Hiába támad nukleáris létesítményeket Izrael, nem valószínű, hogy Csernobilhez hasonló nukleáris katasztrófa történjen Iránban

Bár az izraeli légicsapások célkeresztjébe Irán nukleáris létesítményei is bekerültek, elsősorban urándúsító üzemeket támadtak, de ezek megrongálódása nem jelent Csernobilhoz vagy Fukusimához hasonló nukleáris baleseti kockázatot.

Ennek oka, hogy az urándúsítókban nem történik maghasadásos reakció – vagyis az ilyen létesítményekben nem atomreaktorok működnek, csak az azokhoz szükséges üzemanyagot, azaz a dúsított uránt állítják elő. A valódi nukleáris reakció során az uránatomokat kontrollált körülmények között hasítják szét, ezzel hőt termelnek az áramfejlesztéshez, és olyan radioaktív hulladék keletkezik, ami a kiinduló üzemanyagnál is veszélyesebb.

Az urándúsító létesítmények ezzel szemben csak az előállításért felelősek, nem történik bennük láncreakció. Simon Middleburgh, a Bangor Egyetem nukleáris anyagokkal foglalkozó professzora a BBC-nek azt mondta: ha egy ilyen üzemet bombatalálat ér, az ott lévő urán kijuthat a környezetbe – de nukleáris baleset ettől még nem következik be.

Hasonló megállapításra jutott Zagyvai Péter, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársa is, aki korábban azt nyilatkozta, hogy nem valószínű, hogy radioaktív anyag került volna környezetbe az iráni urándúsítókat ért izraeli támadások következtében. Zagyvai azt mondta, a radioaktív anyagok, amelyeket a bombázással valószínűleg szétszórtak, ilyen állapotukban csak a közvetlen környezetükben okozhatnak kárt, azaz sugárveszélyt.