G4Media: Demeter András István kulturális minisztert öt ügyben vizsgálták, és ötből ötször megúszta

Demeter András István, az RMDSZ régi szakpolitikusa, új kulturális minisztere mögött nem éppen makulátlan múlt áll – legalábbis, ha a hatósági vizsgálatokat nézzük. A G4Media összesítése szerint öt különböző eljárás kapcsolódik a nevéhez: négy büntetőügy és egy közigazgatási per, utóbbi jogerős összeférhetetlenségi megállapítással zárult. Demeter eddig minden alkalommal megúszta jogerős elmarasztalás nélkül – vagy azért, mert az ügyészség megszüntette az eljárást, vagy mert a bíróság felmentette. Ettől függetlenül a portál szerint komoly kérdéseket vet fel, hogy egy ilyen múltú személy most minisztériumot vezet.

„Egy olyan rendszer áldozata vagyok, amelyik nem ismeri el a hibáit”

Demeter legutóbbi büntetőügye 2020-ban indult, amikor a hatóságok szerint engedély nélkül birtokolt egy lőfegyverhez tartozó pótcsövet – egy Krico márkájú vadászpuskához való tartalékcsövet, amely halálos fegyverként van nyilvántartva. A nyomozás két éven át húzódott, majd az ügyészség 2021-ben úgy döntött, nem folytatja az eljárást, mivel nem látta közérdeknek a vádemelést. Ez jogilag a legenyhébb megszüntetési forma – nem felmentés, nem az ártatlanság kimondása, csupán egyfajta elengedése a pernek.

Csakhogy az ügy itt nem ért véget: a hatóságok azt is kezdeményezték, hogy a vitatott csövet végleg kobozzák el. Demeter nem hagyta annyiban, jogi úton támadta meg a döntést, és személyesen is megjelent a tárgyalásokon. Érvelésében azt hangsúlyozta, hogy a tartalékcsövet törvényesen szerezte be, és egy túlbuzgó, hibázó rendszer akarja most „formális okokra” hivatkozva elkobozni a személyes tulajdonát. Vagy, ahogy a bíró előtt fogalmazott: „egy olyan rendszer áldozata vagyok, amely hibázik, és nem ismeri el a hibáit.”

A bíróság viszont nem adott neki igazat. Az elsőfokú döntést a fellebbviteli bíróság is megerősítette 2022 szeptemberében: a pótcsövet elkobozták, mert – ahogyan a határozatban áll – „a veszélyhelyzet elhárítása és újabb jogsértések megelőzése” ezt indokolja.

Saját magát fizette ki egy uniós projektből – 190 ezer lejért, jogerős összeférhetetlenséggel

A legnagyobb port kavart ügy nem a vadászfegyver, hanem a saját zsebre játszott uniós projekt volt. 2011-ben Demeter András István a közrádió vezetőjeként úgy nevezte ki magát egy EU-s projekt élére, hogy ő maga volt az, aki hivatalosan aláírta a kinevezését – tehát gyakorlatilag saját magának adott engedélyt arra, hogy pluszpénzt vehessen fel közpénzből. Aztán, a feladatokért közel 190 ezer lejes bruttó juttatást vett fel – egy olyan döntés nyomán, amit kvázi magának hozott meg.

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) kiszúrta a mutyit, és kimondta: ez egyértelmű összeférhetetlenség. Demeter köztisztviselőként saját magának kedvező anyagi döntést hozott, vagyis az állami hatalmát a saját anyagi hasznára használta fel. A helyzet abszurditása miatt az ügy bíróság elé került, és a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta az ANI megállapítását 2017-ben – tehát innentől kezdve jogerősen is fekete-fehér: Demeter összeférhetetlenséget követett el.

Az ítélet szerint három évig nem tölthetett volna be semmilyen közhivatalt. Csakhogy ez papíron maradt. A gyakorlatban Demeter vidáman tovább lavírozott a közéletben: maradt a Rádiót felügyelő tanács tagja, és közben újabb és újabb pozíciókat kapott a közmédiában és a kulturális minisztériumban – államtitkárként, tanácsadóként, TVR-es vezetőként. Vagyis a hároméves tiltás fiktív maradt, semmilyen következményt nem vont maga után.

És hogy mit mondott maga Demeter, amikor szembesítették a jogerős bírósági döntéssel? A reakciója így hangzott: „Nem áll szándékomban lemondani, mert továbbra is úgy gondolom, hogy ez az eljárás nem volt tisztességes. A Parlament dönt az ilyen ügyekben, és ha eljön az ideje, majd ők döntenek a sorsomról” – idézi a G4Media Demeter elhíresült mondatait. Más szóval: hiába döntött a bíróság, ő magát nem érzi hibásnak, és addig marad a helyén, amíg a politika hagyja. A döntés súlyát relativizálja, az intézményes felelősség elől kitér, és egyértelműen jelzi: nem érzi magára kötelezőnek az igazságszolgáltatás ítéletét, csak akkor mozdul, ha a politikai széljárás erre kényszeríti. Az a tény, hogy Demeter fütyült a jogerős ítéletre, mutatja, mennyire feltételes érvényű tud lenni Romániában a jogerős bírósági ítélet, ha az illető jó helyeken van jelen.

Korábbi büntetőügyek: felmentések, megszüntetések

Nemcsak a fegyverügy és az összeférhetetlenségi botrány kötődik Demeter nevéhez. A G4Media által feltárt iratok alapján 2015-ben vádat is emeltek ellene, mégpedig konfliktus vádja miatt. A történet szerint Demeter András köztisztviselőként – a közrádió vezetőjeként – fizetést hagyott jóvá egy közeli munkatársának, Ioan Răzvan Dincának, aki nem mellesleg kulturális intézmények élén is tevékenykedett. Ezzel párhuzamosan viszont ugyanez a Dincă kifizetéseket hagyott jóvá Demeter PFA-jának, különféle művészi szolgáltatásokért. A vád szerint tehát kölcsönösen pénzhez juttatták egymást közpénzből, hivatalos pozícióik felhasználásával.

A bíróság azonban nem vizsgálta érdemben a kapcsolatot, mert mire az ítéletre sor került, a vonatkozó konfliktust szabályozó törvény időközben módosult, és az ilyen típusú cselekményt dezinkriminalizálták – vagyis kikerült a büntető törvénykönyvből. Így felmentették, de nem azért, mert ártatlannak találták, hanem mert amiért vádat emeltek, az már nem számított bűncselekménynek.

Két másik ügy is nyomozás alá került, egyik 2015-ben, másik 2016-ban indult, mindkettő hivatali visszaélés gyanújával. Ezekben az ügyészek azt vizsgálták, hogy Demeter közszolgálati pozícióját használta-e fel saját vagy mások jogtalan előnyhöz juttatására, de a részletek homályosak, és az akták nem nyilvánosak. Amit tudni lehet: az ügyészek egyik esetben sem emeltek vádat, és mindkét eljárást megszüntették azzal az indokkal, hogy a vizsgált cselekmények nem minősültek bűncselekménynek.

Vagyis: volt nyomozás, volt gyanú, volt hivatalos eljárás – de egyik eset sem jutott el a bírósági tárgyalásig, Demeter András neve pedig újra tisztának számított, legalábbis jogilag. Az viszont már más kérdés, hogy az ilyen típusú „megszüntetett ügyek” mennyire árnyalják egy közszereplő hitelességét, különösen akkor, ha sorra bukkannak fel körülötte ezek a helyzetek.

Egy kulturális karrier jogi trükkökkel

Demeter András István pályafutása a színház világából indult, de gyorsan a hatalom közelébe navigált. 1992-ben végzett a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, színészként. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban kezdett, ahol nem sokkal később már igazgató is lett – huszonévesen. Innen egyenes út vezetett Bukarestbe, a kulturális adminisztráció és közmédia pozícióiba, ahol évtizedek óta váltogatja a szerepeket: tanácsadó, államtitkár, vezérigazgató, kuratóriumi tag, TVR-vezető.

Demeter közben jogot is végzett – 2008-ban szerzett diplomát a temesvári Tibiscus Egyetemen, amelynek hírneve enyhén szólva sem vetekszik az állami jogi karokéval, de az apparátus kiismerésére tökéletesnek bizonyult. Ugyanis akikkel együtt dolgozott, egybehangzóan állítják: Demeter mesterien ismeri a bürokrácia minden zegzugát és kiskapuját. Ha egy döntés jogilag vitatható, ő megtalálja a megkerülés módját.

Ez a „papíron minden rendben, a valóságban máshogy működik” típusú hozzáállás jellemzi Demeter eddigi karrierjét. Az összeférhetetlenségi ítélet után is talált közpénzes állásokat, pozíciókat. A közrádió után jött a TVR, onnan vissza a minisztériumba, majd újra államtitkári szék, végül 2025 nyarán az RMDSZ őt jelölte kulturális miniszternek.