Állami cég, magánluxus: havi 117 ezer lejt visznek haza a Nuclearelectrica vezetői nyugdíjjal és fizetéssel együtt

A román állam többségi tulajdonában álló Nuclearelectrica – az ország egyik legfontosabb energetikai vállalata, amely a cernavodăi atomerőművet működteti – belső köreiből kiszivárgott információk alapján kiderült: több tucatnyi dolgozó, köztük házaspárok, egyszerre kapják a teljes nyugdíjat és a teljes fizetést, gyakran havi 40–117 ezer lej közötti nettó összegekkel. Mindez egy nemrég módosított kollektív munkaszerződésnek köszönhető, amely lehetővé tette a frissen nyugdíjba vonultak visszavételét versenyvizsga nélkül, írta meg exkluzív riportban a G4Media

A legnagyobb nyertese a Nuclearelectrica körüli kettős jövedelmi rendszernek egyértelműen Valentin-Ovidiu Nae, a cernavodăi atomerőmű volt igazgatója, aki jelenleg a vállalat bukaresti központjában a nukleáris biztonságért felelős igazgatói pozíciót tölti be. Bár 2024-ben elérte a 65 éves nyugdíjkorhatárt és megkezdték a nyugdíja folyósítását, szinte azonnal újraalkalmazták, ezúttal egy központi, felsővezetői funkcióban. A visszavétel nem nyílt versenyvizsga vagy pályázat alapján történt, hanem belső döntéssel – épp úgy, ahogy sok más, hasonló újraalkalmazás is zajlott a cégnél.

Nae 2024-ben összesen több mint 1,4 millió lejes nettó jövedelmet keresett: havi szinten 80.742 lejt fizetésként és 36.634 lejt nyugdíjként, ami havi szinten 117.376 lejes összegre jön ki – ez bőven meghaladja a legtöbb vezető állami tisztségviselő fizetését is. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy felesége, Rodica Nae szintén nyugdíjas, de őt is újraalkalmazták a cernavodăi üzemben. Rodica 2024-ben havi 28.228 lejes nettó jövedelmet kapott a két forrásból – így a házaspár együttes havi nettó bevétele 145.604 lej volt, ami körülbelül 30 ezer eurónak felel meg. Ez az összeg már egy kisebb vállalat éves nyereségével is vetekszik, itt viszont kizárólag közpénzből származik.

A Nae család harmadik tagja is a rendszer része: Valentin-Ovidiu lánya, Maria Silvia Nae 2023-ban került a Nuclearelectricához, közvetlenül azután, hogy részt vett egy négymásos gyakornoki programban a cernavodăi üzemben – éppen akkor, amikor édesapja az erőmű igazgatója volt. A felvétele nem versenyvizsgán keresztül történt, hanem a 2018-as gyakornoki törvény egy kiskapuját kihasználva, amely lehetővé teszi a gyakornokok közvetlen felvételét. Korábban, harmincegy éves koráig, semmilyen dokumentált tapasztalata nem volt a nukleáris szektorban – főként fotósként dolgozott, és csak 2016-ban fejezte be az energetikai tanulmányait.

2024-ben Maria Silvia Nae Kanadába utazott, a CANDU partnercégnél vett részt egy kéthónapos szakmai továbbképzésen Torontóban, állami költségen. A kiküldetés nem nyilvános pályázat vagy átlátható kiválasztás alapján történt – az összes résztvevőt belsőleg nevezték ki, és mindenki ugyanabból a részlegből érkezett, ahová Maria Silvia is tartozik.

Bár Valentin-Ovidiu Nae tagadta, hogy bármilyen szerepe lett volna lánya felvételében, több belső forrás is megerősítette, hogy befolyása kulcsszerepet játszott nemcsak Maria Silvia karrierjének indulásában, hanem a családon belüli jövedelmi szuperpozíciók kialakulásában is. Az eset jól példázza, hogyan fonódik össze a politikai lojalitás, a belső kapcsolatrendszer és az állami forrásokhoz való exkluzív hozzáférés egy zárt elitklubban, amelyet jelenleg a Nuclearelectrica vezetése testesít meg.

De nem ők az egyedüliek. Több technikai és vezetői pozícióban dolgozó munkatárs – például műszaki vezetők, diszpécserek – évi több százezer lejes fizetést és még ennél is nagyobb nyugdíjat kapnak kézhez. A szakszervezeti vezető, Dorel Baranga, aki maga is nyugdíjas és újraalkalmazott, kulcsszerepet játszott a kollektív szerződés módosításában – egy olyan jogi trükkben, ami számos alkalmazottat segített ahhoz, hogy a régi nyugdíjtörvény kedvezményei alapján nyugdíjba menjenek, majd visszavegyék őket azonnal.

A Nuclearelectrica szerint mindez törvényes – a nyugdíj és a fizetés összevonását a törvény nem tiltja. Azonban több belső visszásságra is fény derült: például olyan személyek töltenek be kulcspozíciókat – például az operációs igazgatói funkciót –, akik nem rendelkeznek a szükséges műszaki végzettséggel. Ilyen Antonie Costin esete is, aki matematikai háttérrel, mérnöki diploma nélkül volt évekig vezető diszpécser, majd igazgató. Csak 2024 végén, egy hivatalos vizsgálat után távolították el pozíciójából – de azóta is cégnél maradt „főtanácsadóként”, változatlan fizetéssel.

A belső leépítések és újraalkalmazások sokszor csak színjáték voltak: a versenyvizsgák gyakran „dedikáltak” voltak, a posztokra pedig kizárólag az adott nyugdíjas jelentkezett, miközben fiatal, szakképzett pályázókat elutasítottak. Egy belső forrás szerint a mentorálásra hivatkoznak, valójában viszont ezek az újraalkalmazások blokkolják a fiatal szakemberek előrelépését és terhelik az állami költségvetést. Mindezt úgy, hogy a „különleges munkakörülmények” címkéje alatt még az irodai dolgozók is extra kedvezményeket kapnak.

A G4Media.ro által feltárt dokumentumok szerint a Nuclearelectrica körüli botrány nem csupán a kiugró fizetésekről és nyugdíjakról szól, hanem arról a beágyazott nepotizmusról is, amely évek óta meghatározza a vállalat működését. Egyik legismertebb példa erre Silviu Mihai Greblă, a volt alkotmánybíró és szenátor Toni Greblă fia, aki már egyetemistaként, 2011-ben került be a céghez. Akkoriban a „PR Specialist” címet viselte, miközben még tanulmányait végezte a Dimitrie Cantemir nevű magánegyetemen.

Azóta gyors ütemben haladt felfelé a ranglétrán, és 2024 októberétől már a Projektkontroll és Jelentéskészítési Osztály vezetője lett. A legfrissebb vagyonnyilatkozata alapján a Nuclearelectricától származó havi nettó fizetése meghaladja a 27.400 lejt – ez bőven az állami szektor átlag felett van, különösen egy adminisztratív vezetői pozícióban. Ezen felül további jövedelmet szerzett az OPCOM (a Transelectrica egyik leányvállalata) igazgatótanácsának tagjaként is.

Greblă szerint apja semmilyen módon nem segítette elő a karrierjét, és azt állítja, hogy kezdetben csak egy ideiglenes helyettesítőként alkalmazták, egy gyermeknevelési szabadságon lévő munkatárs helyére. Később már versenyvizsgán keresztül nyerte el az állását. Ugyanakkor a riport hangsúlyozza, hogy édesapja szenátori mandátuma idején került be a vállalathoz, és azóta a pályája példátlan stabilitással és előnnyel haladt – mindezt egy olyan cégnél, ahol mások évekig próbálnak bejutni, vagy egyáltalán versenyvizsgához sem jutnak el.

A cég vezetője, Cosmin Ghiță, aki 2017-ben, politikai hátszéllel, mindössze 28 évesen lett az állami cég vezérigazgatója, tavaly 2,29 millió lejes bruttó jövedelmet könyvelhetett el, ennek nagy része teljesítménybónusz volt.

Ghiță neve ma már egyet jelent a Nuclearelectricával, pedig pályafutása nem a nukleáris szektorban indult, és még csak nem is mérnök vagy energetikai szakember. Politikai tudományokat és orosz nyelvet tanult az Egyesült Államokban, a Bates College-ban, majd 2009–2010 között ösztöndíjjal tanult Szentpéterváron, ahol saját elmondása szerint az orosz energiapolitika kezdte el igazán érdekelni. Ezután rövid ideig a román külügyminisztériumban és a Chevronnál dolgozott PR-területen, majd egy orvosi eszközöket forgalmazó magáncégnél volt kommunikációs menedzser.

Fordulat 2017-ben következett be, amikor – mindössze 28 évesen – Sorin Grindeanu akkori miniszterelnök és Mihai Busuioc kormánytitkár kinevezték államtanácsosi pozícióba a kormányapparátusban. Néhány hónappal később, már 2017 nyarán, átvette a Compania Națională a Uraniului igazgatótanácsának elnöki posztját, majd szeptemberben ideiglenes vezérigazgató lett a Nuclearelectrica élén. Nem sokkal később megerősítették a tisztségében, azóta pedig megszakítás nélkül vezeti az ország egyik legfontosabb állami vállalatát – egy olyan időszakban, amikor a cég stratégiai szerepet játszik Románia energiafüggetlenségében.

Ghiță jövedelme szintén figyelemre méltó: a 2024-es hivatalos jelentés szerint bruttó 2,29 millió lejt keresett, ebből alig 30% volt alapfizetés, a többit teljesítménybónuszként kapta. A vállalat közlése szerint ezeket az összegeket a stratégiai célok teljesítése és a különféle mutatók elérése alapján számítják ki, ugyanakkor a pontos értékelési szempontok és kritériumok nem nyilvánosak, a bónuszok rendszerét többen átláthatatlannak és szubjektívnek tartják.

A kinevezését kezdettől politikai hátszél övezte: belső források szerint a PSD–ALDE kormánytöbbség köreiben született meg a döntés arról, hogy a fiatal Ghițăt kell az egyik legnagyobb román állami cég élére állítani. Az őt támogató körből többen is kulcspozíciókat kaptak az idő során, és létrejött egy belső elitcsoport, amely erős befolyást gyakorol a cég személyi döntéseire és belső működésére. Ghiță maga ritkán nyilatkozik ezekről a kérdésekről, az őt ért kritikákra pedig többnyire nem reagál, vagy csak hivatalos közleményeken keresztül.

A politikai protekcióval induló karrier, a rekordösszegű prémiumok, valamint a cégen belüli kinevezések körüli visszásságok együttesen egy olyan képet rajzolnak ki, amelyben Ghiță nemcsak a Nuclearelectrica vezérigazgatója, hanem egy, a politikai rendszerrel szorosan összefonódó állami vállalati hatalmi centrum központi figurája.

A Nuclearelectrica kitart amellett, hogy minden a törvény keretei között zajlik. Csakhogy a G4Media.ro által feltárt esetek azt mutatják, hogy a jogi keretek tág határait rendszeresen kihasználják egy szűk, belső kör javára – olyan személyek javára, akik politikai kapcsolatokkal, családi háttérrel vagy lojalitással rendelkeznek. A közpénzből fizetett luxusjövedelmek, a nyugdíj melletti újraalkalmazások versenyvizsga nélkül, és a nepotizmusra épülő előmenetelek mind azt üzenik: a rendszer nem a teljesítményt jutalmazza, ha kapcsolati tőkéd van, akkor nyitott kapuk várnak. Ezek azok az esetek, amik az állami intézményekbe vetett közbizalmat rombolják. A G4Media részletes oknyomozása világossá teszi: a Nuclearelectircánál nem elszigetelt esetről van szó, hanem egy jól kiépített, belterjes struktúráról, amely látszólag a jogra hivatkozik, de valójában saját szabályai szerint működik, a közérdek rovására.