A víz alatt lehet megnézni a dálnoki búvártóban, hogy mit tesz az emberi beavatkozás a medvékkel
A medvék természetes és az emberek által befolyásolt életútjára hívták fel a figyelmet egy vízalatti medvés fotókiállítás szervezői. Szerintük, ha nem bolygatjuk a medvék életterét, azzal minden szereplő jól jár, ellenkező esetben azonban mindenki veszít, hisz a medve ember találkozásoknak negatív forgatókönyvei is lehetnek, mint azt a 19 éves lány tragédiája is mutatja.
Amikor az ember azt hinné, hogy már mindent látott, akkor jön rá, hogy milyen keveset. Legalábbis soha életemben nem jutott volna eszembe, hogy fotókiállítást lehet a víz alatt is nézni, igaz, én már azon is meglepődtem, hogy lehet sört inni a víz alatt. Mint azonban Szabó Kolosék bebizonyították, egy háromszéki településen mindkettőt lehet csinálni, akár egyszerre is.
Az alig kilencszáz fős Dálnokon a Szabó család ugyanis kimaxolta a búvárkodás lehetőségeit. A hat éve működő vállalkozás évről évre valami újjal rukkol elő, karácsonykor feldíszített fával, nyáron hűsítő sörrel, a medvekérdés felfokozott hangulatában pedig medvés kiállítással, amit augusztus végéig lehet megtekinteni a dálnoki My Lake-n, telefonos regisztrációt követően.

Nem ismerik az erdőben járás szabályait
Szabó Kolos szerint a medvekérdés nagyon aktuálissá vált az utóbbi időben, ezért is döntött úgy, hogy együttműködést kezdeményezGál László természetfotós/filmes, ökológussal, akitől a 14 fotót tartalmazó fotókiállítás anyagát kapták.
„Rengeteget járok az erdőbe, ezért tudom, hogy mennyire fontos az, hogy az emberek tudják, hogyan kell viselkedniük a túrákon, ahol medvékkel is találkozhatnak” – meséli a fiatal búvároktató. Hozzátette, amikor a medvék a figyelem központjába kerültek, mindenki megijedt a környezetében, és eltántorította őket az erdőbe járástól, aztán rájöttek, hogy továbbra is lehet biztonságosan túrázni, csak megvannak ennek a szabályai. A búvárkodással egybekötött kiállítással, ezeknek a szabályoknak a fontosságára szerette volna felhívni a figyelmet, illetve arra, hogy elég sok párhuzam vonható az erdélyi medvék és az egyiptomi cápák között, akikkel szintén búvárként ismerkedett meg.
„Ugyanúgy kell viselkedni az erdélyi vadonban, mint Egyiptomban a cápás vizekben. Tiszteld az állatot, és tudd, hogy napnyugtakor, naplementekor a cápa vadászik, mert enni akar. Nem viselkedhetünk úgy, mint egy bajban lévő élőlény, amikor a víz alatt búvárkodsz, nyugodtan, szépen, lassan mozogsz. Azért, mert ha rángatózol, gyorsan uszonyozol, vagy vergődsz, akkor a cápa azt hiszi, hogy egy sérült állat vagy, és a ezzel beindítod a természetes ösztöneit. Tulajdonképpen ez a kulcspont, hogy ismerd azt, milyen ösztönei vannak az állatnak, és akkor lehet vele nyugodtan élni. Hasonlóképpen a medvével is. A medve is, mikor táplálkozik naplementekor, napnyugtakor, nem mész az erdőbe. Ha pedig az erdőben jársz, akkor hangoskodással jelezned kell neki, hogy ott vagy, mert akkor a medve igyekszik majd elkerülni” – részletezte Kolos.
Elmondása szerint az ötlet onnan indult, hogy észrevette, a víz felszínén lévő hobbik és munkák között nagyon gyakran közös pontot talál a búvárkodással. „Akármilyen hobbid van a felszínen, találsz egy közös pontot vele a víz alatt. Lásd a víz alatti sörözőt. Ha a gasztronómia érdekel, akkor a halak világa közös pont lehet. Rengetegen foglalkoznak víz alatti fotózással. Gondolkoztam, hogyan tudnék egy ilyen figyelemfelkeltő akciót létrehozni, így született meg a víz alatti galéria ötlete” – részletezte Kolos.

Mit láthatunk a víz alatti képeken?
Gál László a képek koncepciójáról elmondta, a fotók a medvék két eltérő életútját: a medvék természetes, illetve az emberi beavatkozására kialakult életmódját mutatják be és állítják szembe egymással. Mindegyik életstádium a bocsok születésével kezdődik a barlangban, de utána már a környezeti hatások és az anyamedve szokásai döntenek arról, hogy a bocsok élete milyen irányba indul el.
„Az anyamedve beleneveli őket abba az életmódba, amit ő tapasztalt, ezáltal a bocsoknak már az válik természetessé, amit elsajátítanak, ugyanúgy, mint az embereknél is. Hogyha egy bocs azt tanulja a két-három évben, amíg elválik az anyjától, hogy a szemeteskukák természetes élelemforrások, az utca éjszakánként játszótér, és hogyha kiáll az út mellé, akkor kap táplálékot, akkor ez lesz neki a természetes. Nem hiába vannak kéregető medvék. Nem véletlenül voltak cirkuszi medvék, nem véletlenül voltak táncoló medvék, amiket hordoztak az utcákon. A medve egy érzékeny faj, nagyon tanulékony. Az opportunista viselkedéséből kifolyólag könnyen alkalmazkodik” – részletezte Gál.
Gál László szerint ez nem egy profi fotós kiállítás, ahol a képek szépségét kell nézni, hanem a képeknek a mondanivalóját, és ezért vannak párhuzamba állítva az életstádiumok, hogy lehessen látni, mi az emberek hatása a medvék életére. A víz alatt, meg az az érdekes, hogy a búvárok bizonyos búvárkodási környezetben támadásnak vannak kitéve, mert a vízi nagyragadozók tápláléknak nézi az embert.
„De ott is az van, hogy ha nem provokálod a cápát, és nem adsz okot rá, hogy támadjon, akkor együtt lehet úszni a cápákkal is. A medvék környezetében sem tehetjük azt, amit akarunk, tehát nem mehetünk oda a medvékhez, nem foghatjuk meg a bundájukat, nem fenyegethetjük, nem kergethetjük őket, mert nyilván erősebbek, mint mi. De hogyha ezektől az abszurd szélsőségektől eltekintünk, akkor nyugodtan mehetünk az erdőbe kirándulni, mert a medvék messziről elkerülnek. Nem is látjuk majd őket. Nem kell tőlük félni, nem kell pánikba esni, viszont a jelenlétükre bárhol lehet számítani, ilyenkor be kell tartani a távolságot, mert akárhogy is egy 50-70 kilós állatról van szó” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A kutató szerint az emberek akarva, akaratlanul is hatással vannak a medvék környezetére, és így, szokásaikra és viselkedésükre is.
Gál a 14 fotót először a Tusnád Eco Bear Cave kiállítására állította össze, hogy bemutassa milyen az, ha az emberek direkt vagy indirekt módon befolyásolják a medvék életterét. A képeket eredetileg a doktori dolgozatához tartozó kutatáshoz készítette.

A figyelemfelkeltő akció a Bucsecs-hegységben történt baleset miatt is fontos
A napokban bejárta a hír az erdélyi magyar médiumokat is, hogy egy 19 éves lány vesztette életét egy turistaútvonalon. Ezt követően elképesztő gyorsasággal, rendkívüli ülésszak keretében fogadta el a képviselőház, döntéshozó fórumként azt RMDSZ törvénykezdeményezését, az ún. Tánczos-féle medvetörvényt. Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot „a medvék túlszaporodásának kezelésére”, és meghatározott éves megelőzési kvótákat vezetnek be. Az állatvédő civil szervezetek szerint azonban a törvény a vadászoknak kedvez, és tüneti kezelést alkalmaznak ott, ahol a probléma gyökere nincs megoldva. Hiába indítottak azonban aláírásgyűjtést, a medvetörvény átment, jöhet a kilövés.
Mindez arról tanúskodik, hogy mennyire nem ismerjük a barna medvéket, illetve a tények ismerete nélkül mennyire szélsőségesen reagálhatunk tragikus eseményekre. Ugyanakkor az szembetűnővé vált, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, mit kell tenni azokon a helyeken, ahol medvékkel találkozhatunk.
Utóbbi esetre a Transtelex Gál László szakmai tanácsai segítségével elkészített egy útmutatót.
A szakember pedig az elmúlt napokban tapasztalt reakciók kapcsán megjegyezte, az emberek a tények ismerete nélkül ítélkeznek, hisz a jelenleg fellelhető információk szerint még mindig nem lehet megállapítani, hogy pontosan mi történt a Bucsecs-hegységben. Beszámolókra hagyatkozhatunk akkor is, amikor a medve abnormális viselkedéséről beszélünk.
Bár a hegyimentők úgy vélték, a medve veszett lehetett, ezt azóta az a Prahova Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság cáfolta. Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményeiből pedig az derül ki, hogy a medve és a zuhanás is közrejátszott a lány halálában.
A medve-ember találkozás ritka, még ritkább, hogy negatív forgatókönyv érvényesül
„Az is megjelent több hírben is, hogy a medve megtámadta a mentőket, miközben a valóságban azt mondták a mentősök, hogy nem támadta meg őket, csak ott volt a környéken, és furán viselkedett. Nem lenne szabad találgatásokba bocsátkozni, mert érzékeny a téma. Lehet, hogy találkoztak, lehet, hogy a medve ott volt, a lány megijedt, megcsúszott, beesett az oldalon. (Egy olyan szakadékból szedték ki, ahová a medve nem fogja bevinni.) Rengeteg minden történhetett abból kiindulva, hogy a medve már régebb óta ott élt. Mivel fiatal medvéről van szó, nem valószínű, hogy megtámadta, mert az ő szempontjából egyszerűen nincs értelme a támadásnak. Ezek a szélsőséges negatív vélemények azonban el fogják érni előbb-utóbb a céljukat, és kilövési engedélyt adnak medvékre, mert már így is akkorára dagadt a cirkusz” – mondta Gál László. Hozzátette, fel kellene boncolni a medvét és meg kellene vizsgálni, hogy a medve evett-e a lányból, van-e benne emberi hús, hogy kiderüljön, hogy tisztázzák a helyzetet.
A medve ember találkozások kapcsán elmondta, benne van a tusnádfürdői intervenciós csapatban, ahol köztudottan sok medve él a környéken, éjszakákat, nappalokat töltenek el azzal, hogy bocsos és nem bocsos medvéket befogjanak, elvigyenek, de mivel szakszerűen jártak el sosem támadt rájuk a medve.
Szerinte vannak olyan helyzetek, amik a medvék negatív reakcióját kiváltják, azokban az esetekben azonban, amikor egyesek „medvetámadásról” beszélnek, sokan nem vállalják a felelősségüket a történtekért.
Ugyanakkor egyetért azzal, hogy a problémás egyedeket ki kell venni a populációból, mert különben az lesz a következménye, hogy például 5-10 kéregető habituált medve miatt az egészet negatív fényben fogják megítélni, holott ez nem minden medve kéreget.
Illetve, felhívta arra is a figyelmet, hogy gyakran a kilövési engedélyek birtokában nem a kéregető, problémás, a településre bejáró egyedeket lövik ki, hanem a nagy állatokat fent az erdőkben, emiatt a probléma nem fog megoldódni, ha halomra lövik a medvéket.
A My Lake története
A családi vállalkozás története 2018-ra nyúlik vissza, amikor Kolos édesapja saját kezűleg ásta ki a tavat Dálnokon. „2008-ban a gazdasági válság után csődbe ment a szüleim cége, és visszavonultunk Erdélybe, nagyapám árkosi származású. Megvették a telket Dálnokon, rengeteget gondolkoztak, hogy mibe fektessék a pénzt. A búvár szakmával jött, hogy búvártó legyen, mert már előtte is búvárkodtunk, és mindig le kellett menjünk a tengerre, hogy meg tudjuk tartani a búvár tanfolyamot. Így most már tudunk olyan engedélyt kiállítani Dálnokon, amit elfogadnak Floridában, Kanadában, Ausztráliában, és az egész világon” – mesélte Kolos.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!