A víz alatt lehet megnézni a dálnoki búvártóban, hogy mit tesz az emberi beavatkozás a medvékkel
2024. július 19. – 17:52
A medvék természetes és az emberek által befolyásolt életútjára hívták fel a figyelmet egy vízalatti medvés fotókiállítás szervezői. Szerintük, ha nem bolygatjuk a medvék életterét, azzal minden szereplő jól jár, ellenkező esetben azonban mindenki veszít, hisz a medve ember találkozásoknak negatív forgatókönyvei is lehetnek, mint azt a 19 éves lány tragédiája is mutatja.
Amikor az ember azt hinné, hogy már mindent látott, akkor jön rá, hogy milyen keveset. Legalábbis soha életemben nem jutott volna eszembe, hogy fotókiállítást lehet a víz alatt is nézni, igaz, én már azon is meglepődtem, hogy lehet sört inni a víz alatt. Mint azonban Szabó Kolosék bebizonyították, egy háromszéki településen mindkettőt lehet csinálni, akár egyszerre is.
Az alig kilencszáz fős Dálnokon a Szabó család ugyanis kimaxolta a búvárkodás lehetőségeit. A hat éve működő vállalkozás évről évre valami újjal rukkol elő, karácsonykor feldíszített fával, nyáron hűsítő sörrel, a medvekérdés felfokozott hangulatában pedig medvés kiállítással, amit augusztus végéig lehet megtekinteni a dálnoki My Lake-n, telefonos regisztrációt követően.
Nem ismerik az erdőben járás szabályait
Szabó Kolos szerint a medvekérdés nagyon aktuálissá vált az utóbbi időben, ezért is döntött úgy, hogy együttműködést kezdeményezGál László természetfotós/filmes, ökológussal, akitől a 14 fotót tartalmazó fotókiállítás anyagát kapták.
„Rengeteget járok az erdőbe, ezért tudom, hogy mennyire fontos az, hogy az emberek tudják, hogyan kell viselkedniük a túrákon, ahol medvékkel is találkozhatnak” – meséli a fiatal búvároktató. Hozzátette, amikor a medvék a figyelem központjába kerültek, mindenki megijedt a környezetében, és eltántorította őket az erdőbe járástól, aztán rájöttek, hogy továbbra is lehet biztonságosan túrázni, csak megvannak ennek a szabályai. A búvárkodással egybekötött kiállítással, ezeknek a szabályoknak a fontosságára szerette volna felhívni a figyelmet, illetve arra, hogy elég sok párhuzam vonható az erdélyi medvék és az egyiptomi cápák között, akikkel szintén búvárként ismerkedett meg.
„Ugyanúgy kell viselkedni az erdélyi vadonban, mint Egyiptomban a cápás vizekben. Tiszteld az állatot, és tudd, hogy napnyugtakor, naplementekor a cápa vadászik, mert enni akar. Nem viselkedhetünk úgy, mint egy bajban lévő élőlény, amikor a víz alatt búvárkodsz, nyugodtan, szépen, lassan mozogsz. Azért, mert ha rángatózol, gyorsan uszonyozol, vagy vergődsz, akkor a cápa azt hiszi, hogy egy sérült állat vagy, és a ezzel beindítod a természetes ösztöneit. Tulajdonképpen ez a kulcspont, hogy ismerd azt, milyen ösztönei vannak az állatnak, és akkor lehet vele nyugodtan élni. Hasonlóképpen a medvével is. A medve is, mikor táplálkozik naplementekor, napnyugtakor, nem mész az erdőbe. Ha pedig az erdőben jársz, akkor hangoskodással jelezned kell neki, hogy ott vagy, mert akkor a medve igyekszik majd elkerülni” – részletezte Kolos.
Elmondása szerint az ötlet onnan indult, hogy észrevette, a víz felszínén lévő hobbik és munkák között nagyon gyakran közös pontot talál a búvárkodással. „Akármilyen hobbid van a felszínen, találsz egy közös pontot vele a víz alatt. Lásd a víz alatti sörözőt. Ha a gasztronómia érdekel, akkor a halak világa közös pont lehet. Rengetegen foglalkoznak víz alatti fotózással. Gondolkoztam, hogyan tudnék egy ilyen figyelemfelkeltő akciót létrehozni, így született meg a víz alatti galéria ötlete” – részletezte Kolos.
Mit láthatunk a víz alatti képeken?
Gál László a képek koncepciójáról elmondta, a fotók a medvék két eltérő életútját: a medvék természetes, illetve az emberi beavatkozására kialakult életmódját mutatják be és állítják szembe egymással. Mindegyik életstádium a bocsok születésével kezdődik a barlangban, de utána már a környezeti hatások és az anyamedve szokásai döntenek arról, hogy a bocsok élete milyen irányba indul el.
„Az anyamedve beleneveli őket abba az életmódba, amit ő tapasztalt, ezáltal a bocsoknak már az válik természetessé, amit elsajátítanak, ugyanúgy, mint az embereknél is. Hogyha egy bocs azt tanulja a két-három évben, amíg elválik az anyjától, hogy a szemeteskukák természetes élelemforrások, az utca éjszakánként játszótér, és hogyha kiáll az út mellé, akkor kap táplálékot, akkor ez lesz neki a természetes. Nem hiába vannak kéregető medvék. Nem véletlenül voltak cirkuszi medvék, nem véletlenül voltak táncoló medvék, amiket hordoztak az utcákon. A medve egy érzékeny faj, nagyon tanulékony. Az opportunista viselkedéséből kifolyólag könnyen alkalmazkodik” – részletezte Gál.
Gál László szerint ez nem egy profi fotós kiállítás, ahol a képek szépségét kell nézni, hanem a képeknek a mondanivalóját, és ezért vannak párhuzamba állítva az életstádiumok, hogy lehessen látni, mi az emberek hatása a medvék életére. A víz alatt, meg az az érdekes, hogy a búvárok bizonyos búvárkodási környezetben támadásnak vannak kitéve, mert a vízi nagyragadozók tápláléknak nézi az embert.
„De ott is az van, hogy ha nem provokálod a cápát, és nem adsz okot rá, hogy támadjon, akkor együtt lehet úszni a cápákkal is. A medvék környezetében sem tehetjük azt, amit akarunk, tehát nem mehetünk oda a medvékhez, nem foghatjuk meg a bundájukat, nem fenyegethetjük, nem kergethetjük őket, mert nyilván erősebbek, mint mi. De hogyha ezektől az abszurd szélsőségektől eltekintünk, akkor nyugodtan mehetünk az erdőbe kirándulni, mert a medvék messziről elkerülnek. Nem is látjuk majd őket. Nem kell tőlük félni, nem kell pánikba esni, viszont a jelenlétükre bárhol lehet számítani, ilyenkor be kell tartani a távolságot, mert akárhogy is egy 50-70 kilós állatról van szó” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A kutató szerint az emberek akarva, akaratlanul is hatással vannak a medvék környezetére, és így, szokásaikra és viselkedésükre is.
Gál a 14 fotót először a Tusnád Eco Bear Cave kiállítására állította össze, hogy bemutassa milyen az, ha az emberek direkt vagy indirekt módon befolyásolják a medvék életterét. A képeket eredetileg a doktori dolgozatához tartozó kutatáshoz készítette.
A figyelemfelkeltő akció a Bucsecs-hegységben történt baleset miatt is fontos
A napokban bejárta a hír az erdélyi magyar médiumokat is, hogy egy 19 éves lány vesztette életét egy turistaútvonalon. Ezt követően elképesztő gyorsasággal, rendkívüli ülésszak keretében fogadta el a képviselőház, döntéshozó fórumként azt RMDSZ törvénykezdeményezését, az ún. Tánczos-féle medvetörvényt. Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot „a medvék túlszaporodásának kezelésére”, és meghatározott éves megelőzési kvótákat vezetnek be. Az állatvédő civil szervezetek szerint azonban a törvény a vadászoknak kedvez, és tüneti kezelést alkalmaznak ott, ahol a probléma gyökere nincs megoldva. Hiába indítottak azonban aláírásgyűjtést, a medvetörvény átment, jöhet a kilövés.
Mindez arról tanúskodik, hogy mennyire nem ismerjük a barna medvéket, illetve a tények ismerete nélkül mennyire szélsőségesen reagálhatunk tragikus eseményekre. Ugyanakkor az szembetűnővé vált, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, mit kell tenni azokon a helyeken, ahol medvékkel találkozhatunk.
Utóbbi esetre a Transtelex Gál László szakmai tanácsai segítségével elkészített egy útmutatót.
A szakember pedig az elmúlt napokban tapasztalt reakciók kapcsán megjegyezte, az emberek a tények ismerete nélkül ítélkeznek, hisz a jelenleg fellelhető információk szerint még mindig nem lehet megállapítani, hogy pontosan mi történt a Bucsecs-hegységben. Beszámolókra hagyatkozhatunk akkor is, amikor a medve abnormális viselkedéséről beszélünk.
Bár a hegyimentők úgy vélték, a medve veszett lehetett, ezt azóta az a Prahova Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság cáfolta. Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményeiből pedig az derül ki, hogy a medve és a zuhanás is közrejátszott a lány halálában.
A medve-ember találkozás ritka, még ritkább, hogy negatív forgatókönyv érvényesül
„Az is megjelent több hírben is, hogy a medve megtámadta a mentőket, miközben a valóságban azt mondták a mentősök, hogy nem támadta meg őket, csak ott volt a környéken, és furán viselkedett. Nem lenne szabad találgatásokba bocsátkozni, mert érzékeny a téma. Lehet, hogy találkoztak, lehet, hogy a medve ott volt, a lány megijedt, megcsúszott, beesett az oldalon. (Egy olyan szakadékból szedték ki, ahová a medve nem fogja bevinni.) Rengeteg minden történhetett abból kiindulva, hogy a medve már régebb óta ott élt. Mivel fiatal medvéről van szó, nem valószínű, hogy megtámadta, mert az ő szempontjából egyszerűen nincs értelme a támadásnak. Ezek a szélsőséges negatív vélemények azonban el fogják érni előbb-utóbb a céljukat, és kilövési engedélyt adnak medvékre, mert már így is akkorára dagadt a cirkusz” – mondta Gál László. Hozzátette, fel kellene boncolni a medvét és meg kellene vizsgálni, hogy a medve evett-e a lányból, van-e benne emberi hús, hogy kiderüljön, hogy tisztázzák a helyzetet.
A medve ember találkozások kapcsán elmondta, benne van a tusnádfürdői intervenciós csapatban, ahol köztudottan sok medve él a környéken, éjszakákat, nappalokat töltenek el azzal, hogy bocsos és nem bocsos medvéket befogjanak, elvigyenek, de mivel szakszerűen jártak el sosem támadt rájuk a medve.
Szerinte vannak olyan helyzetek, amik a medvék negatív reakcióját kiváltják, azokban az esetekben azonban, amikor egyesek „medvetámadásról” beszélnek, sokan nem vállalják a felelősségüket a történtekért.
Ugyanakkor egyetért azzal, hogy a problémás egyedeket ki kell venni a populációból, mert különben az lesz a következménye, hogy például 5-10 kéregető habituált medve miatt az egészet negatív fényben fogják megítélni, holott ez nem minden medve kéreget.
Illetve, felhívta arra is a figyelmet, hogy gyakran a kilövési engedélyek birtokában nem a kéregető, problémás, a településre bejáró egyedeket lövik ki, hanem a nagy állatokat fent az erdőkben, emiatt a probléma nem fog megoldódni, ha halomra lövik a medvéket.
A My Lake története
A családi vállalkozás története 2018-ra nyúlik vissza, amikor Kolos édesapja saját kezűleg ásta ki a tavat Dálnokon. „2008-ban a gazdasági válság után csődbe ment a szüleim cége, és visszavonultunk Erdélybe, nagyapám árkosi származású. Megvették a telket Dálnokon, rengeteget gondolkoztak, hogy mibe fektessék a pénzt. A búvár szakmával jött, hogy búvártó legyen, mert már előtte is búvárkodtunk, és mindig le kellett menjünk a tengerre, hogy meg tudjuk tartani a búvár tanfolyamot. Így most már tudunk olyan engedélyt kiállítani Dálnokon, amit elfogadnak Floridában, Kanadában, Ausztráliában, és az egész világon” – mesélte Kolos.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!