Bolojan bejelentette a megszorításokat: drágább lesz a bevásárlás, az üzemanyag, és a nyugdíjakból is levonnak

Ilie Bolojan miniszterelnök szerda esti sajtótájékoztatóján bejelentette: augusztus 1-jétől 21 százalékra emelkedik az áfa, az eddigi kedvezményes kulcsokat pedig egységesen 11 százalékra váltják. Emellett megdrágul az üzemanyag, az alkohol és a cigaretta is. A kormány a csomagot felelősségvállalással terjeszti be a parlamentnek, vagyis ha három napon belül nem nyújtanak be és nem fogadnak el bizalmatlansági indítványt, a tervezet vita nélkül életbe lép.

A kormány a GDP-arányosan 9,3 százalékos rekordhiány csökkentésére hivatkozva vezeti be az új adócsomagot, attól tartva, hogy az ország elveszíti hitelminősítését, ami megdrágítaná az államadósság finanszírozását.

„Ha most nem lépünk, ősszel le fognak minősíteni minket. A hiány a falhoz szorít” – indokolta a döntést Bolojan a Digi24 szerint.

A bejelentett intézkedések szerint a jelenlegi 19 százalékos általános áfakulcs 21 százalékra emelkedik, az 5 és 9 százalékos kedvezményes kulcsokat egységesen 11 százalék váltja. Egy 100 lejes élelmiszerkosár esetén ez 2 lej, egy 50 lejes gyógyszerkiváltásnál 3 lej többletet jelenthet.

Az üzemanyagok literenkénti jövedéki adója 0,35–0,45 lejjel emelkedik, így a benzin ára akár 8 lejhez is közelíthet. Az alkohol után 1 lejjel, a cigaretta után fél lejjel, a cukros üdítők után néhány banival kell majd többet fizetni.

A bankokra kivetett különadó mértéke 2-ről 4 százalékra nő, amit a pénzintézetek várhatóan áthárítanak a fogyasztókra, így a hitelek és bankszolgáltatások is drágulhatnak.

A 3000 lejt meghaladó nyugdíjak után 10 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. Egy 4500 lejes nyugdíjnál ez havi 150 lej levonást jelent.

A közszférában csökkentik a különböző bérpótlékokat: a veszélyességi pótlék maximuma 1500-ról 300 lejre, az uniós projektek után járó pótlék 50-ről 35 százalékra csökken. Feloszlatják az „egymásra épülő” bérpótlékokat: Olyan minisztériumok is akadnak, ahol a pótlékok szintje eléri az 50 százalékot, így egyes dolgozók duplájára emelt fizetést kapnak. Ezt a rendszert átalakítják.

A kormány az augusztus 1-jétől életbe lépő adóemeléseken túl számos más intézkedést is bejelentett. Ezek egy része azonnali költségvetési hatással jár, másik részük 2026-tól lép életbe:

• 2026-ban befagyasztják a közszféra béreit és nyugdíjait: A kormány szándéka szerint jövőre nem kerül sor béremelésre vagy nyugdíjkorrekcióra az állami szektorban. Az intézkedést átmenetinek szánják.
• A tanárok óraszáma nő: A köz- és felsőoktatásban heti két órával emelik a pedagógusok kötelező óraszámát.
• Jövő évtől emelkedik az osztalékadó: 2026. január 1-jétől az osztalékadó kulcsa 10 százalékról 16 százalékra nő.
• Különadót vetnek ki a szerencsejáték-nyereményekre: A nyeremények adóterhelése emelkedik, a kormány célja ezzel a spekulatív jövedelmek fokozottabb megadóztatása.
• Reformálják az ösztöndíjrendszert: Az oktatási ösztöndíjak jelentős növekedését aránytalannak ítéli a kormány. A támogatásokat újraszabályozzák, elsősorban az érdemalapú elosztást erősítve.
• Új vezetést kap az adóhatóság (ANAF): A kabinet teljesítménykritériumokkal és szigorúbb ellenőrzéssel próbálja növelni az adóbehajtási hatékonyságot.
• Reformokat terveznek az állami cégeknél: Átláthatóságot, szubvenciócsökkentést és az állami vagyon hatékonyabb hasznosítását ígérik. Vizsgálják a túlzottan megemelt vezetői juttatásokat is.

A kormány célja, hogy az adócsomag még a július 8-i ECOFIN-tanácsülés előtt hatályba lépjen, ahol az uniós pénzügyminiszterek értékelik Bukarest vállalásait.

„Sürgősségi rendeletek sorozatát indítjuk el: ha az egyik megáll, a másik viszi tovább” – érzékeltette a sietséget Bolojan.

Közgazdászok szerint az áfaemelés és a jövedéki adók azonnali áremelkedést hoznak, a bankadó a hiteleket drágíthatja, az új nyugdíjjárulék pedig több mint 700 000 embert érinthet. Ha az ellenzék nem él a bizalmatlansági indítvány eszközével, az új terhek augusztus 1-jétől már a boltokban, a gyógyszertárakban és a benzinkutaknál is érezhetőek lesznek.

Mit válaszolt Bolojan a sajtónak?

A sajtótájékoztató második felében az újságírók kérdéseire válaszolt Bolojan. A riporterek nem kímélték a miniszterelnököt: záporoztak a kényelmetlen kérdések: miért kellett megemelni az áfát, holott az elnök megígértette vele, hogy nem teszi, miért nem a politikai kiváltságokat vágják vissza, és miért a nyugdíjasokat és hétköznapi embereket sújtják legelőször.

Bolojan nyíltan beszélt: elmondta, hogy az államelnök valóban azt kérte tőlük, hogy ne emeljék meg az áfát, és ők is ezt szerették volna. De – ahogy fogalmazott – amikor a pénzpiacok azt látják, hogy Románia nem tesz semmit a túl nagy hiány ellen, akkor nem hiteleznek többé. És ha az állam nem kap több hitelt, akkor nem tudja kifizetni a béreket, nyugdíjakat, működést. Ezért volt kénytelen a kormány mégis bevezetni az áfaemelést.

A politikai pártok támogatásának csökkentése is szóba került. Bolojan azt mondta: ez is jönni fog. Nem tartja igazságosnak, hogy a pártok és az állami vezetők ugyanúgy megússzák a megszorításokat, miközben az emberektől plusz pénzt vonnak el. Szerinte mindenkinek részt kell vállalnia ebben – nem csak a hétköznapi dolgozóknak.

Kérdezték a alkotmánybírók hatalmas végkielégítéséről is, amit a nyugdíjba vonuláskor kapnak – akár 180 ezer lejt is kiutalnának maguknak, írtuk meg a Transtelexen. A miniszterelnök elmondta: igen, ezek a juttatások törvényesek, de ettől még nem tartja őket helyesnek. A mostani gazdasági helyzetben szerinte egyszerűen erkölcstelen ekkora összegeket fizetni, miközben mindenki mástól áldozatot kérnek.

Azt is felrótták neki, hogy miért nem a kiadások visszavágásával kezdték, miért rögtön adóemelés jött. Erre Bolojan azt válaszolta, hogy az adóemelés volt az egyetlen gyors eszköz, amit a piacok is elfogadtak. A kiadások csökkentése fontos, de az hosszabb időbe telik – törvényeket kell módosítani, átvilágítani az állami rendszereket. Ezeket a második csomagban fogják megvalósítani.

Szóba kerültek az állami cégek is – különösen azok, ahol jól fizetett politikai kinevezettek ülnek vezetői székekben. Bolojan szerint ezek működését minden minisztériumnak át kell világítania, és ahol indokolatlan pénzköltés vagy fölösleges pozíciók vannak, ott lépni kell. Azt mondta: ha ezek a cégek nem jól működnek, annak a végén úgyis az emberek isszák meg a levét – magasabb árakkal, drágább szolgáltatásokkal, nagyobb állami támogatásokkal.

Az egészségügyben tervezett tiltakozásokról is kérdezték. Bolojan itt igyekezett megnyugtatni: az orvosok és ápolók fizetéséhez nem nyúlnak, csak az adminisztratív személyzet (TESA) egyes pótlékait vágják meg. A szakszervezetekkel szerinte hamarosan leülnek tárgyalni, és ha lesznek ésszerű javaslataik, azokat komolyan meg fogják fontolni.

Kérdés volt az is, hogy mikor fogják visszafogni az állami beruházásokat, hiszen túl sok a párhuzamos projekt, nincs rájuk elég pénz. A válasz: már zajlik az átvilágítás, és augusztusig döntenek arról, mely beruházásokat lehet halasztani vagy felfüggeszteni.

Fizetés nélküli szabadság is szóba került mint takarékossági eszköz a közszférában. Bolojan szerint minden intézmény maga dönthet arról, hogyan tartja magát a költségvetési keretekhez – lehet létszámstop, lehet pótlékcsökkentés, sőt, lehet ideiglenes leállás is. A lényeg, hogy ne költsenek többet, mint amennyi pénzük van.