Kelemen Hunor elismerte, hogy Orbán tusványosi rasszista kijelentése nyomán zárták ki az RMDSZ-t a román kormánykoalícióból

Orbán Viktor tusványosi rasszista kijelentése nyomán kellett távoznia az RMDSZ-nek a román kormánykoalícióból. Az információ bombabiztos, ugyanis nem más, mint az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor mondta el egy kampányrendezvénynek az utolsó perceiben, amikor már mindenki az óráját nézte, hogy vajon mikor ér véget a kétórás beszélgetés. Valószínű, a teremben ülők sem fogták fel, hogy mit hallottak, és a Nincs mese! címmel futó megmondóestről készült videót senki nem nézte volna újra az utolsó percekig, ha a Transtelex egyik hűséges olvasója és a lap beszélgetőestjeinek, a Dialógnak állandó vendége nem hívja fel a figyelmet arra, hogy mit mondott Kelemen Hunor Nagybányán.

De lássuk a konkrét szöveget, amit a Maszol portál Youtube csatornájára feltöltött videóban 02.19.50-től lehet meghallgatni. Az átirat helyenként redundáns, de szóról szóra begépeltük az RMDSZ elnökének a mondatait, hogy semmi ne maradjon ki belőle:

„Én azt mondtam, hogy én az utolsó pillanatig itt fogok ülni. Mondjátok ti azt, hogy nem. És az utolsó pillanatig ott ültünk, kompromisszumokat kerestünk. Nekem közben szóltak, én ezt már elmondtam nyilvánosan, azért már ebben a történetben nincsen olyan titok vagy olyan bizalmas információ, amit nem mondhatnék. Nekem közben szóltak, hogy az elnök kiadta az ukázt, hogy bennünket nyomjanak ki. És ezért nem tudtunk megegyezni, mert ki volt adva, hogy bennünket ki kell nyomni. Akármilyen kompromisszumot kerestünk volna, bennünket ki akartak nyomni. Én azt is tudom és értem, hogy ezt miért csinálta az elnök. Bonyolult ügy. Nyilvánosan kevés embernek beszéltünk erről. Nem az amerikaiak kérték, nem az oroszok kérték, nem a kínaiak kérték…” – részletezte a nagybányai közönségnek Kelemen Hunor a kormánykoalíciós tárgyalások körülményeit.

A tárgyalások a miniszterelnöki rotációt megelőzően kezdődtek el, amikor a liberális Nicolae Ciucăt a szociáldemokrata Marcel Ciolacu váltotta a kormány élén. Akkor hozzányúltak a tárcákhoz is, és sorra rángatták ki a különböző minisztériumokat az RMDSZ alól. Kelemen Hunornak igaza van: a szövetséget folyamatosan sakkban tartották, állandóan változtak az „ajánlatok”. Miután a párt lemondott a sportminisztériumról, elvették tőle a környezetvédelmet, aztán a fejlesztést is. Már követhetetlenné vált, hogy ki mit ad, és mit vesz el. Az abszurdba hajló tárgyalások végére Kelemen Hunor tett pontot, aki maga is rájött, nincs már mire várni, egy minisztériumnál többet nem fognak kapni, az meg nem elég a szövetségnek ahhoz, hogy arcvesztés nélkül kormányon maradjon. Az egy évvel ezelőtti tárgyalásokat a teljes romániai magyar sajtó követte, a Transtelex számára Borbáth Endre politológus elemezte ki, aki értetlenségének adott hangot, hogy miért nem tudott kiegyezni a két nagy párttal az RMDSZ. Mert a párt által a végletekig hangoztatott mantra az volt, hogy kinyomták őket a kormányból, arra azonban nem volt logikus magyarázat, hogy ez miért történt meg.

Folytassuk Kelemen Hunor szövegének az olvasását:

„Egyszerűen az elnök kért tőlem valamit 2022 nyarán, és én nem voltam hajlandó azt megtenni. Akkor, amikor Orbán Tusnádon mondta azt a bizonyos beszédét, amit aztán ugye mindenki lefasisztázott, azt várta az elnök, nyilvánosan felszólított a tévén keresztül, hogy várja az RMDSZ álláspontját. És én az RMDSZ álláspontját elmondtam, de ő azt mondta, hogy én ezzel megvédtem Orbánt, nem elhatárolódtam tőle.”

Idézzük fel, hogy mi is történt akkor, amikor a 2022-es év mérgezett mondata elhangzott. Azt már tudják az újságírók, sőt a „nép” is számít arra, hogy az Orbán–Tusványos kombó robbanni szokott. 2022-ben annyira jól sikerült a robbantás, hogy európai visszhangja lett, és a román–magyar viszony is megromlott egy időre miatta. Orbán ugyanis ekkor jelentette ki, hogy a Kárpát-medencében élő népek nem kevert fajúak, hanem a saját európai otthonukban élő népeknek a keverékei.

„És amikor szerencsés a csillagállás, és jó a széljárás, akkor ezek a népek ráadásul egy ilyen hungaro-pannon mártásban össze is olvadnak, egy saját, új európai kultúrát hozva létre. Ezért harcoltunk mindig. Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni”

– mondta a magyar miniszterelnök.

A rasszista kijelentést még megfejelte pár NATO- és EU-ellenes kinyilatkoztatással is, hogy biztos legyen a sikerben. Beszédét követően a román kormány liberális és szociáldemokrata politikusai élesen bírálták az elhangzott kijelentéseket, majd a román sajtó is egyre erőteljesebben kérte számon a koalícióban részt vevő RMDSZ-t. Kelemen Hunor szövetségi elnök csak hosszas hallgatás után szólalt meg az ügyben, akkor pedig bevédte a magyar miniszterelnököt, ami újabb elégedetlenségeket szült. Egyes politikusok már akkor követelték az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból való kizárását.

Lássuk, hogy elevenítette fel a nyári földrengést követő periódust Kelemen a nagybányai megmondóesten:

„Ősszel, amikor visszajöttem a szabadságról, szeptemberben, akkor megint kezdte Ciucă meg Ciolacu, hogy hát maguk már valamit csináljanak ezzel. Mondom, de mit csináljunk ezzel, van valami probléma? Nekem nincs problémám. Nem, hát így meg úgy, mondtam, nem lehetséges. Én azt mondtam, hogy azzal a mondattal probléma volt, amit mondott Orbán, de ezt Orbán egy hétre rá, Bécsben már kiigazította. Elmondta, hogy azzal kapcsolatosan mi van. Tehát az, hogy ki kivel keveredik, az nem egy politikai kérdés, az a szív ügye, ez volt az én álláspontom, egyrészt. Másrészt meg azt mondtam, hogy Orbán ezt nem biológiai értelemben mondta, hanem kulturális értelemben. Harmadrészt meg azt mondtam, hogy Orbánt ezért lefasisztázni hülyeség, én ismerem elég rég a miniszterelnököt, egy dolgot biztosan tudok állítani róla, hogy nem rasszista, nem fasiszta.”

Orbán nyilatkozatának ügye az Országos Diszkriminációellenes Tanács elé került. A testület húzta-halasztotta, de végül kimondta, hogy Orbán kijelentései „ellenséges és megalázó” légkört teremtettek, azonban a magyar kormányfő nem szankcionálható Romániában, mert a hatályos szabályozások értelmében Románia területén mentelmi joga van.

A román politikusok azonban nem tudták lenyelni az Orbán-beszédet, így az őszi parlamenti év kezdetén visszatértek rá, és ismételten megkérték Kelemen Hunort, hogy határolódjon el tőle, viszont az RMDSZ elnöke szerint – úgy tűnik – a kulturális rasszizmus az teljesen rendben van, „hülyeség” volna attól elhatárolódni.

És most következik az a mondat, ami fölteszi a pontot az i-re, ami teljes és abszolút újdonságnak számít abban a történetben, ami az RMDSZ kormányból való kiszorításának történetében még nem hangzott el: Iohannis nem felejtette el az RMDSZ elnökének azt a húzását, hogy nem a román kormány mellé állt ebben a kérdésben, hanem a szélsőjobbos uszítást toló Orbán mellé.

„És ez volt, ami kiverte a biztosítékot az elnöknél. És akkor már megüzenték forma, hogy ezt nem fogja elfelejteni. A történet ennyiről szólt. És kinyomott a kormányból, és nem engedte, hogy kompromisszumot kössünk” – ismerte be Kelemen Hunor.

Az elhangzott mondatra a Transtelex Dialóg estjén derült fény, ahol az RMDSZ etnikai politizálásáról szóló vita egyik központi témája az RMDSZ és a Fidesz viszonya volt.

Salat Levente politológus a beszélgetésen rámutatott, hogy az RMDSZ fokozatosan a Fidesz befolyása alá került, és a nemzetpolitikai perspektívával váltotta fel az etnopolitikai perspektívát. „Halljuk úton-útfélen, hogy az RMDSZ elutasítja ezt a beállítást. Ha viszont abból indulunk ki, hogy milyen tekintélyes volumenű anyagi támogatás özönlött a nemzetpolitika szlogenje mögött Erdélyben az elmúlt több mint tíz évben, akkor naivitás volna azt feltételezni, hogy ennek nem volt politikai ára” – jelentette ki a politológus.

Az RMDSZ gyakorlati politizálását nem befolyásolta a Fidesz, és az RMDSZ politikája nem változott meg jelentősen a Fideszhez való viszonyának rendeződése óta, jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője, és végig kitartott az állítása mellett. „Az RMDSZ és a Fidesz között semmilyen értelemben nincs alárendeltség. A Fidesz soha nem szólt bele abba, hogy az RMDSZ hogyan politizáljon a román belpolitikában” – szögezte le.

Azt is többször hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek a román politikai partnerekkel való viszonyát nem befolyásolta a Fideszhez való közeledés.

Mi több, az RMDSZ-es politikus szerint bizonyos politikai elemzőknek és az erdélyi magyar értelmiség egy részének „Fidesz-fóbiája” van, és emiatt írnak mindent a magyar kormánypárt számlájára. Az est folyamán többször vissza-visszakanyarodott a beszélgetés ehhez a kérdéskörhöz, és a szóvivő a közönségből érkező kérdésre is úgy válaszolt, hogy azt hangsúlyozta „amióta 2016 óta országos szinten politizálok, én egyszer nem oltottam tüzet a Fidesz után”. Erre érkezett konkrét ellenvetésként a közönség egyik tagjától a Kelemen Hunor nagybányai megmondóestjén elhangzott beismerés, hogy Iohannis utasítására távolították el az RMDSZ-t a koalícióból, mert Kelemen nem volt hajlandó nyilvánosan elhatárolódni Orbán Viktor rasszista kijelentésétől.

A felszólaló állítását Csoma Botond kétségbe vonta, és a közönségben ülő Székely István társadalomszervezésért felelős RMDSZ-alelnök is hangoztatta, hogy ilyesmit nem mondhatott Kelemen Hunor.

Ennek a beismerésnek a fényében azonban átértékelődik az RMDSZ koalícióból való eltávolítása. Fölmerül, hogy milyen következményei lehetnek az őszinteség, a transzparencia hiányának, annak, hogy az RMDSZ nem osztotta meg a koalícióból való kinyomás valódi okait, és ezzel megtévesztette a választókat. Az, hogy a szövetség nem kommunikálta megfelelően a koalíciós tárgyalások részleteit, így a választók nem érthették meg a politikai döntések hátterét, hogy folyamatosan változó álláspontja és a pozíciók elosztásáról szóló beszámolója zavaros és követhetetlen volt – most már teljesen átkereteződik, és minden eddig érthetetlen és megmagyarázhatatlan puzzledarab a helyére kerül.

Felmerül a politikai lojalitás kérdése is ebben a helyzetben. Az RMDSZ nemcsak, hogy nem határolódott el Orbán Viktor kijelentéseitől, ami feszültséget keltett a román kormánykoalícióban, de Kelemen Hunor Orbán melletti ismételt kiállása azt bizonyította a román politikusok számára, hogy mennyire erős a Fidesz befolyása. A politikai elszigetelődéshez ilyen körülmények között egyenes út vezet: az RMDSZ és a román kormánykoalíció közötti feszültség növekedése és a koalícióból való kikerülés ennek ékes bizonyítéka.

Az sem utolsó szempont, hogy a magyar közösség és a román politikai vezetés közötti viszony megromlása hátrányosan befolyásolhatja a kisebbségi jogokat és az együttműködést.

Az, hogy ezekről a politikai játszmákról az RMDSZ semmit nem kommunikál a választóinak, konkrét példa arra, hogy a párt belső elszámoltathatóságának hiánya hogyan akadályozza az erdélyi magyar közösség demokratikus működését.

Borbáth Endre politológus a már említett interjúban mondta el, hogy az RMDSZ politikusai az erdélyi magyar közösségen belül nagyon nehezen elszámoltathatók. „Megengedhetik maguknak, hogy csak akkor érkezik konkrét válasz részükről, ha az RMDSZ stratégiai érdekeit szolgálja. Ez egy nagyon kényelmes helyzet a párt szempontjából, az erdélyi magyarság szempontjából azonban rendkívül rossz, mert megnehezíti a politikusoknak az elszámoltathatóságát” – jelentette ki Borbáth Endre.

Az RMDSZ tehát már megfizette a Fidesz iránti lojalitásának első, de elég borsos árát, és hosszú távon is többféle negatív következménnyel kell számolnia, mind a belpolitikai helyzetre, mind a kisebbségi jogok képviseletére, mind pedig a nemzetközi megítélésére nézve. Ha a liberális és szociáldemokrata pártok bizalmukat veszítették az RMDSZ iránt, mivel úgy érezték, hogy az nem a közös kormányzati célok és érdekek mentén dolgozik, hanem a Fidesz irányvonalát követi, ezt már egykönnyen nem lehet visszaszerezni, és az RMDSZ elszigetelődése a román belpolitikában könnyen bekövetkezhet.

Ez nemcsak csökkentheti az RMDSZ tárgyalási pozícióját és hatékonyságát a kormányzati döntéshozatalban, de csökkentheti politikai befolyását és lehetőségeit a magyar közösség érdekeinek képviseletére.

Ezzel tulajdonképpen az erdélyi magyar közösség érdekei sérülnek. És annak ellenére, hogy az RMDSZ a magyar közösség érdekeit kellene képviselje a román politikai színtéren, a Fidesz iránti lojalitás miatt elveszítette a belpolitikai támogatást, és az erdélyi magyar közösség jogainak és érdekeinek védelmét veszélyezteti.