Négy bíró ismét hiányzott, harmadszor is halasztott az alkotmánybíróság a különnyugdíjak ügyében

Az alkotmánybíróság hétfőre halasztott ülésén sem vett részt az a négy alkotmánybíró, akiket a Szociáldemokrata Párt javaslatára neveztek ki, ezért ismét kvórumhiány miatt halasztották a döntést a bírák és ügyészek speciális nyugdíját csökkentő törvényről, számolt be a Hotnews. A lap úgy fogalmaz, hogy a négy alkotmánybíró bojkottálta az üléseket.

Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc alkotmánybírók a vasárnapi ülés első szünete után rövidesen elhagyták az üléstermet, így a testület a szabályzat értelmében nem tudott szavazni. Ezért hétfőre halasztották a döntést, de az említett négy bíró ismét nem jelent meg.

Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke a hétfői ülés lezárása után bejelentette, hogy kvórum ismét nem volt meg. Azt is hozzátette, hogy erre a hétre csak ő kért szabadságot, de ezt hétfő reggel éppen az ülés miatt megszakította.

Tănăsescu azt mondta, hogy az alkotmánybírósági tárgyalások tartalmáról nem számolhat be, viszont reagált arra a sajtóban megjelent feltételezésre, miszerint vasárnap a négy említett alkotmánybíró az ülés elhagyása előtt azt követelte, hogy az alkotmánybíróság kérje az igazságügyi minisztériumtól egy hatástanulmány kidolgozását a törvényhez. Az alkotmánybíróság elnöke szerint a testület többségének az a véleménye, hogy a hatástanulmány nem releváns a törvény alkotmányossági elemzésében.

A következő tárgyalás időpontját január 16-án 10 órára tűzték ki. A határozat meghozatalához legalább hat alkotmánybírónak jelen kell lennie a kilencből.

Petre Lăzăroiu, aki 11 évig volt tagja az alkotmánybíróságnak a Digi24.ro-nak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy precedens nélküli, hogy az alkotmánybíróság plénuma ne hagyja jóvá a halasztást, amennyiben azt legalább három tag kéri. Ezzel arra utalt, hogy a négy bíró azért hagyhatta el az üléstermet, mert az általul kért halasztást nem hagyták jóvá.

Ez a harmadik halasztás a bírák és ügyészek nyugdíjának ügyében, először december 10-én, másodszor pedig december 28-án halasztották el a döntést.

A december 10-i halasztást a G4Media forrásai szerint éppen az a négy, a reformot ellenző alkotmánybíró kérte, akik most hiányoztak az ülésről.

A kormány korábban felelősséget vállalt parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért, ezt azonban a legfelsőbb bíróság megtámadta az alkotmánybíróságon. A Lia Savonea vezette testület beadványában azzal érvelt, hogy a kormány tervezete gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ellentétes az alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel. A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolta, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.

A tervezet szerint a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. Jelenleg a szolgálati nyugdíjuk a bruttó bér 80 százalékát teszi ki.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) korábban negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.

A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM – amúgy konzultatív jellegű – véleményezése nélkül terjesztette be a jogszabályjavaslatot a parlamentbe.

A kormány már beiktatása óta dolgozik a bírák és ügyészek nyugdíjának reformján, amely állításuk szerint az országos helyreállítási alap (PNRR) egyik mérföldköve és így több mint 200 millió euró uniós támogatás függ tőle. Bár a mérföldkövet november 28-ig teljesíteni kellett volna, a kormány reméli, hogy még sincs minden veszve, ha a mérföldkövek és kritériumok teljesítésének értékelési időszakában, a következő két hónapban életbe lép a törvény. Amennyiben viszont az alkotmánybíróság ismét elkaszálja, az komoly problémát okozhat az amúgy is ingatag kormánykoalícióban. A tervezet körüli huzavona történetét ebben a cikkünkben foglaltunk össze.