Politico: Még a NATO-t is megrengetheti a romániai elnökválasztás

Románia komoly katonai hatalom, ezért a lehetőség, hogy a NATO-val szemben szkeptikus, oroszpárti elnökjelölt, Călin Georgescu elnökké váljon, aggodalommal tölti el a szövetséget – írja szerdán a Politico.

Románia húsz éve tagja a NATO-nak, és van egy olyan légi bázisa, amelyet a katonai szövetség legnagyobb európai támaszpontjává szeretnének bővíteni. Románia határos Ukrajnával, ahová fegyvereket is küld, ugyanakkor közel van az oroszok által megszállt Krímhez is. Deveseluban fontos amerikai rakétavédelmi rendszer működik.

Mindez azonban nem tetszik a független elnökjelöltnek, Călin Georgescunak, aki a Politico szerint a deveselui rakétákat „szégyennek” nevezte, leállítaná Ukrajna támogatását, és az „orosz bölcsességet” tartaná irányadónak a román külpolitikában.

Ugyanakkor a lap hozzáteszi, Georgescu ragaszkodik ahhoz, hogy nem akar kilépni a szövetségből. „Nem akarok kilépni a NATO-ból, nem akarok kilépni az Európai Unióból” – jelentette ki Georgescu múlt héten. „Amit viszont akarok, az az, hogy álljunk ki magunkért, ne térdeljünk le, ne fogadjunk el mindent. Ahogy mondtam, mindent a nemzeti érdekeinkért kell tennünk” – mondta az elnökválasztás első fordulójának győztese.

A Politico azt is írja, a szélsőjobbnak a román parlamentben nincs többsége, így Georgescu, még ha ki is akarná léptetni az országot a NATO-ból, azt nehezen tudná megtenni a parlament támogatása nélkül. Emellett azt is megemlíti, hogy ennek a döntésnek a román nép körében nem lenne nagy népszerűsége, mert egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás szerint a románok 88%-a támogatja Románia NATO-tagságát.

A román politikai rendszerben azonban az államfő a fegyveres erők főparancsnoka és a külpolitikáért felelős személy. Egy NATO-val szkeptikus államelnök tehát így is problémákat jelentene a katonai szövetség számára. A forrás példaként Orbán Viktort hozza fel, eszerint Georgescu akár a magyar példát is másolhatja, és Kreml-párti „szabotőrként” viselkedhet majd a NATO-n belül. Egy ilyen külpolitikai váltás aláásná Románia fontos regionális-biztonsági szerepét.

Ahogy a Politico írja, a húsz éves gyors gazdasági növekedés „a balkáni romokból” egyre inkább gyarapodó nemzetté formálta az országot, és még régi riválisát, Magyarországot is túlszárnyalta az egy főre jutó GDP terén.

Oroszország majdnem három évvel ezelőtti ukrajnai inváziója óta Románia fegyvereket, köztük egy Patriot légvédelmi rendszert küldött Ukrajnának. Az országnak kijárata van a Fekete-tengerre, ahol az oroszok civil hajókat támadnak, és több alkalommal orosz drónok repültek át Románia légterén, miközben Ukrajnát támadták. Antonia Colibăşanu, a Geopolitical Futures elemzője szerint „az Ukrajnához való közelség Romániát kulcsfontosságú logisztikai partnerré tette”. Az ország 2024-ben a GDP 2,25%-át fordította védelmi kiadásokra, ezzel Európában a 9. helyen áll, és azt tervezi, hogy megnyitja a szövetség egyik legnagyobb légi bázisát. Romániának elrettentő szerepet kell felvennie a NATO keleti határán, és ezt katonai fejlesztések útján tudná elérni, például a Mihail Kogălniceanu légi bázis modernizálásával, amely a NATO egyik legnagyobb létesítménye lenne. „Ez egy nagyon konkrét elrettentő eszköz lesz a keleti szárnyon” – mondta George Scutaru, az elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója.

Tavaly Románia két aknakereső és -semlegesítő hajót vásárolt az Egyesült Királyságból a Fekete-tenger biztonságának növelésére. Ezek azonban a háborús helyzet miatt késve érkeznek. A késedelmek egyik következménye, hogy Románia NATO-n kívüli országokból is vásárol fegyvereket, például Dél-Koreából a Hanwha Aerospace nevű gyártótól. A cég vezetői az év elején arról beszéltek, Románia a jövőben fegyvergyártási központtá válhat Európa, a Közel-Kelet és Afrika számára. Emellett a német Rheinmetall hadiipari óriás is tervezi, hogy egy fontos lőporgyárat épít Romániában.