Sérült a választási folyamat szabadsága, indokolta döntését az alkotmánybíróság

Közzétette péntek este honlapján a romániai elnökválasztási folyamat érvénytelenítéséről hozott határozatának indoklását az alkotmánybíróság. Eszerint a választókat félretájékoztatták, az egyik jelölt pedig törvényt sértett a kampányfinanszírozása elhallgatásával.

A szavazás szabadságát sértette, hogy a választókat félretájékoztatták egy olyan választási kampány révén, amelyben az egyik jelöltet agresszíven népszerűsítették, a nemzeti választási törvények megkerülésével és úgy, hogy visszaéltek a közösségi médiaplatformok algoritmusaival, áll az indoklásban.

Az alkotmánybíróság szerint a választások manipulálása annál is inkább nyilvánvaló volt, hogy az egyik jelöltet népszerűsítő választási anyagokon nem tüntették fel a kampányanyagok 370/2004 törvény szerinti sajátos jeleit. Ezen túlmenően a jelölt a közösségi médiafelületeken is előnyben részesült, ami a választók akaratnyilvánításának torzítását eredményezte.

Ugyanakkor az indoklás arra is kitér, hogy az egyik jelölt megsértette az elnökválasztás kampányfinanszírozására vonatkozó választási jogszabályokat. Az Állandó Választási Hatósághoz benyújtott, a kampányköltségvetésére vonatkozó nyilatkozatok, amelyekben 0 lejről számolt be, ellentmondanak a belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat tájékoztatásában szereplő adatoknak, írja az alkotmánybíróság, amely megállapítja, hogy a választási kampány finanszírozásának átláthatóságának elve sérült, és gyanú merült fel a választások tisztaságát illetően.

Az indoklásban az is szerepel, hogy az új elnökválasztás időpontjáról a kormány dönt, a jelenlegi államfő, azaz Klaus Iohannis pedig hivatalban marad az új elnök eskütételéig. Ezt korábban maga Iohannis is bejelentette.

Az alkotmánybíróság pénteken az elnökválasztás érvénytelenítéséről döntött, mindössze két nappal a Călin Georgescu és Elena Lasconi közötti második forduló előtt, miközben a külföldi szavazóhelyiségekben már elkezdődött a voksolás.

A döntést azután hozták meg, hogy csütörtökön többen is beadvánnyal fordultak a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT), amelyben az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítését kérték azokra az információkra alapozva, amelyek a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) titkosítás alól feloldott dokumentumaiban szerepeltek.