Hangfelvételen, ahogy Demeter András megalázta a kulturális szakma képviselőit

A Cultura la dubă portál egy terjedelmes, dokumentumokra és hangfelvételekre épülő cikkben számol be arról, hogy Demeter András kulturális miniszter nyilvános viták során megalázó, agresszív hangnemben beszélt több elismert kulturális szakemberrel. Az ügy országos tiltakozáshoz vezetett, és körbejár egy, a leváltását követelő petíció.

Nyilvános megszégyenítés hangfelvételen

A portál által nyilvánosságra hozott felvétel egy 2025. december 30-án, a Kulturális Minisztériumban tartott nyilvános vitán készült, és az hallható, ahogy Demeter András kulturális miniszter emelt hangon, lekezelő és sértő stílusban beszél több, nemzetközileg is elismert kulturális szakemberrel.

Az egyik érintett Alexandra Badea, Franciaországban dolgozó román színházi rendező, aki a Francia Akadémia színházi nagydíjának kitüntetettje. Badea a vitán azt vetette fel, hogy a Bukaresti Nemzeti Színház igazgatói pályázata körül komoly bizalomvesztés tapasztalható, és hogy a jelentkezők nem kaptak átlátható értékelést a projektjeikről. Azt is elmondta, az az érzése támadt: nem a benyújtott koncepcióját utasították el, hanem őt magát, mint személyt.

Demeter András erre nem érdemi válasszal reagált, hanem személyeskedésbe fordította a beszélgetést. A hangfelvételen hallható, amint a miniszter azt mondja Badeának: „Teljesen felkészületlen. Nem tanulta meg a leckét”, majd azzal vádolja, hogy úgy beszél jogszabályokról és eljárásokról, hogy nem ismeri azokat. A rendező többször próbálta visszaterelni a beszélgetést az intézményi problémákra, de a miniszter rendre félbeszakította, ironikus megjegyzésekkel és lekezelő hangnemben.

Hasonló bánásmódban részesült a múzeumi dolgozókat képviselő régész, Decebal Vleja is, aki a szakszervezeti szövetség képviseletében a pályázatok értékelési szempontjainak hiányzó átláthatóságáról beszélt. Amikor Vleja azt kérdezte, miért nem nyilvánosak a részletes pontozási baremek, Demeter András többször félbeszakította, majd azt mondta neki: „Vagy nem hajlandó megérteni, vagy nem képes rá.”

A vita során a miniszter többször azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja a termet, ha a felszólaló folytatja a mondandóját, és arra kérte a jegyzőkönyvvezetőt, rögzítsék: az érintett „nem mondott semmi érdemit”. A hangfelvétel tanúsága szerint a megszégyenítés nyilvánosan, több tucat jelenlévő és online résztvevő előtt zajlott, anélkül hogy bárki hivatalos minőségben közbelépett volna.

A Cultura la dubă értelmezése szerint a felvétel nem elszigetelt incidens, hanem jól illusztrálja azt a vezetői és kommunikációs stílust, amelyet a miniszter a szakmai párbeszéd helyett alkalmaz: a kritikus kérdésekre személyeskedéssel, a szakmai ellenvéleményekre hatalmi pozícióból érkező megszégyenítéssel reagál.

A Bukaresti Nemzeti Színház igazgatói pályázat feltételeinek megváltoztatása

A konfliktus egyik központi eleme a Bukaresti Nemzeti Színház igazgatói pályázata körül alakult ki. A Cultura la dubă beszámolója szerint, amit a Transtelexen is ismertettünk, az első pályázati forduló eredménytelenül zárult, mivel egyik jelentkező sem érte el az elvárt pontszámot az interjún. Ezt követően Demeter András módosította a részvételi feltételeket, jelentősen szűkítve a potenciális pályázók körét.

Az új kiírás szerint a TNB vezetésére csak azok jelentkezhetnek, akik legalább tíz éven át vezettek állami kulturális intézményt, vagy legalább öt év ilyen tapasztalattal rendelkeznek, amennyiben kulturális menedzsment mesterdiplomájuk is van. Ez a változtatás gyakorlatilag kizárja azokat a szakembereket, akik ugyan jelentős nemzetközi tapasztalattal, művészeti elismertséggel és független intézményi vezetői múlttal rendelkeznek, de nem illeszkednek a szűken értelmezett állami intézményvezetői kritériumokba.

A döntés különösen érzékenyen érinti a független színházi szférából érkező alkotókat, köztük azokat is, akik korábban már pályáztak a TNB vezetésére. A módosítás következtében nem indulhat újra Alexandra Badea, aki Franciaországban sikeres menedzsmenttapasztalattal rendelkezik, valamint több más, a román és nemzetközi színházi életben elismert rendező és intézményalapító sem. A Cultura la dubă szerint ezzel a minisztérium egy olyan szakmai réteget zár ki, amely az elmúlt években éppen a román színház nemzetközi láthatóságát és megújulását erősítette.

A miniszter a december 30-i nyilvános vitán még tagadta, hogy célja a független szférából érkezők kizárása lenne, később azonban a minisztérium hivatalosan is bejelentette a feltételek megváltoztatását. Ez az ellentmondás tovább erősítette a szakma bizalmatlanságát, mivel a pályázók szerint sem a korábbi forduló értékelési szempontjai, sem az elutasítások indoklása nem volt átlátható.

Tiltakozások és a miniszter leváltását követelő petíció

A Cultura la dubă arról is beszámol, hogy a nyilvános megszégyenítések és a vitatott pályázati döntések gyorsan szervezett szakmai tiltakozássá alakultak. A múzeumi és kulturális dolgozókat tömörítő CulturMedia szakszervezeti szövetség petíciót indított, amelyben Demeter András azonnali leváltását követelik. A dokumentum a minisztert azzal vádolja, hogy aláássa a kulturális intézmények emberi erőforrását, politikai befolyás alá vonja a vezetői kiválasztásokat, és érdemi szakmai párbeszéd helyett autoriter módon kezeli a kritikát.

A petíció elindítását követően múzeumi dolgozók tucatjai kezdtek napi rendszerességgel tiltakozni a Kulturális Minisztérium épülete előtt. A demonstrációk minden munkanapon, a munkaidő lejárta után zajlanak, és a résztvevők szerint nem egyetlen döntés, hanem a kulturális szféra hosszú ideje tapasztalt kiszolgáltatottsága ellen szólnak. Január 15-én, a román kultúra napján országos szinten is megmozdulások voltak: több múzeumban és kulturális intézményben csendes tiltakozással jelezték elégedetlenségüket.

A tiltakozókhoz rövid időn belül a színházi szakma ismert képviselői is csatlakoztak. Többek között Mihai Călin, Téglás István és más, a Bukaresti Nemzeti Színházhoz kötődő művészek is nyilvánosan kiálltak Alexandra Badea mellett, és aláírták a petíciót. Többen közülük arról beszéltek, hogy a miniszter viselkedése nem rendkívüli kilengés, hanem egy régóta ismert vezetői stílus következménye.

A nyilvános megszólalások közül különösen nagy visszhangot váltott ki Téglás István bejegyzése, aki korábbi munkahelyi tapasztalataira hivatkozva azt állította: Demeter András már korábban is kiabálással és verbális agresszióval reagált az ellenvéleményekre. Szerinte az, hogy mindez miniszteri pozícióból, nyilvános vitában ismétlődött meg, sokak számára végleg elfogadhatatlanná tette a helyzetet.

A miniszter a kritikákra nem békülékeny hangon reagált. Egy közösségi médiában közzétett kommentjében, amelyet a kairói könyvvásárról írt, azt sugallta, hogy a tiltakozások és petíciók a demokratikus szabadság természetes velejárói, és párhuzamot vont a jelenlegi helyzet és a kommunizmus előtti időszak között. A megszólalás újabb felháborodást váltott ki a kulturális közegben, sokak szerint ugyanis relativizálta a jogos szakmai kritikákat.

Egyéb vitatott intézkedések

A cikk hangsúlyozza, hogy a nyilvános megszégyenítések és a TNB körüli botrány nem elszigetelt esetek. A szakmai tiltakozások hátterében több, korábban is heves vitát kiváltó kormányzati kezdeményezés áll, amelyek mind Demeter András nevéhez kötődnek.

Ide tartozik az Országos Műemlékvédő Hivatal megszüntetésének terve és beolvasztása a minisztériumba, amit számos szakmai szervezet az intézményi függetlenség felszámolásaként értelmezett. Hasonló ellenállást váltott ki a kulturális illetékek, köztük az építészeti illeték eltörlésének vagy átalakításának szándéka, amely eddig több ezer civil és szakmai kulturális projekt finanszírozását biztosította.

Ezekkel párhuzamosan a minisztérium olyan új jogszabálytervezetet bocsátott társadalmi vitára, amely lehetővé tenné a kulturális intézmények vezetőinek politikai meghívásos alapon történő kiválasztását, nyílt pályázat nélkül. A Cultura la dubă szerint mindez együtt egy olyan irányt rajzol ki, amelyben a szakmai autonómia fokozatosan háttérbe szorul, és izmosodik a politikai kontroll. Erről Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi színház volt igazgatója is beszélt a Népszavának adott interjúban, ahol elmondta, hogy az a veszély fenyegeti a kulturális életet, hogy ha átmegy a módosítás, akkor „a színházigazgatók, könyvtárigazgatók, filharmónia-igazgatók kinevezése egy politikai tálba kerül, és ugyanúgy fognak alkudozni rajta, mint bármilyen más állami funkción – mi adunk hármat, kapunk négyet.”