Versmondó turnén a kulturális miniszter: Demeter András Londonban lép fel a román kultúra napján

A londoni Román Kulturális Intézet január 17-én, a román kultúra napja alkalmából szervezett verses-zenés estjén az egyik kiemelt fellépőként tünteti fel Demeter András kulturális minisztert, szúrta ki az eseményt a Cultura la dubă portál, hangsúlyozva, hogy az angol nyelvű eseményleírásban Demetert „acclaimed actor”, vagyis elismert színész megjelöléssel mutatják be a brit közönségnek. A meghívó Demetert több nyelven dolgozó, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező művészként írja le, miközben a bemutatásban semmilyen formában nem jelenik meg az a tény, hogy jelenleg Románia kulturális miniszteri tisztségét tölti be.

A Taps a költőnek címet viselő esten Demeter András román költők – Mihai Eminescu, Tudor Arghezi és Nichita Stănescu – verseit adja elő Emilia Popescu színésznővel közösen, Cătălin Răducanu zongoraművész közreműködésével. A londoni ICR tájékoztatása szerint az estet angol nyelvű videóbejátszások egészítik ki, amelyekben Anamaria Marinca és Sir Michael Pennington olvas fel verseket, valamint archív felvételen Ion Caramitru is megjelenik. A rendezvény címe ellenére az intézet honlapján nem található külön bemutatás azokról a román költőkről, akiknek a művei az est gerincét adják, a hangsúly kizárólag az előadókon van.

Nem ez az első alkalom, hogy az ICR London működése vitákat vált ki: korábban jelentős nyilvánosságot kapott a londoni intézetigazgató, Catinca Maria Nistor kinevezése is, amelyről később kiderült, hogy az önéletrajzában feltüntetett diploma nem felelt meg a valóságnak. A színésznőt végül visszahívták posztjáról, miután az interneten széles körben terjedni kezdtek az intézetben tartott zenés estjeiről készült felvételek.

Ami a Taps a költőnekelőadást illeti, nem egy új projektről van szó, hanem egy több éve futó, folyamatosan újracsomagolt produkcióról, amellyel a fellépő színészek már többször jártak külföldön. A verses-zenés esttel Demeterék 2024-ben az olaszországi román közösségeket látogatták meg, rá egy évre pedig, 2025 nyarán egy Madridot, Barcelonát és Valenciát érintő spanyolországi turnén szerepelt, a szervezők beszámolói szerint kifejezetten a diaszpórát célozva. A műsoron szereplő versek némelyikéről videó is készült, itt például Demeter egy George Coșbuc verset mond.

Maga a formátum már többéves és elég sok módosításon esett át: a 2021-ben útjára indított projekt a román kulturális és diplomáciai intézmények partnerségével járja a román diaszpóra központjait Rómától Berlinen és Párizson át Tel-Avivig. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az előadás nem független turnéként működik, hanem a román állam kulturális és diplomáciai intézményrendszerének infrastruktúrájára támaszkodik: a programot a román kormány Határon Túli Románokért Felelős Főosztálya támogatja, a helyszíneket és a szervezést pedig nagyrészt külképviseletek, kulturális intézetek és állami fenntartású színházak biztosítják. Ez önmagában nem illegitim, a kérdés inkább az, hogy mennyire elvszerű, hogy a kulturális miniszter a saját műsorát tolja előtérbe és turnéztassa külföldön.

Demeter András István több évtizede jelen van a román kulturális és politikai életben: színházvezetői háttérrel 2005-ben került először a kulturális minisztériumba, később államtitkárként dolgozott, majd a Román Közszolgálati Rádió, illetve a Román Televízió egyik vezető intézményének élére nevezték ki. Az RMDSZ legutóbbi kormányzati szerepvállalása idején ismét államtitkári tisztséget vállalt, jelenleg pedig a párt jelölése nyomán lett Románia kulturális minisztere. Politikai pályáját több peres ügy, egy jogerős összeférhetetlenségi megállapítás, valamint vitatott döntések kísérték. A G4Media vizsgálta át Demeter jogi múltját, és részletesen bemutatta azt az öt eljárást, amelyek közül négy büntetőügy volt, egy pedig jogerős összeférhetetlenségi megállapítás. Demeter András ötből ötször megúszta: egyszer megvádolták, de felmentették, máskor az ügyészek léptek vissza, a bíróság pedig egy alkalommal elkobzást rendelt el. Az ítéletek elmaradtak, a karrier pedig töretlenül folytatódott.

Önéletrajzában évtizedek óta szerepel egy franciaországi, „európai kulturális menedzsment” mesteri képzés, amelynek jogi és akadémiai státusza nem egyértelmű: a program valós volt, de nem felelt meg a mai értelemben vett, akkreditált MA-képzésnek, és a kibocsátott oklevél mesterfokozatként való feltüntetése további tisztázásra szorulna. A kulturális miniszter utóbbi időszaka sem mentes a konfliktusoktól: szakmai szervezetek és civilek jelenleg is a lemondását követelik, többek között a műemlékvédelmi intézményrendszer átalakítására irányuló tervei miatt.

A miniszter közvitára bocsátott egy olyan új jogszabálytervezetet is, amely alapjaiban írná át a kulturális intézmények vezetőinek kiválasztási rendszerét, és lehetővé tenné, hogy igazgatókat meghívásos alapon nevezzenek ki, nyílt versenyvizsga nélkül. A tervezet szerint az úgynevezett „meghívásos vezetői kiválasztás” során a minisztérium, egy önkormányzat vagy egy megyei tanács egyszerűen felkérhet egy jelöltet az intézmény vezetésére, az eljárást pedig formálisan átláthatónak nevezik, miközben a versenyhelyzet megszűnik, és a döntés közvetlenül a politikai vezető kezébe kerül.

A javaslat másik, legalább ennyire vitatott eleme a kisebbségi nyelven működő kulturális intézményekre vonatkozik: a tervezet kötelezővé tenné, hogy a magyar, német vagy más kisebbségi nyelvű színházak, operák és kulturális intézmények vezetői posztjára jelentkezők csak akkor adhassák be pályázatukat, ha előzetesen megszerzik az adott kisebbséget képviselő parlamenti szervezet jóváhagyását, a magyar intézmények esetében az RMDSZ-ét. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy például a Kolozsvári Magyar Opera vagy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata esetében egy szakmailag felkészült jelölt már a rajtnál kiesik, amennyiben nem rendelkezik politikai támogatással.

Demeter András egyébként rövid ideig, egy államtitkárság és a miniszteri kinevezés között a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának volt tagja, annak az intézménynek, amelyet Tompa Gábor rendező vezet. Tompa neve az utóbbi napokban azzal került a hírekbe, hogy a budapesti Nemzeti Színházban 2025. december 12-re meghirdetett A király haldoklik bemutatója hirtelen lekerült a műsorról, majd csak a sajtó tematizálása után adott ki közös közleményt a Nemzeti és a kolozsvári színház, amelyben a halasztást a rendező betegségével indokolták. Mindez azért is érdemel külön figyelmet, mert Tompa Gábor a román kultúra napja alkalmából az ICR New York-i kirendeltségének meghívott fellépője, miközben Demeter András István londoni szereplése szintén a Román Kulturális Intézet szervezésében zajlik.