Románia választ: titkos akták, kiberhadviselés és politikai káosz árnyékában dől el az ország jövője

Az elmúlt hetekben, a szuperválasztási hajrában Románia politikai rendszere gyakorlatilag szétesett. A választási kampány zűrzavara nemcsak az ország sebezhetőségét, de a hatalmi érdekek nyers valóságát is megmutatta. A hétvégén az ország választ: Elena Lasconi, a neoliberális, nyugatbarát kisvárosi polgármester, vagy Călin Georgescu, a szuverenista-szélsőjobboldali önjelölt „megváltó” veheti át az elnöki széket. Az elnökválasztás első fordulójának meglepetéséből felocsúdó közvélemény, sajtó és mainstream politikai pártok azzal szembesültek, hogy a mélyállam sötét bugyraiból előkúszó figura tényleg megnyerheti a választásokat.

Egy nemrég készült közvélemény-kutatás szerint, amit a parlamenti választások napján végeztek, Georgescu jelentős, 58%-os előnyt mutatott Lasconival szemben, aki 42%-on állt. Lasconi támogatói főként a jobbközép USR és a PNL hívei közül kerülnek ki, míg Georgescut a három parlamentbe jutott szélsőjobboldali párt (AUR, SOS Románia, POT) szimpatizánsai között repíthetik az első helyre, akikhez csatlakoznak azok az RMDSZ-es és PSD-s szavazók, akiket hiába próbálnak átállítani az utolsó pillanatban egy európai vonalra, nem igazán sikerül. Az RMDSZ a teljes kampányát USR-ellenesre tervezte, most a választói nem akarják elhinni, amit Kelemen Hunor a parlamenti választások után jelentett ki, hogy Lasconi „a kisebbik rossz.” Az RMDSZ szavazóbázisának jó részében a Georgescu által képviselt nyugatszkeptikus és Ukrajna-ellenes retorika sokak számára ismerősen visszhangzik, hiszen ezt tolja a Fidesz is, és ezt kapták meg az erdélyi magyarok az EP-, a helyhatósági, sőt most az elnök- és parlamenti választások során is. Ezen túlmenően Georgescu a nacionalista-retorikájú PSD táborában is erős támogatást élvez.

Miközben tehát az RMDSZ és a PSD megpróbál 180 fokosat tekerni a kampányán, és Lasconi irányába terelni a szavazókat, a sajtó sem ült tétlenül. Elrettentő részleteket derített ki mind Georgescu hamisított életrajzáról, mind az átláthatatlan, manipulatív TikTok kampányáról, sőt arról is, hogy milyen Romániát szeretne megvalósítani a jelölt, ha magához kaparintja a hatalmat.

Az életrajz

Călin Georgescu úgy húzta be a választások első körét, hogy egyetlen komoly interjú, érdemi vita nem történt meg. Helyette a TikTok-videók futottak, sufni-televíziók és amatőr podcastok visszatérő vendégeként beszélt egy párhuzamos valóságról, amiben a víz nem H2O, hanem információ, a holdraszállás nem történt meg. De hogyan lehetett egy ilyen alak ENSZ-tisztviselő, a világhírű Római Klub tagja, és Nicolae Iorga történész titkárnőjének unokaöccse? Úgy, hogy ebből semmi sem igaz. Ahogy korábbi részletes összefoglalónkban is megírtuk, a valóságban Georgescu egy romániai baráti egyesületet vezetett, amelynek köze sincs a Római Klubhoz – amíg onnan is ki nem penderítették. Az ENSZ-karrierjéről is kiderült, hogy egy svájci hegyi faluba bejegyzett magánalapítvány áll mögötte, amely az ENSZ nevét és logóját használta díszletként.

És akkor még itt van Nicolae Iorga története: Georgescu szerint nagynénje volt a híres történész titkárnője. Szép történet, csak éppen nem igaz. Iorga családja tűpontosan emlékszik az összes titkár nevére – és Maria Georgescu nincs köztük. A hab a tortán? Iorgát éppen azok a legionáriusok gyilkolták meg, akiket Georgescu ma dicsőít.

Georgescu kampánya

A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette, hogy vizsgálódik a titkosítás alól frissen feloldott CSAT-dokumentumok kapcsán, amelyek Călin Georgescu kampányának sötét oldalára világítanak rá. A papírok nemcsak a kampányban alkalmazott manipulatív TikTok-stratégiát, de a román állam gyengeségeit és a geopolitikai játszmák hatását is megmutatják. A feloldott iratok kőkemény állításokat tartalmaznak: állami szintű, feltehetően orosz támogatású digitális kampány segítette Georgescu hirtelen felemelkedését, és a kampányt rejtett finanszírozás, influencer-manipuláció és cyberhadviselés övezte.

A CSAT (Legfelsőbb Védelmi Tanács) november 28-i ülésén bemutatott dokumentumainak titkosítását a civil szféra nyomására Klaus Iohannis feloldotta. Ebből kiderült, hogy szerint Georgescu TikTok-kampánya nem organikus módon nőtt ekkorára, hanem egy gondosan megtervezett stratégia része volt. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint az akció mögött „egy állami szintű szereplő” állhatott, és módszerei kísértetiesen hasonlítottak azokra, amelyeket Oroszország Ukrajnában alkalmazott az invázió előtt. A kampány alapját egy több mint 25.000 TikTok-fiókból álló hálózat képezte, amely már 2016 óta alvó állapotban volt, majd az első forduló előtt két héttel aktiválták őket.

A kampányt egy üzletember, Bogdan Peșchir finanszírozta, aki több mint 1 millió eurót költött rá, ebből 381.000 dollárt TikTok-hirdetésekre. Peșchir tevékenysége és vagyona nem áll összhangban cége, a Brassóban bejegyzett DIGITAL ON-RAMP SOLUTIONS SRL pénzügyi teljesítményével, ami tovább bonyolítja az ügyet. A kampány során nem botfarmokat használtak, hanem kifinomult digitális marketingstratégiát alkalmaztak, például rajszerű (swarming) tartalommegosztást és algoritmus-manipulációt. A kommunikációs műveleteket Telegram- és Discord-csatornákon irányították, hogy elkerüljék a TikTok moderációs szűrőit.

A SRI és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) is arra a következtetésre jutott, hogy a kampányban alkalmazott módszerek összhangban vannak az orosz hibrid hadviselés technikáival. A TikTok-kampány narratívája, az „Egyensúly és tartás” szlogen, szinte azonos azzal a „Testvér a testvér mellett” kampánnyal, amelyet Oroszország Ukrajnában futtatott a lakosság befolyásolására az invázió előtt. A dokumentumok szerint a kampány mögött egy jól felszerelt, állami szintű szereplő állhatott, aki a román választási rendszert célzó több mint 85.000 kibertámadást is koordinált.

A belügyminisztérium (MAI) szerint több mint 100 influenszert fizettek le, hogy Georgescut népszerűsítsék, sokan közülük nem is tudták, hogy politikai kampány részesei. A kampány során olyan személyek is megjelentek, akik szélsőjobboldali eszméket vallanak, és korábban katonai táborokat szerveztek. Az egyik ilyen figura, Eugen Sechila, aktívan részt vett a kampány finanszírozásában és a szavazatvásárlásban is.

A Legfelsőbb Ügyészség most vizsgálja, hogy az információk alapján indítható-e büntetőeljárás, és ha igen, mely szervek hatáskörébe tartozhat. A CSAT-dokumentumok nyilvánosságra kerülése azonban már most világossá tette, hogy a román választások manipulációjára tett kísérletek túlmutatnak az ország belügyein. A kampány mögött álló erők és motivációk – legyenek azok külföldi vagy hazai – egyértelműen a demokratikus folyamatok aláásását célozták. A kérdés most az, hogy ezek a nyilvánosságra hozott dokumentumok elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy Georgescut és kampányának rejtett támogatóit felelősségre vonják.

A kampány utolsó napjai

Vasárnap az Európa-párti, demokratikus és biztonságos Romániára voksoljanak és utasítsák el az izolacionizmust és a szélsőségességet, szólították fel a választókat a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselői, akik megegyeztek az Európa-párti nagykoalíció létrehozásában. Végre megszólalt Marcel Ciolacu PSD-elnök is, aki eddig ötölt-hatolt arról, hogy a párt mindenképpen az EU-t választja, de nem ejtette ki Elena Lasconi nevét. A titkosított dokumentumok feloldása után azonban kiállt ő is, persze ebben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy Lasconi kijelentette, nem zárkózik el az elől, hogy Ciolacu legyen a miniszterelnök. Ez nem biztos, hogy nagyon jó hír, mindenki arra készült, hogy a liberális Bolojan fogja irányítani a kormányt, mert nagyon megérett a helyzet bizonyos reformokra, amik nélkül Románia gazdaságilag is összedől.

Az RMDSZ is határozottan állást foglalt Lasconi mellett, azzal érvelve, hogy Georgescu a legionárius mozgalom szellemi örökségét viszi tovább.

Lasconi kampányát is maximumra tekerték. Miközben Európáról és a nyugati orientációról beszél a hagyományos értékek fontosságát is hangsúlyozza, hogy ne riassza el a konzervatív választókat.

Georgescu is teljes „nyitásban” van. Mivel a TikTok-fiókjának elérését árnyéktilalommal letekerték, kénytelen ő is a mainstream sajtónak a meghívásait is elfogadni, sőt már nemcsak a román sajtónak, hanem a Politiconak és a Reutersnek is nyilatkozott. Interjúiban dicsérte a magyar diplomáciát és Donald Trump békepárti hozzáállását, miközben olyan gazdaságpolitikai javaslatokat tett, amik aligha lennének összhangban az EU-s szabályozással.

Azt is hangsúlyozta, hogy nem akarja kiléptetni Romániát sem az EU-ból, sem a NATO-ból, de szerinte az országnak „egyenlő félként” kellene tárgyalnia ezekkel a szövetségekkel. Az EU-s pénzeket szükségtelennek nevezte, míg Ukrajna támogatását és a NATO elvárásait is élesen bírálta. A Politico egyébként hosszan elemezte, hogy milyen hatással volna a NATO-ra, ha Romániában Georgescu lenne az államfő.

Itt tart Románia két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt. Gyakorlatilag minden felelős szereplő összefogott, hogy megértesse a masszív dezinformációnak és manipulációnak kitett közvéleménnyel, hogy kik között dől el a választás. Hogy van egy Nyugat-orientált irányvonalat képviselő jelölt, míg a másik a nacionalista retorikával és populista húrokkal játszó, bizonytalan és veszélyes külpolitikai fordulatot sugallja. Mindezt egy olyan politikai légkörben, ahol a titkosszolgálati dokumentumok hibrid hadviselésről, manipulációról, és algoritmusokkal felturbózott kampányokról szólnak – olyan tényezőkről, amelyek érdemben megkérdőjelezik a választási folyamat tisztaságát.

A kérdés, amit minden választónak fel kell tennie magának, az, hogy milyen országot szeretne a következő évtizedekre. Olyat, ami Európában marad, a demokrácia alapjaira épít, és megpróbálja kiaknázni az EU-tagság előnyeit? Vagy olyat, amely Kelet felé kacsingatva izolációba sodródik, destabilizálja saját politikai rendszerét, és feladja azokat az értékeket, amelyek eddig az európai közösség részévé tették?

Ez a választás nem csak egy napra, hanem egy egész generáció jövőjére szól. Románia most nem csak elnököt választ, hanem identitást, irányt és történelmi elköteleződést is. A kérdés már csak az, hogy a választók ezt felismerik-e vasárnap, és felelősséggel, tiszta fejjel döntenek-e.