A román állam tíz lej bevételből nyolcat fizetésekre, nyugdíjakra és szociális juttatásokra költ

Van rá esély, hogy 2025-ben is meghaladja a kritikus szintet, azaz az adókból és biztosítási járulékokból származó bevétel 80 százalékát a közalkalmazottak fizetésére, a nyugdíjakra és a szociális juttatásokra költött összeg, figyelmeztet a Curs de guvernare portál.

Minden tíz lejből, ami beérkezik az államkasszába, nyolcat a közalkalmazottak fizetésére, a nyugdíjakra és a szociális juttatásokra költenek el, ezeknek a kiadásoknak a növekvő aránya korlátozza a gazdaságban a hozzáadott érték létrehozásának lehetőségét, írja a portál.

2024-ben az ún. merev kiadások szintje a pénzügyminisztérium adatai szerint az adókból és biztosítási járulékból származó bevételek 80,7 százalékát tették ki. A Profit.ro a fizetések, nyugdíjak és szociális juttatások mellett a kamatokra fizetett költségeket is figyelembe vette, ezzel együtt pedig a merev kiadások tavaly a bevételek 88 százalékát érték el. Ez a szint egy évvel korábban 86 százalék volt, 2014-ben pedig 66 százalék.

A kormány előrejelzése szerint 2025-ben az összes adóbevétel és biztosítási járulék 80 százaléka alatt marad a közalkalmazottak fizetésére, a nyugdíjakra és a szociális juttatásokra költött összeg.

Nem csak a kiadásokkal van baj, hanem az adóbevétel alacsony mértékével is.

2024-ben Románia kasszájába a GDP 27 százalékának megfelelő összeg folyt be adókból és biztosítási járulékból, az európai Unióban csak Írország bevétele volt alacsonyabb,

figyelmeztet a Curs de guvernare. Ami a 2025-ös prognózist illeti, a független gazdasági szakértőket tömörítő Költségvetési Tanács éppen ebben látja az állami költségvetés gyenge pontját, elemzésük szerint a pénzügyminisztérium adóbevételekre vonatkozó becslései túlzottan optimisták. A tárca arra számít, hogy 2025-ben növekedni fognak az államkassza bevételei.

Ugyanakkor a kiadások 2024-ben nagyobb mértékben nőttek a bevételeknél és a kiadások növekedése (+19%) jóval meghaladta a költségvetésben előrejelzett szintet (+10%), igaz, a költségvetés-kiegészítésben megállapított szint (+20,8%) alatt maradt.

A 2025-ös költségvetés tervezete szerint a személyi jellegű kiadások, azaz a fizetések és egyéb juttatások 21,1 százalékát teszik ki az összkiadásnak, de elképzelhető, hogy ezt az arányt végül meghaladják, ahogy az az előző években is történt, emeli ki a Curs de guvernare. 2024-ben 12,6 százalékkal, 2023-ban 4 százalékkal, 2022-ben pedig 2 százalékkal haladta meg a személyi jellegű kiadások összege az eredetileg megállapított szintet. Ez azért is valószínű, mert a 2025-re előrejelzett infláció továbbra is magas, 4,4 százalék, a béreket pedig befagyasztják, ami társadalmi elégedetlenséghez, tüntetésekhez, ezáltal pedig béremelésekhez vezethet.

Bizonyos minisztériumokban és állami intézményekben a költségvetés több mint 70 százaléka személyi kiadásokra megy el

A 2025-ös költségvetés tervezete szerint a bérekre fordított összegek aránya a Legfőbb Ügyészség (73,02 százalék), a szenátus (69,79%), a képviselőház (71,34%), a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék (98,84%), az alkotmánybíróság (83,45%), a Törvényhozói Tanács (92,98%) és a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (93,75%) esetében a legmagasabb.

70 százaléknál kevesebbet fordít bérekre a védelmi minisztérium (30,03%), az oktatási minisztérium (58,46%), a belügyminisztérium (59,45%), a Román Hírszerző Szolgálat (54,40%) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (58,94%), a Kormányfőtitkárság (21,94%), a Különleges Távközlési Szolgálat (28,63%), a fejlesztési minisztérium (3,49%) és a mezőgazdasági minisztérium (3,29%).

A bérekre fordított összeg aránya persze a különböző közintézmények esetében a feladatkörüktől és az alárendeltségükbe tartozó intézményektől is függ. Ugyanakkor például a belügyminisztériumnál és a védelmi minisztériumnál a személyi kiadások közé tartoznak a szociális juttatások, azaz a katonák és a rendőrök különnyugdíja is.

A Curs de Guvernare listázza a személyi kiadásokra számszerűen legtöbbet költő közintézményeket, kiemelve azt is, hogy tavalyhoz képest hogyan változik a költségvetésük a 2025-ös költségvetés tervezete szerint.

Eszerint a tanügyminisztérium 37,89 milliárd lejt (+3,44%) fordít személyi kiadásokra (ennek része a tanárok bére), ezután a belügyminisztériumnak van a legmagasabb költségvetése ebben a kategóriában – 20,23 milliárd lej (-0,5%) fizetésekre és 8,47 milliárd lej (-2,21%) szociális juttatásokra –, majd a védelmi minisztérium jön, 12,84 milliárd lejjel bérekre (+6,67%) és 5,9 milliárd lej (+0,16%) szociális juttatásokra.

A pénzügyminisztérium személyi kiadásai 4,27 milliárd lejre (+1,87%) rúgnak, a környezetvédelmi minisztérium ilyen jellegű kiadásai pedig 0,5 milliárd lejre (+7,1%).

Jelentős összeget fordít bérekre – de jóval kevesebbet mint tavaly – a Legfőbb Ügyészség (1,57 milliárd lej, -33,9%) és a külügyminisztérium (0,57 milliárd lej, -24%).

Érdekes adat, hogy míg a napokban került napirendre a szenátus és a képviselőház karcsúsítása, a költségvetés-tervezet szerint a személyi kiadásokra előirányzott költségvetésük valamivel nő. A szenátus esetében ez 196,43 millió lej (+0,36%), a képviselőház esetében pedig 411,16 millió lej (+1,96%).

A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék 3,4 milliárd lejt fordít személyi kiadásokra, ami 22,97%-al kevesebb a tavalyi összegnél.

A Kormányfőtitkárság 0,52 milliárd lejt (-0,71%), az Állami Számvevőszék 402,5 millió lejt (+32,21%), a belügyi hírszerző szolgálat 2,41 milliárd lejt (+8,41%), a külügyi hírszerző szolgálat 478,5 millió lejt (+8,32%), a kormányőrség 347,15 millió lejt (+4,94%), a Különleges Távközlési Szolgálat 0,69 milliárd lejt (+4,15%), a Román Tudományos Akadémia 398,05 millió lejt (+14,83%) irányzott elő bérekre 2025-re.

A Curs de guvernare megjegyzi, hogy a Vallásügyi Államtitkárság - bár a költségvetésében nem személyi kiadásként szerepel – hozzájárul az egyházi személyzet fizetéséhez, és ez az összeg 2024 első 9 hónapjában 1,02 milliárd lejt tett ki.