51 évesen nyugdíjba ment az a bírónő, akit „felhívott Lia”

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege csütörtökön jóváhagyta Ionela Tudor nyugdíjazási kérelmét, és az államfőnek február 10-i hatállyal javasolta felmentését tisztségéből. A döntés értelmében az 51 éves bíró – aki a romániai igazságszolgáltatás egyik legismertebb szereplőjévé vált egy élőben rögzített, kínos sajtótájékoztatói jelenet miatt – kevesebb mint három évvel a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságra kerülése után távozik a rendszerből.

Ionela Tudor a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság közigazgatási részlegének elnöke volt, emellett ideiglenesen az intézmény alelnöki tisztségét is betöltötte. Pályáját ügyvédként kezdte 1998 és 2004 között, majd több alsóbb fokú bíróságon – Fetești-ben, Slobozián, később törvényszékeken – dolgozott bíróként, mielőtt 2023-ban a fővárosi ítélőtáblához nevezték ki.

A neve azonban nem a szakmai előmenetele, hanem egy 2025 decemberében tartott, feszült hangulatú sajtótájékoztató miatt került a közéleti figyelem középpontjába. Az eseményt eredetileg azért szervezték, hogy a bíróság vezetése reagáljon a Recorder oknyomozó videóriportjában megfogalmazott súlyos állításokra az igazságszolgáltatás belső működéséről. A sajtótájékoztató közben Ionela Tudor a mikrofonok előtt a mellette ülő elnökhöz hajolva azt súgta: „hívott Lia, megyek beszélek vele”, ezt követően pedig rövid időre elhagyta a termet.

Tudor visszatérése után – szintén hallható módon – suttogva közölte az elnökkel, milyen választ kell adnia egy kényes újságírói kérdésre. Lia nem volt más, mint Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke, akiről a Recorder dokumentumfilmjében több bíró és ügyész is azt állította, hogy informálisan, a háttérből gyakorol meghatározó befolyást az igazságszolgáltatás működésére.

A jelenet azért váltott ki rendkívüli sajtó- és közéleti visszhangot, mert konkrét, auditív bizonyítékkal támasztotta alá azt a feltételezést, hogy a legfelsőbb igazságügyi vezetés telefonon, akár élő sajtótájékoztató közben is beavatkozik az alsóbb szinteken zajló kommunikációba. Az érintettek később azt állították, hogy csupán egy sajtókérdés pontosításáról volt szó, ugyanakkor Ionela Tudor nem reagált az őt érintő újságírói megkeresésekre.

Tudor neve korábban is összefonódott politikailag érzékeny ügyekkel: ő volt az a bíró, aki felfüggesztette Nicolae Ciucă volt miniszterelnök plágiumgyanús doktori dolgozatának kivizsgálását, döntését részben azzal indokolva, hogy Romániának akkor kormányzati stabilitásra volt szüksége.

A mostani nyugdíjazás formálisan egyéni döntésnek számít, időzítése azonban újabb bizonyíték arra, hogy az igazságügy nem oldja meg a rendszerszintű problémákat, hanem eltakarja őket. Ionela Tudor távozásával eltűnik az a bíró, akinek elejtett mondata élő adásban leplezte le, hogyan működik valójában az igazságszolgáltatás a bíróságok csúcsán.

A Recorder oknyomozó dokumentumfilmje azt állította, hogy az elmúlt években hallgatólagos alku alakult ki a politikai hatalom és az igazságszolgáltatás felső szintjei között: a politikusok törvényalkotással és intézményi döntésekkel védik a bírák és ügyészek kiváltságait – mindenekelőtt a speciális nyugdíjrendszert –, cserébe pedig a bírósági rendszer kulcsszereplői jogi eszközökkel, halasztásokkal és személyi átcsoportosításokkal tompítják a politikailag kényes korrupciós ügyek következményeit. A film konkrét példákon keresztül mutatta be, miként évülnek el nagy korrupciós ügyek, hogyan cserélődnek „véletlenszerűen” bírói testületek, és milyen informális hatalmi centrum alakult ki a rendszer csúcsán.

A dokumentumfilm megjelenését követően napokon át tartó tüntetések zajlottak Bukarestben, Kolozsváron és több nagyvárosban, a demonstrálók a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), a legfelsőbb bíróság vezetése, valamint a politikai döntéshozók felelősségre vonását követelték. A tiltakozások azonban kézzelfogható intézményi következményekkel nem jártak: a bírák és ügyészek speciális nyugdíjáról szóló törvényt a Román Alkotmánybíróság ismételten elkaszálta, illetve többször elhalasztotta az érdemi döntést, különböző formai és eljárási kifogásokra hivatkozva.

A kérdés azóta is politikai és gazdasági következményekkel terhelt. Ilie Bolojan miniszterelnök legutóbbi sajtótájékoztatóján is elismerte: Románia több százmillió eurót kockáztat, illetve veszít el uniós forrásokból amiatt, hogy nem tudja rendezni a speciális nyugdíjak ügyét, amely a jogállamisági vállalások egyik neuralgikus pontja.

A Recorder-filmben megszólaló egyik kulcsszereplő Andrea Chiș bíró volt, a CSM korábbi tagja, aki a nyilvánosság előtt vállalta a rendszer belső működésének kritikáját. Chiș időközben nyugdíjba vonult, majd lemondott oktatói állásáról is a Babeș–Bolyai Tudományegyetem jogi karán. A Recorder dokumentumfilmje után az igazságszolgáltatás állapotáról és a bírói függetlenség kiüresedéséről mi is interjút készítettünk vele, amelyben részletesen beszélt a formális szabályok és az informális hatalmi gyakorlatok közötti szakadékról.