Trump posztja alapján az USA nem tervez válaszlépéseket a katari bázisuk ellen indított iráni rakétatámadásra

Katar védelmi minisztériuma közölte, hogy légvédelme sikeresen elhárított egy rakétatámadást a katari al-Udeid légibázis ellen, hozzátéve, hogy a támadásnak nem volt halálos áldozata vagy sérültje.

(CNN)

A Fehér Ház és a Védelmi Minisztérium állandóan felügyeli a katari Al Udeid légibázist fenyegető potenciális veszélyeket – közölte hétfőn a Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője.

Dan Caine tábornok, az egyesített vezérkari főnökök elnöke és Pete Hegseth védelmi miniszter jelenleg a „Situation Room” nevű műveleti lakosztályban tartózkodik, és figyelemmel kíséri a lehetséges iráni megtorlást – jelentette Kaitlan Collins, a CNN riportere a Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselőjére hivatkozva.

Donald Trump a Fehér Ház nyugti szárnyában tartózkodik abban az ülésteremben, ahol a Nemzetbiztonsági Tanács ülése lett volna ebben az időpontban – írja a BBC.

Irán nemrég bejelentette, hogy katonai műveletet indított az Egyesült Államok Katarban található légibázisa ellen, közölte az iráni állami televízió.

(Guardian)

Az Axios úgy tudja, hogy a Katarban található al-Udeid amerikai légibázist Iránból legalább tíz rakétával vették célba, és egy rakétát egy iraki célpont felé is indítottak. Azóta már az iráni állami média is megerősítette, hogy katari célpontot is támadnak.

Irán a hétvégéi amerikai bombázások után közölte, hogy válaszcsapást mér az Egyesült Államokra, és kézenfekvőnek tűnt, hogy valamelyik közel-keleti támaszpontja lehet ennek a célja. Amerikai tisztviselők is készültek erre a lehetőségre, a felszerelés és a személyzet egy részét evakuálták is a bázisról.

Az Axios azt is írta közösségi médiában megjelent felvételek alapján, hogy aktiválódott a dohai légvédelmi rendszer.

Irán katonai műveletet indított az Egyesült Államok Katarban található légibázisa ellen, közölte az iráni állami televízió.

A támadás nem volt teljesen váratlan, amerikai tisztviselők információi szerint készültek erre a lehetőségre is, Katar pedig biztonsági okokból nemrég lezárta a légterét.

(CNN)

A Reuters információ szerint a katari fővárosban, Dohában robbanásokat hallottak. A katari székhelyű al-Dzsazíra is lángokról és robbanásokról számolt be, de azt nem tudta beazonosítani, hogy a légvédelem dolgozott jól, vagy esetleg rakétabecsapódásokat észleltek.

Az Axios egyik riportere izraeli tisztviselőre hivatkozva azt nyilatkozta, hogy hat rakétát indított el Irán az Egyesült Államok katari légibázisa felé.

Katar nem sokkal korábban azt közölte, hogy biztonsági okokból lezárta légterét.

Izrael hétfő csapást mért a teheráni Evin börtönre is, amit például a francia külügyminiszter, Jean-Noel Barrot is elfogadhatatlannak nevezett.

A Evinben sok kettős állampolgárt is fogva tartanak, illetve külföldieket is, akiket Irán gyakran használ fel tárgyalási alapként. A francia külügyminiszter is azért ítélte el az izraeliek támadását, mert ezzel francia állampolgárok életét is veszélyeztették. Barrot a csapások leállítását kérte, és tárgyalásokat sürgetett.

.

Szerbia leállította teljes fegyverexportját, és csak a saját kaszárnyáknak szállít fegyvereket, jelentette ki Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a vezérkar hétfői ülése után.

A szerb államfő arra az újságírói kérdésre válaszolt ezzel, hogy Belgrád Izrael mellé állt-e az izraeli-iráni konfliktusban azzal, hogy Izraelnek szállít fegyvereket. Vučić közölte, Szerbia senkinek nem szállít semmit, teljesen leállította a fegyverexportot, és nagyon különleges döntésnek kell születnie ahhoz, hogy ez megváltozzon, de mindig Szerbia érdekeit fogják szem előtt tartani.

Vučić emlékeztetett arra, hogy a Hamász Izrael elleni 2023. október 7-i támadása után úgy döntött, hogy fegyvereket ad el Izraelnek, de most más a helyzet. „Mi most szó szerint mindent leállítottunk, csak a saját hadseregünknek szállítunk.”

Az államfő arra is reagált, hogy többször bírálták Szerbiát azért, mert bizonyos országoknak szállított fegyvereket. „Kik a megengedett végleges felhasználók? (…) Nem lehet Ázsiába, nem lehet Afrikába, nem lehet Európába, nem lehet Amerikába. Akkor mit akarnak, hogy az Antarktiszra szállítsunk?” – tette fel a kérdést.

„Mivel azt láthattuk, hogy a fegyver és a lőszer megjelent Ukrajnában, megjelent mindkét oldalon, mindkét fél panaszkodott. Hogy valamin változtassunk, csak azt lehetett tenni, hogy azt mondom, minden lőszert csak a saját kaszárnyáink kaphatnak meg” – mondta.

Vučić szerint Szerbia szeretné, ha a Közel-Keleten béke uralkodna. „Számunkra Izrael és Irán is baráti állam” – jelentette ki.

(MTI)

Katar ideiglenesen lezárja a légterét a térségben tapasztalható krízis miatt, közölte a katari külügyminisztérium. Ezzel a lépéssel az ország állampolgárait és az oda látogatókat is meg akarják védeni.

A bejelentés azután érkezett, hogy Irán megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba, miután az Egyesült Államok három nukleáris létesítményüket is bombázta. Nem zárható ki, hogy Irán a Közel-Keleten hajt végre válaszcsapást, és az a Reutersnek nyilatkozó amerikai tisztségviselők szerint akár egy-két napon belül megtörténhet. A térség legnagyobb amerikai támaszpontja éppen Katarban található, az al-Udeid légibázison körülbelül 10 ezer fő állomásozik.

Mindeközben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is azt tanácsolta Katarban tartózkodó állampolgárainak konkrétumok említése nélkül, hogy maradjanak biztonságos helyen a további értesítésig.

Ha ön esetleg éppen Katarban vagy a dohai repülőtéren tartózkodik, írja meg az [email protected] a tapasztalatait.

(Guardian)

Az iráni állami televízió az ország egészségügyi minisztériumára hivatkozva arról számolt be, hogy körülbelül ötszáz ember halt meg az izraeli támadások megindítása, június 13-a óta, míg a sérültek számát több mint háromezerre teszik.

Az áldozatok számát nehéz ellenőrizni, a nyugati médiumok szinte egyáltalán nem tudnak Iránban tevékenykedni, de a konfliktust nyomon követő egyik emberi jogi csoport, a Human Rights Activists in Iran közel kétszeresére teszi a halottak számát.

(BBC)

„Ami a NATO álláspontját illeti Irán nukleáris programjával kapcsolatban, a szövetségesek már régóta egyetértenek abban, hogy Irán nem fejleszthet ki atomfegyvert” – mondta Mark Rutte NATO-főtitkár a szervezet hágai csúcstalálkozója előtt.

„A szövetségesek ismételten felszólították Iránt, hogy teljesítse az atomsorompó-szerződésben foglalt kötelezettségeit” – mondta Rutte, aki azt is megjegyezte, hogy Irán orosz-ukrán háborúban is érintett, mert Irán Oroszországnak nagy mennyiségben szállított le drónokat, amivel aztán civileket is megtámadtak.

(BBC)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölte, hogy több tucat iráni drónt fogtak már el elektronikai hadviselési eszközökkel.

Az IDF Számítógépes Szolgálati Igazgatóságához tartozó zászlóalj jelentős szerepet játszott a pilóta nélküli légi járművek elleni védelmi misszióban, írták egy közleményben.

Az elmúlt napokban az IDF szerint az egység „a légi fenyegetések valós idejű felderítésére és semlegesítésére szolgáló fejlett technológiai eszközökkel” többtucatnyi kísérletet hiúsított meg.

Irán a háború alatt több mint 1000 drónt indított Izrael ellen, amelyek túlnyomó többségét az izraeli légierő és haditengerészet elfogta.

(Times of Israel)

Az iráni hatóságok hétfőn letartóztattak egy európai nemzetiségű embert, akit azzal vádolnak, hogy Izraelnek kémkedett, hangzott el az iráni állami televízióban.

A televízióban az is elhangzott az igazságügyi szervekre hivatkozva, hogy a kémet az egyik nyugati tartományban, Hamadánban tartóztatták le.

„A kém turistának álcázva lépett be az országba, és folytatta a hálózatépítés, az információgyűjtés és az iráni támadó- és rakétarendszerek megzavarása céljából végzett küldetését” – mondták.

(Guardian)

Donald Trump szerint az irániaknak meg kellene buktatniuk kormányukat, ha az nem hajlandó tárgyalni atomprogramjáról, de az amerikai elnök „továbbra is érdekelt” a diplomáciában, közölte hétfőn a Fehér Ház.

„Ha az iráni rezsim elutasítja a békés diplomáciai megoldást, amiben egyébként az elnök továbbra is érdekelt és részt vesz, miért ne vehetné el az iráni nép a hatalmát ennek a hihetetlenül erőszakos rezsimnek, amely évtizedek óta elnyomja őket?” – mondta Karoline Leavitte, a Fehér Ház szóvivője.

(Guardian)

Friedrich Merz német kancellár azt mondta, hogy nincs okuk rá, hogy kritizálják az Egyesült Államokat, amiért az a hétvégén három iráni nukleáris létesítményt támadott meg.

„Az igaz, hogy nem volt kockázatmentes, de az sem volt opció, hogy úgy hagyják a dolgokat, ahogy eddig voltak” – mondta a Német Iparszövetség képviselői előtt tartott beszédében a német kancellár.

(Guardian)

„Az Irán elleni agressziót nem lehet sem megalapozni, sem igazolni” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután Moszkvában tárgyalt Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel. Putyin arra tett ígéretet, hogy „erőfeszítéseket tesznek az iráni nép támogatására”, szerinte Izrael provokálta az Egyesült Államokat támadásra.

Putyin azt mondta Aragcsinak, hogy telefonbeszélgetést is folytatott Donald Trumppal, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, Maszúd Pezeskián iráni elnökkel, valamint az Egyesült Arab Emírségek elnökével is. Aragcsi megköszönte Putyin támogatását, azt mondta: „Oroszország a történelem jó oldalán áll.”

(CNN)

Izrael azt állítja, hogy Teheránban csapást mértek az Evin börtönre, illetve más városokra is. A börtönt ért csapást Irán is megerősítette.

Izrael szerint a börtönben politikai foglyokat és az Iszlám Köztársaság ellenzőit tartják fogva. Gideon Szaár izraeli külügyminiszter „éljen a szabadság” címszóval posztolt a börtönt ért támadásról. Irán szerint a börtön egy része megrongálódott, de kézben tartják a helyzetet.

(Guardian, CNN)

Izrael újabb csapást mért Irán föld alatti atomlétesítményére, Fordóra. A Teherántól délre fekvő intézményt ért támadásról az iráni állami média számolt be. „Az agresszor ismét megtámadta a Fordó nukleáris létesítményt” – jelentették. Vasárnap ugyanez a létesítmény volt a célpontja az amerikai bombázóknak is.

(Guardian)

Irán hétfőn közölte az amerikai támadások után, hogy bosszút fog állni. Hétfőn egy rakétatámadás több dél-izraeli közösség áramellátását is megzavarta, Izrael energiaügyi minisztere azt mondta, 8000 háztartás maradt áram nélkül ideiglenesen.

Az iráni Forradalmi Gárda azt mondta, taktikát váltott az Izrael elleni támadásban, drónokkal és rakétákkal támadtak északról délre. Izrael arról számolt be, hogy jelenleg kutató-mentő csapatok dolgoznak az ország több pontján. Jiszráel Kác, Izrael védelmi minisztere azt nyilatkozta, hogy hadseregük „példátlan intenzitással” támadja Teheránt.

(Guardian, CNN)

Pakisztán elítélte Donald Trump amerikai elnököt Irán bombázása után – még egy nap sem telt el azóta, hogy Pakisztán bejelentette, Trumpot fogják jelölni a Nobel-békedíjra.

Donald Trumpot korábban Pakisztán a Pakisztán-India közötti konfliktus elsimítása miatt jelölte. Májusban Donald Trump hirtelen bejelentette a két ország közötti tűzszünetet, ami véget vetett a két atomnagyhatalom között zajló négy napos fegyveres konfliktusnak. Trump azóta többször is arról beszélt, hogy elhárított egy atomháborút, emberek millióinak életét mentette meg, és sérelmezte, hogy mindezért nem kapott elismerést. Pakisztán erre válaszul vasárnap délután jelezte, hogy Nobel-békedíjra jelölik Trumpot.

(France24)

Az Izrael és Irán közti konfliktus három csatornán érinti Európát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint. Ezek között van a kőolaj- és földgázellátás a Hormuzi-szorossal összefüggésben, a tengeri áruszállítás akadályozottsága, majd Nagy migrációs nyomást is emlegetett. A gazdasági miniszter a Facebookon számolt be erről.

A diplomáciai megoldásra összpontosítunk, hangsúlyozta az iráni helyzetről az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői tanácskozására érkezve Kaja Kallas. Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő nagyon aggasztónak tartotta a bosszú és a konfliktus fokozódásának lehetőségét. A miniszterek hétfőn egy munkareggelivel kezdtek, ahol Iránról egyeztettek.

Kallas szerint az EU mindig is a diplomáciát részesítette előnyben Iránnal. Pénteken tárgyaltak az ország külügyminiszterével, ahol az iráni vezetést is nyitottabbnak látta a nukleáris és tágabb biztonsági témák iránt, ezért „ezt határozottan folytatnunk kell. Diplomáciai megoldásra van szükség” a hosszú távú megoldás lehetőségéhez.

Emlékeztetett rá, hogy az EU-nak az Iránnal 2015-ben kötött alkuban is szerepe volt, de ha nincs javulás, ismét bevezethetik a korábbi szankciókat, amiket az egyezség miatt szüntettek meg. Ez azt jelentené, hogy Irán gazdasága nem teljesítene „túl jól”, ami nem lenne jó az irániaknak. „Ha mindenki egyetért, hogy Iránnak ne legyenek nukleáris fegyverei, mindenkinek arra kell törekednie” – figyelmeztetett.

A Hormuzi-szoros lezárását – amit az iráni parlament vasárnap szavazott meg bosszúból az USA légicsapásai miatt – különösen veszélyesnek tartaná, szerinte ez a lépés senkinek sem használna.

A külügyminiszteri ülésen az EU és Izrael közötti társulási szerződés felülvizsgálatáról is tárgyalnak. Kallas megerősítette, hogy az erről szóló európai bizottsági elemzés elkészült és a miniszterek asztalán van. (Több lap, köztük a Politico szerint a dokumentum arra jutott, hogy Izrael a gázai hadműveletei közben megszeghette az egyezmény cikkét, ami kimondja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul. Az egyezmény felmondásához egyhangúság kellene, de az oldal szerint a kereskedelmi kapcsolatok megnyirbálásához elég lehet a minősített többség is, azaz egy-két kormány nem vétózhatna.)

Az Európai Bizottság alelnöke, Kaja Kallas hétfőn újságíróknak arról beszélt, hogy „senkinek nem tenne jót”, ha Irán lezárná a Hormuzi-szorost. „Óriási aggodalomra ad okot a megtorlás és a háború eszkalációja, különösen az, hogy Irán lezárná a Hormuzi-szorost” – tette hozzá Kallas az uniós külügyminiszterekkel való találkozója előtt.

Vasárnap az iráni parlament megszavazta a létfontosságú Hormuzi-szoros lezárását az amerikaiak támadására válaszul. A szavazás nem kötelező érvényű, mert a végső döntés az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácson múlik.

(Guardian)

A spanyol külügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy kérni fogja az EU-tól az Izraellel kötött együttműködési megállapodás felfüggesztését, valamint vezessen be fegyverembargót az országgal szemben.

„Elmúlt a szavak és a nyilatkozatok ideje, elég időnk volt rá” – mondta José Manuel Albares újságírók előtt Brüsszelben. Szerinte a diplomácia, nem pedig a háború az elsődleges most. „Minden összefügg a Közel-Keleten, Gáza, Ciszjordánia, Libanon, Szíria, Irán.” – tette hozzá.

A szóban forgó megállapodás a két fél közötti együttműködés különböző formáit fedi le, például az áruk szabad mozgását vagy a tudományos együttműködést. Májusban a tagállamok nyomására az EU már bejelentette, hogy felülvizsgálja a megállapodást Izraellel.

(CNN)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint Irán rakétákat lőtt ki Izrael felé. Az izraeli hadsereg arra utasította a lakosokat, hogy keressenek védett fedezéket.

Az IDF eközben hat repülőteret támadott meg Iránban Izrael közlése szerint. Izrael azt állítja, mintegy 15 repülőgépet és helikoptert semmisített meg Iránban, köztük F–14-es, F–5-ös és AH–1-es repülőgépeket.

(BBC)

Az iráni fegyveres erők szerint az Egyesült Államoknak súlyos következményekkel kell számolnia a csapásokért. Az iráni központi parancsnokság szóvivője egy videóban arról beszélt, hogy kibővítették az iráni fegyveres erők legitim célpontjainak körét az Egyesült Államok támadása után.

Ebrahim Zolfaqari a videója végén angolul tette hozzá: „Trump úr, a szerencsejátékos, ön kezdheti a háborút, de mi fogjuk befejezni azt.”

„A büntetés folytatódik” – írta posztjában Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője. Ez az ajatollah első reakciója azóta, hogy az Egyesült Államok csapást mért Iránra.

„A cionista ellenség nagy hibát és nagy bűnt követett el. Meg kell büntetni, és meg is fogjuk. Ez éppen most történik” – írta Hámenei. Bejegyzéseiben „cionista ellenségként” korábban Izraelre hivatkozott.

Erős válasszal fenyegeti az iráni hadsereg főparancsnoka az Egyesült Államokat. „Történelmünk során sokszor kerültünk szembe Amerikával, és mindig erős választ adtunk rá” – fogalmazott Amir Hatami. Hatami arról is beszélt, hogy Irán „harcolni fog, küzdünk a boldogságért. Biztosak vagyunk az erőnkben”.

Hatami Irán egyik legmagasabb rangú tábornoka, kevesebb mint egy hete nevezték ki pozíciójába. Közvetlen azután, hogy Irán átalakította a katonai vezetését, miután Izrael több iráni magas rangú személyt is megölt az elmúlt időszakban.

(CNN)

Iránban ismét kivégeztek egy férfit, akit azzal vádoltak, hogy Izraelnek kémkedett. Mohammadamin Shayestehet azzal vádolták, hogy a Moszaddal működik együtt, 2023 végén ezért tartóztatták le őt. A kivégzéséről több iráni médium és hírügynökség is beszámolt.

Alig pár hete felakasztottak egy férfit Iránban, mert 2022-ben részt vett a kormány elleni tüntetéseken. Az emberjogi szervezetek szerint az erről szóló tárgyalás igazságtalan volt. Irán 2023 végén kivégezte az izraeli titkosszolgálat, azaz a Moszad egyik ügynökét végezte ki, ugyanebben az évben végeztek egy 17 éves fiúval is – vele azért, mert részt vett a Mahsza Amini halála miatti tüntetéseken.

Ausztrália miniszterelnöke, Anthony Albanese hétfőn egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy Irán „nem juthat atomfegyverhez”. Ezért az ország támogatja az Egyesült Államok csapásait Irán nukleáris létesítménye ellen – ugyanakkor elkerülné a „teljes körű háborúba vezető spirált” a Közel-Keleten. Albanese azt is mondta, hogy szerinte Irán nem teljesítette nemzetközi kötelezettségeit. Ausztrália mellett több amerikai szövetséges arról beszélt az amerikai csapások után, hogy Irán valódi nukleáris fenyegetést jelentett.

Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer például vasárnap arra sürgette Iránt, hogy tárgyaljon az amerikaiakkal, mert Irán nukleáris programja „súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonság számára”. Franciaország aggodalmát fejezte ki a csapások ellen, Japán pedig deeszkalációt sürgetett. Mindkét ország felhívta a figyelmet azonban az iráni nukleáris fegyverfejlesztés veszélyeire. Szaúd-Arábia és Katar aggodalmát fejezte ki a történtek miatt.

(CNN)

Irán és Oroszország összehangolja álláspontját a közel-keleti konfliktusról a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. A Moszkvában tartozkodó iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi arról beszélt, hogy „komoly és fontos megbeszéléseket” tart Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, felmérve „a közös kihívásokat és fenyegetéseket”.

Oroszország korábban elítélte az Iránra mért amerikai csapást. Aragcsi korábban arról beszélt, hogy országa megvizsgálja a lehetséges válaszokat az amerikai csapásra, addig pedig „nem térnek vissza a diplomáciához”, amíg nem reagáltak az USÁ-nak. Oroszország támogatását biztosan megkapja Irán, de valószínűtlennek tűnik, hogy ez katonai segítséget is jelentsen – bár Oroszország és Irán között van stratégiai szövetség, ez nem védelmi paktumot jelent. Moszkva prioritása jelenleg az Ukrajnában folytatott katonai háborúja.

(BBC)