A busásan megfizetett állami cégvezetők közé tartozik Borbély Károly is, aki miatt szintén PNRR-forrásokat veszíthet Románia

Borbély Károly, a Hidroelectrica vezérigazgatója a napokban közölte, hogy 2025 végéig lemond fizetése 20 százalékáról, és az így felszabaduló összeget a vállalat alapítványának adományozza. A bejelentés nem sajtótájékoztatón vagy hivatalos közleményben történt, hanem egy LinkedIn-posztban – ott írta meg, hogy bár ez a gesztus „nem fogja megoldani a költségvetési hiány problémáját”, mégis fontosnak tartja, hogy „szolidaritást vállaljon és felelősséget mutasson” az ország gazdasági helyzete iránt.

Azt is világossá tette, hogy az energiaügyi miniszter, Bogdan Ivan felhívására reagál: a miniszter is önként 20 százalékot ajánlott fel a fizetéséből, és felszólította a rábízott állami cégek vezetőit is hasonló gesztusra. Csatlakozott az akcióhoz Cosmin Ghiță, a Nuclearelectrica vezérigazgatója, valamint Sorin Chiriță, a SAPE igazgatója is.

Csakhogy ezt az egész akciót egy lényegi kérdés árnyékolja be: miért kellene társadalmi szolidaritásnak tekinteni azt, ha valaki lemond egy olyan jövedelem töredékéről, ami eleve irreálisan magas, és közpénzből – vagy legalábbis közvagyonból – származik?

A Hidroelectrica ugyan piaci alapon működik, de többségi tulajdonosa a román állam, így a vezérigazgatói fizetés – még ha nem is a költségvetésből közvetlenül, hanem vállalati bevételből kerül kifizetésre – mégis közérdekű forrásból származik, közpénzjellegű. Az éves profit jelentős részét osztalékként az állam kapja meg, és a vállalat közszolgáltatási felelősséggel bír. Ebből a pozícióból szolidaritást demonstrálni jóval kevesebbet jelent, ha az alapprobléma maga – az állami kinevezések átláthatatlansága és a politikai protekció – érintetlen marad.

A Libertatea már 2024-ben az állami energetikai vállalatok vezetőinek elképesztően magas fizetéséről cikkezett. Azt írták, akkor, hogy Borbély Károly nettó 72 ezer lejes havi fizetést kap a Hidroelectrica vezéreként. Emellett 2023-ban még 44 ezer lejt kapott a felügyelőbizottsági tagságáért is. Ezek az összegek bőven meghaladják az államfői és miniszteri béreket is.

A közpénzből működő, stratégiai fontosságú állami vállalatok vezetőinek eszeveszetten magas fizetései különösen visszásak most, miközben a kormány adóemeléseket és megszorításokat foganatosít, és az állampolgárok vállára újabb terhek kerülnek, addig az állami cégek vezetői bónuszokkal kiegészített több tízezer lejes jövedelmekből mutatnak „szolidaritást” 10–15 ezer lej erejéig.

Amint egyébként már írtunk róla, Ilie Bolojan kormányfő és több miniszter valóságos kommunikációs offenzívát indított a második deficitcsökkentő csomagban célba vett kategóriák, főként az „arcátlanul magas fizetésű”, politikai alapon kinevezett államivállalat-vezetők ellen. Utóbbiakat Bolojan maga egy tévényilatkozatban egyenesen piócáknak nevezte, mert szerinte nem feladatnak, hanem „zsákmánynak” tekintik a posztjukat. Az ígéret az, hogy a kormány rendet tesz az állami vállalatoknál, de a sajtóban feltárt esetek kétségkívül felháborítóak. Ezeknél a cégeknél gyakoriak az önkényesen megemelt, havi több ezer eurós menedzseri fizetések, a teljesítménnyel köszönőviszonyban sem lévő óriási bónuszok és a hivatalos jóváhagyással többszörösükre megemelt igazgatótanácsi ülésdíjak. Jelenleg számos állami vállalat vagy önfenntartó hatóság vezetőjének a különböző bónuszokkal megtoldott nettó keresete jóval meghaladja az államfő 27 ezer lejes fizetését (zárójelben a havi összeg):

• Traian Preoteasa, a Román Vasúttársaság személyszállító részlegének vezérigazgatója (55 ezer lej)
• Alexandru Simu, a Román Vasúttársaság személyszállító részlegének vezérigazgatója (36 ezer lej)
• Ion Sterian, a Transgaz gázelosztó vállalat vezérigazgatója (160 ezer lej)
• Cosmin Ghiță, a cernavodăi atomerőművet működtető Nuclearelectrica vezérigazgatója (190 ezer lej)
• Traian Halalai, az Eximbank vezérigazgatója (119 ezer lej)
• George Niculescu, az Országos Energiaszabályozó Hatóság elnöke (46 ezer lej)
• Mircea Man, az Országos Energiaszabályozó Hatóság alelnöke (59 ezer lej)
• Dan Constantin Dobrea, a parajdi sóbányát is működtető Salrom vezérigazgatója (38 ezer lej)
• Victor Andrei Dimitriu, az Országos Ásványvíztársaság vezérigazgatója (41 ezer lej)
• Ionuț-Valeriu Andrei, a Román Lottótársaság vezérigazgatója (53 ezer lej)

Nem (csak) a fizetés a gond – Borbély kinevezése veszélybe sodorta a PNRR-pénzt

Amint az Economedia kifejti, a gond nem csupán Borbély Károly brutális juttatásával van, hanem azzal az eljárásrenddel, ahogyan ő – és sok más állami vállalat vezetője – a pozíciójába került. A gond nem új keletű. Már hónapok óta ismert, hogy a brüsszeli kifogások több mint egy tucat állami vállalat vezetőinek kiválasztási eljárásaira vonatkoznak. A Bizottság azt állapította meg, hogy az úgynevezett „corporate governance” (vállalati kormányzás) reform egyik kulcsfontosságú mérföldkövét – a 121-es számút – Románia nem teljesítette. Ez a mérföldkő azt írja elő, hogy az állami cégek élére független, nyílt, versenyalapú eljárásban kell vezetőket kiválasztani, politikai befolyás és összeférhetetlenség nélkül. Ehelyett viszont olyan esetek tömkelegét tárta fel a Bizottság, ahol volt miniszteri tanácsosok, államtitkárok, vagy éppen a kiválasztási bizottság tagjai kerültek vezetői székekbe – saját magukat javasolva.

Az Economedia februári értesülései szerint a tét 300 millió euró volt, amelyet a Bizottság felfüggesztett a harmadik PNRR-részletből kizárólag emiatt a mérföldkő miatt. Akkor sürgősségi kormányrendelet elfogadására is készültek, amellyel orvosolják ezt a problémát: a kormány tehát elismerte: a szabálytalan kinevezések rendszerszintűek, és e nélkül nem lehet hozzáférni a pénzhez. Az Európai Bizottság külön dokumentumban írta le, hogyan lettek állami titkárok saját maguk által vezetett kiválasztási bizottságok jóváhagyásával cégvezetők, hogyan kerültek miniszteri háttéremberek stratégiai cégek élére, és hogyan történtek olyan versenyek, amelyekről a nyilvánosság jóformán nem is tudott.

Miközben a probléma világos, és a román kormány sürgősségi rendelettel már jogi lehetőséget is teremtett arra, hogy a szabálytalanul kinevezett cégvezetőket leválthassák, a Hidroelectrica felügyelőbizottsága egyelőre nem hajlandó megválni Borbély Károlytól. Ehelyett egy sokkal puhább – és sokak szerint problematikus – megoldást választott: egy tanácsadói jelentéssel kiegészített hivatalos levelet küldene az Európai Bizottságnak, amelyben bizonygatná, hogy a cég irányítása valójában megfelel az uniós elvárásoknak.

A felügyelőtestület már meg is bízott egy nemzetközi tanácsadó céget, hogy készítsen értékelést a vezérigazgatói (CEO) és pénzügyi igazgatói (CFO) kinevezési folyamatokról, írja az Economedia. Ez alapján állítanának össze egy hivatalos dokumentumot, amelynek címe: Governance Assurance Letter. Ennek célja, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot: a Hidroelectrica vezetésében nem áll fenn összeférhetetlenség, nincs integritási probléma, és a vállalat működése nem sérti a PNRR-re vonatkozó szabályokat.

A felügyelőbizottság szerint ez a megoldás „összhangban van olyan európai gyakorlatokkal, amelyeket a Bizottság más tagállamok esetében – például Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia vagy Magyarország – már elfogadott”.

Valójában ez korántsem ilyen egyszerű. Egyfelől ez a levél nem pótolja a versenyalapú kiválasztási eljárást, másfelől pedig a Hidroelectrica saját belső értékelése nem feltétlenül bír olyan független súllyal, mint egy új, nyílt kiválasztási procedúra.

A portál információi szerint a Hidroelectrica már július 4-én jelezte a kérést az energiaügyi minisztérium felé, hogy az továbbítsa a levelet az európai pénzalapokért felelős minisztériumnak, majd onnan kerüljön el a Bizottsághoz. arról már nincsenek információk, hogy reagált-e erre az energiaügyi tárca, és elment-e a levél Brüsszelbe.

Borbély Károly és a profitkifizetésre optimalizált állami óriáscég

Borbély Károly 2023 novembere óta vezeti a Hidroelectricát, Románia legnagyobb és legértékesebb állami tulajdonú energetikai vállalatát. A vajdahunyadi származású Borbély ugyanabból a szórványközösségből jön, mint Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője, aki évek óta gazdaságpolitikai témákkal foglalkozik Brüsszelben. Pályája kezdetén Borbély Winkler tanácsadójaként, afféle politikai táskahordozóként dolgozott, majd 2007 végén követte őt a hírközlési és informatikai miniszteri székben a Tăriceanu-kormány idején. Ezt követően különböző államtitkári és tanácsadói pozíciókat töltött be, köztük a Hidroelectrica beruházási igazgatójaként is dolgozott. A Hidroelectrica élére való kinevezése sokak szerint annak volt köszönhető, hogy a politikusnak szoros kapcsolata van Marcel Ciolacu miniszterelnökkel, mivel felesége a Ciolacuhoz közel álló Ionel Gagu buzăui üzletember lánya. Vezérigazgatói pozíciója tehát az évek alatt kiépített politikai-bizalmi hálónak a csúcsra futása volt.

A Hidroelectrica egyébként a román állam egyik fő bevételi forrása is. Ez részben annak köszönhető, hogy az állam – szabályozóként és tulajdonosként egyaránt – úgy alakítja az árazást és a piaci feltételeket, hogy az kedvezzen a Hidroelectricának. A cég így évről évre több milliárd lejes rekordnyereséget termel. 2023-ban például 12,1 milliárd lejes árbevételből 6,3 milliárd lej profitot könyvelt el.

Csakhogy rendszerint a pénzt nem korszerűsítésre, nem a jövőbe való beruházásra használják – hanem az osztalékkifizetésekre. A cég igazgatótanácsa az elmúlt években többnyire úgy döntött, hogy a teljes, 100 százalékos nyereséget kifizetik a részvényeseknek – vagyis túlnyomórészt az államnak. Eközben a vállalat infrastrukturális háttere lassan, de biztosan elöregszik. A HotNews cikkére alapozva írtuk, hogy a beruházási tervnek 2023-ban csak 45 százalékát teljesítette a cég, ezen belül a fejlesztési oldalon mindössze 30 százalékot. Az elmúlt húsz évben épített vagy korszerűsített vízerőművek aránya mindössze 16 százalék, az infrastruktúra 64 százaléka 20–50 év közötti, 13 százaléka pedig még az 1970-es évek előtt épült.

Ebben a kontextusban Borbély Károly pozíciója nemcsak egy problémás kinevezés kérdése, hanem annak a rendszernek a leképeződése is, amelyben a politikai lojalitás, a gyors profit és a Brüsszel felé való látszatmegfelelés felülírják a stratégiai tervezést és az átláthatóságot.

Ilie Bolojan miniszterelnök és Dragoș Anastasiu miniszterelnök-helyettes jelentik be az állami vállalatok reformját

A kedden bejelentésre kerülő reform főbb elemeit már korábban vázolták: a teljesítménymutatókat módosítják az állami többségű cégek esetében, csökkentik a vezetői tagok számát, és felső határt szabnak a tiszteletdíjaknak. A kormány azt is tervezi, hogy csökkenti az állami támogatásokat, és átalakítja a vonatkozó jogszabályokat úgy, hogy az AMEPIP nevű felügyeleti szerv ne 1400 céget, hanem legfeljebb 200-at kezeljen.

Bolojan szerint „aki vezető pozícióban van, annak keményen meg kell dolgoznia a teljesítményért, mert minden egyes rossz döntéssel elvesztett lej milliárdokat jelent az országnak.” Azt is hozzátette: „nem lesz egyszerű, vagy megértik az érintettek, vagy háborút kell indítanunk ellenük – de ezt a helyzetet nem tűrhetjük tovább.”

A reformokra – ahogy a Hidroelectrica példája is mutatja – több szempontból is égető szükség van, a reformcsomagon külön munkacsoport dolgozik Dragoș Anastasiu vezetésével, amelybe bevonták azokat a minisztériumokat is, amelyek az érintett állami vállalatokat felügyelik.