Adók, költségvetési hiány, PNRR-pénzek, közigazgatási reform: Bolojan leltára az állam állapotáról

Mega sajtótájékoztatót tartott a román miniszterelnök: Ilie Bolojan végigment szinte az összes égető kérdésen, de a legtöbben nyilván arra figyeltek, mit mond az adókról, és főleg arról, van-e bármi esély azok csökkentésére. Bolojan szerint ebből a helyzetből egyelőre nincs elegáns kiút: sok önkormányzat a törvényben rögzített alsó határ fölé emelte a helyi adókat, miközben a mostani szabályozás nem engedi meg, hogy később visszavegyenek belőlük. Ha valódi tehercsökkentést akarnak, előbb a törvényt kell módosítani. A kormányfő ugyanakkor azt is világossá tette, hogy ez legfeljebb átmeneti könnyítés lehet egy olyan évben, amikor egyszerre szorít a deficit, az uniós határidők és a koalíciós nyomás, és amikor az állam már nem engedheti meg magának, hogy kampányígéretek mentén alakítsa az adópolitikát.

Jellemző volt az egész estére, hogy témától függetlenül ugyanazt ismételte a miniszterelnök: a döntéseket nem lehet tovább halogatni, mert az idő és a pénz egyszerre fogy, és nem lehet a koalíciós partnerek minden politikai ötletét egyből kormányzati döntési szintre emelni vagy úgy kezelni, mintha már kész, eldőlt volna a kérdés. Bolojan újra és újra elmondta, hogy a nyilvános javaslatok mögött gyakran nincs meg sem a fedezet, sem a jogszabályi háttér, sem a koalíciós megállapodás.

Költségvetés és PNRR: idővel versenyez a kormány

A kormányfő szerint a 2026-os költségvetésről szóló egyeztetések a jövő héten lezárulhatnak, és a tervezet február 20. körül kerülhet a parlament elé. A számok már most is jelzik, mennyire szűk a pálya: a kormány 6,2 százalékos költségvetési hiánycéllal és 4 százalék körüli év végi inflációval számol.

A valódi nyomás azonban nem is innen, hanem Brüsszel felől érkezik. Bolojan emlékeztetett: augusztusig több mint 10 milliárd eurónyi helyreállítási forrást kellene ténylegesen felhasználni, különben elveszti őket az ország. ami további gondokat jelent, mert, ha nem jönnek időben az uniós kifizetések, az állam nem tudja fizetni a kivitelezőket, lelassulnak a beruházások, és borul az egész finanszírozási lánc.

Ennek az egyik legkritikusabb pontja a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügye. Bolojan emlékeztetett, ha az alkotmánybíróság ismét elhalasztja a döntést, Románia eleshet több százmillió eurótól. A 215-ös PNRR-mérföldkő teljesítése nélkül az Európai Bizottság jelenleg is mintegy 230 millió eurót tart vissza. A miniszterelnök ezért csütörtökön személyesen tájékoztatja az alkotmánybíróságot arról, milyen következményekkel járna egy újabb halasztás.

Gazdaságélénkítés: csomag van, csodák nincsenek

A gazdaságélénkítő csomag csütörtökön kerül első olvasatban a kormány elé, majd bemutatják a szociális partnereknek is. A részleteket a pénzügyminiszter ismerteti, de Bolojan már most jelezte, mire lehet számítani: adójóváírásokra a vállalatok számára, beruházásösztönző támogatásokra, valamint hitelgarancia-programokra, amelyekbe a Beruházási és Fejlesztési Bankot is bevonják.

A hangsúly azonban végig azon volt, hogy ez nem osztogatás, hanem célzott beavatkozás. A kormányfő szerint a nehéz költségvetési kiigazítások időszaka lezárul, de ez nem jelenti azt, hogy bármi beleférne. A gazdaság élénkítése csak akkor működik, ha közben nem borul a deficitcél és nem veszélyeztetik az uniós források lehívását.

Közigazgatási reform: gyorsítósáv parlamenti vita nélkül

A közigazgatási intézkedéscsomag esetében Bolojan megerősítette: a tervezet jelenleg az illetékes minisztériumoknál van véleményezésen, és a kormány jövő héten jóváhagyja. Ennek az elfogadása is kormányzati felelősségvállalással, vagyis parlamenti vita nélkül fog történni.

A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy szerinte az állam működésén kell változtatni, nem csak egy-egy részletszabályon. Úgy fogalmazott, hogy a csomag paradigmaváltást hoz: az önkormányzatokat a polgárok szolgálatába állítja, hatékonyabbá teszi a közigazgatást, és javítja a közszolgáltatásokat. A csomag része lesz az a tervezet is, amely megtiltja a nyugdíj és a közalkalmazotti fizetés halmozását.

Helyi adók: lehetséges a visszalépés, de csak jogszabállyal

A helyi adók ügye – különösen a Székelyföldön kialakult tiltakozások fényében – hangsúlyos része volt az estének. Bolojan szerint a jelenlegi törvényi keret nem engedi meg, hogy az önkormányzatok a már megállapított adókat utólag csökkentsék, még akkor sem, ha a helyi helyzet ezt indokolná.

A kormányfő elismerte: több település az elmúlt időszakban a törvényes minimum fölé emelte például a gépjárműadót, miközben most nincs jogi lehetőség a korrekcióra. Ezért szerinte módosítani kell a jogszabályt, hogy a költségvetések elfogadása előtt az önkormányzatok visszatérhessenek a minimális szinthez – azzal a kikötéssel, hogy az alá továbbra sem mehetnek.

Bolojan beszámolt arról is, hogy egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, aki korábban a helyi adóemelések felülvizsgálatát kérte. Ugyanakkor figyelmeztetett: mindez csak átmeneti megoldás lehet, mert Románia vállalta, hogy jövő évtől a piaci értékhez közelebb álló adóztatási rendszerre tér át.

Energiaárak: kifelé az árplafonból, de óvatosan

A földgáz árának kérdésében a kormányfő egy átmeneti modellt vázolt fel. 2026. április 1-je és 2027. március vége között a lakossági fogyasztók továbbra is szabályozott áron jutnak földgázhoz, miközben a vállalatok és intézmények esetében megszűnik az árplafon.

Bolojan szerint a lakosság védelme indokolt, mert így elkerülhetők az inflációs sokkok, a vállalati szektor viszont már most is nagyrészt a korábbi plafon alatti áron vásárol gázt. A teljes liberalizációt 2027-re tartja reálisnak, amikor a fekete-tengeri kitermelés bővülése miatt több gáz lesz a piacon, és csökkennek az ellátási kockázatok.

PSD és a „szolidaritási csomag”: határhúzás nyilvánosan

Az este egyik legélesebb politikai üzenete a PSD által bedobott szolidaritási csomagra vonatkozott. Bolojan egyértelművé tette: ezeket a javaslatokat sem kormányzati, sem koalíciós szinten nem vitatták meg, mielőtt nyilvánosságra kerültek volna.

A miniszterelnök nem vitatta, hogy támogatni kell a kiszolgáltatott társadalmi csoportokat, különösen az alacsony nyugdíjjal élőket, de hangsúlyozta: minden ilyen döntéshez előbb azt kell látni, honnan van rá pénz. A jelenlegi költségvetési helyzetben nem lehet politikai kommunikáció alapján kötelezettségeket vállalni.

Oktatás és vagyonnyilatkozatok: a végére hagyva

Bolojan szerint jövő héten kinevezhetik az új oktatási minisztert, és alaptalannak nevezte a tanügyi szakszervezetek azon állításait, hogy tömeges elbocsátások jönnének, vagy hogy az oktatás idei költségvetése drasztikusan csökkenne.

A vagyonnyilatkozatok ügyében pedig világos álláspontot fogalmazott meg: szerinte az állami tisztségviselőknek nincs okuk arra, hogy ne vállalják a teljes átláthatóságot, és ő maga is kitölti a nyilatkozatát, függetlenül az alkotmánybíróság döntésétől.