Különnyugdíj-vita: nem hatja meg a bírákat és ügyészeket az uniós pénzek elvesztésének kockázata

Tíz év helyett tizenöt év alatt nőne 65 évre a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára – csak ezt az engedményt tette a kormánykoalíció a különnyugdíjakat szabályozó törvénytervezetben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már kedden ismertette a koalíciós egyezséget ebben a kérdésben, szerdán pedig ezt Ilie Bolojan kormányfő is megerősítette.

Bolojan a ProTV-nek azt mondta, a bírák és ügyészek nyugdíjának felső határa az utolsó nettó fizetés 70 százaléka marad a koalíciós egyezség szerint, akárcsak az eredeti tervezetben, amit formai okok miatt utasított el az alkotmánybíróság.

Bolojan arról is beszélt, hogy kérni fogja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM), hogy az előírt 30 napnál korábban véleményezze a tervezetet, hogy november 28-ig indíthassák el a felelősségvállalási eljárást a parlamentben és december első napjaiban zárhassa azt le a kormány. Amennyiben ez nem történik meg, nagy a kockázata annak, hogy az Európai Bizottság nem tekinti majd teljesítettnek a különnyugdíjak rendezésével kapcsolatos mérföldkövet és Románia elveszíti a helyreállítási alapból járó pénzek egy részét, mondta.

Az alkotmánybíróság a hivatalos indoklás szerint formai hiba miatt kaszálta el a tervezet korábbi formáját, azért, mert a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményét nem a megfelelő időpontban és nem a végleges szöveg alapján kérte ki a kormány. A döntés nem csupán a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának reformja miatt volt fontos, hanem a kormánykoalíció esetleges megingását is maga után vonhatta volna. Korábban mind Ilie Bolojan miniszterelnök, mind Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, elveszítheti legitimitását a koalíció, ha nem sikerül az eltervezett reformoknak a kivitelezése. Arról, hogy mi a tétje a nyugdíjreformnak, ebben a cikkben írtunk részletesen.

A CSM szerint a kormány hazudik a határidővel kapcsolatban

A CSM alelnöke, Claudiu Sandu szerdán a Digi24.ro-nak nyilatkozva komolytalannak nevezte a kormánynak azt az elvárását, hogy olyan gyorsan véleményezzék a bírák és ügyészek nyugdíjáról szóló tervezetet, hogy november 28-ig esetleg még a parlamenti felelősségvállalás is megtörténjen.

Szerinte a törvény elfogadása nem függ össze az uniós támogatás elveszítésével és a politikusok hazudnak, amikor november 28-át emlegetik a törvény elfogadásának határidejeként.

„A pénz elvesztésével kapcsolatos állítás nem igaz. A pénz elvesztése a jelenlegi nyugdíjakkal van összefüggésben, azokkal, amelyek nagyobbak, mint a fizetések” – idézte Sandut a Digi24.ro. A CSM októberben közleményben fejtette ki, hogy miért véli úgy, hogy a kormány tévesen kapcsolja a tervezet elfogadásához több mint 200 millió euró uniós támogatás elvesztését. Akkor azt írták, hogy szerintük az Európai Bizottság csak azt kifogásolja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjára nem vetnek ki külonadót, ahogy azt a korábbi, 2023-as, szintén alkotmányellenesnek nyilvánított reformtervezet előírta.

A CSM alelnöke arról is beszélt szerdán a Digi24-nek, hogy büntetés lenne a bírák és ügyészek számára, ha a nettó bérük 70 százalékára korlátoznák a nyugdíjukat, ami a bruttó bér 55 százalékát jelenti, hiszen más különnyugdíjas kategóriák esetében a bruttó bér 65 százaléka a nyugdíj felső határa, és ők is ezt szeretnék.

Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter kedden cáfolta Claudiu Sandu kijelentését, miszerint nem a bírói és ügyészi különnyugdíjakon múlik a PNRR vonatkozó mérföldkövének teljesítése.

Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig, nem a kihirdetett törvényt, írta az Agerpres. A miniszter kijelentette, hogy a november 28-i határidőn nem lehet módosítani, ugyanakkor azt mondta, egyre kevesebb esélyt lát arra, hogy az új törvény addig kihirdetésre kerüljön.

A bíráknak és ügyészeknek jelenleg az utolsó bruttó bérük 80 százalékának megfelelő nyugdíj jár, ami magasabb, mint a nettó fizetésük volt. Októberben 5755 ember kapott a kategóriának járó különnyugdíjat Romániában, ezek átlaga 22 235 lej (4 370 euró) volt a ProTV szerint.