Az alkotmánybíróság után a bukaresti ítélőtábla is halasztott a bírák nyugdíjához kapcsolódó ügyben
Negyedszer is halasztotta a bírák és ügyészek különnyugdíját átalakító törvény alkotmányosságával kapcsolatos döntését az alkotmánybíróság, és halasztotta a bukaresti ítélőtábla is az alkotmánybíróság két tagjának felfüggesztésével kapcsolatos ítélethirdetést. A tét az, hogy életbe léphet-e az a jogszabály, amely megszünteti a jelenlegi szolgálati nyugdíjrendszert, megemeli a nyugdíjkorhatárt, és felső határt szab a bírák nyugdíjának.
Mint korábban írtunk róla, szintén január 16-ra időzítette a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság döntését két alkotmánybíró, Dacian Dragoş és Mihai Busuioc elleni összeférhetetlenségi kifogásról is. Ez azért különösen érzékeny, mert az ő részvételük vagy kizárásuk közvetlenül befolyásolhatja a testület határozatképességét és a végső döntés legitimitását.
Korábban már háromszor halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjának ügyében. A december 28-i és 29-i üléseken kvórumhiány miatt halasztottak, négy alkotmánybíró, a PSD által kinevezett Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc ugyanis távolmaradtak. A sajtó bojkottról írt, a négy bíró pedig közös nyilatkozatban azt írta, a részvételükkel a működési szabályok megszegését támogatták volna. Ők ugyanis egy hatástanulmány hiányára hivatkozva halasztást kértek, amit a többség szerintük szabálytalan módon nem támogatott. Öt alkotmánybíró, azaz a többség úgy vélte, hogy a hatástanulmány nem releváns a törvény alkotmányossági elemzésében, amint arról Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke még december 29-én nyilatkozott.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Dragoş Pîslaru, az európai alapokért felelős miniszter az alkotmánybíróság negyedik halasztására reagálva Facebook-oldalán azt írta, hogy az igazságszolgáltatás iránti tisztelet nem jelenthet olyan kiváltságokat, „amelyek felbontják a társadalmi szerződést és mélyítik a szakadékot azok között, akik egy életen át dolgoznak egy szerény nyugdíjért és azok között, akik különleges eljárásban részesülnek”.
A tárcavezető azt is hozzátette, hogy a nyugdíjreformot nem lehet a végtelenségig halasztani, mert annak közvetlen következményei vannak a költségvetésre, Románia 231 millió eurót veszíthet el az országos helyreállítási alapból, ha nem fogadja el időben a felvállalt szabályokat.
A kormány többször sürgette már a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának reformját azzal, hogy ettől függ egy PNRR-s mérföldkő teljesítése. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) alelnöke korábban azzal vádolta a kormányt, hogy hazudik, és a törvény elfogadása nem is függ össze az uniós támogatás elveszítésével.
Január 30-ra halasztotta a bukaresti fellebbviteli bíróság az ítélethirdetést Dacian Dragoș és Mihai Busuioc alkotmánybírók felfüggesztésével kapcsolatban, írja a G4Media.
A két alkotmánybíró kinevezéséről szóló államelnöki, illetve szenátusi határozatok felfüggesztését a románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagja, Silvia Uscov ügyvéd kérte, arra hivatkozva, hogy szerinte egyikük sem rendelkezik az alkotmány által előírt legalább 18 éves jogi szakmai tapasztalattal. Uscov csütörtökön újabb dokumentumot mutatott be a nyilvánosság előtt, amely szerint Dacian Dragoș egy részvénytársaság adminisztrátora, noha az alkotmány értelmében ez összeférhetetlen az alkotmánybírói funkcióval. Dragoș ezt tagadta. Arról, hogy az alkotmánybírák kinevezése után 5 hónappal benyújtott kereset mögött milyen számítások állhatnak, ebben a cikkünkben írtunk.
Amennyiben Uscov kifogásait jóváhagyja a bíróság és helyt ad a kinevezések felfüggesztésének, azok hatályba lépnek akkor is, ha az ítélet még nem jogerős.
Az ügyben Olimpiea Crețeanu bíró dönt, miután elutasították a kizárására vonatkozó kérést. Crețeanu leváltását az elnöki hivatal kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a január 5-i tárgyaláson ellenségesen viselkedett az intézményt képviselő jogásszal, aki jelezte, hogy a kereset benyújtása és a tárgyalás között a hivatalos szabadnapok miatt túl kevés idő telt el, emlékeztet a Hotnews.
Az alkotmánybíróság akár hat bíróval is határozatképes marad, viszont az erőviszonyok megváltozhatnak, amennyiben felfüggesztik valamelyik testületi tagot, figyelmeztetett a News.ro-nak nyilatkozva Tudorel Toader volt alkotmánybíró, aki azonban úgy véli, Silvia Uscov keresetét el fogják utasítani. Az eddigi hírek szerint a kilenc bíró közül öt hajlik arra, hogy a bírák és ügyészek különnyugdíját csökkentő törvényt alkotmányosnak nyilvánítsa. Amennyiben négy pro és négy kontra szavazat lenne, az ellehetetlenítené a döntést.
Az Országos Cégnyilvántartó egy csütörtöki dokumentumban azt írja, hogy Dacian Dragoș, akit Nicușor Dan államfő javaslatára neveztek ki alkotmánybírónak, egy kolozsvári részvénytársaság adminisztrátorként és egy alapítvány képviselőjeként szerepel a nyilvántartásban. Az adatokat Silvia Uscov ügyvéd kérte, aki a bukaresti fellebbviteli bíróságon két alkotmánybíró mandátumának felfüggesztését kérte összeférhetetlenség miatt.
Dacian Dragoș a Hotnewsnak azt mondta, minden funkciójáról lemondott a magán- és a közszférában, közvetlenül az alkotmánybírósági kinevezése után, és ezt jegyzőkönyvvel is igazolta. A bíró a lap kérdésére hozzátette, nem tudja, miért nem jutott el az információ a cégnyilvántartóhoz. A Radoncontrol nevű érintett részvénytársaság nem reagált a megkeresésre.
Február 11-re halasztotta a bírák és ügyészek különnyugdíját szabályozó törvénnyel kapcsolatos döntését az alkotmánybíróság.
A testület közleményében azzal indokolja a halasztást, hogy alaposabb vizsgálatra van szükség és arra a csütörtöki dokumentumra hivatkozik, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be az ügyben, egy független szakértői jelentéssel, amely azt igazolja, hogy a kormány nyugdíjtörvényének alkalmazásával a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíja alacsonyabb lenne, mint az általános, járulékalapú nyugdíj.
A legfelsőbb bíróság csütörtökön továbbította az alkotmánybíróság számára egy okleveles könyvvizsgáló által készített független szakértői jelentés következtetéseit, írja az Agerpres. A számítások szerint a kormány nyugdíjtörvényének alkalmazásával a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíja alacsonyabb lenne, mint az általános, járulékalapú nyugdíj.
A jelentés célja egyértelmű: alátámasztani a legfelsőbb bíróság alkotmányossági kifogását, amely szerint a Bolojan-kormány tervezete valójában felszámolja a szolgálati nyugdíjrendszert, és figyelmen kívül hagyja az évtizedeken át befizetett társadalombiztosítási járulékokat.
A szakértői számítások alapján:
- a helyi bíróságokon és ügyészségeken dolgozók nyugdíja 36 százalékkal,
- a törvényszékeken 35 százalékkal,
- az ítélőtáblákon 33 százalékkal,
- míg a legfelsőbb bíróságon és a legfőbb ügyészségen akár 51 százalékkal is alacsonyabb lehet a járulékalapú nyugdíjnál.
Fontos, hogy ez a forgatókönyv azokra vonatkozik, akik a törvény hatályba lépése után kezdik pályájukat, és 42 év szolgálat után mennek nyugdíjba.
Az alkotmánybíróság pénteken 10 órától tárgyalja a legfelsőbb bíróság beadványát. A döntést eddig kétszer halasztották el határozatképtelenség miatt, miután több alkotmánybíró hatástanulmányt kért a törvényről. A testület elnöke, Simina Tănăsescu szerint azonban a hatástanulmány nem feltétele az alkotmányossági vizsgálatnak.
A mai vita így már nemcsak politikai, hanem számszerű, szakmai érvekről is szól. A könyvvizsgálói jelentés most először konkrét számokkal mutatja meg, milyen következményei lehetnek a reformnak az igazságszolgáltatás jövőjére nézve.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás