Izrael szerint az iráni katonai vezetés negyven tagjával végeztek

A One Magyarország közleményében azt írja, hogy 2026. február 28. és március 7. között az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben, Katarban és Szaúd-Arábiában tartózkodó előfizetéses ügyfeleinek automatikusan jóváírja a Világ Napijegy szolgáltatás díját, míg Iránban, Bahreinben, Jordániában, Kuvaitban, Ománban, Irakban és Szíriában, ahol nem elérhető a Világ Napijegy szolgáltatás, 5 GB adat díját jóváírja a kint tartózkodóknak. Az említett országokban tartózkodó feltöltőkártyás ügyfeleknek 10 ezer forintot tölt fel az egyenlegükre a vállalat.

Már nyolc halálos áldozatról lehet tudni azután, hogy egy iráni ballisztikus rakéta csapódott be Bét Semes városában, lakott területen. 28 sérültet szállítottak kórházba, kettejük állapota súlyos.

(Times of Israel)

XIV. Leó pápa „mély aggodalmát” fejezte ki az iráni és a közel-keleti helyzettel kapcsolatban, és felszólított „az erőszak spiráljának megállítására,” amíg nem késő. Az amerikai pápa a vasárnap déli imádság után a vatikáni Szent Péter téren összegyűlt tömegnek arról beszélt, hogy „a stabilitás és a béke nem épülhet kölcsönös fenyegetésekre vagy fegyverekre, amelyek pusztítást, fájdalmat és halált okoznak, hanem csak észszerű, hiteles és felelősségteljes párbeszédre.” A pápa felszólította az érintett feleket az erőszak beszüntetésére, figyelmeztetve „egy hatalmas tragédia lehetőségére.”

(CNN)

Az izraeli hadsereg vasárnap azt közölte, hogy támadásai során 40 magas rangú iráni katonatisztet ölt meg, köztük Abdolrahim Muszavi vezérkari főnököt. Muszavi, valamint az ország védelmi miniszterének halálát az iráni állami média is megerősítette.

(AP)

Ismét megszólaltak a légiriadót jelző szirénák Izraelben, miután Irán újabb ballisztikus rakétákat lőtt ki az országra. Az izraeli mentőszolgálat szerint több ember megsérült, köztük egy kisgyerek súlyosan, miután egy rakéta Izrael középső részén csapódott be.

(NYT)

A BBC összesítése szerint négy Öböl-országot is iráni válaszcsapás ért vasárnap délelőtt, azonban ezeket sikerült elhárítani. A bahreini légvédelem sikeresen elfogta és megsemmisítette az országot célzó ballisztikus rakétákat és drónokat az állami hírügynökség szerint. A helyi hatóságok a Bahreini Hírügynökségnek azt mondták, hogy „korlátozott mennyiségű törmelék” hullott több területre. A kuvaiti média szintén sikeres elhárító műveletekről ír, áldozatokról nem érkezett hír. Katarban a légvédelem vadászgépekkel kiegészülve hárította el a drónokat és rakétákat, közölte a katari védelmi minisztérium. Az Egyesült Arab Emírségekben egy nő és egy gyerek szenvedett könnyebb sérüléseket, miután egy elfogott iráni drón az Etihad-tornyok egyik épületére zuhant.

Két izraeli áldozata van az iráni válaszcsapásoknak, jelentette be Effie Defrin, az izraeli védelmi erők szóvivője. Defrin arra figyelmeztetett, hogy az izraeli légvédelem nem tud minden rakétát elfogni, úgyhogy kövesse mindenki a hatóságok utasításait, és keressenek maguknak menedéket, amikor támadás alatt állnak. A két halálos áldozat mellett 456 embert szállítottak kórházba szombat reggel óta az iráni ellencsapások következtében. Az izraeli egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint közülük 86 sebesültet továbbra is intenzív osztályon ápolnak.

(BBC)

Az iráni állami hírügynökség, az IRNA közlése szerint az elmúlt 24 órában 60 légicsapás érte Teheránt, melyekben 57 ember halt meg.

Az izraeli védelmi erők (IDF) videót is közzétett az X-en az egyik vasárnapi támadásról. Az IDF szerint légi felvételen az iráni rezsim egyik parancsnokságának elpusztítása látszik.

(BBC, NYT)

A Magyar Telekom 2026. február 28-tól a közel-keleti térségben (Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Izrael, Jordánia, Katar) tartózkodó ügyfeleinek 15 GB-nyi EU-n kívüli extra mobiladat használatot biztosít díjmentesen március 7-ig.

A mobiladatcsomagot az érintett ügyfelek a Telekom alkalmazásban vagy a Telekom fiókban tudják megvásárolni és aktiválni: a legfeljebb 15 GB-nyi adatkeretet a vállalat havi díjas ügyfeleinek számlájukon utólag jóváírja, a feltöltőkártyások számára pedig extra egyenlegként biztosítja.

A Yettel 2026. február 28. és március 7. között, 7 napra felhasználható, 5 GB mobiladat roamingjegyet biztosít díjmentesen azoknak a lakossági és publikus üzleti csomagokkal rendelkező ügyfeleinek, akik az Egyesült Arab Emírségek, Izrael, Jordánia, Katar vagy Omán területén tartózkodnak, áll a cég friss közleményében. A vállalat azt írja:

„Az érintett országokra kiváltható adatjegyek az Utazó Net Közel-Kelet 5GB és az Utazó Net Balkán-félsziget + Svájc, Izrael 5GB. Az adatjegyek a Yettel alkalmazásban és a Yettel fiókban vásárolhatók meg és azonnal aktiválódnak is. Az adatjegy díját egy alkalommal a havi díjas ügyfelek esetében a Yettel utólag jóváírja a számlán, a feltöltőkártyás ügyfelek esetében extra egyenleg formájában téríti vissza.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét fejezte ki Ali Hamenei ajatollah halálát követően az iráni elnöknek. A Kreml honlapjára feltöltött üzenetben Putyin úgy fogalmaz, hogy Irán legfelsőbb vezetőjének és családtagjainak megölése „cinikus megsértése az emberi erkölcs minden normájának és a nemzetközi jognak.”

Putyin szerint Hameneire kiemelkedő államférfiként fognak emlékezni Oroszországban, aki óriási erőfeszítéseket tett a két ország kapcsolatának új szintre emeléséért.

„Kérem adja át legőszintébb részvétemet és támogatásomat a legfelsőbb vezető családjának és szeretteinek, a kormányának, és az egész iráni népnek” – zárja levelét az orosz elnök.

Az Egyesült Arab Emírségek kormányának hivatalos tájékoztatása szerint Omán és Szaúd-Arábia felé a szárazföldi határátkelők nyitva vannak, de nagyon hosszú a várakozási idő, és a hatóságok azt tanácsolják, hogy senki ne hagyja el a tartózkodási helyét, írja Szijjártó Péter a Facebookon.

A magyar külügyminiszter szerint az emírségek kormánya átvállalja az országban rekedt turisták szállásköltségeit.

A legfőbb iráni vallási és politikai vezető, Ai Hamenei ajatollah meggyilkolása „hadüzenet a muszlimok ellen” – jelentette ki Maszúd Peszeskján iráni elnök vasárnap. Azt írta, a legfőbb vezető haláláért bosszút állni Irán legitim joga és kötelessége, és Teherán meg is fog tenni mindent, hogy eleget tegyen ennek a kötelességnek.

(MTI, Reuters)

Jelentős fennakadások alakultak ki a nemzetközi légiközlekedésben, miután a közel-keleti térség több országa lezárta légterét, a légitársaságok pedig tömegesen törölték járataikat – írja az MTI.

Az előzetes Cirium-adatok szerint szombaton a Katarba és Izraelbe tartó járatok mintegy felét, a Kuvaitba irányulók 28 százalékát törölték. Összességében a Közel-Keletre tartó járatok mintegy 24 százaléka maradt el.

Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) azt javasolta a légitársaságoknak, hogy a folyamatban lévő katonai műveletek miatt kerüljék az érintett légtereket. Számos nemzetközi légitársaság jelentett be járattörléseket vagy felfüggesztéseket:

• A British Airways március 3-ig törölte tel-avivi és bahreini járatait, valamint szombaton az ammáni járatot. A Lufthansa szombaton és vasárnap felfüggesztette dubaji járatait, Tel-Avivba, Bejrútba és Ománba pedig március 7-ig nem közlekedik.
• Az Air France és az Iberia szintén törölte tel-avivi és bejrúti járatait. A Wizz Air felfüggesztette izraeli, dubaji, abu-dzabi és ammáni járatait.
• A Cathay Pacific leállította a térségbe irányuló személy- és teherszállító járatait, köztük a Dubajba és Rijádba közlekedőket.
• Az Air India és az IndiGo szolgáltatásait India riasztási készültség mellett szünetelteti.
• Az orosz közlekedési minisztérium közlése szerint az orosz légitársaságok is felfüggesztették az iráni és izraeli járatokat.
• A Qatar Airways és a Kuwait Airways ideiglenesen szintén leállította járatait; a Qatar Airways közlése szerint a forgalom vasárnap 19.00 órakor (helyi idő szerint) indulhat újra. A Kuwait Airways az iráni járatokat határozatlan időre felfüggesztette.
• Az Oman Air minden bagdadi járatát törölte.
• A KLM előrehozta az Amszterdam-Tel-Aviv útvonal felfüggesztését, és a szombatra tervezett egyetlen járatot is törölte.
• A Virgin Atlantic az iraki légteret kerüli el, ami több járat útvonal-módosítását eredményezi.

A térség magyar nagykövetségein folyamatos a munkavégzés, a call center emelt létszámmal működik, a térségben tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyarok száma tegnap reggelről estére 1893-ról 4144-re nőtt – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter vasárnap. „Nagykövetségeink folyamatos kapcsolatban vannak a helyi hatóságokkal, az ő utasításaik követésére kérem tisztelettel az ott tartózkodó magyarokat” – írta.

„Az aktív rakétázás miatt a légterek zárva vannak, a világ légiforgalmát meghatározó nagy társaságok, a Qatar és az Emirates sem repülnek, utasaikat folyamatosan helyezik el különböző szálláshelyeken. Abu Dhabi turisztikai hivatala közölte, hogy átvállalják az ott ragadó turisták költségeit”.

Omán Duqm nevű településének kereskedelmi kikötőjébe két drón csapódott be, egy munkás meg is sérült, közölte az ommáni állami hírügynökség. Miután Irán ellencsapást ígért az amerikai-izraeli támadásra, az ománi amerikai nagykövetség külön közleményt adott ki, amelyben arra utasította munkatársait, hogy maradjanak otthon a főváros, Maszkat külterületében dúló helyzet miatt.

Az ománi tengerészeti biztonsági központ szerint egy olajszállító tartályhajót is támadás ért Omán partjainál. A csapásban négyen megsérültek, a személyzetet evakuálták. Omán évek óta kulcsfontosságú közvetítő az amerikai-iráni tárgyalásokon, eddig elkerülte az iráni támadásokat.

(Times of Israel,Guardian)

Az iráni hadsereg vasárnap közölte, hogy állításuk szerint az iráni légierő sikeresen bombázott le amerikai bázisokat a Perzsa-öböl országaiban és Irak Kurdisztán régiójában, több műveleti fázisban. Mohammad Reza Aref, Irán első alelnöke emellett azt üzente, hogy a támadás nem törte meg Iránt, mert „a mártíromság által válik élőbbé és gyökeresebbé” az iszlám forradalom.

Válaszul Izrael azt közölte, hogy kiterjedt légicsapás-hullámot vittek végig Teheránban az iráni rezsim ellen. Izrael több pontján is folyamatosan szól a légiriadó a támadások miatt.

Drámai fordulatokban gazdag nap volt, itt és most hirtelenjében csak az első felének összefoglalójára vállalkozunk, a teljes nap történéseit külön cikkben dolgoztuk fel.

Az izraeli védelmi minisztérium magyar idő szerint szombat reggel, valamivel nyolc óra előtt jelentette be, hogy „megelőző csapást” mértek Iránra. Kicsivel később amerikai források elismerték, hogy a támadásban amerikai erők is részt vettek. Donald Trump öt órával a magyar idő szerint hajnali 4:30-kor indított támadás után jelentette be, hogy háború indult Irán ellen, aminek céljaként már akkor az iráni rezsim megbuktatását jelölte meg. Izrael eleinte tagadta, hogy a rezsimváltás lenne a cél, később Benjámin Netanjahu miniszterelnök is szabadságot ígért az iráni népnek.

Irán megtorló csapásokkal válaszolt a hajnali támadásra, amiről később kiderült. Előbb Izraelre lőttek ki rakétákat, majd az amerikai haderő közel-keleti bázisaira is, végül Bahreint, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart és Szaúd-Arábiát is megtorló csapások érték. A védekezésbe ekkor már Nagy-Britannia is besegített.

Irán reakciója sokkal gyorsabb, méreteiben pedig közel azonos volt a 2025 júniusi 12 napos háború első napján indított megtolró csapásokhoz. Akkor 18 órával az izraeli csapás után indítottak úgy 150 rakétát és száznál több drónt, most az első rakétákat két órával a reggeli támadás után kilőtték, és több hullámban mintegy 170 rakétát és több tucat drónt indítottak Izrael ellen. Az erős iráni választ az is kiválthatta, hogy az amerikai-izraeli első csapás az iráni rezsim lefejezését célozta. Találat érte Ali Hamenei ajatollah, a legfőbb iráni vezető palotáját, izraeli források szerint az első csapásban meghalt az iráni védelmi miniszter és a Forradalmi Gárda parancsnoka is, akinek az elődjével tavaly nyáron végeztek. Az iráni megtorlások után az izraeli légierő története legnagyobb támadását indította irán megtorló kapacitásai, rakétakilövői ellen. Orbán Viktor megemelte a terrorkészültséget, Szijjártó Péter pedig valahogy megtalálta a módját, hogy Ukrajnát kárhoztassa.

Januárban még az utolsó pillanatban visszakozott az Irán elleni támadás megindításától Donald Trump, február utolsó napján azonban Izraellel közösen olyan akciót indított, amely Iránt láthatóan felkészületlenül érte. Halálos csapás érte az országot 37 éve vezető Ali Hamenei ajatollahot is, aki tíz évvel az országban hatalomra jutott iszlamista forradalom győzelme után vette át Irán irányítását.

Ahhoz azonban, hogy Hamenei ne fogjon gyanút – és ne meneküljön védett helyre –, fent kellett tartani az amerikai tárgyalási szándékot. Washington szerint ez nem csak látszat volt, Irán valóban elejét vehette volna a katonai beavatkozásnak, ha érdemben egyezkedik az ország nukleáris programjának visszafogásáról, elfogadva a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a polgári program leple alatt nem dolgozik továbbra is atomfegyver előállításán, de ez nem történt meg.

A Fehér Háznak nem voltak illúziói a megegyezésről akkor sem, amikor Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és veje, Jared Kushner egy utolsó kísérletet tettek Genfben, ahol az irániak és az amerikaiak közötti közvetítő szerepet vállaló Omán külügyminiszterével találkoztak. Ekkor azonban már csaknem két hónapja tartó titkos egyeztetésben voltak az izraeliekkel a támadás megtervezéséről, kijelölve a február 28-i időpontot is, amikor bizonyos volt, hogy Hamenei megtartja rutinszerű megbeszélését az iráni vezetés szűkebb körével a teheráni kormányzati központban.

Az Axios időrendbe tette az eseményeket, amelyek Trump tárgyalási szándékától elvezettek az Izraellel összehangolt, Irán elleni támadásig. Erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Irán legfelsőbb vezetőjének halálhíre után tüntetők próbálták meg elfoglalni Bagdad zöld zónáját, ahol több nagykövetség között az amerikai nagykövetség is található. A tüntetők összecsaptak az iraki biztonsági erőkkel vasárnap reggel a zónába vezető hídon, a rendőrök megpróbálták feloszlatni a tömeget. Irak több részén tüntetők vonultak utcára, hogy elítéljék Hamenei meggyilkolását, az iráni kormány háromnapos gyászt hirdetett, így fejezve ki részvétét Iránnak.

Több száz ember próbált betörni az amerikai konzulátusra a pakisztáni Karacsiban is, ablakokat törtek be. A rendőrök és a félkatonai erők könnygázzal és gumibotokkal oszlatták a tömeget, a katasztrófavédelem szerint hat tüntető meghalt, legalább húszan megsérültek. A városban szintén utcára vonultak, hogy tüntessenek az amerikai-izraeli támadás ellen, miközben az iráni ajatollah képét tartották a kezükben.

(Guardian, CNN)

Az ENSZ nukleáris ügynöksége (NAÜ) hétfőn rendkívüli ülést tart Oroszország kérésére az Irán elleni amerikai-izraeli légicsapásokról, amelyek részben Teherán atomprogramját célozták.

Oroszország az Irán elleni támadásokat előre megtervezett agressziónak nevezte. Ezután felszólította a nemzetközi közösséget, beleértve az ENSZ-t és a NAÜ vezetését, hogy adjanak haladéktalanul objektív és kompromisszumok nélküli értékelést „a béke, a stabilitás és a biztonság megsemmisítésére irányuló felelőtlen cselekményekről” a Közel-Keleten.

Az amerikai-izraeli légitámadások növelték a konfliktus diplomáciai rendezésének esélyeit – állította a CBS-nek Donald Trump. Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy folyamatosan monitorozza a helyzetet, és meglepte, hogy Irán ellencsapása gyengébb volt, mint amire számítottak.

Trump szerint Irán nagyon súlyos vereségeket szenvedett, ezért „jelentősen nagyobb” a diplomáciai út lehetősége, mint egy nappal a csapások előtt. Trump azt is elmondta a CBS-nek, hogy pontosan tudja, ki irányítja most Iránt, de ezt nem fogja megmondani. Az amerikai elnök mindenesetre tud „néhány jó jelöltet”, aki a következő időszakban átveheti a vezetést, ha újraindulnak a tárgyalások.

Az amerikai elnök azt is mondta a Kongresszus részéről őt ért kritikák után, hogy mindig kész együttműködni a Kongresszussal, de végrehajtói hatáskörét is kész alkalmazni, ha fenyegetést lát.

Az amerikai székhlyű Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége szerint legalább 133 civil halt meg, 200 pedig megsebesült Iránban az amerikai-izraeli légicsapások miatt. Legalább nyolc katona halt meg, ketten megsérültek. Az iráni állami média által bejelentett számok ennél valamivel magasabbak, ők arról számoltak be, hogy 201 ember halt meg, 747 pedig megsérült.

Izraelben a nemzeti katasztrófavédelem tájékoztatása szerint egy ember halt meg, 121-en pedig megsérültek, javarészük enyhe sérülésekkel a szombati iráni viszontválaszban. Az adatokat mindkét ország vasárnap hajnalban tette közzé a szombati támadásról.

(CNN)

Az iráni állami média bejelentett Abdolrahim Muszavi iráni vezérkari főnök halálát, Irán szerint Muszavi izraeli és amerikai légicsapásokban vesztette életét. Az állami televízió szerint Muszavit Aziz Nasirzadeh védelmi miniszterrel, illetve a Forradalmi Gárda vezetőjével, Mohammad Pakpourral és a védelmi tanács vezetőjével, Ali Shamkhanival együtt ölték meg az iráni védelmi tanács ülésén.

(Times of Israel, CNN)

Miután az iráni állami média megerősítette Ali Hámenei ajatollah halálát, vasárnap több ezer ember gyűlt össze Teherán központjában, hogy gyászolják az 1989 óta Iránban uralkodó vezetőt. A gyászolók feketébe öltöztek, az ajatollah fényképeit vitték magukkal, és „halál Amerikára, halál Izraelre” mondatokat skandáltak. Az állami média bejelentette, hogy 40 napos gyászt és 7 nap munkaszüneti napot tartanak a hír miatt.

Más irániak ünnepelték a hírt, hogy az ajatollah meghalt a támadásban. A BBC szerint több városban is ünneplő emberek vonultak utcára. Nemcsak Iránban ünnepeltek irániak, hanem Berlintől Washingtonon át globálisan is. A közép-iráni Iszfahán utcáin készült felvételek szerint az emberek ujjongtak és dudáltak. Egy másik videón a Abdanan városában látható, ahogy az emberek az autóikban ünnepelnek.

„Amikor a rezsim azt skandálja, hogy ‘Halál Izraelre!', ‘Halál Amerikára!’, azt komolyan vesszük. Hiszünk nekik és cselekszünk. A céljaink egyértelműek” – jelentette ki az Irán ellen indított amerikai-izraeli légicsapásokkal kapcsolatban Izrael ENSZ-nagykövete. Danny Danonnal ellentétben az ENSZ főtitkára mind a légicsapásokat, mind az arra adott válaszként útra indított iráni rakétákat – amelyek a térség Öböl-menti országait és Izraelt célozták – olyan tényezőknek nevezte, amelyek destabilizálják a világot.

„Az ellenségeskedés azonnali beszüntetésére és az eszkaláció visszafogására szólítok fel. Ha ez nem valósul meg, az széles regionális konfliktushoz vezet, a térség stabilitására és a lakosságra nézve halálos következményekkel” – jelentette ki Antonio Guterres.

Ahogy várható volt, az Irán elleni támadást – amelyben már a teokratikus diktatúra képviselői is elismerték, hogy meghalt a legfőbb vezető, az országot 37 éven át vezető Ali Homeini ajatollah – elítélte Oroszország, amely szövetségeseként tekintett Iránra. A Kreml felelőtlen, stabilitást veszélyeztető akciónak nevezte az amerikai-izraeli akciót.

Az ománi külügyminiszter „döbbenettel fogadta” a támadást. Omán közvetítőként vett részt az iráni atomprogramról szóló Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokon, egy nappal a szombati légicsapások előtt hivatalosan azt közölte, hogy a tárgyalások ígéretesen haladnak.

A síita iráni rezsim legnagyobb térségbeli riválisa, a szunnita Szaúd-Arábia hallgatólagosan egyetértett az Iránnal szembeni támadással, így nem azt ítélte el, hanem az arra adott iráni katonai válaszokat, miután Irán több rakétát lőtt ki a térség Öböl-menti országai és Izrael felé.

Európa közös reakcióval állt elő: a francia elnök, a német kancellár és a brit kormányfő azt javasolta Iránnak, hogy igyekezzen tárgyalásokkal megoldást találni a helyzetre. „Végső soron az iráni népnek magának kell döntenie jövőjéről” – áll a BBC által idézett közleményben. Emmanuel Macron, Friedrich Merz és Keir Starmer figyelmeztették az iráni rezsimet, hogy hagyjon fel saját lakosságának elnyomásával.

Macron közölte, hogy Franciaország kész a megfelelő „eszközök telepítésére, hogy megvédje legközelebbi szövetségeseit, amennyiben erre igényt tartanak.”

Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint veszélyes helyzet alakult ki a térségben. Kaja Kallas kijelentette, hogy Irán ellen az EU határozott szankciókat hozott, és a diplomáciai megoldást támogatta az iráni nukleáris programmal kapcsolatban is, amely a gyanú szerint atomfegyver előállítását célozta.

Az olasz kormányfő, Giorgia Meloni is általánosságban reagált a helyzetre, kijelentve, hogy a feszültség enyhítése érdekében teendő lépéseket támogatja, ehhez párbeszédet is folytat Olaszország a térségbeli partnereivel.

Irán újabb rakéta- és dróntámadásokat indított vasárnap a közel-keleti amerikai bázisok, illetve Izrael ellen, válaszul Ali Hámenei ajatollah halálára. Vasárnap reggel légiriadó indult Izrael és Ciszjordánia egyes részein, de robbantásokat hallottak több Perzsa-öböl menti városban is. Katar fővárosa, Doha felett füstfelhők jelentek meg, de Dubajban és Bahrein fővárosában is hallottak robbanásokat.

A célpontok között huszonhét amerikai bázis is volt, valamint Izrael katonai központja, illetve egy tel-avivi védelmi komplexum – közölte az iráni állami média. Felszálló füstöt lehetett látni az Erbil repülőtér közelében is, amely otthont ad az Egyesült Államok vezette koalíciós csapatoknak Irak autonóm Kurdisztán régiójában. A támadás azt követően történt, hogy az iráni állami média is megerősítette az ajatollah halálát.

(Guardian)

A szombaton indult izraeli és amerikai légicsapásokban megölték Ali Hameneit, Irán 86 éves legfelsőbb vezetőjét, jelentette be Donald Trump amerikai elnök a Truth Social-oldalán. Irán egy ideig tagadta a halálhírt, de végül magyar idő szerint vasárnap kora reggel az irányi állami tévében is bejelentették, hogy az ország legfelsőbb vezetője „mártírhalált halt”.

A szombati eseményeket, az első amerikai csapás hatását ebben a cikkünkben olvashatja el.

Ali Laridzsáni, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára megfogadta, hogy „szíven szúrja” Amerikát az Ali Hamenei halálát okozó támadások miatt. „Az amerikaiak szíven szúrták az iráni népet, mi pedig szíven fogjuk szúrni őket” – mondta.

További megtorlást ígért az Egyesült Államok és Izrael ellen, „fegyveres erőink reakciója sokkal erősebb lesz”. Laridzsáni szerint az Iránra támadó erők „nem rohanhatnak csak úgy el”. Laridzsáni Irán egyik vezető döntéshozója, az ajatollah kulcsfontosságú tanácsadója volt – bejelentette, hogy hamarosan életbe lép egy ideiglenes vezetői struktúra Iránban, ez az elnökből és az igazságszolgáltatás vezetőjéből áll majd. Laridzsáni azt is kiemelte, hogy nem állnak háborúban a régióval, de az amerikai hadsereg közel-keleti bázisait továbbra is célba fogja venni.

(CNN)

Donald Trump szerint Irán azt ígérte, hogy vasárnap „nagyon keményen fognak ellencsapást mérni, keményebben, mint valaha”. Az amerikai elnök közösségi oldalán, a Truth Socialön erre azt írta: „JOBB, HA NEM TESZIK, MERT HA MÉGIS, AKKOR OLYAN ERŐVEL FOGJUK ÜTNI ŐKET, MINT MÉG SOHA”. Irán a konfliktus kitörése óta szombaton is több hullámban mért ellencsapást Izraelre és az amerikai hadsereg bázisaira.

Fél napja tartó találgatások után Donald Trump magyar idő szerint késő este megerősítette: Ali Hamenei ajatollah már az Irán ellen indított támadás első, eleve a rezsim lefejezését célzó csapásában életét vesztette.

Az izraeli légierő a magyar idő szerint szombat hajnali fél ötkor indult első hullámban bombázta Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetőjének teheráni rezidenciáját. Bár iráni források sietve közölték, hogy Hamenei nem is volt Teheránban, utána hosszú hallgatás következett. Amikor először kezdett terjedni, hogy az izraeli csapások kiértékelése alapján egyre inkább úgy tűnik, Hamenei meghalt, Abász Aragcsi külügyminiszter erőtlenül csak annyit nyilatkozott, hogy „tudomása szerint” Hamenei él.

Esti televíziós beszédében Benjámin Netanjahu már „sokasodó jeleket” emlegetett arról, hogy „a diktátornak vége”. Hamarosan egyre több hír szivárgott ki az izraeli sajtóba arról, hogy a miniszterelnöknek már képet is mutattak Hamenei a teheráni rezidencia romjai alól kiásott holttestéről, vagy hogy Izrael washingtoni nagykövete már az amerikaiakat is tájékoztatta Hamenei haláláról. Hivatalosan erre előbb az iráni külügyminisztérium egyik szóvivője reagált rendkívül tömören. Ennél már árulkodóbb volt, hogy Hamenei titkára, Ali Laridzsáni Hamenei nevét nem is említve fenyegette megtorlással a „cionista bűnözőket és a szemérmetlen amerikaiakat” emlegetve. Eközben Teheránban szemtanúk beszámolói szerint sokan már az ablakokból üvöltő zenével, sikítozva és dudálva ünnepelték Hamenei akkor még meg sem erősített halálhírét.

Hogy mi lesz, ha Hamenei halála után? Trump és Netanjahu abban bízik, hogy kitör a népfelkelés, de az se zárható ki, hogy a keményvonalas Iráni Forradalmi Gárda ragadja magához a hatalmat. Trump mindenesetre azt ígérte, hogy a bombázások megszakítás nélkül folytatódnak a héten még biztosan, vagy amíg el nem éri a teljes békét a Közel-Keleten és a világban.