A politikusok „megoldották” a romániai medveproblémát: már idén 426 medvét lehet kilőni

Néhány nappal ezelőtt meghalt egy 19 éves lány a Jepii Mici turistaútvonalon, miután találkozott a medvével. A nagyvadat később az illetékes bizottság döntése nyomán kilőtték, arra hivatkozva, hogy többször rátámadt a mentőkre, akik megpróbálták elszállítani a turista holttestét.

Az eset országos visszhangot váltott ki, és annak ellenére, hogy a tragikus incidens körülményei nem tisztázódtak azóta sem, mindössze annyit sikerült megállapítani, hogy a szóban forgó állat nem volt veszett, a politikum felkapta a témát, rekordsebességgel rendkívüli parlamenti ülést hívtak össze, hogy elfogadják az úgynevezett „medvetörvényt”, amely megkönnyítené az agresszív medvék eltávolítását.

A törvény azonban valójában a vadászok érdekeit szolgálja – állítja Codruț Feher, a brassói Abúzusok Elleni Egyesület alelnöke. Ez az egyetlen romániai civil szervezet, amely az Európai Unió bíróságáig vitte fel egy jogtalanul elfogott farkas ügyét, miután a román hatóságoknál hiába próbálta megvédeni az állatot. A farkas jogát Luxemburgban kiharcoló állatvédőt most a Spotmedia szólaltatta meg.

A törvény célja, hogy az emberek biztonságát növelje, de Feher szerint a hatékony és célzott intézkedések sokkal hatékonyabbak lennének. Szerinte az élőhelyek védelme, a fragmentáció megállítása és a pontos genetikai kutatások elengedhetetlenek a probléma valódi megoldásához. Ennek fényében meri teljes biztonsággal állítani, mondta, hogy az új medvetörvény nem nyújt valós megoldást a medvepopuláció problémájára Romániában.

A vadászok érdekeit szolgálja, és figyelmen kívül hagyja a tudományos és ökológiai szempontokat.

Tánczos Barna, aki miniszterként sikertelenül próbálta keresztülvinni a törvénytervezetet, most hirtelen megérte, hogy a jogszabályjavaslat – ahogyan az várható volt – átment, mint kés a vajon: 214 támogató és hét ellenszavazatot kapott, 23 képviselő tartózkodott, egy pedig nem szavazott.

A tervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károk megelőzése érdekében.

Az ügyben korábban megszólalt Marcel Ciolacu miniszterelnök is, aki azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy bizonyos térségekben túlszaporodott a medveállomány, a nagyvadak nem jutnak elég élelemhez, „ezért merészkednek egyre lejjebb”. „Nem kell feltétlenül kilőni őket, de szelekcióra van szükség a veszélyes zónákban” – fogalmazott.

„Egyértelmű, hogy az emberi élet mindennél fontosabb, de ez nem jelenti azt, hogy bárki bármikor szabadon medvére lőhet majd Románia területén. A magas kockázatú térségekre fogunk összpontosítani” – nyomatékosította a kormányfő.

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter volt az, aki kimondta, hogy az emberi közösségekhez közel kerülő és az emberéletet veszélyeztető medvékkel valamit kezdeni kell, és az áttelepítésük nem megoldás, hiszen a keddi incidens környékéről az elmúlt egy évben mintegy 100 medvét telepítettek át máshová. „Úgy gondolom, hogy kötelességem azzal a javaslattal előállni, hogy az emberi közösségekhez a szakemberek által meghatározott távolságra közelítő medvéket eutanáziával vagy kilövéssel kell kezelni, mert nincs más megoldás” – mondta.

A medvékre jóváhagyott kilövési kvóta vitatott téma: amikor az RMDSZ már korábban szembement a Román Akadémia szakvéleményével, és pontosan a most megszavazott számot, az évi 426 állat kilövését javasolta 2024-re és 2025-re, amit akkor sem a Fechet vezette tárca, sem a tudományos közvélemény nem fogadott el. Domokos Csaba medvekutató arra mutatott rá, hogy „totális káosz” uralkodik a területen, mivel senki sem tudja, hogy mennyi medve él az országban. A medvekérdést a Transtelex őszi Dialógján jártuk alaposan körbe.

Petíciót is indítottak a medvékért, hiába

Az Agent Green környezetvédő szervezet aláírásgyűjtésbe kezdett a törvénytervezet ellen, és több mint 82 ezer személy jelezte aláírásával, hogy nem ért egyet a medvék kilövésével, szerintük a törvény „szabad utat adna annak, hogy évente 500 medvét vadásszanak le a trófeáért”.

A petíció kezdeményezői azzal vádolják Tánczos Barnát, hogy „nem tett semmit” az emberek és a medvék védelméért, illetve hogy megakadályozta a romániai barnamedve-populáció védelmére irányuló, 2018-as országos cselekvési terv gyakorlatba ültetését.

A környezetvédők szerint a környezetvédelmi minisztérium nem azzal foglalkozik, ami a dolga. „Nem tudni, hogy valójában hány medve van, és mindenféle mentességi kvóta veszélyes. A trófeavadászatot be kell tiltani. Ellenkező esetben a konfliktusok egyre nagyobb méreteket fognak ölteni, és a fajt a kihalás veszélye fogja fenyegetni, ahogyan az Európa nagy részén már megtörtént” – fogalmaztak.

A környezetvédő szervezet szerint Romániában még soha nem mérték fel a medveállományt DNS-mintákat is alkalmazó tudományos módszerekkel. Szerintük az eddigi mérések a vadászegyesületek képviselőinek megfigyelésein alapultak.

Tánczos Barna nyilatkozata

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora a vádakra válaszolva kijelentette, hogy nem kell félteni a medvéket, mert Románia barnamedve-populációja nincs veszélyben, és minden tanulmány, beleértve az NGO-k által készítetteket is, a barnamedve-populáció folyamatos növekedését mutatja. A medvetörvény kezdeményezője szerint szükség van megelőző beavatkozásra, ahogy azt minden európai országban teszik.

Tánczos elmondta, a törvénytervezet évente meghatározott beavatkozási kvótát ír elő, amely az ember és a medve közötti konfliktusok által leginkább érintett területeken oldaná meg a problémákat. A törvényjavaslat melléklete megyénként és vadászterületenként becsüli meg a beavatkozást a súlyosság alapján.

Tánczos a Digi 24 számára részletezte, hogy a projekt genetikai minták gyűjtését javasolja minden egyes begyűjtött példányból, hogy kiegészítsék az adatbázist, így öt vagy tíz éven belül a világ legátfogóbb genetikai tanulmányát készíthetik el erről a fajról. „Nincs olyan ország, ahol több mint 10.000 vagy 15.000 genetikai mintát gyűjtöttek volna ebből a fajból. (...) Tudományos alapunk lesz a következő beavatkozásokhoz” – mondta az RMDSZ politikusa.

A volt miniszter hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet kiegészíti azt az akciótervet, amelyet négy-öt évvel ezelőtt vitattak meg, és amelyben a vadászat általi beavatkozás is szerepel. „Minden tanulmány a barnamedve-populáció folyamatos növekedését mutatja Romániában, beleértve az állatvédők által készítetteket is, különösen a Fogarasi-havasokban, ahol egy környezetvédő szervezet tanulmányozza a barnamedve-populációt. Minden támadással kapcsolatos tanulmány jelentős növekedést mutat, valamint a károk értékét is elemzik. Tehát a barnamedve-populáció nincs veszélyben, és szükség van megelőző beavatkozásra, ahogy azt minden európai országban teszik” – mondta Tánczos Barna.

Állatvédő: Ez a törvény a vadászok számára készült, a kilövés nem jelent megoldást

A Spotmedia által megszólaltatott szakember, Codruț Feher mondásait érdemes részletesebben ismertetnünk, mert nemcsak egyszerűen elmondta, hogy a törvény nem oldja meg a valódi problémákat, és csak tüneti kezelést alkalmaznak, ami hosszú távon nem fenntartható, hanem logikusan érvekkel támasztotta alá, hogy miért nem megoldás a kilövés.

Románia medvepopulációjával kapcsolatban sok vita van jelezte Feher, és kifejtette, hogy az Európai Uniónak az „Élőhelyek” elnevezésű irányelve szerint a medve, mint más ragadozók is, szigorúan védett faj. Az irányelv célja, hogy helyreállítsa a múltban rendkívül alacsony szintre csökkentett populációkat, ami azt is jelenti, hogy ha az utóbbi időben szaporodott a medve, akkor jó úton járunk, hiszen ez is volt a cél. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a szaporodás egy történelmi minimumhoz viszonyítva következett be. Ráadásul, a medve természetes módon nem szaporodik gyorsan. A nőstények csak kétévente szülnek, és nagy területre van szükségük. Emellett a medvék érzékenyek az éghajlatváltozásra és az élőhelyek töredezettségére, ami tovább lassítja a populáció növekedését.

Romániában az optimális medveszámot 4.000 példányban határozták meg, Feher szerint azonban ez a megközelítés tudománytalan és mesterséges, nem veszi figyelembe a faj természetes viselkedését és ökológiai szükségleteit.

Feher elmondta, hogy a medvepopuláció növekedését gyakran eltúlozzák, és a valós adatok sokkal alacsonyabbak lehetnek. A vadászok becslései, amelyek a medvék nyomait és megfigyeléseit veszik alapul, gyakran hamisak, és túlzó eredményeket produkálnak. A többször emlegetett nyolcezres létszámot semmi sem támasztja alá. A medvék új területeken való megjelenése természetes expanzió eredménye, mutatott rá, az élőhelyek töredezettsége és az emberi behatolás a vadonba lehet az oka annak, hogy a medvék új területekre vándorolnak.

Feher rámutatott, hogy a Romániában végzett genetikai kutatások csak korlátozott területekre terjedtek ki. A Conservation Carpathia Alapítvány által néhány éve végzett első komoly genetikai tanulmány szerint, amelyet a Ljubljanai Egyetemen végeztek, a legnagyobb medvepopulációval rendelkező területeken, mint például a Fogarasi-havasokban, Királykőn és a Jézer-Papusa környékén mindössze 283 medvét találtak, kevesebb nősténnyel, mint hímekkel.

A tanulmány szerint a medvék mindössze 5 százaléka közeledett az emberi közösségekhez és okozott problémákat, és csak három medvét kellett volna eltávolítani, mert nem reagáltak az alternatív intézkedésekre. Az állatvédő azt is megemlítette, hogy a 2021-ben, amikor Tánczos Barna miniszter által elindított országos genetikai tanulmány adatai tavaly októberben szivárogtak ki, és ezek szerint mindössze 3.000 medvét találtak. Azóta nem közöltek új adatokat, és a tanulmány lezárásának határidejét meghosszabbították, mondván, hogy nem gyűjtöttek elég mintát.

Feher szerint a tanulmány időtartamának meghosszabbítása miatt az adatok nem lesznek pontosak. Ha 10 év alatt gyűjtenek mintákat, akkor az eredmények nem tükrözik a valós helyzetet, mivel sok medve már elpusztult, míg új egyedek születtek. Ezért a mintákat maximum egy éven belül kellene összegyűjteni.

Feher szerint a törvény egy tragédia nyomán született törvény nem oldja meg a problémákat, hanem az egész medvepopulációt támadja, ami hosszú távon káros hatással lehet a faj megőrzésére és az ökológiai egyensúlyra.

RMDSZ: Megvédjük az emberi életet, visszavezetjük a medvevadászatot a túlszaporodás megfékezéséért

A medvetörvény sikerét ünneplő szövetség körlevélben értesítette a sajtót arról, hogy a képviselőház elfogadta az RMDSZ törvénykezdeményezését. Csoma Botond, a képviselőházi frakcióvezető kiemelte, hogy az RMDSZ 2016 óta dolgozik a medvepopuláció túlszaporodásának kezelésén az ember és a medve békés együttélése érdekében. Szerinte a Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter vezetésével kidolgozott intézkedéscsomag átfogó, és a medvepopuláció aktív szabályozását és az emberi élet védelmét célozza. A szövetség közleménye kifejti, az új törvény elfogadása után a medveprobléma kezelése folytatódik, beleértve a vadászat visszavezetését, azonnali beavatkozásokat, és a lakossági tájékoztatást. Az intézkedések hatékonyságának mérését és a folyamatos tájékoztatást is fontosnak tartják.

A Tánczos által kidolgozott törvénytervezetet korábban a szenátus már elfogadta, hatályba lépéséhez most már csak az államfő aláírására van szükség.