a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM) és kezdeményezte az igazságügyben elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) jogköreit részben átvevő különleges ügyészség (SIIJ) létrehozását.

Szintén Toader kezdeményezte a korrupcióellenes harc arcává vált Laura Codruța Kövesi leváltását a DNA éléről a főügyész túlkapásaira hivatkozva. Ebben végül az alkotmánybíróság döntése segítette és így 2018 nyarán Klaus Iohannis akkori államfő aláírta Kövesi felmentését. Kövesi az Európai Ügyészség (EPPO) első főügyészeként folytatta és pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán Románia ellen: az ítélet kimondta, hogy anélkül távolították el a funkciójából, hogy védekezni tudott volna.

Bár Kövesi leváltása ellen még tüntettek az emberek, Liviu Dragnea volt PSD-elnök börtönbe kerülése, a pandémia és az orosz–ukrán háború elvonta a figyelmet az igazságügy függetlenségéről. Közben a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok Klaus Iohannis segítségével kormánykoalíciót alakítottak és Cătălin Predoiu akkori liberális igazságügyi miniszter folytatta a reformokat, éppen a bírák és ügyészek függetlenségének nevében. A 2022-ben elfogadott törvénymódosítások ellen az ellenzéki pártok és a szakmai szervezetek is tiltakoztak, akik visszalépésnek nevezték a módosításokat és arra figyelmeztettek, hogy a bírák és ügyészek ezek segítségével könnyen politikai befolyás alá kerülhetnek.

Predoiu egyik érve épp az volt, hogy az igazságügyi rendszer legfőbb szerve, a CSM, amelynek tagjait elvileg a bírák és ügyészek szavazzák meg, jóváhagyta a módosításokat. A Recorder riportfilmje szerint a CSM-ben ekkor már többségben volt az a reformellenes frakció, amely Lia Savonea köré csoportosult.

Lia Savonea, a romániai igazságszolgáltatás abszolút ura?

Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke az utóbbi években számos fontos pozíciót töltött be az igazságügyben: volt a bukaresti ítélőtábla elnöke és a CSM elnöke is. A Recorder szerint a bíró kapcsolatai a PSD-vel a 2010-es évekre nyúlnak vissza, amikor többször felbukkan a neve Cătălin Voicu volt PSD-s szenátor dossziéjában, akit 2013-ban 7 év börtönre ítéltek az ügyészeket sakkban tartó hálózat kiépítése miatt. Savonea a CSM tagjaként támogatója volt a Dragnea-féle törvénymódosításoknak.

A Recorder filmjében több megszólaló arra utal, hogy Savonea 2017 óta a Voicuéhoz hasonló hálózatot épített ki. „Románia közelebb áll a bűnözők paradicsomához, mint a jogállamhoz” – mondja Claudiu Sandu ügyész, a CSM alelnöke. Laurențiu Beșu, a bukaresti ítélőtábla bírója pedig az Igazságügyi Felügyelőségről úgy beszél, mint megfélemlítési eszközről: „Ha nem viselkedsz jól, ellenőrizhetnek, és biztos találnak valamit”. Andreea Chiș egykori bíró, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) volt tagja és Crin Bologa, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) volt főügyésze is megerősíti, hogy az igazságügyi rendszert bizonyos érdekcsoport tartja ellenőrzése alatt.

A megszólalók arra mutatnak rá, hogy bevett módszer a nyomozások és a bírósági tárgyalások késleltetése a befolyásos embereket érintő korrupciós ügyekben. Az ügyészeket és bírákat a kinevezésekkel, áthelyezésekkel és a fegyelmi eljárásokkal tartják sakkban a feletteseik. Bevett módszer a dossziék szétosztását elektronikusan ellátó ECRIS rendszer „meghekkelése” azzal, hogy a véletlenszerűen kirendelt bírói testületeket a bíróság elnökének rendelete segítségével addig cserélgetik, amíg el nem évül a vádlott büntetőjogi felelőssége.

A Recorder több nagykorrupciós ügyet követett nyomon és gyanús mintázatokat fedezett fel ezekben, amelyek valahogy mindig Lia Savonea nevéhez vezettek. Savonea több olyan bírót hozott a bukaresti ítélőtáblához, akik hozzátartozóik révén érintettek voltak valamilyen korrupciós ügyben, ezáltal nagy valószínűséggel zsarolhatóvá váltak, és éppen ők lettek azok akik később különböző nagykorrupciós ügyekben hoztak a vádlottnak kedvező ítéletet.

A történet másik fontos szereplője a DNA főügyésze, Marius Voineag, akinek a kinevezésével a beszámolók szerint új szelek kezdtek el fújni a korrupcióellenes intézményben, bizonyos nyomozásokat, így vagy úgy, leállítanak. Mióta Voineag átvette az intézmény vezetését, 140-ből 20 ügyész távozott onnan.

A különnyugdíj és az igazságszolgáltatás elleni lejáratókampány narratívája

Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői jelenleg 48 évesen vonulhatnak nyugdíjba és az utolsó bruttó fizetésük 80 százalékát kapják kézbe nyugdíjként, ami meghaladja a nettó fizetésüket. Az elszabadult költségvetési hiány miatt hirdetett megszorító intézkedések részeként és az Európai Bizottság elvárásai miatt azonban a kormány nekifutott a különnyugdíjak csökkentésének, ami hónapok óta tartó harc kezdetét jelentette.

Emlékezetes a CSM elnökének, Elena Costachénak az augusztusi nyilatkozata, amellyel sokakat felháborított, mert a romániai kisnyugdíjasok millióira fittyet hányva azt mondta, a havi 11 ezer lejes nyugdíj – a romániai átlagnyugdíj kb. négyszerese – kevés lenne a bíráknak. Ekkor jelentette ki azt is, hogy az igazságügyi rendszer lejáratókampány áldozata. Ez a narratíva azóta többször visszatért, legutóbb a CSM bírói részlegének csütörtöki közleményében, amely szerint a Recorder filmje is ennek a lejáratókampánynak a része.

A Lia Savonea vezette legfelsőbb bíróság és a befolyása alatt álló CSM mindent megtett, hogy ellehetetlenítse a nyugdíjreformot. A hosszas egyeztetések után megszületett tervezet véleményezését a CSM csak egy nappal azután küldte el hivatalosan a parlamentnek, hogy lejárt a határidő, amíg a kormány állítása szerint el kellett volna fogadni a nyugdíjreformot ahhoz, hogy Románia ne veszítsen eurómilliókat az országos helyreállítási alapból. Miután végül a kormány felelősséget vállalt a törvényért a parlamentben, a legfelsőbb bíróság alkotmányossági kifogást emelt, ennek tárgyalását pedig legutóbb halasztották, így tovább húzódik az ügy.

Eddig úgy tűnt, az igazságszolgáltatási rendszer képviselői közös frontot képeznek a társadalom többi részével szemben, a kibukó korrupciós ügyek azonban hangnemváltást eredményeztek. A CSM ügyészi részlege csütörtöki közleményében hangsúlyozta, hogy az esetleges rendszerbeli problémák és a szolgálati nyugdíjak változtatása közötti kapcsolat csak véletlenszerű és ennek ellenkezőjét állítani a közvélemény manipulálását és a Recorder-riport céljának elterelését szolgálja.