Szilánkok – szarkasztikus jegyzetek a hírzaj közepéből 4.

Klaus úr könnyes búcsúja

Hétfőn délben Klaus Iohannis „hosszabbításban” levő államelnök bejelentette lemondását, amely két nap múlva lép életbe. „Lemondását azzal indokolta, hogy a felfüggesztését célzó kezdeményezés hamarosan a parlament elé kerülne, megosztaná a társadalmat, és nevetségessé tenné Romániát.” A parlament összevont házbizottsága hétfőn döntött, hogy a képviselőház és a szenátus kedden 10 órától együttes ülésen vitatja meg a Iohannis felfüggesztésére vonatkozó ellenzéki kezdeményezést, amelyet valamennyi ellenzéki párt támogatott. A lemondás bejelentésével okafogyottá vált a parlament két házának keddi közös ülése az elnök felfüggesztésének megvitatásáról.

Vajon berezelt Herr Klaus, hogy sikerülni fog a harmadik próbálkozás a leváltására?Valószínűleg azért is döntött végül a lemondás mellett, hiszen minden jel arra mutatott, hogy harmadszorra már elegendő szavazat gyűlik össze a parlamentben ahhoz, hogy megfosszák a hatalmától. Bármennyire is kitartó volt, ezt mégsem akarta kockáztatni. Ha már a sok millióból felújított villája elúszott, legalább az a pár apróság – mint a hivatali lakás, iroda, titkár, szolgálati autó és különleges nyugdíj – megmaradjon. Az elnökség elúszott, de a kiváltságok egy része azért még menthető.

Egy kicsit menjünk vissza az időben: december 6-án az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját. Határozatukban azt is kimondták, hogy az alkotmány alapján a jelenlegi államelnök addig marad tisztségében, míg az újonnan választott elnök leteszi az esküt. Ezen a döntésen felbátorodva, Iohannis elnök is azt nyilatkozta még ugyanezen a napon, ő még tisztségében marad, mert az alkotmány 83. cikkelyének második bekezdése szerint Románia elnöke az újonnan megválasztott elnök beiktatásáig marad hivatalban. Szóval maradt, mert az AB döntése mindenkire nézve kötelező.

Ugyanezen a véleményét Iohannis február 3-án megismételte és megerősítette: az alkotmány is egyértelműen fogalmaz, hogy maradnia kell addig, amíg átadja a mandátumot az újonnan megválasztott elnöknek. Erre azért volt szükség mivel egyesek megkérdőjelezik mandátumhosszabbítás törvényességét-jogosultságát. Iohannis szerint populista megfontolásból, szavazatszerzési célból állítják ezt. Kiemelte, hogy őt több mint 6 millió román választotta meg, hogy az alkotmány előírásai szerint végezze a dolgát. Még hozzátette, hogy: „Pár hónap múlva úgyis elmegyek”.

Ehhez a nagy elszántsághoz képest alig egy héttel e nyilatkozata után, (február 10-én) bejelentette távozását az elnöki tisztségből, így a beígért pár hónapból alig egy hét lett.

Iohannis távozásával azért nem oldódik meg minden, mert az ellenzék késeinek tartja a lépést, kérik egyes kérdések tisztázását, amelyeket Iohannis megválaszolatlanul hagyott maga után: Miért törölték az elnökválasztás első fordulójának eredményét? Hogyan védekezünk az orosz játszmák ellen? Ki véd meg minket a manipulációtól, illetve tudják-e garantálni a következő választások biztonságát?

Két héttel ezelőtt azon töprengtem, hogy vajon májusig kibírja-e Herr President az elnöki palotában? Már megvan rá a válasz, és amit láttunk, az inkább pánikszerű menekülés, a menthető mentése volt. Ha már a nagyobb falatok elúsztak, legalább a morzsák maradjanak: szolgálati autó, iroda, nyugdíj. Nem mintha ettől a történet kevésbé lenne tragikomikus, de legalább Klaus úrnak marad néhány kényelmi extrája, hogy legyen min méláznia a politikából való kényszerű távozása után.

Megvan a 2025-ös állami költségvetés

Az új kormány kidolgozta és a parlamenti többség megszavazta Románia 2025-ös állami költségvetését. Az ellenzék módosítások sokaságát adta be, de azok legnagyobb részét elutasították. Az elfogadottak között van az, amely eltörölte azt a 700 ezer lejes keretet, amelyet az alkotmánybíróság dolgozóinak és nyugdíjazott bíráinak gyógyszerköltségeire szántak. Ezek szerint hagyomány volt, hogy az alkotmánybíróság alkalmazottai állami támogatással ingyenesen vagy kedvezményesen juthattak volna gyógyszerekhez, miközben a romániai lakosság nagy része számára a gyógyszerárak folyamatosan növekednek. Kíváncsiságból megnéztem, van vagy 75 alkalmazottja az AB-nak, s ha esetleg a nyugdíjasokkal együtt vannak mondjuk 140-en, akkor fejenként és évente 5000 lej ingyen gyógyszer járt volna nekik. Bizonyára kicsik a fizetések és a nyugdíjak!

Az USR ezt a kiadást az egyik legkirívóbb példájának nevezte annak, hogyan használják a közpénzeket a politikai elit előjogainak fenntartására. Kritizálták, hogy miközben az egészségügy alulfinanszírozott, az alkotmánybíróság tagjai külön támogatásban részesülnének. Egy szakértői elemzés szerint 2025-ben is azaz az adókból és biztosítási járulékokból származó állami bevétel 80 százalékát a közalkalmazottak fizetésére, a nyugdíjakra és a szociális juttatásokra fogják költeni. Vagyis minden tíz adóból az államkasszába fizetett lejből, nyolcat az állami alkalmazottak fizetésére, a nyugdíjakra és a szociális juttatásokra kell majd fordítsák. Sok állami intézményre ráférne a fogyókúra!

Putyin és Trump, két jó barát…

Vagy legalábbis Trump így szeretné láttatni abban a beszámolójában, melyet a Putyinnal folytatott „hosszú és rendkívül eredményes” telefonbeszélgetéséről tett, s ugyanezen beszámoló szerint megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek az ukrajnai háború lezárásáról. A telefonbeszélgetés folyamán Putyin és Trump kölcsönösen meghívták egymást látogatásra. Elvégre a barátok összejárnak, látogatják egymást…

Persze egyelőre kettejük találkozója inkább Szaúd-Arábiában valósulhat meg először, bár Putyin ezzel is elégedett lehetne (hisz őt az európaiak többsége agresszornak tekinti). Trump jelezte, hogy a szaúdi trónörökös szerepet fog játszani a tárgyalásokban. Az orosz elnök azért is elégedett lehet, mert úgy néz ki, hogy Ukrajna Trump szerint is inkább csak tárgya, semmint alanya a rendezésnek – pont úgy, ahogyan a Moszkva mindig is szorgalmazta. Trumpnak ez a kezdeményezése oda vezethet, hogy éppen a leginkább érintett fél – Ukrajna nélkül – kezdődhetnek tárgyalások az ukrajnai háború befejezéséről. Nem valószínű, hogy Trump megfelelően tudná képviselni az ukránok érdekeit

Az is figyelemre méltó, hogy beszámolójában Trump milyen udvariasan beszélt Putyinról, holott beszédstílusa rendszerint nem túl finom, előzékeny. (Ellenkezőleg!) Azt is megköszönte Putyinnak, hogy szabadon engedtek egy Oroszországban elítélt amerikai tanárt, aki 14 évet kapott 17 gramm marihuána birtoklásáért.

Az is kellemesen eshetett Putyinnak, hogy Trump közölte vele is: ha ő maradt volna az Egyesült Államok elnöke, akkor ez a háború nem is tört volna ki. Ezzel a régi-új amerikai elnök Putyin helyett inkább saját elődjére, a demokrata Joe Bidenre hárította a háború felelősségét, ami tökéletesen megfelel az orosz narratívának.

A két elnök abban is megegyezett, hogy utólag telefonon felhívják majd az ukrán elnököt, hogy tájékoztassák a beszélgetésükről. Trump ezt meg is tette, de arról nincs tudomásunk, hogy Putyin is hívta volna Zelenszkijt. Az oroszok többnyire drónokkal és tankokkal üzennek Kijevnek.

Mégis lakható a Cotroceni-palota

Habár a Cotroceni-palota a mindenkori román államfők hivatalos rezidenciája, a korábbi államelnökök mindannyian luxusvillákban szerettek lakni, talán ezzel is különválasztva a magánéletet a hivatalostól. Iohannis utóda Ilie Bolojan ügyvivő államfő, ideiglenes elnöki hivatali ideje alatt nem protokollvillában fog lakni, hanem a Cotroceni-palota egyik lakosztályába költözik (a szerintem maximum három hónapos) mandátuma idejére – közölte pénteken az Elnöki Hivatal. A tájékoztatás szerint a politikus takarékossági megfontolásokból és a hatékonyabb munkavégzés érdekében döntött úgy, hogy nem tart igényt elnöki rezidenciára. Ilie Bolojan ezzel Románia történetében az első elnök, akit Cotroceniben helyeztek el. Arról nem is beszélve, hogy a túlzsúfolt bukaresti közlekedésben sem hiányoznak szirénázó rendőrautóktól kísért hivatalos gépkocsisorok, mikor az elnököt lakhelyéről munkahelyére fuvarozzák.

Katona József Tiborca, nem valószínű, hogy rokona a mai Tiborcznak...

Az eredetileg jogi végzettségű Tiborcz István sikeres és tehetséges vállalkozó. Mindössze 37 évesen sikerült felkerülnie 2023-ban a leggazdagabb 50 magyarországi listájára 27-ik lett 75,3 milliárd forintos becsült vagyonnal. Érthető, hogy a 2024-es évet is jól zárta: 15-ik, szinte pontosan megduplázva vagyonát 151,5 milliárd forintra.

Ez a vagyongyarapodás és sikeres előmenetel felkeltette a Direkt36 tényfeltáró központ oknyomozó újságíróinak a kíváncsiságát és egy dokfilmet készítettek az Orbán család vagyonosodásáról: Korábban Orbán Győző számított vagyonosnak a családban, most viszont az unokaveje – ő Tiborcz István, Orbán Ráhel férje – messze felülmúlta vagyoni gyarapodásban a család bármely tagját.

A film készítői szerettek volna interjút készíteni Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel is, de azok csupán írásban reagáltak: Ebben Tiborcz hangsúlyozta, hogy a sikerei „elsősorban annak köszönhetők, hogy egy jó csapattal, kiváló menedzserekkel dolgozom együtt, akikkel jó üzleti döntéseket hozunk”. Hozzátette, „nagyon remélem, hogy ugyanitt tartanék az üzleti életben akkor is, ha nem a miniszterelnök lenne az apósom, bár valószínűleg jóval kevésbé ismernék a nevemet”. Közölte azt is, hogy nem szokott üzleti ügyekről beszélni a miniszterelnökkel.

Lehet tanulni ezektől a mai fiataloktól: szóval fontos, hogy legyünk magabiztosak, válasszunk jó csapatot, s ami nem elhanyagolható, jól nézzünk szét párválasztásnál. Régebb azt a tanácsot adták a házasulandóknak, hogy: nézd meg az anyját és vedd el a lányát. Mára ez, kérem, már elavult…

Ps.

1.Amikor e sorokat írom, Trump már majdnem egy hónapja elnök, de még mindig tart az orosz-ukrán háború. (Telefonon elég nehéz volna megállítani.) A Donald név hallatán nekem továbbra is a kacsa ugrik be elsőnek.

2.Az iskolai bombariadók divatja elérte Kolozsvárt is. Van járvány, mely keletről jön, van, ami nyugatról.