Ahová a medvék vissza-visszajárnak, ott az önkormányzat intervenciós csapata nem teszi a dolgát

Maximálisan felfokozott ismét a medvekérdés körüli hangulat, miután máig tisztázatlan körülmények között tragédiába torkollott egy medve-ember találkozás a Bucsecs-hegységben. A parlament gyorsított, soron kívüli eljárással szavazott az új medvetörvényről, és már idéntől 426 medvét lőhetnek ki a vadászok, hogy úgymond a túlszaporodás miatti problémákat megelőzzék.

Pedig együtt lehet élni a medvékkel, érveltek a tusnádfürdői találkozón a szakemberek, ahol kiderült: ha a medvés intervenciós csapatok megfelelően végeznék a dolgukat, akkor sem személyi, sem pedig anyagi kár nem származna a medvékből. Ehhez a medvés helyek turisztikai kínálatát is össze kell hangolni a lakosság igényeivel – vélik a tusnádfürdőiek, akik a WWF civil természetvédelmi szervezettel és tudományos körökkel közösen a békés együttélésen dolgoznak.

A tusnádfürdői önkormányzattal együttműködő Project Bag vállalta, hogy helyi szinten megvalósítja a WWF-Románia országos szintű projektjét, amit Románián kívül Magyarországon és Bulgáriában is szeretnének meghonosítani.

Azért éppen Tusnádfürdő lehet egy WWF szintű projekt zászlóshajója, mert az elmúlt négy év során már sok olyan projektet indítottak útjára, melyek egyfajta kísérleti terepévé váltak a medve témának: hulladékgazdálkodás, zöldövezetek kialakítása és turisztikai szempontból is.

Ugyanakkor szintén az egyik „legmedvésebb helynek” számító fürdőváros az a település, ahol az önkormányzatok által vezetett medveveszély elhárító intervenciós csapat munkáját követendő példának tartják, mert megfelelő közbeavatkozással képesek voltak az elmúlt három évben a medve károkozást, a segélyhívó számon érkező bejelentések számát minimalizálni. Ehhez az embereket tájékoztatni, a medvéket pedig az emberekkel való békés együttélés szabályaira kellett megtanítaniuk.

A jelenséget tudományos eszközökkel is figyelik. És mivel ebben a helyi önkormányzat is partner, a kutatók számára olyan terep nyílt Tusnádfürdőn, ahol a medvék tudományos megfigyelése nyomkövetős nyakörvekkel zajlik, de a civil szervezetek és különböző intézmények az adatokat is feldolgozzák, és a tudás átadására különböző tudományos és nem tudományos jellegű medvés rendezvényt hoztak létre.

A WWF és a tusnádfürdőiek most a medveturizmust vették célba

A tusnádfürdőiek egyre többet szeretnének megtudni a medvékről, az emberek rájuk gyakorolt hatásairól, ezért vállalta el a Project Bag, hogy megnézi, milyen hatással van a helyi közösségekre a város környékén működő, medvékre épülő turizmus, mint például a medvelesek is.

A WWF által országos, a Project Bag által helyi szinten koordinált projektbe a szomszédos településeket is bevonnák, mint Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Tusnád és Kozmás községek. Tusnádfürdő ugyanis közigazgatásilag csak beltelekkel rendelkezik, a környező dombok más-más településekhez tartoznak, melyekkel már a medvék megfigyelése és észlelése kapcsán együttműködtek.

A projekt mezőgazdasági kérdésekkel is foglalkozni kíván, de fő céljuk, a lesek működéséhez hasonló turisztikai desztinációkra jogi keretet és üzleti tervet kidolgozni.

„Az a célunk, hogy kidolgozzunk a medve turizmusra, mint a lesek működtetése is, egy jogi keretet, mert jelenleg egy szürke zónába tartozik. A medveturizmus pénzt hoz egy-két szolgáltatónak, de előfordulhat, hogy negatív hatása van a helyi közösségekre nézve. A helyi közösség figyelembe vétele nélkül ilyen jellegű szolgáltatásnak nem kellene működnie. A jogi keretet ezért a turisztikai szolgáltatókkal, a helyi közösségekkel és minden érdekelt féllel közösen szeretnénk kidolgozni. Ugyanakkor egy üzleti tervet is kidolgozunk, hogy Tusnádfürdő és környékén ezeket hol és hogyan lehet működtetni, úgy hogy anyagilag továbbra is megérje. Tehát nem akarjuk eltüntetni, de lehet, hogy nem ott kéne működniük, ahol épp most vannak, és lehet, hogy olyan helyen is úgy kéne működniük, hogy amennyire csak lehet, szakmailag megalapozva tudjuk azt mondani, hogy ott elkerülhetjük a lehetőségét annak, hogy a helyi közösségekre negatív hatása legyen” – részletezte a Transtelexnek Imecs István, a Project Bag alelnöke.

Ugyanakkor a szervezők rengeteg szakmai workshopot, konferenciát fognak szervezni, ahol külföldi partnereik, kutatóintézetek know-how-ját szeretnék átadni a résztvevőknek. A WWF és a Project Bag ugyanis úgy véli, hogy a medve kérdésben elengedhetetlen a nagy mennyiségű adat gyűjtése, feldolgozása és elemzése, melyből tudományos tartalmakat kell gyártani, statisztikát csinálni és ebből levonni a megfelelő következtetéseket, amit konkrét lépések meghatározását kell eredményezze, amit gyakorlatba lehet ültetni.

„A medvék esetében általában csak becsült számokról beszélnek. Nekünk viszont első perctől nagyon fontos volt, hogy teret adjunk a tudománynak, mert magunk között értjük, hogy 100 házból, ha egyikben kár van, az problémát jelent, mert a medvének egy házban se kéne kárt tennie, de statisztikailag nem jelent olyan szintű problémát, amivel ne lehetne dolgozni. Az adatok értelmezésének, kezelésének épp az a lényege, hogy leszűkíti a lehetőségeket a megoldás irányába. Lehet, hogy a megoldást nem is az egyik vagy másik károsult udvarán találjuk meg, hanem a házuk mögötti erdőben” – jegyezte meg Imecs István, a Projekt Bag alelnöke.

Már idén és jövőre is legalább 20 országból várnak majd szakembereket Tusnádfürdőre, ami medvés kérdések megvitatása esetében is példátlan Románia történetében is. Hisz az is újdonságnak számított, hogy az elmúlt években pár ország kutatóintézete és kutatója egy asztalhoz tudott ülni Tusnádfürdőn.

Ez alkalommal azonban már nem csak Tusnádfürdőn fognak szakmai eseményeket tartani, hanem az említett községekben is a fürdőváros környékén, ahol eddig ilyen szinten nem foglalkozott senki a medve kérdésekkel.

„A környező községekben is voltak akciók, reakciók, de hogy mi van mögötte, hogy lehet ezt optimalizálni, hatékonyabbá tenni az intervenciós csapatnak a munkáját, ezekkel keveset foglalkoztak. Egyre többen keresnek, hogy mondjuk el, mit csinálunk, mert érdekli az embereket. Olyan területeken, ahol problémák voltak, kérdeznek dolgokat. Igyekszünk erre válaszolni” – tette hozzá a főszervező.

A tusnádfürdői intervenciós csapat saját munkájával bizonyítja, hogy ahol ez nem működik, ott mulasztás történik

Imecs István a WWF-es beszélgetése során kijelentette, hogy az intervenciós csapatoknak kulcsfontosságú szerepe van a megelőzésben, de ezért az önkormányzatnak is tennie kell. Kifejtette, a rendeletet egy olyan eszköznek tartja, ami lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak és közösségeknek helyi szintű döntések meghozatalára.

Ahol azonban visszajön a medve háromszor-négyszer, újra juhokat öl, vagy az emberrel való találkozása sebesüléshez vezet, ott az intervenciós csapat nem végzi a dolgát. Sőt kontraproduktív is, hisz aláássa a megoldást jelentő rendelet hitelességét.

„Valójában az ilyen helyeken meg kellene keresni azt az elemet, ami miatt a rendeletet nem tudják vagy nem akarják alkalmazni, és ki kellene küszöbölni. Ennek különböző okai lehetnek: nincs egy olyan csapat, akiknek a tagjai el tudnák látni a feladatot, nincs megfelelő állatorvos, vadász, vagy lehet, hogy a polgármester nem akar, nem tud mit kezdeni a helyzettel, vagy az intervenciós csapat nincs felszerelve, nem rendelkezik megfelelő tudással, hogy el tudja látni a feladatát” – fejtegette a szakember.

Érdeklődésünkre a 19 éves nő Bucsecs-hegység turistaösvényén bekövetkezett halálával összefüggésben azt is elmondta, hogy a bușteni-i intervenciós csapat nagyon kevés alkalommal avatkozott közbe.

„A bușteni-i intervenciós csapat gyenge számai miatt arra merünk következtetni, hogy a megelőzésre nem szántak elég energiát. A csapat vadásza egy interjúban el is mondta, kármegelőzéssel nem foglalkoznak, ők csak lőnek. Ez egy nagyon rossz üzenet és a társadalom a tükörképe, mert jól mutatja, mennyit vagyunk hajlandóak megelőzésre szánni, és ennek mi a következménye. A megelőző lépésekkel ugyanis épp a medve által okozható sérüléseket és anyagi károkat előznénk meg. Ide tartozik az is, hogy a nem problémás medvéket arra neveljük, kerüljék el az embert” – részletezte Imecs, aki szerint a medve rendkívül tanulékony, alkalmazkodó faj, de nem mindegy, mihez szokik hozzá.

Elmondása szerint a tusnádfürdői intervenciós csapatank a fő feladata épp a kár megelőzése, ehhez minden eszközt bevetnek, hisz az olyan területen, ahol aktív a turizmus, fokozottan jelen kell lenniük, mert elkerülhetetlen, hogy a turisták mozgása, szemetelése ne vonzza be a medvéket.

Medvékre figyelmeztető táblákat kell kitenni, medvebiztos kukákat kell vásárolni és a medvéket is hozzá kell szoktatni, hogy minél inkább elkerüljék a területet. Ha pedig valaki egy medvénél agresszivitást vélt felfedezni, akkor azonnal lépni kell és az állatot el kell szállítani. Ha pedig visszatérő egyedről van szó, akkor azt ki kell lőni. „Mi a testkamerától elkezdve adó-vevőn és éjjellátón át mindent beszereztünk, hogy hatékonyabbá tegyük a munkát. Egy polgármesternek, aki egyébként nem is vadász, nem olyan egyszerű éjszaka a sötétben, bokrokban, épületek között medvét keresni. De ha ezekkel nem foglalkozunk, akkor a sajtóban azt olvassuk, hogy már harmadszor visszajárt a medve a településre, és nem tudtak vele mit kezdeni” – jelentette ki a tusnádfürdői medvés projektek koordinátora.

Hozzátette, az intervenciós csapatnak abban a pillanatban, hogy vannak bejelentései, lépni kell. Sőt, bejelentés nélkül is léphet, és ezt a tusnádfürdői csapat alkalmazza is. A polgármester anélkül is összehívhatja a csapatot, hogy 112-es hívás érkezett volna: ha tudomást szerez egy medve jelenlétéről már azelőtt is közbeléphet a csapat, mielőtt kár származna belőle.

Az adatok a tusnádfürdőieket igazolják

Imecs István munkájuk eredményességét adatokkal is alátámasztotta: 2021-ben, mielőtt a rendelet létrejött volna, 41 káresetet regisztráltak, de a nem bejelentett szám több mint 80 volt. Miután létrejött a rendelet, és a tusnádfürdőiek elkezdték alkalmazni 2022-ben zéró kárt, 2023-ban egy darab kisebb méretű kárt regisztráltak.

A tusnádfürdőiek számára fontos volt, hogy a 112-es hívás minimalizálódjon, hisz kialakul a Ro-Alert medveturizmus, ami mára ugyan teljesen megszűnt, de 2021-ben rendelet bevezetése után egy óriási probléma volt. „Jött a Ro-Alert üzenet, különböző személyek a turistákat vitték a medvéhez, még mielőtt az intervenciós csapat odaért volna. Ez óriási veszélyhelyzet volt. Ugyanakkor olyan riasztások is bőven akadtak, amelyek mögött nem volt valós veszély. Akkor, amikor autóban utazunk és látunk egy medvét az erdőben, a helyzet nem követeli meg, hogy hívd a 112-t” – példázott Imecs.

Hozzátette, 2021-ben náluk 237 volt a segélyhívón beérkezett hívások száma, 80 beavatkozás, ebből mind a 8 elhajtás. 2022-ben 83, 56 beavatkozás, ebből 42 elhajtás, 12 elszállítás, 1 ártalmatlanítás (azért nem kilövés, mert elaltatva volt), tavaly 6, 21 beavatkozás, 9 elhajtás, 8 elszállítás, 4 ártalmatlanítás, az idén csak néhány bejelentés érkezett. „Ez is azt mutatja, hogy a 112 nélkül is lehet hivatalosan beavatkozni” – tette hozzá.

Vannak még szürke zónák, ahol a csendőrség és az intervenciós csapat is tehetetlen

A beszélgetésen szóba jött a Transzfogarasi útnál kolduló medvék kérdése is, ahol látszólag a hatóságok tehetetlenek, miközben a busteni-i tragédia hírével párhuzamosan, keringett egy olyan videó is a közösségi médiában, ahol a Transfogarasi úton két férfi egy medvét háziállatként kezelve etetni, simogatni próbálja, amiért a medve elkergeti őket.

Mint megtudtuk, az utak mentén történő medveetetés, ami az emberre veszélyes, de a medvék életébe kerülhet, adminisztratív szempontból „nehéz terep”, mert az út karbantartójának a hatáskörébe tartozik, nekik pedig nincs hatáskörük és tudásuk a medvés helyzetek kezelésére. A probléma a Szent Anna-tó felé vezető úton sem ismeretlen jelenség, jelenleg is van két „koldus medve”. Az egyiküket nyakörvvel látták el. Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület igazgatója már fakadt ki a Facebook-oldalán, bejelentve azt is, hogy a medvéket etetőket ki fogja tiltani a Szent Anna-tó környékéről.

Imecs István szerint sok pénzt és energiát kellene arra áldozni, hogy az utak széléről eltűnjön az a 10-15 medve, amelyek miatt a teljes populációt megbélyegzik, hisz elsősorban azokat látják különböző médiafelületeken és miattuk tartják problémásnak a medvéket.

Dósa Elek Levente és Szász István állatorvos ugyanakkor a beszélgetés során a média felelősségét is felvetette a problémás medvék kezelése esetében. Szerintük a sajtónak körültekintőbben kellene tudósítania a medvés helyzetekről, mert a felfokozott hangulatban a részinformációk ellenséges hangulatot keltenek, és a megnövekedett figyelem a szakembereket is hátráltatja munkájuk végzésében. A szakemberek arra biztatták a sajtót, hogy elsődleges forrásból tájékozódjanak, és tartsák be a szakmai sztenderdeket, mert Dósa Elek Levente szerint előfordult olyan is, hogy már egy eleve elkönyvelt narratívával keresték meg őt, amin az sem változtatott, hogy cáfolta a román sajtó által felvetett állításokat.