Mítoszgyártás felsőfokon: kezdenek kiderülni a csúsztatások Georgescu életrajzából

Amikor a választások első fordulójában Călin Georgescu berobbant az első helyre, a sajtó döbbenten meredt rá: „Ez meg kicsoda?” A hirtelen jött eredmény olyan váratlanul érte a médiát, hogy gyorsan össze kellett ollózni egy képet róla – csakhogy nem nagyon volt miből. Aki kereste, talált ugyan egy terebélyes wikipédiás cikket róla, de egyébként csak félhomályos stúdiókban és obskúrus YouTube-csatornákon láthatta szerepelni, ahol ismeretlen műsorvezetők bólogattak a szövegeire.

Călin Georgescu úgy húzta be a választások első körét, hogy egyetlen komoly interjú, érdemi vita nem történt meg. Helyette a TikTok-videók futottak, sufni-televíziók és amatőr podcastok visszatérő vendégeként beszélt egy párhuzamos valóságról, amiben a víz nem H2O, hanem információ, a holdraszállás nem történt meg, őmaga személyesen találkozott földönkívüliekkel, a kemoterápia semmit sem ér, és a covid nem létezik. De hogyan lehetett egy ilyen alak a Római Klub tagja és ENSZ raportőr, miközben senki nem emlékszik rá, hogy valaha is közéleti tényező lett volna? Ezekre a kérdésekre egyelőre senki sem tudott válaszolni, mert mire a sajtó felocsúdott, Georgescu már két lépéssel előrébb járt a saját legendáriumának építésében.

Az első valós információk arról, hogy kicsoda is ez az ember, napokkal később kezdtek szivárogni, és még most sem sikerült kihámozni a szélhámosság teljes mélységét. Az újságírói oknyomozás és bizonyos érintett személyek nyilatkozata azonban felfedte legalább egy részét a csalásnak. Kiderült, hogy Georgescu éveken át mesterségesen épített fel egy hamis karriert, amely mögött nem állnak valós eredmények. Az állítólagos ENSZ-kapcsolatok, a Római Klub-tagság és családi öröksége mind manipulációkon, csúsztatásokon alapulnak, írja a Ziaristii portál, és szépen felsorol néhányat a kiderített ügyekből. Egyre tisztábban rajzolódik ki a kép egy imposztorról, aki egy hamisított életrajzot felhasználva hintett port a teljes romániai nyilvánosság szemébe.

A Római Klub

Georgescu egyik leggyakrabban hangoztatott állítása, hogy tagja volt a világhírű szervezetnek, amely kizárólag a legmagasabb szintű szakmai és politikai befolyással rendelkező személyeket fogadja soraiba. Az 1968-ban létrehozott nemzetközi agytröszt – aminek alapítói között ott volt a magyar Nobel-díjas Gábor Dénes is – a globális kihívásokra, például a fenntarthatóságra, az éghajlatváltozásra, a gazdasági egyenlőtlenségekre és a túlnépesedés problémáira összpontosít. A klub legismertebb munkája, az 1972-ben kiadott „A növekedés határai” jelentés a világ népességének, gazdasági fejlődésének és a természeti erőforrások kimerülésének összefüggéseit vizsgálta.

Ebbe az exkluzív társaságba köztudottan csak olyan vezető személyiségek lépnek be, akiknek nemzetközi szinten komoly tudományos, közéleti súlyuk van. Georgescu esetében azonban – egy illusztris ismeretlen, aki soha nem töltött be semmilyen pozíciót, nem volt pénze, és nem járult hozzá semmilyen jelentős dologhoz – nem lett volna indokolt a felvétele ebbe a think tankbe. Romániából csak két ember volt eddig tagja a Római Klubnak: Mircea Malița és Mugur Isărescu, derítette ki végül a sajtó.

A valóság az, hogy Georgescu csak egy „rajongói klubhoz”, az Asociația Prietenii Clubului de la Roma din România vagyis a Római Klub Romániai Barátainak Egyesülete nevű helyi szervezethez csatlakozott, amely semmilyen formában nem állt kapcsolatban az eredeti, nemzetközi szervezettel. Az egyesületet az 1990-es években alapították Bukarestben, de nem volt hivatalosan elismert, és nem állt a híres szervezet égisze alatt, amelynek nevét használta. Georgescu rövid ideig volt ennek az egyesületnek a főtitkára, majd kirúgták. Az elnökjelölt ezt a kapcsolatot később úgy próbálta eladni, mintha valódi tagságot jelentett volna.

Az ARCoR, mert így rövidíti az egyesület a nevét, nemrég hivatalos közleményt adott ki, amelyben nagyon keményen elhatárolódott a Georgescu kampányában tett félrevezető utalásoktól. Az ARCoR hangsúlyozta, hogy elkötelezett az európai és atlanti értékek mellett, és nem szeretné, ha a szervezetet valaki obskurus politikai manipulációkra használná fel.

Aztán kiderült, hogy ez a cselekvési séma megismétlődött más helyzetekben is: Călin Georgescu olyan egyesületekhez csatlakozott, amelyek címében híres intézmények nevei szerepelnek, majd azt állította, hogy az eredeti szervezeteknek dolgozott, nem pedig azok klónjainak.

Az ENSZ-sztori

Călin Georgescu ENSZ-es pályafutásának homályát először a Digi 24 próbálta meg eloszlatni. Még a román külügyminisztérium sem tudja, hogyan került ő az Emberi Jogi Tanács különleges jelentéstevői pozíciójába. A saját CV-jében 2011–2013 közötti időszakot említ, miközben az ENSZ hivatalos nyilvántartásában 2010–2012 szerepel. A problémák azonban nem csupán dátumokról szólnak.

A külügy 2010-ben még sikerként ünnepelte Georgescu kinevezését, de mára elfelejtették, ki terjesztette elő a nevét, és hogyan zajlott a jelölési procedúra. „Nem találtunk erre vonatkozó dokumentumokat” – hangzik az állami bürokrácia kedvenc válasza, amit megküldtek a Digi 24-nek. Az akkori külügyminiszter, Teodor Baconschi sem emlékszik rá, sőt, azt állítja, soha nem találkozott vele, és valószínűsíti, hogy Georgescu „valahogy” önerőből szerzett egy ideiglenes megbízatást.

Georgescu jelentéstevői mandátuma hivatalosan a toxikus hulladékok emberi jogokra gyakorolt hatásainak vizsgálatára szólt, és bár az ENSZ honlapja szerint valóban betöltötte ezt a pozíciót, a kinevezési folyamat és annak körülményei enyhén szólva homályosak. Egyesek szerint a helyzet rávilágít arra, hogy az ENSZ rendszere sem immunis az informális jelölésekre.

Miután ez a megbízatása véget ért, Călin Georgescu egy évig volt főtitkára az ENSZ Globális Fenntartható Fenntartható Index Intézetének (UNGSII), ami valójában egy svájci faluban létrehozott magánalapítvány – 2014-ben hozták létre –, amelynek semmi köze az ENSZ-hez azon kívül, hogy használja annak nevét. Az ellenőrzést az Adevărul.ro végezte el. Bár Georgescu az önéletrajzában azt állítja, hogy ENSZ-tisztviselő volt („ügyvezető igazgatója” az ENSZ genfi és vaduzi Globális Fenntartható Index Intézetének), ez egyszerűen nem igaz.

Hogy szándékosan hazudik, azt számos videó bizonyítja, amelyekben elmeséli, mit csinált ENSZ-tisztviselőként. Ez még abban a híres videóban is látható, ahol azt mondja, hogy egy ENSZ-delegáció vezetőjeként elment, és beszélt „nem emberi lényekkel”, olyanokkal, akik nyilvánvalóan nem a mi fajunkhoz tartoztak.

Mircea Malița neve és öröksége: egy újabb manipuláció

Georgescu másik állítása szerint Mircea Malița, a neves román diplomata és akadémikus támogatta őt. Ezt az állítást Maria Scarlat Malița, Mircea Malița unokája, egyértelműen cáfolta. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nagyapja, aki a tudomány és a racionalitás híve volt, soha nem állt volna Georgescu szélsőséges nézetei mellé. Maria Malița külön kiemelte, hogy nagyapja neve és munkássága manipulálása nemcsak tiszteletlenség, hanem súlyos hitelességi probléma is.

„Mircea Malița mintha előre jelezte volna Homo Fraudens című könyvében a nevét és eszméit érintő elferdítéseket, amelyeket a diszharmonikus, nacionalista diskurzusok és zavaros összeesküvés-elméletek szolgálatába állítottak. Malița, a karteziánus gondolkodású matematikus, a projektek embere, a tudomány és a mesterséges intelligencia úttörője, a globális világ elemzője, valamint a tárgyalások és a nyitottság elméletének meghatározó alakja volt. Több mint 50 könyv, tanulmány és esszé szerzőjeként foglalkozott kultúrákkal, civilizációval és az értelem kérdéseivel. Malița számára Európa létezett akkor is, amikor mások számára még csak egy földrész volt. Hivatásos diplomataként és a diplomácia professzoraként ő volt az első román, aki az ENSZ-ben nyíltan szembeszállt a Szovjetunióval, ezzel megkezdve Románia elszakadását a keleti blokktól. Mircea Malița akadémikus munkásságának és karrierjének csalárd felhasználása épp az ellenkező értékeket képviselte: miszticizmus, szélsőséges nacionalizmus és kelet felé fordulás, amelyek zavart keltettek. Nevét és életművét váratlanul eszközzé degradálták, amely életrajzának, korszakainak és eszméinek torzításához vezetett” – írja a bejegyzésben a neves román matematikus unokája.

A legionáriusok csodálója Nicolae Iorgához is kötötte volna nevét

Az elnökjelölt azt állította, hogy egyik nagynénje, Maria Georgescu a híres történész titkárnője volt, de erre nem szolgált bizonyítékkal. Nicolae Iorga unokaöccse, Andrei Pippidi oxfordi történész a Romaniacurata portálnak adott nyilatkozatában tisztázta, hogy „nincs kapcsolat Nicolae Iorga és Călin Georgescu között”.

Pippidi elmondta: „Nagyapám naplójának és levelezésének szerkesztőjeként, és olyan gyerekként, aki Nicolae Iorga tisztelőinek környezetében nőtt fel, világosan ki kell mondanom, hogy nagyapámnak egy Maria Georgescu nevű titkárnője soha nem létezett. Ezeknek a titkároknak és asszisztenseknek a neve pontosan ismert”. Andrei Pippidi azt sem felejtette el hozzátenni, hogy nagyapját éppen azok a legionáriusok gyilkolták meg, akiket Călin Georgescu csodál és dicsőít.