Minősített emberölés vádjával két orvost vettek őrizetbe a 17 intubált beteg gyanús halálát vizsgáló hatóságok

2024 áprilisában a bukaresti Szent Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórház intenzív osztályán négy nap alatt, április 4. és 7. között, 17 beteg halt meg gyanús körülmények között. Az egyik ápoló hívta fel a figyelmet arra, hogy a halálesetek oka a noradrenalin, egy létfontosságú gyógyszer adagjának szándékos csökkentése lehetett.

Az intenzív osztályon kezelt betegek a szükségesnél tízszer kisebb dózisú noradrenalinos kezelést kaphattak. A menedzsert írásban tájékoztatta erről az ápolási igazgató. A Szent Pantelimon kórházban történt halálesetek gyanúját bejelentő személy a kórház egyik ápolója volt, a vádak állítólag egy belső veszekedés nyomán pattantak ki. Az ápolási igazgató a panaszban azt állítja, hogy április 10-én egy intenzív osztályos nővér arról tájékoztatta, hogy 2024. április 4. és 7. között „körülbelül 20 beteg halt meg az intenzív osztályon, aminek oka a noradrenalin szándékosan csökkentett adagolása a fecskendős pumpákban”.

A noradrenalin (vagy norepinefrin) egy létfontosságú neurotranszmitter és hormon, amely többek között a stresszre adott válaszban és a vérnyomás szabályozásában játszik kulcsszerepet. Az intenzív terápiában a noradrenalint gyakran használják a vérnyomás fenntartására olyan betegeknél, akik súlyos sokkban vagy kritikus állapotban vannak. A gyógyszerszint csökkentésével a vérerek összehúzódása csökken, ami alacsony vérnyomást eredményez. Ez különösen veszélyes lehet azoknál a betegeknél, akik már eleve instabil állapotban vannak, mivel a megfelelő vérkeringés fenntartása kritikus az életfontosságú szervek működéséhez. Az elégtelen vérnyomás miatt a szervek és szövetek nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot, ami sokkhoz vezethet. Ez az állapot gyors beavatkozás nélkül halálos lehet.

A kórház igazgatója, Bogdan Socea kezdetben nem tartotta gyanúsnak a haláleseteket, mivel több betegségben szenvedő, súlyos állapotban lévő páciensekről volt szó, mindegyikük az intenzív terápiás osztályon feküdt és intubálva voltak. Elméletileg bármelyiküknél, bármikor beállhatott a halál. Azonban még az intenzíven is a halálesetek számának átlaga a kórházban nem haladta meg a 3-4 személyt egy hét alatt, most három nap alatt 17 páciens halt meg, ami semmiképp sem tekinthető megszokottnak.

Az ügyészek büntetőeljárást indítottak az ügyben emberölés gyanújával, kihallgattak több orvost és asszisztenst, és bekérték a vizsgált időszakban elhunyt 17 páciens orvosi dokumentációját és egyéb iratokat. Az eset súlya alatt az egészségügyi minisztérium, a kórház és a Bukaresti Orvosi Kamara is vizsgálatot indított. Ezek a vizsgálatok áprilisban arra a következtetésre jutottak, hogy nem történt szakmai mulasztás, és minden protokollt betartottak.

A bukaresti ügyészség azonban továbbra is vizsgálódott. Júniusban történt az első őrizetbe vétel: egy ápolónőt hamis tanúzás miatt tartóztattak le további kihallgatás céljával. Az ügyészség szerint az ápolónő jelen volt azon eseteknél, amikor módosították a noradrenalin adagját, de ezt tagadta a nyomozás során. Az ügyet egyre komolyabban vették, és augusztus 8-án a hatóságok házkutatásokat végeztek több kórházi alkalmazott lakásán, és négy orvost hallgattak ki.

A nyomozók megállapították, hogy az intenzív osztályon használt injektométereket, amelyekkel a noradrenalint adagolták, nem rögzítették egy adott beteghez. Ez megnehezítette a pontos nyomon követést. Azonban a műszerekből származó adatok és egy fotó alapján sikerült egy konkrét eszközt és egy konkrét pácienst azonosítani: egy 54 éves intubált betegről van szó.

Az ügyészek szerint az orvosok szándékosan csökkentették a noradrenalin adagját, mert úgy ítélték meg, hogy nem érdemes tovább életben tartani az adott pácienst. A vád szerint két orvos is részt vett ebben az akcióban, és az ápolónő hamis tanúzással akadályozta a nyomozást.

Az ügy súlyossága miatt Alexandru Rafila egészségügyi miniszter azonnali hatállyal kérte a kórház menedzserének és orvosigazgatójának lemondását, amit azok meg is tettek. Rafila nyilatkozata szerint az események súlyosan megingatták a közvélemény bizalmát az egészségügyi rendszerben, és hangsúlyozta, hogy minden szükséges lépést megtesznek a hasonló esetek elkerülése érdekében.

A G4Media által idézet minisztériumi közleményben úgy fogalmaznak, hogy tekintettel a működési zavarokra és a közvélemény bizalmatlanságára, amit az elmúlt hónapok eseményei és folyamatban lévő vizsgálat váltott ki, az egészségügyi miniszter kéri ez említettek lemondását.

„A sürgősségi kórházaknál a minőségi ellátáshoz való hozzáférés alapvető fontosságú az egészségügyi minisztérium reformjainak és beruházásainak sikeressége szempontjából. Az egészségügyi rendszer e fontos célkitűzéseit veszélyeztető hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk” – idézte a tárcavezetőt a minisztérium közleménye. A G4Media emlékeztet, hogy a nyomozás megindításakor Rafila még azt nyilatkozta, hogy nem tartja megalapozottnak a Szent Pantelimon kórházban történt gyanús halálesetekkel kapcsolatos büntetőfeljelentéseket.

A tragédia már áprilisban mély nyomot hagyott a közvéleményben, a családok gyásza fokozta az eset körüli feszültséget. Az ügy kapcsán az is felmerült, hogy a noradrenalin adagjának csökkentése mögött anyagi vagy egyéb érdekek állhatnak, de ezek az információk egyelőre nem nyertek bizonyítást.

Nem ez az első eset, hogy a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán problémák merültek fel. Nyolc évvel ezelőtt a Libertatea portál egy hasonló botrányról számolt be, az akkori ATI osztály vezetője, Laura Constantinescu, elismerte, hogy a gyógyszerhiány miatt szelektáltak a betegek között, hogy kit mentsenek meg. Ez az eset is nagy port kavart, és az érintett vezetőket felfüggesztették.

A bukaresti Szent Pantelimon kórházban történt gyanús halálesetek ügye ismét igazolja, hogy a romániai egészségügyi rendszer a megfelelő ellenőrzési mechanizmusok nélkül nem tud kilábalni abból a korrupciós hálóból és tehetetlenségből, amiben évtizedek óta vergődik. A járvány alatti kórháztüzek, a Colectiv tragédia után felmerülő kérdések, a számos korrupciós ügy mind rávilágít arra, hogy a rendszer alapvető reformja nélkül az egészségügyi ellátás minősége nem biztosított, sok kórház veszélyezteti a betegek életét a korszerű, a páciensek biztonságát szolgáló berendezések hiánya miatt, illetve az orvosi és ápoló személyzet hozzáállása is kívánnivalót hagy maga után.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-es jelentése szerint az utóbbi években Románia jelentősen növelte egészségügyi kiadásait, de az uniós tagállamokkal összevetve továbbra is a rangsor végén található az egészségügyi ráfordításai tekintetében, mind az egy főre jutó kiadásokhoz, mind a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva. Még az egészségügyi minisztérium is úgy nyilatkozott, hogy a közegészségügyi infrastruktúrák javításra szorulnak, és az eddigi beruházások nem elegendőek a probléma megoldásához.

A szektorban jelen lévő korrupció azonban jelentősen hátráltatja az egészségügy fejlődését. Az infrastruktúra fejlesztésére fordított pénz ugyanis sokszor politikai kapcsolatokkal rendelkező cégek zsebében landol, a kórházak szükségletei pedig háttérbe szorulnak.

2022-ben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség több mint 50, a román egészségügyi rendszerben dolgozó személy ellen emelt vádat, köztük volt egy menedzser, hét orvos és három kórházigazgató is.

Az ügy kivizsgálása folytatódik, és a hatóságok igyekeznek minden részletet feltárni, hogy igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak és családjaiknak. Az ügyészek egy adott ponton a halottak exhumálását is fontolóra vették, ezt akkor rendelhetik el, ha az összegyűjtött bizonyítékok nem elegendőek a következtetés levonásához.

Az események rövid kronológiája

2024. április 11. – A bukaresti ügyészség büntetőeljárást indított egy e-mailben kapott bejelentés alapján, amely szerint a Pantelimon Kórház intenzív osztályán 20 beteg halt meg gyanús körülmények között. A bejelentés szerint a halálesetek oka a noradrenalin adagjának szándékos csökkentése volt. Az ügyben érintett ápolót kihallgatták.

Április 12. – Az Egészségügyi Minisztérium megerősítette a vádakat, és bejelentette, hogy ellenőrző csoportot küld a kórházba. A kórház igazgatója, Bogdan Socea, elismerte, hogy négy nap alatt 19 haláleset történt, de hangsúlyozta, hogy semmi gyanúsat nem jelentettek az orvosok.

Április 13. - Florina Pompilian, az intenzív osztály vezetője, egy Facebook-posztban azt állította, hogy a vádakat egyetlen ápoló „dühéből” származnak, aki folyamatosan félrevezeti a személyzetet és próbálja megfélemlíteni őket.

Április 17. – Az Egészségügyi Minisztérium ellenőrző csoportja megállapította, hogy a vádak mögött kommunikációs hiányosságok állnak a kórház vezetése és a személyzet között. A belső vizsgálat nem talált szakmai mulasztást.

Május 1. – A Bukaresti Orvosi Kamara jelentése szerint a 17 haláleset egyikében sem volt bizonyíték arra, hogy eltértek volna a protokolloktól vagy hogy bárki szándékosan csökkentette volna a noradrenalin adagot.

Június 5. - A Pantelimon kórház egyik ápolóját 24 órára őrizetbe vették hamis tanúzás vádjával.

Június 27. – Antoaneta Elena Voicut, aki a halálesetek kivizsgálását kezdeményezte, elbocsátották a kórházból.

Augusztus 7. – Négy kórházi alkalmazott lakásán házkutatást tartottak, és négy orvost kihallgattak. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a kórház vezetőségének lemondását kérte.

Augusztus 8. – A Pantelimon kórház orvosai és ápolói sztrájkba léptek, csak a sürgősségi eseteket látják el. Az orvosok tiltakoznak kollégáik letartóztatása ellen, akiket szándékos emberöléssel vádolnak.

Augusztus 8. – A bukaresti törvényszék elrendelte a Szent Pantelimon kórház két orvosnőjének 30 napos előzetes letartóztatását, akiket az ügyészség minősített emberüléssel vádol az intenzív osztályon fekvő 54 éves beteg ügyében.