Jeruzsálem közelében, lakott területen csapódott be egy iráni rakéta, legalább kilencen meghaltak
Cikkünk folyamatosan frissül!
- Izrael és az Egyesült Államok 2026. február 28-án reggel egy lefejező csapással megkezdték Irán bombázását, Izrael pedig vasárnap is folytatta a légicsapásokat.
- Irán több hullámban, rakétákkal és drónokkal indított megtorló csapásokat izraeli és amerikai célpontok mellett az öböl-menti olajmonarchiák, Szaúd-Arábia, Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek ellen is.
- Több ország is lezárta légterét, tömegesen törlik a közel-keleti járatokat a légitársaságok.
- Jeruzsálem közelében kilencen meghaltak egy iráni rakétacsapásban.
- Irán elismerte, hogy az izraeli és amerikai támadás során meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője. Izrael szerint az iráni katonai vezetés negyven tagjával végeztek szombat reggel óta.
- Az Egyesült Államokban a demokraták mellett Trump leghűségesebb támogatói, a MAGA mozgalom tagjai közül is többen bírálták a háborút, amelynek céljaként Trump Irán felszabadítását, vagyis a rezsim megbuktatását tűzte ki.
Az Egyesült Államok januárban kezdett nagyszabású csapatösszevonásba a Közel-Keleten. A szombat reggeli támadás mégis meglepetésszerű volt:
- egyrészt nem éjjel indult a támadás, hanem iráni idő szerint reggel hétkor, már világosban;
- másrészt pont akkor, amikor még javában zajlottak a tárgyalások Irán és az Egyesült Államok között Irán rakéta- és nukleáris programjáról.
- Ez utóbbiak a közvetítő Omán szerint biztatóan alakultak.
Vagyis a szombati, az iráni rezsim lefejezését célzó támadás még úgyis váratlanul érhette a teheráni rezsimet, hogy Donald Trump már a 2025 decemberében, a megélhetési válság miatt kirobbant, de hamar általános rendszerellenes mozgalommá dagadt tiltakozások idején is beavatkozással fenyegetett. Különösen azután, hogy a rezsim példátlan erőszakkal lépett fel a tüntetők ellen. Trump január közepén már azzal biztatta a tüntetőket, hogy „a segítség úton van”, azonban a küszöbönálló akcióról nemzetbiztonsági tanácsadói még lebeszélték, mert a Pentagon akkor még nem volt felkészülve széles körű műveletekre. A január végi helyzettel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
Donald Trumpot február közepén arról tájékoztatták, hogy az amerikai fegyveres erők már készen állnak egy Irán elleni csapásra. A térségbe akkorra már több száz repülőgép, több mint egy tucat hadihajó, köztük két repülőgép-hordozó érkezett, valamint rakétavédelmi rendszerek a közel-keleti amerikai bázisok védelmére. Az akkori beszámolók szerint az amerikai elnök még nem döntötte el, hogy valóban megindítják-e a támadást Irán ellen, és az sem volt tiszta, hogy csak az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokra használják-e a katonai fenyegetést, vagy az iráni vezetés megdöntése lesz a cél. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A hét elején az amerikai sajtó arról számolt be, hogy a Trump-kormányzaton belül viták vannak arról, hogy megindítsák-e a támadást Irán ellen. Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke óvatosságra intette az elnököt, jelezve, hogy az Irán elleni támadás hosszú konfliktussá válhat, ami jelentős veszélybe sodorná az amerikai katonákat, és az nem lesz olyan könnyű győzelem, mint Venezuelában az ország elnökének elfogására indított amerikai akció volt. Ezzel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.
Azt még a héten sem lehetett tudni, hogy Donald Trump csak egy kisebb, korlátozottabb légicsapást rendel-e el, hogy Teheránt az atomprogramjának feladására kényszerítse, vagy egy hosszabb, szélesebb körű támadással politikai változást akarnak elérni Iránban. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint Washington egyáltalán nem készül arra, hogy szárazföldi alakulatokat vezényeljenek Iránba.
Vasárnap 28 járatot töröltek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a közel-keleti helyzet miatt, egyes járatok státusza egy napon belül is változhat – közölte a Budapest Airport.
A közel-keleti helyzet a Budapestről induló és az ide érkező járatokat is érinti. Vasárnap 28 járatot töröltek Tel-Aviv, Dubaj, Abu-Dzabi, Doha és Ammán desztinációval. „A járatstátuszok nap folyamán folyamatosan változhatnak. Javasoljuk utasainknak, hogy indulás előtt minden esetben tájékozódjanak légitársaságuknál és a konzuli szolgálatoknál, valamint kövessék a Budapest Airport járatinformációs felületeit” – áll a Budapest Airport közleményében. (MTI)
Már kilenc halálos áldozata van a Jeruzsálem közelében becsapódó iráni rakétának, miután a mentőalakulatok újabb holttestet emeltek ki a romok alól. A rakéta a város egyik lakóövezetét találta el, megsemmisítve egy zsinagógát és jelentős károkat okozva egy nyilvános óvóhelyen és a környező házakban. Smuel Greenberg polgármester szerint 20 lakos hollétéről továbbra sincsen információjuk, de felhívta a figyelmet, hogy ez még nem jelenti azt, hogy ők is az áldozatok között lehetnek. A támadásban egy négyéves gyerek is megsérült.
A One Magyarország közleményében azt írja, hogy 2026. február 28. és március 7. között az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben, Katarban és Szaúd-Arábiában tartózkodó előfizetéses ügyfeleinek automatikusan jóváírja a Világ Napijegy szolgáltatás díját, míg Iránban, Bahreinben, Jordániában, Kuvaitban, Ománban, Irakban és Szíriában, ahol nem elérhető a Világ Napijegy szolgáltatás, 5 GB adat díját jóváírja a kint tartózkodóknak. Az említett országokban tartózkodó feltöltőkártyás ügyfeleknek 10 ezer forintot tölt fel az egyenlegükre a vállalat.
Már nyolc halálos áldozatról lehet tudni azután, hogy egy iráni ballisztikus rakéta csapódott be Bét Semes városában, lakott területen. 28 sérültet szállítottak kórházba, kettejük állapota súlyos.
XIV. Leó pápa „mély aggodalmát” fejezte ki az iráni és a közel-keleti helyzettel kapcsolatban, és felszólított „az erőszak spiráljának megállítására,” amíg nem késő. Az amerikai pápa a vasárnap déli imádság után a vatikáni Szent Péter téren összegyűlt tömegnek arról beszélt, hogy „a stabilitás és a béke nem épülhet kölcsönös fenyegetésekre vagy fegyverekre, amelyek pusztítást, fájdalmat és halált okoznak, hanem csak észszerű, hiteles és felelősségteljes párbeszédre.” A pápa felszólította az érintett feleket az erőszak beszüntetésére, figyelmeztetve „egy hatalmas tragédia lehetőségére.”
(CNN)
Az izraeli hadsereg vasárnap azt közölte, hogy támadásai során 40 magas rangú iráni katonatisztet ölt meg, köztük Abdolrahim Muszavi vezérkari főnököt. Muszavi, valamint az ország védelmi miniszterének halálát az iráni állami média is megerősítette.
(AP)
Ismét megszólaltak a légiriadót jelző szirénák Izraelben, miután Irán újabb ballisztikus rakétákat lőtt ki az országra. Az izraeli mentőszolgálat szerint több ember megsérült, köztük egy kisgyerek súlyosan, miután egy rakéta Izrael középső részén csapódott be.
(NYT)
A BBC összesítése szerint négy Öböl-országot is iráni válaszcsapás ért vasárnap délelőtt, azonban ezeket sikerült elhárítani. A bahreini légvédelem sikeresen elfogta és megsemmisítette az országot célzó ballisztikus rakétákat és drónokat az állami hírügynökség szerint. A helyi hatóságok a Bahreini Hírügynökségnek azt mondták, hogy „korlátozott mennyiségű törmelék” hullott több területre. A kuvaiti média szintén sikeres elhárító műveletekről ír, áldozatokról nem érkezett hír. Katarban a légvédelem vadászgépekkel kiegészülve hárította el a drónokat és rakétákat, közölte a katari védelmi minisztérium. Az Egyesült Arab Emírségekben egy nő és egy gyerek szenvedett könnyebb sérüléseket, miután egy elfogott iráni drón az Etihad-tornyok egyik épületére zuhant.
Két izraeli áldozata van az iráni válaszcsapásoknak, jelentette be Effie Defrin, az izraeli védelmi erők szóvivője. Defrin arra figyelmeztetett, hogy az izraeli légvédelem nem tud minden rakétát elfogni, úgyhogy kövesse mindenki a hatóságok utasításait, és keressenek maguknak menedéket, amikor támadás alatt állnak. A két halálos áldozat mellett 456 embert szállítottak kórházba szombat reggel óta az iráni ellencsapások következtében. Az izraeli egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint közülük 86 sebesültet továbbra is intenzív osztályon ápolnak.
(BBC)
Az iráni állami hírügynökség, az IRNA közlése szerint az elmúlt 24 órában 60 légicsapás érte Teheránt, melyekben 57 ember halt meg.
Az izraeli védelmi erők (IDF) videót is közzétett az X-en az egyik vasárnapi támadásról. Az IDF szerint légi felvételen az iráni rezsim egyik parancsnokságának elpusztítása látszik.
A Magyar Telekom 2026. február 28-tól a közel-keleti térségben (Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Izrael, Jordánia, Katar) tartózkodó ügyfeleinek 15 GB-nyi EU-n kívüli extra mobiladat használatot biztosít díjmentesen március 7-ig.
A mobiladatcsomagot az érintett ügyfelek a Telekom alkalmazásban vagy a Telekom fiókban tudják megvásárolni és aktiválni: a legfeljebb 15 GB-nyi adatkeretet a vállalat havi díjas ügyfeleinek számlájukon utólag jóváírja, a feltöltőkártyások számára pedig extra egyenlegként biztosítja.
A Yettel 2026. február 28. és március 7. között, 7 napra felhasználható, 5 GB mobiladat roamingjegyet biztosít díjmentesen azoknak a lakossági és publikus üzleti csomagokkal rendelkező ügyfeleinek, akik az Egyesült Arab Emírségek, Izrael, Jordánia, Katar vagy Omán területén tartózkodnak, áll a cég friss közleményében. A vállalat azt írja:
„Az érintett országokra kiváltható adatjegyek az Utazó Net Közel-Kelet 5GB és az Utazó Net Balkán-félsziget + Svájc, Izrael 5GB. Az adatjegyek a Yettel alkalmazásban és a Yettel fiókban vásárolhatók meg és azonnal aktiválódnak is. Az adatjegy díját egy alkalommal a havi díjas ügyfelek esetében a Yettel utólag jóváírja a számlán, a feltöltőkártyás ügyfelek esetében extra egyenleg formájában téríti vissza.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét fejezte ki Ali Hamenei ajatollah halálát követően az iráni elnöknek. A Kreml honlapjára feltöltött üzenetben Putyin úgy fogalmaz, hogy Irán legfelsőbb vezetőjének és családtagjainak megölése „cinikus megsértése az emberi erkölcs minden normájának és a nemzetközi jognak.”
Putyin szerint Hameneire kiemelkedő államférfiként fognak emlékezni Oroszországban, aki óriási erőfeszítéseket tett a két ország kapcsolatának új szintre emeléséért.
„Kérem adja át legőszintébb részvétemet és támogatásomat a legfelsőbb vezető családjának és szeretteinek, a kormányának, és az egész iráni népnek” – zárja levelét az orosz elnök.
Az Egyesült Arab Emírségek kormányának hivatalos tájékoztatása szerint Omán és Szaúd-Arábia felé a szárazföldi határátkelők nyitva vannak, de nagyon hosszú a várakozási idő, és a hatóságok azt tanácsolják, hogy senki ne hagyja el a tartózkodási helyét, írja Szijjártó Péter a Facebookon.
A magyar külügyminiszter szerint az emírségek kormánya átvállalja az országban rekedt turisták szállásköltségeit.
A legfőbb iráni vallási és politikai vezető, Ai Hamenei ajatollah meggyilkolása „hadüzenet a muszlimok ellen” – jelentette ki Maszúd Peszeskján iráni elnök vasárnap. Azt írta, a legfőbb vezető haláláért bosszút állni Irán legitim joga és kötelessége, és Teherán meg is fog tenni mindent, hogy eleget tegyen ennek a kötelességnek.
(MTI, Reuters)
Jelentős fennakadások alakultak ki a nemzetközi légiközlekedésben, miután a közel-keleti térség több országa lezárta légterét, a légitársaságok pedig tömegesen törölték járataikat – írja az MTI.
Az előzetes Cirium-adatok szerint szombaton a Katarba és Izraelbe tartó járatok mintegy felét, a Kuvaitba irányulók 28 százalékát törölték. Összességében a Közel-Keletre tartó járatok mintegy 24 százaléka maradt el.
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) azt javasolta a légitársaságoknak, hogy a folyamatban lévő katonai műveletek miatt kerüljék az érintett légtereket. Számos nemzetközi légitársaság jelentett be járattörléseket vagy felfüggesztéseket:
- A British Airways március 3-ig törölte tel-avivi és bahreini járatait, valamint szombaton az ammáni járatot. A Lufthansa szombaton és vasárnap felfüggesztette dubaji járatait, Tel-Avivba, Bejrútba és Ománba pedig március 7-ig nem közlekedik.
- Az Air France és az Iberia szintén törölte tel-avivi és bejrúti járatait. A Wizz Air felfüggesztette izraeli, dubaji, abu-dzabi és ammáni járatait.
- A Cathay Pacific leállította a térségbe irányuló személy- és teherszállító járatait, köztük a Dubajba és Rijádba közlekedőket.
- Az Air India és az IndiGo szolgáltatásait India riasztási készültség mellett szünetelteti.
- Az orosz közlekedési minisztérium közlése szerint az orosz légitársaságok is felfüggesztették az iráni és izraeli járatokat.
- A Qatar Airways és a Kuwait Airways ideiglenesen szintén leállította járatait; a Qatar Airways közlése szerint a forgalom vasárnap 19.00 órakor (helyi idő szerint) indulhat újra. A Kuwait Airways az iráni járatokat határozatlan időre felfüggesztette.
- Az Oman Air minden bagdadi járatát törölte.
- A KLM előrehozta az Amszterdam-Tel-Aviv útvonal felfüggesztését, és a szombatra tervezett egyetlen járatot is törölte.
- A Virgin Atlantic az iraki légteret kerüli el, ami több járat útvonal-módosítását eredményezi.
A térség magyar nagykövetségein folyamatos a munkavégzés, a call center emelt létszámmal működik, a térségben tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyarok száma tegnap reggelről estére 1893-ról 4144-re nőtt – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter vasárnap. „Nagykövetségeink folyamatos kapcsolatban vannak a helyi hatóságokkal, az ő utasításaik követésére kérem tisztelettel az ott tartózkodó magyarokat” – írta.
„Az aktív rakétázás miatt a légterek zárva vannak, a világ légiforgalmát meghatározó nagy társaságok, a Qatar és az Emirates sem repülnek, utasaikat folyamatosan helyezik el különböző szálláshelyeken. Abu Dhabi turisztikai hivatala közölte, hogy átvállalják az ott ragadó turisták költségeit”.
Omán Duqm nevű településének kereskedelmi kikötőjébe két drón csapódott be, egy munkás meg is sérült, közölte az ommáni állami hírügynökség. Miután Irán ellencsapást ígért az amerikai-izraeli támadásra, az ománi amerikai nagykövetség külön közleményt adott ki, amelyben arra utasította munkatársait, hogy maradjanak otthon a főváros, Maszkat külterületében dúló helyzet miatt.
Az ománi tengerészeti biztonsági központ szerint egy olajszállító tartályhajót is támadás ért Omán partjainál. A csapásban négyen megsérültek, a személyzetet evakuálták. Omán évek óta kulcsfontosságú közvetítő az amerikai-iráni tárgyalásokon, eddig elkerülte az iráni támadásokat.
Az iráni hadsereg vasárnap közölte, hogy állításuk szerint az iráni légierő sikeresen bombázott le amerikai bázisokat a Perzsa-öböl országaiban és Irak Kurdisztán régiójában, több műveleti fázisban. Mohammad Reza Aref, Irán első alelnöke emellett azt üzente, hogy a támadás nem törte meg Iránt, mert „a mártíromság által válik élőbbé és gyökeresebbé” az iszlám forradalom.
Válaszul Izrael azt közölte, hogy kiterjedt légicsapás-hullámot vittek végig Teheránban az iráni rezsim ellen. Izrael több pontján is folyamatosan szól a légiriadó a támadások miatt.
Drámai fordulatokban gazdag nap volt, itt és most hirtelenjében csak az első felének összefoglalójára vállalkozunk, a teljes nap történéseit külön cikkben dolgoztuk fel.
Az izraeli védelmi minisztérium magyar idő szerint szombat reggel, valamivel nyolc óra előtt jelentette be, hogy „megelőző csapást” mértek Iránra. Kicsivel később amerikai források elismerték, hogy a támadásban amerikai erők is részt vettek. Donald Trump öt órával a magyar idő szerint hajnali 4:30-kor indított támadás után jelentette be, hogy háború indult Irán ellen, aminek céljaként már akkor az iráni rezsim megbuktatását jelölte meg. Izrael eleinte tagadta, hogy a rezsimváltás lenne a cél, később Benjámin Netanjahu miniszterelnök is szabadságot ígért az iráni népnek.
Irán megtorló csapásokkal válaszolt a hajnali támadásra, amiről később kiderült. Előbb Izraelre lőttek ki rakétákat, majd az amerikai haderő közel-keleti bázisaira is, végül Bahreint, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart és Szaúd-Arábiát is megtorló csapások érték. A védekezésbe ekkor már Nagy-Britannia is besegített.
Irán reakciója sokkal gyorsabb, méreteiben pedig közel azonos volt a 2025 júniusi 12 napos háború első napján indított megtolró csapásokhoz. Akkor 18 órával az izraeli csapás után indítottak úgy 150 rakétát és száznál több drónt, most az első rakétákat két órával a reggeli támadás után kilőtték, és több hullámban mintegy 170 rakétát és több tucat drónt indítottak Izrael ellen. Az erős iráni választ az is kiválthatta, hogy az amerikai-izraeli első csapás az iráni rezsim lefejezését célozta. Találat érte Ali Hamenei ajatollah, a legfőbb iráni vezető palotáját, izraeli források szerint az első csapásban meghalt az iráni védelmi miniszter és a Forradalmi Gárda parancsnoka is, akinek az elődjével tavaly nyáron végeztek. Az iráni megtorlások után az izraeli légierő története legnagyobb támadását indította irán megtorló kapacitásai, rakétakilövői ellen. Orbán Viktor megemelte a terrorkészültséget, Szijjártó Péter pedig valahogy megtalálta a módját, hogy Ukrajnát kárhoztassa.
Januárban még az utolsó pillanatban visszakozott az Irán elleni támadás megindításától Donald Trump, február utolsó napján azonban Izraellel közösen olyan akciót indított, amely Iránt láthatóan felkészületlenül érte. Halálos csapás érte az országot 37 éve vezető Ali Hamenei ajatollahot is, aki tíz évvel az országban hatalomra jutott iszlamista forradalom győzelme után vette át Irán irányítását.
Ahhoz azonban, hogy Hamenei ne fogjon gyanút – és ne meneküljön védett helyre –, fent kellett tartani az amerikai tárgyalási szándékot. Washington szerint ez nem csak látszat volt, Irán valóban elejét vehette volna a katonai beavatkozásnak, ha érdemben egyezkedik az ország nukleáris programjának visszafogásáról, elfogadva a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a polgári program leple alatt nem dolgozik továbbra is atomfegyver előállításán, de ez nem történt meg.
A Fehér Háznak nem voltak illúziói a megegyezésről akkor sem, amikor Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és veje, Jared Kushner egy utolsó kísérletet tettek Genfben, ahol az irániak és az amerikaiak közötti közvetítő szerepet vállaló Omán külügyminiszterével találkoztak. Ekkor azonban már csaknem két hónapja tartó titkos egyeztetésben voltak az izraeliekkel a támadás megtervezéséről, kijelölve a február 28-i időpontot is, amikor bizonyos volt, hogy Hamenei megtartja rutinszerű megbeszélését az iráni vezetés szűkebb körével a teheráni kormányzati központban.
Az Axios időrendbe tette az eseményeket, amelyek Trump tárgyalási szándékától elvezettek az Izraellel összehangolt, Irán elleni támadásig. Erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Irán legfelsőbb vezetőjének halálhíre után tüntetők próbálták meg elfoglalni Bagdad zöld zónáját, ahol több nagykövetség között az amerikai nagykövetség is található. A tüntetők összecsaptak az iraki biztonsági erőkkel vasárnap reggel a zónába vezető hídon, a rendőrök megpróbálták feloszlatni a tömeget. Irak több részén tüntetők vonultak utcára, hogy elítéljék Hamenei meggyilkolását, az iráni kormány háromnapos gyászt hirdetett, így fejezve ki részvétét Iránnak.
Több száz ember próbált betörni az amerikai konzulátusra a pakisztáni Karacsiban is, ablakokat törtek be. A rendőrök és a félkatonai erők könnygázzal és gumibotokkal oszlatták a tömeget, a katasztrófavédelem szerint hat tüntető meghalt, legalább húszan megsérültek. A városban szintén utcára vonultak, hogy tüntessenek az amerikai-izraeli támadás ellen, miközben az iráni ajatollah képét tartották a kezükben.
Az ENSZ nukleáris ügynöksége (NAÜ) hétfőn rendkívüli ülést tart Oroszország kérésére az Irán elleni amerikai-izraeli légicsapásokról, amelyek részben Teherán atomprogramját célozták.
Oroszország az Irán elleni támadásokat előre megtervezett agressziónak nevezte. Ezután felszólította a nemzetközi közösséget, beleértve az ENSZ-t és a NAÜ vezetését, hogy adjanak haladéktalanul objektív és kompromisszumok nélküli értékelést „a béke, a stabilitás és a biztonság megsemmisítésére irányuló felelőtlen cselekményekről” a Közel-Keleten.
Az amerikai-izraeli légitámadások növelték a konfliktus diplomáciai rendezésének esélyeit – állította a CBS-nek Donald Trump. Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy folyamatosan monitorozza a helyzetet, és meglepte, hogy Irán ellencsapása gyengébb volt, mint amire számítottak.
Trump szerint Irán nagyon súlyos vereségeket szenvedett, ezért „jelentősen nagyobb” a diplomáciai út lehetősége, mint egy nappal a csapások előtt. Trump azt is elmondta a CBS-nek, hogy pontosan tudja, ki irányítja most Iránt, de ezt nem fogja megmondani. Az amerikai elnök mindenesetre tud „néhány jó jelöltet”, aki a következő időszakban átveheti a vezetést, ha újraindulnak a tárgyalások.
Az amerikai elnök azt is mondta a Kongresszus részéről őt ért kritikák után, hogy mindig kész együttműködni a Kongresszussal, de végrehajtói hatáskörét is kész alkalmazni, ha fenyegetést lát.
Az amerikai székhlyű Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége szerint legalább 133 civil halt meg, 200 pedig megsebesült Iránban az amerikai-izraeli légicsapások miatt. Legalább nyolc katona halt meg, ketten megsérültek. Az iráni állami média által bejelentett számok ennél valamivel magasabbak, ők arról számoltak be, hogy 201 ember halt meg, 747 pedig megsérült.
Izraelben a nemzeti katasztrófavédelem tájékoztatása szerint egy ember halt meg, 121-en pedig megsérültek, javarészük enyhe sérülésekkel a szombati iráni viszontválaszban. Az adatokat mindkét ország vasárnap hajnalban tette közzé a szombati támadásról.
(CNN)
Az iráni állami média bejelentett Abdolrahim Muszavi iráni vezérkari főnök halálát, Irán szerint Muszavi izraeli és amerikai légicsapásokban vesztette életét. Az állami televízió szerint Muszavit Aziz Nasirzadeh védelmi miniszterrel, illetve a Forradalmi Gárda vezetőjével, Mohammad Pakpourral és a védelmi tanács vezetőjével, Ali Shamkhanival együtt ölték meg az iráni védelmi tanács ülésén.
Miután az iráni állami média megerősítette Ali Hámenei ajatollah halálát, vasárnap több ezer ember gyűlt össze Teherán központjában, hogy gyászolják az 1989 óta Iránban uralkodó vezetőt. A gyászolók feketébe öltöztek, az ajatollah fényképeit vitték magukkal, és „halál Amerikára, halál Izraelre” mondatokat skandáltak. Az állami média bejelentette, hogy 40 napos gyászt és 7 nap munkaszüneti napot tartanak a hír miatt.
Más irániak ünnepelték a hírt, hogy az ajatollah meghalt a támadásban. A BBC szerint több városban is ünneplő emberek vonultak utcára. Nemcsak Iránban ünnepeltek irániak, hanem Berlintől Washingtonon át globálisan is. A közép-iráni Iszfahán utcáin készült felvételek szerint az emberek ujjongtak és dudáltak. Egy másik videón a Abdanan városában látható, ahogy az emberek az autóikban ünnepelnek.
„Amikor a rezsim azt skandálja, hogy ‘Halál Izraelre!', ‘Halál Amerikára!’, azt komolyan vesszük. Hiszünk nekik és cselekszünk. A céljaink egyértelműek” – jelentette ki az Irán ellen indított amerikai-izraeli légicsapásokkal kapcsolatban Izrael ENSZ-nagykövete. Danny Danonnal ellentétben az ENSZ főtitkára mind a légicsapásokat, mind az arra adott válaszként útra indított iráni rakétákat – amelyek a térség Öböl-menti országait és Izraelt célozták – olyan tényezőknek nevezte, amelyek destabilizálják a világot.
„Az ellenségeskedés azonnali beszüntetésére és az eszkaláció visszafogására szólítok fel. Ha ez nem valósul meg, az széles regionális konfliktushoz vezet, a térség stabilitására és a lakosságra nézve halálos következményekkel” – jelentette ki Antonio Guterres.
Ahogy várható volt, az Irán elleni támadást – amelyben már a teokratikus diktatúra képviselői is elismerték, hogy meghalt a legfőbb vezető, az országot 37 éven át vezető Ali Homeini ajatollah – elítélte Oroszország, amely szövetségeseként tekintett Iránra. A Kreml felelőtlen, stabilitást veszélyeztető akciónak nevezte az amerikai-izraeli akciót.
Az ománi külügyminiszter „döbbenettel fogadta” a támadást. Omán közvetítőként vett részt az iráni atomprogramról szóló Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokon, egy nappal a szombati légicsapások előtt hivatalosan azt közölte, hogy a tárgyalások ígéretesen haladnak.
A síita iráni rezsim legnagyobb térségbeli riválisa, a szunnita Szaúd-Arábia hallgatólagosan egyetértett az Iránnal szembeni támadással, így nem azt ítélte el, hanem az arra adott iráni katonai válaszokat, miután Irán több rakétát lőtt ki a térség Öböl-menti országai és Izrael felé.
Európa közös reakcióval állt elő: a francia elnök, a német kancellár és a brit kormányfő azt javasolta Iránnak, hogy igyekezzen tárgyalásokkal megoldást találni a helyzetre. „Végső soron az iráni népnek magának kell döntenie jövőjéről” – áll a BBC által idézett közleményben. Emmanuel Macron, Friedrich Merz és Keir Starmer figyelmeztették az iráni rezsimet, hogy hagyjon fel saját lakosságának elnyomásával.
Macron közölte, hogy Franciaország kész a megfelelő „eszközök telepítésére, hogy megvédje legközelebbi szövetségeseit, amennyiben erre igényt tartanak.”
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint veszélyes helyzet alakult ki a térségben. Kaja Kallas kijelentette, hogy Irán ellen az EU határozott szankciókat hozott, és a diplomáciai megoldást támogatta az iráni nukleáris programmal kapcsolatban is, amely a gyanú szerint atomfegyver előállítását célozta.
Az olasz kormányfő, Giorgia Meloni is általánosságban reagált a helyzetre, kijelentve, hogy a feszültség enyhítése érdekében teendő lépéseket támogatja, ehhez párbeszédet is folytat Olaszország a térségbeli partnereivel.
Irán újabb rakéta- és dróntámadásokat indított vasárnap a közel-keleti amerikai bázisok, illetve Izrael ellen, válaszul Ali Hámenei ajatollah halálára. Vasárnap reggel légiriadó indult Izrael és Ciszjordánia egyes részein, de robbantásokat hallottak több Perzsa-öböl menti városban is. Katar fővárosa, Doha felett füstfelhők jelentek meg, de Dubajban és Bahrein fővárosában is hallottak robbanásokat.
A célpontok között huszonhét amerikai bázis is volt, valamint Izrael katonai központja, illetve egy tel-avivi védelmi komplexum – közölte az iráni állami média. Felszálló füstöt lehetett látni az Erbil repülőtér közelében is, amely otthont ad az Egyesült Államok vezette koalíciós csapatoknak Irak autonóm Kurdisztán régiójában. A támadás azt követően történt, hogy az iráni állami média is megerősítette az ajatollah halálát.
(Guardian)
A szombaton indult izraeli és amerikai légicsapásokban megölték Ali Hameneit, Irán 86 éves legfelsőbb vezetőjét, jelentette be Donald Trump amerikai elnök a Truth Social-oldalán. Irán egy ideig tagadta a halálhírt, de végül magyar idő szerint vasárnap kora reggel az irányi állami tévében is bejelentették, hogy az ország legfelsőbb vezetője „mártírhalált halt”.
A szombati eseményeket, az első amerikai csapás hatását ebben a cikkünkben olvashatja el.
Ali Laridzsáni, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára megfogadta, hogy „szíven szúrja” Amerikát az Ali Hamenei halálát okozó támadások miatt. „Az amerikaiak szíven szúrták az iráni népet, mi pedig szíven fogjuk szúrni őket” – mondta.
További megtorlást ígért az Egyesült Államok és Izrael ellen, „fegyveres erőink reakciója sokkal erősebb lesz”. Laridzsáni szerint az Iránra támadó erők „nem rohanhatnak csak úgy el”. Laridzsáni Irán egyik vezető döntéshozója, az ajatollah kulcsfontosságú tanácsadója volt – bejelentette, hogy hamarosan életbe lép egy ideiglenes vezetői struktúra Iránban, ez az elnökből és az igazságszolgáltatás vezetőjéből áll majd. Laridzsáni azt is kiemelte, hogy nem állnak háborúban a régióval, de az amerikai hadsereg közel-keleti bázisait továbbra is célba fogja venni.
(CNN)
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás