Lemondott Demeter András kulturális miniszter, miután trágár szavakkal beszélt a román nemzeti érdekről

Nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen Demeter András István RMDSZ-es kulturális tárcavezető vulgáris hangnemben beszél a román nemzeti érdekről. A hanganyag szerint Demeter egy több mint egy évtizeddel ezelőtti ügyet idézett fel, amely a moldovai Radio Chișinău rádióállomás megvásárlásához kapcsolódott.

Az ügy háttere szerint a Román Közszolgálati Rádió 2011-ben megvásárolta a moldovai Radio Chișinăut azzal a céllal, hogy a román nyelvű adó tovább működhessen, és ne kerüljön orosz befolyás alá. A tranzakció miatt később nyomozás indult, amelyben Demetert is kihallgatták. A most nyilvánosságra került felvételen arról beszél, hogy az ügyésznek akkor indulatosan azt válaszolta: ha a hatóságok szerint a vásárlás kárt okozott az államnak, akkor adják el a rádiót az oroszoknak, ő „veri a faszát a nemzeti érdekbe, mert ő magyar” (eredetiben: Îmi bag p*la în interesul național, pentru că eu sunt ungur! )

Demeter később azzal védekezett, hogy szavait kiragadták a kontextusból. Állítása szerint nem saját meggyőződését fogalmazta meg, hanem egy korábbi konfliktust idézett fel ironikus formában, és valójában éppen a román állam érdekeit védte akkor, amikor a moldovai rádió megmentése mellett érvelt.

Csoma Botond: A lemondás a megfelelő gesztus

Az RMDSZ azonban ezúttal nem állt ki a miniszter mellett. Csoma Botond parlamenti frakcióvezető Facebookon közzétett állásfoglalásában azt írta, hogy a szövetség egyaránt elhatárolódik a felvételen hallható vulgáris nyelvezettől és az elhangzott kijelentések tartalmától.

„Ebben a helyzetben a miniszter lemondása a természetes és felelős gesztus” – fogalmaz az RMDSZ szóvivője. A szövetség szerint az ilyen kijelentések nemcsak egy politikus hitelességét rombolják, hanem hosszú távon a romániai magyar közösség megítélésére és politikai képviseletére is negatív hatással lehetnek. Csoma azt is írja, hogy az ügyet nem szabad a magyar közösség elleni általánosításokra vagy politikai uszításra felhasználni. Nem véletlenül tér ki erre, az utóbbi napokban ismét egymásnak feszült a román szélsőjobbos Dan Tanasă és Csoma, mert román közpénzen újíttatta fel az RMDSZ az ezeréves határnál a gyimesbükki Rákóczi-várat.

A mostani ügyben az RMDSZ attól tart, hogy Demeter kijelentései árthatnak a romániai magyar közösség megítélésének és újabb muníciót adhatnak a magyarellenes politikai szereplőknek. Érdekes ugyanakkor, hogy alig egy nappal korábban maga Csoma Botond is szokatlanul éles hangnemben támadta Tanasát a gyimesbükki várfelújítási vitában. Az RMDSZ frakcióvezetője „otromba, sovén Tanasának” nevezte az AUR politikusát, és azt írta róla, hogy előbb-utóbb „a történelem szemétdombjára” kerül.

A miniszter: Lemondok, ha kiderül, hogy valódi a felvétel

Demeter Csoma megszólalása után szintén a Facebookon reagált a vádakra, és egy elég hosszú videóban magyarázza, hogy nem emlékszik arra, hogy ő mondott volna ilyesmit, nincs más magyarázata erre a helyzetre, mint az, hogy valakinek érdekében áll az ő lejáratása, és megtesz mindent annak érdekében, hogy a román hatóságok felderítsék, valódi-e a hangfelvétel vagy sem. Abban az esetben, ha kimondják, hogy nem manipulált felvételről van szó, akkor lemond, állította a miniszter, aki Csoma felszólítását még nem érezte kötelező érvényűnek.

A helyzet tragikomikumát jól érzékelteti, hogy az RMDSZ szóvivője és saját kulturális minisztere gyakorlatilag a Facebookon keresztül üzengetnek egymásnak. Csoma a közösségi oldalán nevezte a lemondást „természetes és felelős gesztusnak”, Demeter pedig ugyanott közölte, hogy egyelőre csak bocsánatkérésben gondolkodik, mert fő az amúgy is törékeny kormány stabilitása.

Megszólalt Kelemen is, az üzenet ugyanaz volt

Nemcsak Csoma Botond, hanem Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is nyilvánosan Demeter András lemondását kérte. Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy ebben a helyzetben egyetlen járható út van: a miniszter lemondása, mert a nyilvánosságra került hangfelvételen Demeter „vállalhatatlan hangnemben beszél a közérdekről, és a magyar identitásáról is úgy nyilatkozik, hogy azzal teret ad közösségünk megbélyegzésének”.

„A hangfelvételen elhangzott kijelentések elfogadhatatlanok. A mi politikai közösségünkben nincs helye a trágár, közönséges beszédnek, az orosz érdekeltségekkel való felelőtlen viccelődésnek. A magyar identitást pedig senki nem használhatja fel vállalhatatlan kijelentésekre” – írta Kelemen Hunor, és azt is közölte, hogy személyesen kérte fel Demetert miniszteri tisztségének elhagyására, és arra is felszólította, hogy kérjen bocsánatot mindazoktól, akiket kijelentéseivel megbántott, „közösségünk tagjaitól is”.

Végül benyújtotta „becsületbeli lemondását” a tárcavezető

Hétfőn délután hat óra előtt néhány perccel Demeter András István saját Facebook-oldalán is közzétette lemondólevelét, amelyet Ilie Bolojan miniszterelnöknek címzett.

A kulturális miniszter a levélben azt írja, hogy a nyilvánosságra került hangfelvétel ügyében már megtette a szükséges jogi lépéseket, és az illetékes ügyészséghez fordult annak érdekében, hogy megállapítsák a felvétel hitelességét. Demeter továbbra is arra utal, hogy szerinte nem egyértelmű a nyilvánosságra került hanganyag eredetisége.

A miniszter ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy egy „példátlan politikai helyzeten” halad keresztül, és jelenleg az egyetlen olyan döntésnek a lemondását tartja, amely nem nehezíti tovább a kormány működését. Ennek megfelelően „becsületbeli lemondását” (demisie de onoare) nyújtotta be kulturális miniszteri tisztségéből.

Levelének végén megköszöni a miniszterelnök, a kormánytagok és a kabinet támogatását, majd azt írja: reméli, hogy az igazság végül napvilágra kerül, és nem vet árnyékot sem a kormány munkájára, sem a kormánykoalícióra, sem az RMDSZ-re, sem pedig arra a nemzeti közösségre, amelyhez tartozik.

A levél alapján Demeter nem visszavonja korábbi állításait a hangfelvétel hitelességével kapcsolatban, hanem azt sugallja, hogy a vizsgálatot továbbra is szükségesnek tartja, miközben politikai felelősséget vállalva távozik a tisztségéből.

Ez csak a legutolsó botrány egy hosszú sorban

A mostani botrány csak a legutolsó epizódja annak a konfliktussorozatnak, amely Demeter András miniszteri kinevezése óta végigkíséri a kulturális tárca működését. A Cultura la dubă korábban egy másik, dokumentumokra és hangfelvételekre épülő oknyomozó anyagban arról számolt be, hogy Demeter nyilvános viták során lekezelő, megalázó és agresszív hangnemben beszélt több elismert kulturális szakemberrel. A portál által közzétett felvétel egy 2025. december 30-i minisztériumi közvitán készült, és országos felháborodást váltott ki. Az ügy nyomán petíció indult a kulturális miniszter leváltásáért.

A szakmai szervezetek egy másik okból is bírálták a minisztert. Közvitára bocsátott törvénytervezete alapjaiban alakítaná át a kulturális intézmények vezetőinek kiválasztási rendszerét. A javaslat lehetővé tenné, hogy színházak, operák és más kulturális intézmények igazgatóit nyílt versenyvizsga helyett meghívásos eljárással nevezzék ki, ami a kritikusok szerint jelentősen növelné a politikai befolyás lehetőségét.

Vitatott a tervezet kisebbségi intézményekre vonatkozó része. Eszerint a magyar, német vagy más kisebbségi nyelven működő kulturális intézmények vezetői tisztségére pályázók csak akkor indulhatnának, ha előzetesen megszerzik az adott kisebbséget képviselő parlamenti szervezet támogatását. Magyar intézmények esetében ez gyakorlatilag az RMDSZ jóváhagyását jelentené. Több szakmai szereplő szerint ez a rendszer politikai szűrőt vezetne be a szakmai kiválasztás elé.

Demeter pályafutását korábban is számos vitatott ügy kísérte. A G4Media összesítése szerint öt jelentősebb eljárásban szerepelt az elmúlt években: négy büntetőügyben és egy összeférhetetlenségi eljárásban. Bár egyik ügy sem vezetett a politikai karrierje végét jelentő ítélethez, egy esetben jogerősen összeférhetetlenséget állapítottak meg vele szemben. Emellett kérdések merültek fel önéletrajzában szereplő franciaországi „európai kulturális menedzsment” mesterképzésének státusza körül is.

Mindezek fényében a most kiszivárgott hangfelvétel aligha tekinthető elszigetelt incidensnek. Sokkal inkább egy olyan miniszteri ciklus újabb botrányának, amelyet kinevezése óta folyamatos szakmai konfliktusok, vitatott reformtervek, személyes támadásokkal terhelt nyilvános fellépések és visszatérő hitelességi kérdések kísérnek.