A spanyol kormány lázadozott, Trump pedig fenyegetett és apucizott a NATO-csúcson

Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

John Ratcliffe, az amerikai hírszerzés, a CIA igazgatója közölte az X-oldalán, hiteles információi vannak arról, hogy Irán atomprogramját súlyosan tönkretették az amerikai csapások. A BBC szerint Ratcliffe CIA-ja „egy történelmileg megbízható és pontos forrás/módszer” segítségével bizonyosodott meg minderről. Hozzátette, jó pár évbe kerülhet Iránnak a létesítmények újjáépítése.

Donald Trump kormánya folyamatosan igyekszik bizonygatni, hogy az Irán elleni légicsapásai hatékonyak voltak. Teszik ezt azért, mert egy kiszivárgott – a kormány szerint félkész – hírszerzési jelentés arról szól, hogy a létesítmények lényegi részei megmaradtak, Irán hónapokon belül újjáépítheti őket. Pete Hegseth védelmi miniszter szerint az FBI vizsgálja a titkosszolgálati dokumentum kiszivárgását.

Adatokat közölt Irán az Izraellel folytatott háborúja veszteségeiről szerdán. Az iszlám köztársaság egészségügyi minisztériuma szerint 627 iráni halt meg az izraeli támadásokban, 4870 ember pedig megsérült. A legtöbb halott és áldozat a fővárosban, Teheránban, valamint a nyugati Kermánsah tartományban volt. Többségük a helyszíneken életét vesztette, nem pedig a kórházban hunyt el. Van olyan jogvédő szervezet, ami szerint több a halálos áldozat, az egyik 974 meghalt irániról tud a BBC posztja szerint.

A BBC később hozzátette, az iráni fegyveres erők is újabb halottak neveit tették közzé. A legmagasabb rangú Dzsavad Purradzsabi, a Forradalmi Gárda légierejének vezetője.

Zsidó telepesek és palesztin lakosok csaptak össze a ciszjordániai Kafr Malik faluban, közel Ramallahhoz. Az erőszaknak három palesztin halottja és hét sebesültje van a Palesztin Hatóság egészségügyi minisztériuma szerint – írja a Times of Israel. A lap arról ír a Jes Din jogvédő szervezetre hivatkozva, hogy több mint száz telepes indított támadást a falu ellen, izraeli katonák jelenlétében.

A felvételek alapján több ház és autó lángra kapott. A telepesek köveket dobáltak a lakosokra és ingatlanjaikra a palesztin médiának nyilatkozó helyiek szerint. Olyan felvételek is keringenek, amin izraeli katonák lövöldöznek a falu bejáratánál. Az Izraeli Védelmi Erők nem kommentálták a történteket, de egy nevét nem vállaló biztonsági tisztviselő azt mondta, a telepesek gyújtogattak (erről videó itt), dobáltak és feliratokat festettek falakra, a kiérkező izraeli katonák pedig lőni kezdtek a palesztinokra. A történteket még vizsgálják, a katonai akció még zajlik.

Az izraeli lap arról ír háttérként, hogy a ciszjordániai telepesek sokszor erőszakosan lépnek fel a palesztin lakossággal szemben. A szinte napi szinten előforduló erőszakot ráadásul szinte büntetlenül tehetik meg, emiatt több nyugati kormányzat már szankcionálta a telepeseket – írja a Times of Israel. Joe Biden előző amerikai kormánya is elítélte az erőszakot. A brit kormány emiatt már komolyabb lépéseket is tett, szankciók alá vonta Bezalal Szmotrics és Itamar Ben-Gvir minisztereket azért, mert London szerint támogatják a telepesek erőszakos mozgalmát. Izrael állam is komolyabban veszi már a helyzetet, a ciszjordániai rendőrség vezetője ellen vizsgálat indult az elszabadulni hagyott erőszak miatt.

Folytatódik a NATO-csúcson kezdődött apuci-gate: most épp Mark Rutte NATO-főtitkár reagált rá. Az egész azzal kezdődött, hogy egy közös sajtótájékoztatót tartott Rutte és Donald Trump amerikai elnök. Utóbbi a közel két hétig háborúzó Iránt és Izraelt két, az iskolaudvaron cívódó kölyökhöz hasonlította. Erre Rutte rákontrázott: „És akkor apucinak olykor erős nyelvezetet kell használnia.” Ezzel nyilván Trumpra utalt, aki némi káromkodással jelezte az iráni-izraeli tűzszünet után, hogy a két félnek nem kéne tovább támadnia egymást.

„Nem is hívtam apucinak” – reagált az egész apuci-ügyre Rutte a Reutersnek. „És azt mondtam, ez kissé úgy hangzik, mint amikor egy kisgyerek megkéri az apukáját, »hé, még a családdal maradsz?« Tehát ebben az értelemben használtam az »apucit«, nem Trump elnököt hívtam apucinak” – magyarázkodott a kritikusai szerint gyengének és megalázkodónak tűnt Rutte. Érdemes megemlíteni ismét, Trump hogyan dekódolta az apucizását korábban:

„Kedvel engem, szerintem kedvel engem, ha mégsem, tudatni fogom magukkal, akkor visszajövök, és keményen megcsapom, oké? Megtette, megtette nagyon gyengéden, apuci, te vagy az apucim!”

Ejal Zamir izraeli vezérkari főnök tett még egy fontos megjegyzést szerda este amellett, hogy szerinte évekre visszavetették Irán atomprogramját. Ennek egyik eszköze ugyanis szerinte az Iránon belül tevékenykedő több izraeli kommandós egység volt – írja a Times of Israel.

Zamir először arról beszélt, hogy országa légiereje nagy károkat okozott az iráni rakétaképességek terén, illetve jelentős hírszerzési, technológiai és légi fölényt értek el a 12 napos háború során. Irán égboltján mindezek miatt teljes műveleti szabadságuk volt. Mindez Zamir szerint nem lett volna lehetséges „a légi és a földi kommandós erők együttműködése és megtévesztése” nélkül. Hozzátette az utóbbiakra utalva:

„Ezek az erők titokban, mélyen működtek az ellenséges területen, és hajtottak végre olyan műveleteket, amik akcióink műveleti szabadságát biztosították.”

A Times megjegyzi, nem tudni, a vezérkari főnök az izraeli titkosszolgálat, a Moszad kommandóira utalt-e, amik a háború elején akciókat hajtottak végre az iráni légvédelem és ballisztikus rakétabázisok ellen. Az Izraeli Védelmi Erők mindenesetre nem akarták a Timesnak kommentálni, hogy az ő kommandóikról szólt-e a főtiszt.

Rendszerszintű károkat szenvedett az iráni atomprogram, amit évekkel visszavetettek – mondta szerdán Ejal Zamir, Izrael vezérkari főnöke a CNN szerint. Az Izraeli Védelmi Erők hírszerzésére hivatkozva azt mondta, „az összesített eredmény alapján megállapítható, hogy Irán nukleáris projektje súlyos, széleskörű és mélyreható károkat szenvedett, és évekkel visszaesett”. Emellett Izrael eltávolította a közeléből az egzisztenciális fenyegetést is.

Ehhez kapcsolódik, hogy a CNN keddi cikke szerint – ami az amerikai hírszerzés egyik korai jelentésére támaszkodik – az izraeli és amerikai csapások csupán hónapokkal vetették vissza az iráni atomprogramot. Donald Trump amerikai elnök is cáfolta ezt, szerinte „nagyon, nagyon sikeres” volt az amerikai intervenció.

Fokozott készültségben vannak az amerikai biztonsági szervek egy esetleges terrormerénylet miatt – írja a BBC. Az Irán elleni amerikai támadás miatt tartanak egy esetleges akciótól. Ezért a Donald Trump elnök által a bevándorlási ügyekre átcsoportosított szövetségi nyomozókat visszarendelték a terrorelhárítási feladatokhoz. Az FBI nem kommentálta a CBS erre vonatkozó értesülését. Nem tudni kifejezetten konkrét fenyegetésről, de a napokban az amerikai hatóságok letartóztattak 11, illegálisan az USA-ban tartózkodó iránit. Némelyiküknek kapcsolataik voltak az iráni hadsereghez vagy félkatonai erőkhöz.

Most, hogy véget ért az iráni-izraeli 12 napos háború, a figyelem a többi közel-keleti konfliktusgóc felé fordul. Izrael és Szíria ellenséges államnak számítanak, jól jelzi viszonyukat, hogy az Aszad-rendszer szír ellenzéki megdöntése közben és után megszálltak a vitatott Golán-fennsíktól keletre található területeket.

A Kan izraeli közszolgálati adó egyik forrása szerint szír tisztviselők most nem zárják ki, hogy Donald Trump amerikai elnöksége végéig békét köthetnek Izraellel – írja a Times of Israel. A zsidó állam megalakulásától szinte állandó háborúban állt a környező arab országokkal, de idővel békét kötött többek közt Egyiptommal és Jordániával is. Szíriával pont az említett, Izrael által megszállt Golán-fennsík ellenőrzése miatt lenne igen nehéz megállapodni.

Elismerte Irán szerdán, hogy egy múlt heti izraeli légicsapásban valóban meghalt Ali Sadmáni parancsnok. Ő még június 13-án vette át a hadsereg és a Forradalmi Gárda között közvetítő Hatam el-Anbija Központ vezetését Golam Ali Rasidtól, akivel szintén az izraeli légierő végzett – írja a CNN.

A BBC szerint Sadmáni június 17-én sérülhetett meg végzetesen egy izraeli légicsapásban. A férfit Ali Hamenei ajatollah egyik jobbkezének tartották, aki a fegyveres szervezetek vezetésével volt megbízva háború idején.

Reagált Pedro Sánchez spanyol kormányfő a kormányát ért szövetségesi kritikákra amiatt, mert nem akarnak belemenni a védelmi költéseik GDP-arányos 5 százalékra emelésébe. Sánchez a Guardian szerint azt mondta, országa eleget fog tenni a képességei betöltésének, és az európai biztonsági architektúra fontos részei maradnak. Szerinte most 3000 spanyol katona teljesít szolgálatot a NATO déli és keleti peremvidékein, ezen felül járműveik és modern technológiájuk is jelen van.

Sánchez azt is megvédte, hogy Spanyolország csak GDP-je 2,1 százalékát költi a védelemhez kapcsolódó képességek elérésére, ami szerinte „elegendő és realisztikus” befektetés. Ez megengedi, hogy Spanyolország jóléti állam maradhasson. Országa a tervek szerint elkötelezett, hogy a céloknak megfeleljen, mindezt időben pontosan meg fogják tenni.

Nonszensznek nevezte a Washington Post értesülését Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arról, miszerint Izrael lökte bele Amerikát Irán bombázásába a múlt héten. A Times of Israel Netanjahu X-oldalát idézi, amin arról ír a kormányfő, Donald Trump „az USA legjobb érdekeinek megfelelően cselekedett ugyanazon információk alapján, amik nekünk is megvoltak”. Ezután háláját fejezte ki az amerikai elnöknek, aki Izrael nagy barátja.

A Washington Postnak korábban izraeli tisztviselők arról beszéltek, hogy Netanjahu már azelőtt kiadta az utasítást az Irán elleni légiháborúra való felkészülésről, hogy az Egyesült Államok közvetlen atomtárgyalásokat kezdett volna Iránnal. Izraeli tisztviselők Washingtonban amerikaiakkal is találkoztak azért, hogy rávegyék őket a támadáshoz való csatlakozásra, ráadásul még Joe Biden elnöksége idején. Az amerikai intervenció előtt közvetlenül az izraeli vezetés Trumpnál azzal próbált bevágódni, hogy sürgette, „vegye ki részét a történelemből”.

Több tüntetés is lezajlott Hágában az ottani NATO-csúcs miatt. Demonstráltak az Extinction Rebellion környezetvédői, és a gázai háború ellenzői is, ebből a Guardian készített videós összefoglalót:

Első külföldi légitársaságként a Flydubai indítja újra izraeli járatait a Times of Israel szerint. Az emirátusokbéli cég első gépe szerda este fog felszállni a Tel-Aviv-Dubaj útvonalon.

A ciprusi TUS Airways és a görög Blue Bird Airways csütörtöktől repül az izraeli fővárosba, így olyan desztinációk válnak újra elérhetővé, mint Athén, Larnaca és Szófia. Vasárnaptól a kínai Hainan Airlines is újraindul Tel-Aviv és Peking között.

Mindez annak köszönhető, hogy a 12 napos háború alatt lezárt izraeli légteret fokozatosan megnyitják. Az izraeli légitársaságokkal szerdán már 12 ezer utas fordult meg a Ben Gurion repülőtérre 88 járaton, többségük beutazó volt.

Egy nagy utolsó fellángolással, amerikai bombázással, katari támaszpont iráni támadásával, izraeli-iráni attakokkal ért el a tűzszünetig a Donald Trump által 12 naposnak is nevezett izraeli-iráni háború. Hogy katonai és diplomáciai szinten hogyan jutottak ide a felek, arról szerdai nagy cikkünkben írtunk.

Donald Trump a sajtótájékoztatóján dicsérte még önmagát azért, mert sikerült elérni a NATO-tagállamok GDP-arányos védelmi költéseinek 5 százalékra emelését. Némi reklámmal azt mondta, reméli, ezeket a forrásokat komoly katonai eszközök beszerzésére költik majd, lehetőleg amerikai gyártmányúakra. Trump szenvedélyesen beszélt a hágai NATO-csúcsról, hogy mennyire meg akarja minden állam- és kormányfő védeni a saját országát, és ehhez szükségük van az Egyesült Államokra, ami nagyon megható.

Később ráfordult az 5 százalékra emelést eléggé ellenző Spanyolország kritikájára. „Az önöké az egyetlen ország, ami nem fizet. Nem értem, mi a probléma. Szerintem ez elég rossz. Majd kitaláljuk” – fejtegette a Guardian szerint. Innentől fenyegetni kezdett, mondván kereskedelmi megállapodásról tárgyalnak Madriddal, de ezek után az lesz, hogy a spanyolok a dupláját fogják fizetni (itt a vámra utalhatott). Hozzátette, nagyon szereti Spanyolországot és a spanyol embereket, de fizetni fognak máshogy, ha az 5 százalékba nem mennek bele. Később azt is mondta, hogy személyesen fog tárgyalni a spanyol vezetéssel.

Végül Mark Rutte apucizására is kitért, ugyanis a NATO-főtitkár korábban azt mondta Trumpra utalva, hogy apuci rendet tett a Közel-Keleten. Trump erről így fogalmazott:

„Kedvel engem, szerintem kedvel engem, ha mégsem, tudatni fogom magukkal, akkor visszajövök, és keményen megcsapom, oké? Megtette, megtette nagyon gyengéden, apuci, te vagy az apucim!”

Donald Trump folytatta NATO-csúcs utáni sajtótájékoztatóját, amin elmondta kérdésre, szerinte az irániak nem tudták biztonságos helyre szállítani uránkészleteiket az amerikai csapások előtt. „Nagyon nehéz, nagyon nehéz mozgatni is” – magyarázta a dolog fizikáját.

Az elnök aztán arról beszélt, Irán képviselőivel találkozót tervez az Egyesült Államok a jövő héten, sőt még akár egy egyezséget is aláírhatnak. Persze ez utóbbi szerinte nem szükségszerű, Irán most vívott meg egy háborút, „visszavonulnak a saját világukba”, ő pedig nem törődik vele, lesz-e egyezmény. „Találkozni fogunk velük” – ismételte önmagát.

Ezután elmondta, szerinte egy olyan hírszerzési jelentés látott napvilágot, ami még nem készült el teljesen. Ezzel azokra az amerikai médiariportokra utalt, amik szerint Irán atomprogramját csak annyira sikerült megrongálni, hogy pár hónapos csúszást szenvedjen. Pete Hegseth védelmi miniszter is megszólalt ezen a ponton, mondván akik pontosan ledobták a bombákat, azok tudják, mi történt.

Donald Trump amerikai elnök a NATO-csúcs után sajtótájékoztatót tartott, amin a CNN szerint „nagyon, nagyon sikeresnek” nevezte az Irán elleni amerikai légicsapásokat. Ezeket szerinte a világ semmilyen más hadserege nem tudta volna megtenni, és „az amerikai erő ezen elképesztő gyakorlása kikövezte az utat a békéhez egy történelmi tűzszüneti egyezménnyel”.

Trump a BBC szerint arról is beszélt, a háborúnak vége, a két fél már nem fog egymásnak menni, és Irán nukleáris programjának is vége. A csapások ezen felül megerősítették az amerikai elrettentés hitelességét. Irán támadásáról a katari amerikai támaszpont ellen azt mondta Trump, Teherán valóban jelzett az Egyesült Államoknak előtte, szerinte valahogy így zajlott a két fél kommunikációja: „1 órakor oké? – Jó lesz.”

Az amerikai elnök megismételte, teljesen elintézték az iráni atomprogramot, az ellenkezőjét állító média pedig csak vesztegeti az ő idejét. Az iráni külügyminisztérium ezt alátámasztó közleményéből is felolvasott majd, megjegyezte, „az egész dolog összeomlott és egy katasztrófa”. Beszélt arról is, két, eddig nem említett iráni atomlétesítményt is támadtak napokkal korábban az amerikaiak, tengeralattjárókról.

Később újságírói kérdésekre ismét megerősítette, véget ért a konfliktus, mindkét fél kifáradt és megkapta, amit akart, bár hozzátette, „nagyon, nagyon hamar” kiújulhat a konfliktus. Feltették Trumpnak a kérdést, most, hogy vége az iráni atomprogramnak, fenntartja-e az Iránnal szembeni szankciókat. Az elnök azt mondta, Irán „bátran harcolt”, és „ha el fognak adni olajat, akkor el fognak adni olajat”, akár Kínának. Hozzátette, Iránnak pénz kell, hogy újra formába lendüljön.

Donald Trump amerikai elnök jelenléte mindent megváltoztatott az utóbbi évek NATO-csúcstalálkozóihoz képest, így Ukrajna támogatása helyett végre az észak-atlanti szövetség védelmi képességeinek erősítése volt a fókuszban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Hágában.

Szijjártó sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ha két szóban kellene összefoglalnia a különbséget a mostani és az utóbbi három év többi NATO-csúcsa között, akkor azt mondaná, hogy „Donald Trump”. Kifejtette, hogy az új amerikai elnök idei beiktatásával minden megváltozott, már nyugodtan mindenki használhat olyan szavakat, mint „béke”, „tűzszünet”, „béketárgyalás”, ezért a korábbiakkal ellentétben mostanra nem jár azonnali nyilvános megszégyenítés. Így fogalmazott:

„Donald Trumppal a békeerőfeszítések is visszatértek. A mai csúcstalálkozón végre nem az ukránoknak nyújtandó irreális támogatások és végre nem Ukrajna NATO-tagsága szerepelt a napirenden, hanem a NATO, a transzatlanti közösség saját védelmi képességeinek erősítése a saját biztonságunk érdekében.”

Beszélt az elfogadott, csak nyolcoldalas zárónyilatkozatról, a washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkelyéről, valamint a folyamatos képességfejlesztés kötelezettségét előíró harmadik cikkelyről is. Szerinte a védelmi képességek fejlesztése terén Magyarországon az élbolyba tartozik, hiszen a katonai költségvetés 45 százalékát erre a célra fordítja a kormány. Szijjártó üdvözölte, hogy a NATO ezúttal nem élezte tovább a feszültséget Oroszországgal, hogy a szövetség az erősödő terrorveszélyt komoly kihívásként azonosította, és hogy a tagországok egyetértettek abban, hogy a következő tíz évben a bruttó hazai termékük (GDP) öt százalékára kell felemelniük a védelmi kiadásaikat.

Kitért arra is, hogy a NATO-tagok évente egy nemzeti tervet nyújtanak majd be, amiben bemutatják, hogyan is tervezik a védelmi képességeik fejlesztését, de nincs előírva évenkénti kötelező előrehaladás. „2029-ben lesz majd egy felülvizsgálat, akkor tekintjük át a helyzetet, hogy az akkor érvényes biztonsági helyzet tekintetében hogyan is állunk” – mondta. A miniszter kiemelte, hogy a zárónyilatkozatban rögzítették azt is, hogy Ukrajna támogatása mindegyik szövetségesnek szuverén joga – írta az MTI a tájékoztatóról.

Az Egyesült Államoknak cselekednie kell, valahányszor a békét fenyegetik a világban – mondta Mark Rutte NATO-főtitkár a katonai szervezet szerdai csúcstalálkozója után. Amerikai iráni csapásméréséről azt mondta a CNN szerint: „Senki a világon nem képes erre. Csakis az Egyesült Államok.”

Rutte ezután folytatta az amerikai füleknek kedves mondatokat: „Önök adják a világgazdaság 25 százalékát, az önöké messze a legnagyobb katonai erő a világon.” Ezután arról beszélt, hogy a történelem mutatja meg, ki az igazi vezető, ki az, aki akcióba lép, amikor szükséges.

Némileg konkrétabban azt mondta Irán bombázásáról, hogy majd elemzések fognak születni a hatásairól, de Rutte maga optimista, hogy nagy csapást jelentett a közel-keleti országra a légitámadás-sorozat.

A CNN a NATO-alapokmány 5. cikkelyéről, azaz a tagállamok kölcsönös védelméről kérdezte Ruttét, aki szerinte egyfelől nagyon világos a cikkely tartalma, másfelől pont ellenfeleik miatt nem fejtik ki, mikor alkalmaznák.

Donald Trump és Mark Rutte NATO-főtitkár újságírók előtt beszélgettek a hágai csúcson, mikor Trump rakoncátlan iskolásokhoz hasonlította Iránt és Izraelt.

„És apucinak néha kemény szavakat kell használnia”

– tette hozzá Rutte a CNN szerint.

Trump egyetértett, szerinte is szükség van néha kemény szavakra. „Mindenki mondta, hogy néha muszáj használni egy bizonyos szót” – mondta. A bizonyos szó, amire utalt, a fuck lehetett, amit kedden használt az elnök, mikor azt mondta, hogy

„van két ország, amik olyan régóta és olyan keményen küzdenek egymás ellen, hogy fogalmuk sincs, mi a faszt csinálnak”.

„Igen, a nukleáris létesítményeink súlyos károkat szenvedtek” – mondta az iráni külügyminisztérium szóvivője az al-Dzsazírának. Ezt nem tartja meglepőnek, hiszen Izrael és az USA is támadásokat intézett a létesítmények ellen. Hozzátette, hogy az iráni atomenergia-ügynökség szakemberei dolgoznak az üzemek helyreállításán.

Egy, az ABC Newsnak nyilatkozó izraeli tisztviselők szerint azonban nem volt olyan sikeres az amerikai bombázás, mint szerették volna, és valószínűleg hónapokba telik majd, hogy begyűjtsék a helyzet pontos felméréséhez szükséges információt – már ha be tudják gyűjteni. Eközben egy másik izraeli forrás azt mondta a médiumnak, hogy a támadás igenis sikeres volt, „elvégezte, amit vártunk tőle”.

Donald Trump megosztott egy videót a Truth Social közösségi oldalán, ami B-2-es lopakodóbombázókról készült felvételekből áll, és aminek aláfestő zenéje a Bomb Iran című paródiadal 1980-ból. Az USA B2-eseket vetett be, hogy lebombázzák Irán fordói nukleáris létesítményét.

A Bomb Iran a Regents Barbara Ann című dalának paródiája, és elhangzik benne például az, hogy „odamentem egy mecsethez, megdobáltak kövekkel / Mondd meg az ajataollahnak, hogy koporsóba fogunk zárni”, és az, hogy „itt az idő parkolót csinálni Iránból”. Vince Vance & The Valiants azután írta a dalt, hogy 1979-ben fegyveresek megrohamozták a teheráni amerikai nagykövetséget, és 444 napig fogságban tartottak 52 amerikai állampolgárt.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter el tudja képzelni, hogy az izraeli és amerikai támadások hatására országa megváltoztatná az atomsorompó-egyezményhez való hozzáállását – írja a CNN.

„A nukleáris létesítményeinket ért támadásoknak biztosan jelentős hatása lesz Irán jövőjének irányára”

– mondta egy katari médiumnak.

1968-ban Irán is aláírta az egyezményt, ami az atomfegyverek gyártását hivatott korlátozni. Azok az országok, amiknek az aláíráskor nem volt atomfegyverük, a szerződés szerint nem is gyárthatnak sajátot. Az iráni atomprogramról itt írtunk bővebben.

Aragcsi szerint éveken át bizonyították, hogy az atomprogramjuk csak békés célokat szolgál, és azt, hogy tartják magukat a szerződésben leírtakhoz.

„De sajnos úgy tűnik, hogy az egyezmény nem védett meg minket és az atomprogramunkat”

– tette hozzá. Megjegyezte, hogy korai lenne még messzemenő következtetéseket levonni, de el tudja képzelni, hogy beláthatatlan módon megváltozik Irán véleménye az egyezményről és az atomprogramról.

Bár Irán állítja, hogy csak békés atomprogramjuk van, a civil felhasználáshoz szükséges 3,67 százalékos uránnál sokkal dúsabbat, 60 százalékost is gyártottak. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nemrég 20 év után először hivatalosan megvádolta Iránt azzal, hogy nem működik együtt és nem tartja magát a szerződéshez.

Az iráni vezetés az izraeli támadás következtében szigorúan lekorlátozták az internethez való hozzáférést az országban, de most bejelentették, hogy elkezdik feloldani az intézkedést – írja a Times of Israel. Ezt a forradalmi gárda és a kommunikációs miniszter is megerősítette.

Donald Trump azt mondta, hogy miután az USA lebombázta a fordói nukleáris létesítményt, Izrael ügynököket küldött oda, hogy felmérjék a kárt – írja a Times of Israel. Az elnök szerint ezek az ügynökök mondták, hogy teljesen elpusztították a létesítményt.

Izraeli tisztviselők azonban azt mondták a közmédiának, hogy nem tudnak arról, hogy küldtek volna bárkit az üzemhez.

Az izraeli védelmi miniszter terrorszervezetnek nyilvánította az iráni központi bankot és még két másik iráni pénzintézetet – írja a CNN. Jiszráel Kac védelmi miniszter ezeken kívül még egy, az iráni hadsereghez köthető céget és annak három vezető tisztviselőjét nyilvánította még terrorszervezetnek és terroristának.

Erre állítása szerint az izraeli hírszerzés kérte meg. A döntést azzal indokolták, hogy szerintük ezek az intézetek és a cég részt vesz a közel-keleti terrorizmus finanszírozásában. Az iráni központi bankot egy ideje az USA is szankciókkal sújtja.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatója azt mondta, hogy az most a legfontosabb, hogy a NAÜ szakemberei visszatérhessenek az iráni nukleáris létesítményekbe, hogy felmérhessék az azokban keletkezett károkat – írja az al-Dzsazíra.

Azt is kijelentette, hogy fontos lenne egy hosszú távú megoldást találni az iráni atomprogram problémájára, mert az ügynökség információi szerint az amerikai kormány állításaival szemben a bombázás nem évtizedekre, hanem legfeljebb hónapokra vetette azt vissza.

Eközben az iráni parlament megszavazott egy javaslatot, ami felfüggesztené a Teherán és a NAÜ közötti együttműködést.

Donald Trump szerdán a hágai NATO-csúcs közben tartott egy sajtótájékoztatót, amiben a közel-keleti helyzetről beszélt. Ismét kijelentette, hogy a CNN és a New York Times hazudik, elképesztő siker volt az iráni létesítmények bombázása, és a médiumoknak szivárogtatott információkkal ellentétben nem hónapokkal, hanem évtizedekkel vetették vissza az iráni atomprogramot – írja a Reuters.

Szerinte a hírszerzési jelentések készítői nem tudják, mi a helyzet, de ő biztos benne, hogy teljesen elpusztították a nukleáris létesítményeket. Arra a kérdésre, hogy újra támadna-e, ha Irán ismét elkezdene uránt dúsítani, azt válaszolta, hogy persze.

A támadást a második világháborúban Japánra ledobott atombombákhoz hasonlította.

„Nem akarom Hirosimát vagy Nagaszakit példaként hozni, de gyakorlatilag ugyanolyan volt – lezárták a háborúkat. Ez lezárta az (iráni–izraeli) háborút. Ha nem lőttük volna ki (a nukleáris létesítményeket), akkor még most is harcolnának”

– mondta.

Az eddigi kijelentéseivel kicsit ellentmondva kijelentette, hogy a végsőkig kitart a NATO és az 5. cikkely mellett, ami a szövetség közös védelmi alapja.

Irán uránkészletére is kitért. Azt mondta, hogy nem hiszi el, hogy a támadás előtt elszállították a készleteket a fordói létesítményből, mert esélyük se volt, miután az USA túl hamar cselekedett. Szerinte ehhez két hétre vagy többre lett volna szükség.

„Plusz tudták, hogy jövünk. És ha tudják, hogy jövünk, akkor nem maradnak lent.”

Arról is kérdezték, hogy szerinte Irán fog-e még uránt dúsítani. Az iráni vezetés eddigi kijelentéseivel szemben szerinte ez lenne most az utolsó, amire Teherán gondol, mert előbb talpra akarnak állni. Ezek után megjegyezte, hogy a létesítmények lebombázása mindenki számára óriási siker volt, „még Iránnak is”.

Pete Hegseth védelmi miniszter is azt mondta, hogy a támadás igenis sikeres volt, közepes-súlyos csapást mértek a létesítményekre. Szerinte a kiszivárgott jelentés félreértelmezte a hírszerzési információkat, és az FBI-jal közösen keresik a szivárogtatót.

Donald Trump azt mondta, hogy beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a BBC. Az amerikai vezető szerint Putyin felajánlotta, hogy hajlandó segíteni az iráni helyezettel kapcsolatban.

„Oroszországgal segíts, ne Iránnal”

– válaszolta saját elmondása szerint Trump.