Demeter András a dák aranysisak visszaszerzésével büszkélkedik, pedig a minisztériuma kimaradt az egyeztetésekből

Negyven eredményt sorolt fel búcsúzó mérlegében Demeter András volt kulturális miniszter, aki a lista élére a Hollandiában ellopott dák aranysisak és két aranykarperec visszaszerzését helyezte, csakhogy a Cultura la Dubă szerint a kulturális minisztériumot már 2025 januárjában kizárták a holland hatóságokkal folytatott egyeztetésekből. A volt tárcavezető a frankfurti könyvvásári díszvendégséget is a sikerei között említi, pedig annak előkészítése körül is nagy viták voltak, és minisztersége alatt több kulturális intézmény működése is konfliktusok forrásává vált.

„Aki győzni akar, megtalálja az eszközöket, aki semmit sem akar tenni, kifogásokat keres” – ezzel a mondással kezdi Demeter András a miniszteri munkájáról készített beszámolóját, amelyben negyven pontban foglalta össze, mit tart a legfontosabb eredményeinek. A lista első helyére a coțofenești-i aranysisak és két dák aranykarperec visszaszerzése került, holott a műkincsek megtalálásához vezető nyomozásban a holland hatóságok, valamint a két ország rendőrségi és igazságügyi szervei játszották a főszerepet.

A műkincseket 2025 januárjában lopták el a hollandiai Assenben található Drents Múzeumból, ahol egy romániai régészeti kiállítás részeként mutatták be őket. A sisakot és a három ellopott karperec közül kettőt idén április elején találták meg, miután a holland ügyészek alkut kötöttek két gyanúsítottal, akik információkat adtak a műtárgyak hollétéről. A harmadik karperec azóta sem került elő.

A Cultura la Dubă szerint a kulturális minisztériumot már a lopást követő napokban kizárták a holland hatóságokkal zajló egyeztetésekből, miután Diana Baciuna akkori kulturális államtitkár egy sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozta a két múzeum közötti szerződést és a Hollandiába szállított műtárgyak értékét tartalmazó dokumentumokat. Mindez egyébként még Demeter 2025. júniusi miniszteri kinevezése előtt történt. A műkincsek megtalálása után a román külügyminisztérium is a külügyi és belügyi szervek közötti együttműködés szerepét hangsúlyozta, a nyomozást pedig egy közös román–holland nyomozócsoport végezte.

Demeter a sikerei közé sorolja azt is, hogy Románia 2028-ban a Frankfurti Könyvvásár díszvendége lesz. A megállapodást valóban az ő minisztersége alatt írták alá idén februárban, de a lehetőség megszerzésén már több mint egy évtizede dolgoztak a kulturális minisztérium szakemberei, hívja fel a figyelmet a Cultura la Dubă. A könyvkiadók és az irodalmi élet képviselői éppen azt kifogásolják, hogy a tárca hónapokon keresztül nem tett érdemi lépéseket a fordítások, a kurátori csapat és a program előkészítésére.

Arról korábban mi is részletesen beszámoltunk, hogy októberben több tucat ismert író, műfordító és irodalmi szakember tiltakozott, amiért a minisztérium egy elsősorban filmes támogatásokkal foglalkozó állami intézményre bízta a frankfurti díszvendégprogram megszervezését. A döntés azért is keltett felháborodást, mert azok a minisztériumi munkatársak, akik éveken át dolgoztak a díszvendégség megszerzésén, a közösségi médiából értesültek a szervezés átalakításáról. Demeter azzal indokolta a döntést, hogy előzőleg több intézményt is megkerestek a feladattal, de egyik sem vállalta a koordinációt.

A volt miniszter mérlegének másik oldalán ott vannak azok a reformtervek is, amelyek már a bejelentésükkor ellenállásba ütköztek.

Ilyen volt például az Országos Műemlékvédelmi Intézet megszüntetésének és minisztériumba olvasztásának terve, amelyről 2025 novemberében írtunk a Transtelexen. A minisztérium az örökségvédelem hatékonyabb működésével indokolta az elképzelést, a szakmai szervezetek viszont attól tartottak, hogy ezzel megszűnne a műemlékvédelem önálló szakmai döntéshozatala. A terv ellen indított petíciót végül több mint húszezren írták alá, és a CulturMedia szakszervezeti szövetség is Demeter lemondását követelte.

Hasonló viták kísérték a kulturális intézmények vezetői pályázatait is: a bukaresti és a kolozsvári nemzeti színház esetében Demeter olyan feltételeket vezetett be, amelyek szerint a jelentkezőknek legalább tízéves, állami intézményben szerzett vezetői tapasztalattal, vagy ötéves vezetői gyakorlattal és szakirányú mesteri diplomával kell rendelkezniük. A Cultura la Dubă szerint ilyen követelményeket a törvény nem ír elő, a szigorítás pedig több tapasztalt szakember előtt is lezárhatja a pályázás lehetőségét. A bukaresti igazgatói pályázat első fordulójában több elismert színházi szakember sem érte el a szükséges pontszámot, köztük Alexandra Badea rendező sem, aki a következő pályázaton az új feltételek miatt már nem indulhatott.

A portál megemlíti azt az esetet is, amikor a Kolozsvári Magyar Opera élén újabb mandátumot szerzett Szép Gyula, akiről jogerős bírósági döntés mondta ki, hogy a kommunista állambiztonság együttműködője volt. Demeter elismerte, hogy tisztában volt Szép múltjával, mégsem ellenezte az indulását, mert szerinte a törvény ezt nem tiltja, és az intézménynek állandó vezetőre volt szüksége.

A miniszter és a kulturális szakma közötti feszültség januárban újabb fordulatot vett, amikor nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen Demeter lekezelő, sértő hangnemben beszélt több szakemberrel egy minisztériumi közvitán. Februárban aztán a színészek munkaidejének nyilvántartására kidolgozott javaslata váltott ki országos tiltakozást: a tervezet napi nyolcórás, heti negyvenórás munkaidőt és részletes tevékenységi naplót írt volna elő a művészek számára, akik szerint ezek a szabályok figyelmen kívül hagyták a színházi alkotómunka sajátosságait. A bukaresti és kolozsvári tüntetések után Demeter végül visszavonta a javaslatot.

A leköszönő miniszter megoldatlan ügyet is hagyott maga után: a Cultura la Dubă márciusban feltárta, hogy George Enescu zeneszerző kéziratait és hagyatékának más értékes darabjait évek óta nem megfelelő körülmények között, konténerekben tárolják. A minisztérium későbbi ellenőrzése igazolta a problémákat, és az is kiderült, hogy a gyűjtemény egyik kiemelt értékű darabja, Enescu íróasztala megsérült. Demeter megpróbálta biztonságosabb helyre költöztetni a hagyatékot, a bukaresti Nemzeti Könyvtárral meg is állapodtak az áthelyezésről, de a raktárként kijelölt épületrész vízszigeteléséhez további munkálatokra van szükség. A Cultura la Dubă szerint a kéziratok a miniszter távozásakor még mindig a konténerekben voltak.

Demeter András tavaly júniusban vette át a kulturális tárca vezetését, minisztersége pedig bő egy évvel később, október 20-án ért véget. A távozását már május 25-én bejelentette, miután nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen trágár kifejezésekkel beszélt a román nemzeti érdekről, pontosabban: „Verem a faszom a román nemzeti érdekbe, mert én magyar vagyok.” A felvétel miatt saját pártja, az RMDSZ is a lemondását követelte. Demeter később azzal védekezett, hogy egy régi ügyészségi kihallgatáson elhangzott ironikus megjegyzését idézte fel, amely a moldovai Radio Chișinău megvásárlásához kapcsolódott.

A lemondása végül nem lépett hatályba, Demeter pedig még közel öt hónapon át vezette a minisztériumot az ügyvivő kormány tagjaként. Október 21-én, a távozásakor úgy fogalmazott, hogy göröngyös úton jutottak el a mandátum végéig, de sikerült végigvinniük a munkát. A Niculescu-kormány megalakulásával Ioana Ciocan vette át tőle a kulturális tárca vezetését.