Trump posztja alapján az USA nem tervez válaszlépéseket a katari bázisuk ellen indított iráni rakétatámadásra

Trump posztja alapján az USA nem tervez válaszlépéseket a katari bázisuk ellen indított iráni rakétatámadásra
Helyiek videózzák az iráni rakétákat és a katari légvédelem rakétáiti Doha fölött 2025. június 23-án – Fotó: AFP

132

Cikkünk folyamatosan frissül!

  • Irán hétfő este több rakétával támadást indított az Egyesült Államok katari légibázisa ellen.
  • Katar korábban lezárta a légterét, és a légvédelem elhárította a támadást, senki sem sérült meg.
  • Irán azt állította, annyi rakétát indítottak, amennyi bombát az Egyesült Államok vasárnap hajnalban ledobott az atomlétesítményeire. Szerintük nem Katart támadták, hanem az amerikai bázist.
  • Donald Trump megköszönte Iránnak, hogy előre szólt a támadásról. A posztja alapján úgy tűnik, az Egyesült Államok nem tervez válaszcsapást, de az amerikai elnök sajtótájékoztatót még nem tartott.
  • Trump szerint 14, Katar szerint 19 rakétát indított Irán, és az Öböl-monarchia szerint egy becsapódott a bázisnál, a károk mértéke még nem ismert.
  • Hétfőn katonai létesítményeket támadott Izrael Iránban, emellett a Fordó atomlétesítményt is találat érte. Irán eközben Dél-Izraelt támadta.

Önmérsékletet és diplomáciát sürgetett António Guterres ENSZ-főtitkár az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén, amelyet az amerikai csapások után hívtak össze.

„Az iráni nukleáris létesítmények Egyesült Államok általi bombázása veszélyes fordulatot jelent egy már most is sínylődő térségben” – fogalmazott. Guterres szerint a régióban élő emberek nem bírnák ki az újabb pusztításhullámot. „Most azt kockáztatjuk, hogy a megtorlás körforgásának patkánylyukába süppedünk” – tette hozzá, majd a civil lakosság megóvására hívta fel a figyelmet.

Guterres arra szólította fel a testületet, hogy tegyenek meg mindent a békéért, majd a harcok leállítását és „az iráni nukleáris programról szóló komoly és tartós tárgyalásokat” szorgalmazta. Oroszország, Kína és Pakisztán határozattervezetet terjesztett elő az ülésen, amelyben azonnali és feltétlen tűzszünetet követelnek a Közel-Keleten.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az ülésen elmondta, hogy még ők sem tudják felmérni, mekkora károk keletkeztek a fordói nukleáris létesítményben. „Irán arról értesítette a NAÜ-t, hogy a három helyszínen a létesítményeken kívül nem emelkedett meg a sugárzás szintje” – mondta.

António Guterres ENSZ-főtitkár beszél a küldöttekhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadást követően az ENSZ székházában, New Yorkban, az Egyesült Államokban, 2025. június 22-én – Fotó: Eduardo Munoz / Reuters
António Guterres ENSZ-főtitkár beszél a küldöttekhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadást követően az ENSZ székházában, New Yorkban, az Egyesült Államokban, 2025. június 22-én – Fotó: Eduardo Munoz / Reuters

(MTI)

Az észak-koreai külügyminisztérium elítélte az Amerika által Iránra mért légicsapást, az ENSZ alapokmányának súlyos megsértésének tekinti azt.

A minisztériumi közlemény szerint a lépés sérti a szuverenitás tiszteletbe tartására vonatkozó részt. A nukleáris fegyverprogrammal rendelkező ország külügyminisztériuma azt is írta: szerintük a közel-keleti konfliktus a globális békét veszélyezteti. Úgy látják, „Izrael vakmerő bátorsága és területi terjeszkedési vágya” Izrael egyoldalú érdekeinek háborús érvényesítéséhez vezetnek. Észak-Korea egyébként feltehetően több tucat nukleáris robbanófejjel és hordozórendszerekkel rendelkezik.

(Guardian)

Izrael újabb légicsapásokat mért a nyugat-iráni Kermánsáh város katonai infrastruktúrája ellen, jelentette az izraeli hadsereg. Az iráni állami média korábban arról számolt be, hogy Izrael hétfő reggel csapást mért Parcsinra, a Teherántól nagyjából harminc kilométerre lévő iráni katonai komplexumra.

Irán hétfőn rakétát lőtt Izraelre, ezt azonban Izrael légvédelme elfogta. Irán ezután kora reggel aktiválta légvédelmét Teherán felett.

(CNN)

Az Irán elleni amerikai bombázások ugyan lógtak a levegőben egy ideje, mégis meglepték a világ közvéleményét. Olyannyira, hogy sokszor még vezető amerikai politikusok se számítottak rá ennyire hamarjában. Ilyen volt Bernie Sanders szenátor, az amerikai progresszív baloldal egyik vezéralakja, aki az oklahomai Tulsában mondott beszédet, amikor moraj söpört át a tömegen. Sanders kérte követőit, hadd fejezze be beszédét, majd odalépett egyik munkatársa, letett egy lapot elé, és suttogott neki valamit.

Sanders gondolkozott, majd Donald Trump Irán elleni támadásról szóló bejelentését idézte. Megrázta a fejét, komoran grimaszolt, miközben a közönség rázendített a háborút elutasító „No more war” skandálásra. Sanders riasztónak és alkotmányellenesnek nevezte a történteket. Így fogalmazott, jogi szempontból is összefoglalva a lényeget: „az egyetlen entitás, ami háborúba viheti az országot, az a kongresszus, az elnöknek nincs joga erre” – látható a CNN által is kitett videón.

Érdemes felidézni, hogy a múlt héten a demokraták szerettek volna egy olyan törvényjavaslatot megszavaztatni, ami minden háborús akciót kongresszusi hozzájáruláshoz köt. De a másik oldalról Thomas Massie republikánus képviselő is próbálkozott öt napja egy javaslattal a képviselőházban.

Az amerikai elnök szerint „monumentális károkat” okoztak az amerikai óriásbombázók az iráni csapás során. „A megsemmisítés a pontos kifejezés! A fehér szerkezet mélyen a sziklába ágyazódott, még a teteje is jóval a talajszint alatt van, a lángoktól teljesen védve. A legnagyobb kár jóval a talajszint alatt keletkezett. Telitalálat!!!!” – írta Donald Trump vasárnap késő este a saját közösségi oldalán, a Truth Socialön.

Trump azután dicsérte az iráni nukleáris létesítményekre mért amerikai csapások hatását, hogy az első értékelések során kérdések merültek fel arról, hogy az Egyesült Államok valóban megsemmisítette-e az ország dúsított nukleáris anyagának nagy részét.

Műholdkép Irán fordói nukleáris létesítményéről az amerikai bombázás előtt és után 2025. június 22-én – Fotó: Maxar Technologies / Reuters
Műholdkép Irán fordói nukleáris létesítményéről az amerikai bombázás előtt és után 2025. június 22-én – Fotó: Maxar Technologies / Reuters

(CNN)

Emelkedéssel indított hétfőn a kőolaj ára, jórészt mínuszban kezdtek a vezető ázsiai tőzsdemutatók és gyengült a forint a vezető devizákhoz képest, miután tovább mélyült az izraeli-iráni konfliktus a hétvégén az MTI összefoglalója szerint.

Hétfőn fél 6-kor az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 1,11 százalékkal (1,47 dollárral) 76,59 dollárra emelkedett. Eközben a nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta ára hordónként 1,21 dollárral (1,64 százalékkal) 75,05 dollárra nőtt. A zűrös időkben befektetői menedékként szolgáló arany ára unciánként 0,22 százalékkal (7,48 dollárral), 3378,20 dollárra csökkent.

A vezető ázsiai tőzsdemutatók közül a tokiói Nikkei225 index 0,39 százalék, a szöuli 0,82 százalék, a hongkongi pedig 0,11 százalék mínuszt jelzett, ugyanakkor a sanghaji börze 0,15 százalék pluszban állt. Az euró 403,21 forintra erősödött a péntek esti 402,88 forintról, a dollár pedig 349,65 forintról 350,70 forintra drágult.

Óvatosságra inti a külföldre utazó amerikaiakat az amerikai külügyminisztérium, a figyelmeztetés szerint az Izrael és Irán közötti háború miatt világszerte fennáll az amerikai állampolgárok elleni tüntetések lehetősége, és fennakadások tapasztalhatók a légi közlekedésben is.

„Az Izrael és Irán közötti konfliktus az utazási zavarokat és a légtér időszakos lezárását eredményezte szerte a Közel-Keleten” – áll a külügyminisztérium világméretű figyelmeztetésében. „Lehetséges, hogy az amerikai állampolgárok és érdekeltségek elleni tüntetések lesznek külföldön. A külügyminisztérium azt tanácsolja az amerikai állampolgároknak világszerte, hogy tanúsítsanak fokozott óvatosságot”.

A múlt héten a külügyminisztérium arra figyelmeztette az amerikai utazókat, hogy fegyveres konfliktus, terrorizmus és polgári zavargások miatt ne utazzanak olyan helyekre, mint Izrael, Gáza és Ciszjordánia.

(BBC)

Visszatértek egyesült államokbeli bázisukra az Irán elleni légicsapásban központi szerepet játszott B-2-es lopakodó bombázók vasárnap. A Missouri állambeli Whiteman támaszponton helyi idő szerint a délutáni órákban landoltak a légierő lopakodó technológiával felszerelt legkorszerűbb gépei, amelyek leszállás nélkül, légi utántöltéssel mintegy 38 órát töltöttek a levegőben.

A kötelék visszatérését Donald Trump elnök is megerősítette saját közösségi oldalán, a Truth Socialön egy videót is közzétett és megköszönte a műveletet a pilótáknak. Megismételte, hogy a légicsapás sikeres volt, amit azzal egészített ki, hogy a nukleáris létesítményekben esett kár „hatalmas”.

Egy amerikai B-2-es lopakodó bombázó tér vissza a Whiteman légibázisra 2025. június 22-én, miután iráni nukleáris létesítmények ellen hajtott végre támadást – Fotó: Abc Affiliate Kmbc / Reuters
Egy amerikai B-2-es lopakodó bombázó tér vissza a Whiteman légibázisra 2025. június 22-én, miután iráni nukleáris létesítmények ellen hajtott végre támadást – Fotó: Abc Affiliate Kmbc / Reuters

Vasárnap a Fehér Ház tisztségviselői részleteket közöltek a légicsapáshoz vezető döntési folyamatról, ami szerint Donald Trump elnök szombaton adott végleges utasítást az iráni nukleáris létesítmények elleni művelet megindítására Pete Hegseth védelmi miniszternek.

(MTI)

  • Támadást hajtott végre az amerikai légierő Irán három kulcsfontosságú atomlétesítménye ellen, helyi idő szerint vasárnap hajnalban.
  • Irán elítélte az amerikai akciót, súlyos bűncselekménynek nevezve azt.
  • A mélyen a föld alatt lévő fordói, valamint az iszfaháni és natanzi nukleáris objektumok Donald Trump szerint megsemmisültek, Irán szerint a károk nem olyan súlyosak.
  • Trump figyelmeztetett, hogy bármilyen iráni megtorlási kísérletet olyan nagy válaszcsapással büntetne, amely nem is vethető össze a vasárnapi akcióval.
  • A NASA műholdfelvételei tüzet mutatnak a nukleáris létesítmények helyén, de sugárzást nem mért az ENSZ atomenergia-ügynöksége a támadással érintett térségben.
  • Az iráni külügyminiszter szerint egyelőre bezárult a diplomácia ajtaja, és vasárnap Vlagyimir Putyinhoz repül tárgyalni.
  • J. D. Vance és Marco Rubio is arról beszélt, hogy továbbra is lehetőséget látnak a helyzet diplomáciai rendezésre.
  • Az iráni Vörös Félhold szerint 11 ember sérült meg az amerikai légierő támadásaiban.
  • Az iráni parlament megszavazta a létfontosságú Hormuzi-szoros lezárását.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!