A szomszéd tehenét is célba vette a kormány második deficitcsökkentő csomagja
A kormányfő és több minisztere a sajtó segítségével kommunikációs offenzívát indított az „arcátlanul magas fizetésű”, politikai alapon kinevezett államivállalat-vezetők ellen. Azt üzenik a már bejelentett megszorító intézkedések ellen tiltakozó társadalmi csoportoknak: szenvedni fogtok, de a második deficitcsökkentő csomag bevetése után legalább meg fog dögleni a szomszéd tehene is. A Bolojan-kabinet másfél évtizedes mulasztást pótolna, de feladatát nehezítheti, hogy azok a pártok kormányoznak most is, amelyek az elmúlt 15 évben a hozzájuk lojális embereket az állami vállalatok élére kinevezték.
A Bolojan-kabinetet már az első deficitcsökkentő csomag körvonalazódásakor támadások érték, amiért az elmúlt években szétzüllesztett államháztartás rendbetételét a közpénzeken élősködő politikai klientúrák és szinekúrák (minimális munkával járó, zsíros „kincstári” állások) visszanyesése helyett az áfa és más adók emelésével, a nyugdíjak megadóztatásával és a közalkalmazotti bérek befagyasztásával kezdi. Annál is inkább, mert a kormány beiktatásakor a miniszterelnök azt ígérte, hogy a Romániát ismét fejlődési pályára állító reformokat elsőként a privilegizált közalkalmazotti rétegek és a pártok protezsáltjai fogják megérezni.
Ilie Bolojan azzal védekezett, hogy az uniós források megvonását kilátásba helyező európai döntéshozók, a román deficitet finanszírozó pénzpiacok és a hitelminősítők bizalmának helyreállításához egy azonnal alkalmazható, az államkasszát már a hatálybalépésétől gyarapító intézkedéscsomagra van szükség. A miniszterelnök érvei szerint az elmúlt évtizedekben felhalmozódott hibás döntések korrekcióját, az állam működési költségeinek csökkentését, a nagy ellátórendszerek reformját és a privilégiumok megnyirbálását nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. A szükséges intézkedések előkészítése időigényes, és számos jogszabály módosítását jelenti, ezért ezeket egy második törvénytervezetbe foglalják, amit július végén fogadtat el a kormány – magyarázta egy héttel ezelőtt Bolojan, amikor a miniszterelnöki mandátumát kockáztatva a parlament előtt felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő csomagért.
„Arcátlanul magas fizetések”
Bolojan érvei nem győzték meg a közalkalmazottak szakszervezeteit, amelyek az elmúlt napokban folytatták a megszorítások elleni tiltakozó akcióikat, és őszire országos megmozdulásokat, több ágazatban pedig általános sztrájkot is kilátásba helyeztek. A társadalmi elégedetlenséggel összefüggésben a kormányfő és több miniszter valóságos kommunikációs offenzívát indított a második deficitcsökkentő csomagban célba vett kategóriák, főként az „arcátlanul magas fizetésű”, politikai alapon kinevezett államivállalat-vezetők ellen. Utóbbiakat Bolojan maga egy tévényilatkozatban egyenesen piócáknak nevezte, mert szerinte nem feladatnak, hanem „zsákmánynak” tekintik a posztjukat. A kommunikációs hadjáratot erősítette ezekben a napokban a sajtó is a vállalatvezetők és igazgatótanácsi tagok kirívó juttatásainak leleplezésével, mert ezzel muníciót adott a kormányzati politikusoknak a figyelemelterelésre. A fő üzenet a megszorító intézkedések ellen tiltakozó társadalmi csoportoknak: szenvedni fogtok, de a második deficitcsökkentő csomag bevetése után legalább meg fog dögleni a szomszéd tehene is.
Nem tudni, mennyire lesz sikeres a figyelemelterelés, illetve van-e hangulatjavító hatása annak az ígéretnek, hogy a kormány rendet tesz az állami vállalatoknál, de a sajtóban feltárt esetek kétségkívül felháborítóak. Ezeknél a cégeknél gyakoriak az önkényesen megemelt, havi több ezer eurós menedzseri fizetések, a teljesítménnyel köszönőviszonyban sem lévő óriási bónuszok és a hivatalos jóváhagyással többszörösükre megemelt igazgatótanácsi ülésdíjak. Jelenleg számos állami vállalat vagy önfenntartó hatóság vezetőjének a különböző bónuszokkal megtoldott nettó keresete jóval meghaladja az államfő 27 ezer lejes fizetését (zárójelben a havi összeg):
- Traian Preoteasa, a Román Vasúttársaság személyszállító részlegének vezérigazgatója (55 ezer lej)
- Alexandru Simu, a Román Vasúttársaság személyszállító részlegének vezérigazgatója (36 ezer lej)
- Ion Sterian, a Transgaz gázelosztó vállalat vezérigazgatója (160 ezer lej)
- Cosmin Ghiță, a cernavodăi atomerőművet működtető Nuclearelectrica vezérigazgatója (190 ezer lej)
- Traian Halalai, az Eximbank vezérigazgatója (119 ezer lej)
- George Niculescu, az Országos Energiaszabályozó Hatóság elnöke (46 ezer lej)
- Mircea Man, az Országos Energiaszabályozó Hatóság alelnöke (59 ezer lej)
- Dan Constantin Dobrea, a parajdi sóbányát is működtető Salrom vezérigazgatója (38 ezer lej)
- Victor Andrei Dimitriu, az Országos Ásványvíztársaság vezérigazgatója (41 ezer lej)
- Ionuț-Valeriu Andrei, a Román Lottótársaság vezérigazgatója (53 ezer lej)
Bolojan bezárná a veszteséges állami vállalatokat
A kormány második deficitcsökkentő csomagját ismertető pénteki sajtótájékoztatóján a miniszterelnök részben el is magyarázta, hogy mi vezetett a vállalatvezetők és igazgatótanácsi tagok „arcátlan” juttatásaihoz. Emlékeztetett arra, hogy a törvény szerint a menedzserek fizetése nem haladhatja meg a beosztottjaik átlagbérének hatszorosát. Elmondta, hogy a vezérigazgatók egy része eleinte megelégedett az átlagbér háromszorosával, majd a vállalat teljesítményétől függetlenül megszavaztatta magának az igazgatótanáccsal a törvényben megszabott maximális bérszintet. A vezetőtestület tagjai lelkesen támogatták a menedzser fizetésemelését, mert az ülésdíjuk a vállalatvezető bérével arányos – magyarázta Bolojan.
A sajtótájékoztatón a miniszterelnök megállapította, hogy ezeknek a vállalatoknak a kiadásai és veszteségei, az élükre helyezett menedzserek juttatásainak növekedése nagyon rossz képet festenek a román államról. Ezért a kormány a második deficitcsökkentő csomagban biztosítani fogja az irányításuk átláthatóságát és módosítani készül a teljesítménymutatóikat. Ez utóbbi lépés szerinte nagyon fontos, mert a menedzserek szerződései sok esetben ezeken a teljesítménymutatókon alapulnak. „Ezek a mutatók sajnos gyakran formálisak; (...) módosítjuk a jogszabályokat, és javasolni fogjuk az igazgatótanácsok létszámának csökkentését, illetve a juttatások (...) korlátozását” – jelentette ki Bolojan.
Beszélt arról is, hogy be kell zárni azokat a vállalatokat, amelyek több éven keresztül veszteségeket halmoztak fel. Ezért úgy módosítják a törvényt, hogy csak a román gazdaság szempontjából releváns cégek maradjanak talpon. Megemlítette, hogy az állam lejmilliárdokkal támogatja évente a Román Vasúttársaságot (CFR) vagy a bukaresti metróvállalatot. A CFR utasszállító részlege például csak a költségeinek 20 százalékát fedezi saját bevételekből, ami Európában példanélküli – részletezte a kormányfő.
A miniszterelnök sajtótájékoztatója után néhány órával Radu Miruță gazdasági miniszter a Digi24-nek nyilatkozva néhány konkrétumot is elárult arról, hogy miként készül a kormány rendet teremteni az állami vállalatoknál. Elmondta, hogy a második deficitcsökkentő csomagnak része lesz egy törvénymódosítás, amellyel jelentősen csökkentik a menedzserek maximális fizetését és ehhez kapcsolódóan az igazgatótanácsi tagok juttatásait. Elmagyarázta, hogy tárcavezetőként nem áll módjában levágni a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőinek bérét, mert ezt szerződés rögzíti, de leválthatja őket, ha a menedzsment elhibázott lépései kárt okoztak a vállalatnak, ahogyan például a parajdi bányakatasztrófáért felelős Salromnál történt.
A kormány kommunikációs offenzívájának részeként Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy pénteken a fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta, és arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját. A Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében azzal magyarázta gesztusát a politikus, hogy ne csak az alacsony jövedelműek és a kisnyugdíjasok húzzák meg a nadrágszíjat és szolidarizáljanak Romániával ebben az időszakban. Megjegyezte: ez ugyan nem oldja meg Románia problémáit, de együtt kell járnia a román állam rendszerszintű reformjaival. A Nuclearelectrica vezetője, Cosmin Ghiță követte a miniszter példáját, és már le is mondott fizetése 20 százalékáról. Hasonlóan járt el az energiaszektor állami részesedését kezelő vállalat (SAPE) vezérigazgatója, Sorin Chiriţă is.
Másfél évtizedes mulasztást készül pótolni a kormány
Az állami tulajdonú vállalatok számos gazdaságban fontos szerepet játszanak, főként olyan ágazatokban, mint az energia, közlekedés vagy a távközlés. Csakhogy a Világbank tavalyi jelentése szerint a számuk uniós szinten Romániában a legnagyobb, meghaladja az 1400-at; 20 százalékuk különböző minisztériumok, 80 százalékuk pedig önkormányzatok többségi tulajdonában van. Az utóbbi években főként az utóbbiak száma növekedett. Együttesen a tavalyi adatok szerint az állami vállalatok és a teljes hazai munkaerő mintegy 4 százalékát foglalkoztatták, és mintegy 8 százalékos volt a részesedésük az úgynevezett nem pénzügyi vállalatok teljes éves termelésében.
A Világbank szakértői szerint vannak olyan ágazatok, például a vendéglátás vagy az étkeztetés, ahol az állami vállalatok torzítják a piacot, és akadnak olyan állami cégek is, amelyek létezése gazdaságilag indokolatlan. Emellett a román állami vállalatok általában rosszabbul teljesítenek magáncégeknél. Kevésbé nyereségesek, és a magánvállalkozásokénál alacsonyabb az egy alkalmazottra jutó bevételük. Ezenkívül az állami alkalmazottaknak sokkal magasabb bérprémiumot fizetnek, ami kihat a vállalatok eredményére.
A jelentés megállapította, hogy az állami vállalatoknak az elmúlt években a magáncégeknél magasabb volt az adósságállományuk, emellett rendszerint késve fizetnek a beszállítóknak és az államkasszának. A gyenge menedzsmentjük ellenére egy részük jelentős állami szubvenciókban részesül, elsősorban a teher- vagy személyszállítási ágazatban tevékenykedő cégek (konkrétan a CFR és a Tarom). A Világbank szakértői megállapították azt is, hogy a romániai állami vállalatoknak a magáncégekénél magasabb az egy alkalmazottra jutó vagyona, de alacsonyabb volt a termelékenységük. Az elmúlt tíz évben pedig több embert vettek fel, és átlagosan magasabb béreket fizettek, mint a magánszektorban.
Az utóbbi években rendszeresen felmerült az állami vállalatok legalább egy részének a privatizálása. A mostani deficitcsomag összeállításakor például a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) javasolta a nyereséges állami cégek tőzsdére vitelét. Szakértők szerint ezzel az a gond, hogy az állami részesedés értékesítése jelentős egyszeri bevételt jelent ugyan, de nem járul hozzá a strukturális költségvetési hiány csökkenéséhez. Az utóbbi célt sokkal inkább az szolgálná, ha növelnék az állami vállalatok profitját és nyereségessé tennék a veszteséges cégeket. Ennek viszont a gyenge menedzsment az egyik akadálya, aminek a hátterében az áll a Szabad Európa szerint, hogy a minisztériumok tulajdonában lévő vállalatok kétharmadának a jelenlegi vezetőit politikai alapon, nem pályáztatás útján nevezték ki.
Történik ez annak ellenére, hogy már egy 2011-es sürgősségi rendelet – a vállalatirányítási törvény – előírja a menedzserek és az igazgatótanácsi tagok versenyeztetési eljárással történő kinevezését. Csakhogy az elmúlt években a jogszabály hatálya alá tartozó vállalatok számát az eredeti jogszabály sorozatos módosításával csökkentették az egymást követő kormányok. Így mára a kormányzati tulajdonban lévő 216 vállalatból csak 142-nek kell tiszteletben tartania az átláthatóság elvét a menedzserek és az igazgatótanácsi tagok kiválasztásakor. A többi cégnek határozatlan időre kinevezett vezetői lehetnek, és utóbbi években a pártok ezekkel a posztokkal fizették ki a hozzájuk lojális embereket.
A törvényben ugyanakkor van egy kiskapu is, amelyik lehetővé teszi, hogy időről időre meghosszabbított mandátumú, ideiglenesen kinevezett menedzserek is vezethessék azt a 142 vállalatot, amelyeknél kötelező a vezetői poszt megpályáztatása. Tavaly 93 minisztériumi többségi tulajdonban lévő vállalatnak volt ideiglenes, tehát politikai alapon kinevezett vezetősége. Ráadásul ezek között vannak a legnyereségesebbek, de egyben azok is, amelyek a legnagyobb problémákkal küzdenek.
Az évek során ezekben a vállalatokban elképesztő méreteket öltött a klientelizmus. Igazgatótanácsaikat rendszerint olyan ideiglenes tagok népesítik be, akiknek semmiféle szakmai kapcsolatuk nincs az adott területtel: a minisztériumi hivatalnokoktól a kozmetikusig, állatorvosig, klubtulajdonosig, irodalmárig mindenféle végzettségű és foglalkozású személyekkel lehet találkozni ezekben a testületekben, akiknek az ideiglenes kinevezését beláthatatlan időre meghosszabbíthatják a néhány havonta megújított szerződésekkel.
Mindezzel az Európai Bizottság is tisztában van, és elvárja Bukaresttől, hogy rendet teremtsen ezen a téren. Így került be az országos helyreállítási tervbe (PNRR) a vállalatirányítási törvény maradéktalan alkalmazásával kapcsolatos mérföldkő, amelynek teljesítésétől 2,7 milliárd euró helyreállítási forrás lehívása is függ. Románia többek között vállalta, hogy
- megszünteti a kivételezéseket, és az összes állami vállalatra – beleértve az önkormányzati tulajdonban lévőket is – kiterjeszti a vállalatirányítási törvény hatályát;
- 50 százalékkal csökkenti az ideiglenesen kinevezett igazgatótanácsi tagok számát központi állami tulajdonú, és 10 százalékkal az önkormányzati vállalatok igazgatótanácsaiban;
- nyilvánosságra hozza valamennyi állami cég menedzsmenttervét és teljesítménymutatóit.
Mindezeket a vállalásokat a PNRR-ben rögzített határidők szerint Romániának már 2023-ban és 2024-ben teljesítenie kellett volna, de az előző kormányokban a pénzügyi tét ellenére érezhetően nem volt meg erre a politikai akarat, így a Bolojan-kabinetre hárul ez a feladat. Ennek teljesítését nehezítheti, hogy azok a pártok kormányoznak most is, amelyek a hozzájuk lojális embereket az elmúlt másfél évtizedben az állami vállalatok élére kinevezték.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!