Hidroelectrica: Románia legértékesebb állami vállalata, amelyből kiszívják a profitot, és semmit nem költenek a fejlesztésre

A Hidroelectrica egy állami tulajdonú vállalat, amely sok pénzt keres, főként a kormány politikájának köszönhetően, amely úgy szabályozza a villamos energia árát, hogy maga felé hajlik a keze. De a rekordnyereség ellenére, amelyet évről évre több milliárd lej értékben termel, a vállalat nem tud növekedni, a beruházások szintje messze elmarad a tervezettől. Tavaly a beruházási programnak mindössze 45 százalékát sikerült teljesítenie, ebből csak 30 százalékot a fejlesztési oldalon, derül ki a vállalat egyik dokumentumából, írja a HotNews.

„Megkértem őket, hogy készítsék el a beruházási tervüket, és biztosítékokat kaptam, hogy még 100 százalékos osztalék mellett is ragaszkodni fognak a beruházási tervhez, és hetente nyomon követem őket” – mondta Sebastian Burduja energiaügyi miniszter a csütörtöki kormányülés végén a HotNews kérdésére, hogy miért osztják szét a vállalat 6,3 milliárd lejes nyereségét a részvényesek között, és nem tartanak meg semmit beruházásra. A vállalat igazgatótanácsa úgy döntött, hogy a vállalat 2023-as nyereségének 100 százalékát osztalékra fordítják, jött a válasz.

A miniszter szerint „fontos, hogy jelzést adjunk a befektetőknek, és hogy ezeket az osztalékokat kifizessük”, mivel a vállalatot tavaly vezették be a tőzsdére.

„De vannak befektetési céljaik” – tette hozzá Burduja. A vállalat jelentéséből azonban kiderül, hogy a Hidroelectrica tavaly csak 45 százalékban teljesítette ezeket a befektetési célokat, amikről a miniszter említést tett. Egy évvel ezelőtt valamivel jobban teljesített, akkor 62 százalékos beruházási teljesítési arányt ért el.

Milliárdos nyereség, nullához közelítő befektetések

A beruházások alacsony szintje azért is szembetűnő, mert az infrastruktúra, amelyre a vállalat támaszkodik, nagyon régi, ezt még a miniszter is elismerte. „Mindig is bátorítottam a minisztérium portfóliójába tartozó vállalatokat a befektetésekre, különösen a Hidroelectricát, ahol, mint jól tudják, olyan infrastruktúrát használunk még mindig, amelyet 30, 40, 50 vagy 70 évvel ezelőtt hoztak létre, mint például Vidraru esetében, amely már meg is van 70 éves” – mondta a miniszter.

A Hidroelectrica jelenleg 418 vízerőművet üzemeltet, amelyek 21 százaléka több mint 50 éves, 63 százalékát pedig 1974 és 2004 között helyezték üzembe. Az erőművek nagyon kis hányada, mindössze 16 százaléka 21. századi építésű, vagy legalább a felújítását az elmúlt húsz évben végezték el.

Az elmúlt két évtized alatt épített vagy korszerűsített vízerőművek beépített kapacitása mindössze 23 százalék, azaz nem éri el a negyedét a megtermelt áramnak. A beépített kapacitás mintegy 64 százaléka 20 és 50 év közötti, 13 százalékát pedig 1974 előtt telepítették.

A létesítmények kora ellenére túl kevés pénz megy a beruházásokra. Tavaly, miközben a Hidroelectrica 12,1 milliárd lejes bevételből 6,3 millió lejes nyereséget ért el, csak 206 millió lejt költöttek beruházásra, nagyrészt karbantartásra.

A fejlesztési oldalon mindössze 58 millió lejt költöttek 2023-ban, ami a terv 30 százalékát jelenti. Felújításra 67 millió lejt fordítottak.

A Hidroelectrica vezetősége rendkívüli osztalék kifizetését is fontolgatja.
A 6,3 milliárd lejes nyereség mellett rendkívüli osztalékot is kaphatnak a Hidroelectrica részvényesei. Pontosabban a vállalat vezetősége fontolgatja, hogy „saját belátása szerint rendkívüli osztalékot oszt ki a vállalat visszatartott nyereségéből, ha a vállalat beruházási terveinek finanszírozása biztosított”.

Egyébként a Társaság vezetése által követett stratégiai irány az, hogy „a működési hatékonyság és a beruházások révén a részvényesi értékre összpontosítson a hozam maximalizálása érdekében, miközben olyan osztalékpolitikára törekszik, amelynek osztalékfizetési aránya legalább az eredmény 90 százaléka”.

A Hidroelectrica a Romgazzal együtt fontolgatja, hogy átveszi az E.ON-tól az áram- és gázellátást

A HotNews forrásai szerint ezt a hatalmas tranzakciót fontolgatja jelenleg a két állami kézben lévő vállalat, azonban rengeteg pénzt igényelne. Az E.ON Energie 2022-ben 13,7 milliárd lejes forgalmat bonyolított le, és több mint 3 millió ügyféllel rendelkezik. A Hidroelectricával ellentétben a Romgaz főnökei azt javasolták, hogy a tavalyi 2,8 milliárd lejes nyereségnek csak 20 százalékát alakítsák át osztalékra, éppen azért, hogy legyen pénz a vállalat fejlesztésére.

A Hidroelectrica viszont ott spórol, ahol nem kéne. Az 1966-ban átadott Vidraru vízerőművet már régóta kellett volna korszerűsíteni, a munkálatokat február végén írják ki pályázatra, a szerződés értéke több mint 200 millió euró volna. Ez azonban már a hatodik kísérlet a szerződés odaítélésére, nem tudtak ugyanis vállalkozót szerezni, mert az árat túl alacsonynak ítélték az érdeklődők. A tavalyi pályázat például mindössze 150 millió eurós árat kínált áfával együtt.

A villamos energia árának szabályozása is a Hidroelectrica előnyére történik

Az energiaár-szabályozási politika az elmúlt években hatalmas nyereséget hozott az energiatermelőknek. Az energiaválság közepette egy olyan termelőnek, mint a Hidroelectria, sikerült rekordnyereséget elérnie, amelyet aztán osztalékra váltottak át. Tavaly a nettó nyereség 42 százalékkal, 4,4 milliárd lejről 6,3 milliárd lejre nőtt. Egy évvel korábban, az energiaválság csúcspontján ez a növekedés 45 százalékos volt.

A gyakorlatban az állam által meghatározott szabályozott ár a termelőknek kedvezett. A legnagyobb termelők, a Hidroelectrica, a Nuclearelectrica és a CE Oltenia állami vállalatok. Minél magasabb a nyereségük, annál több pénzt gyűjtenek a költségvetésbe osztalékon keresztül.

A kormány jóváhagyta ugyan az ár csökkentését, amelyen a termelők eladhatják a villamos energiát, 450 lej/MWh-ról 400 lej/MWh-ra. Ugyanakkor az új, 400 lejes (80 eurós) ár sem felel meg a piacnak, mivel az átlagszintek felett van, amelyek 70 euró/MWh alá esnek, és az elkövetkező időszakban akár 50 euró/MWh átlagértékek is várhatóak.