Beleegyezett a Hamász, hogy gyógyszert küldhessenek a Gázában fogva tartott túszoknak

Az Egyesült Államok tagadja, hogy vasárnap újabb légicsapásokat hajtott végre jemeni célpontok ellen. Erről egy név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselő beszélt az AFP hírügynökségnek. Állítása szerint a húszi támadások miatt létrejött katonai koalíció sem hajtott végre légicsapásokat. A húszi média ezzel szemben amerikai-brit légicsapásokról számolt be Hodejda városában.

Pénteken az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a köréjük szerveződött katonai koalíció több országának támogatásával a Jemen jelentős területét uraló húszik ellen hajtott végre célzott csapásokat. A BBC szerint közel harminc helyszínen támadtak rakétaállásokat, radarállomásokat, fegyverraktárakat, míg a CNN arról írt, közel 60 célpontot ért találat.

(Guardian)

Beleegyezett a Hamász, hogy gyógyszert küldhessenek a Gázában fogva tartott több mint 40 túsznak. A megállapodás logisztikai része még kidolgozásra vár, de az elképzelések szerint a katari szállítmányt egyiptomi közvetítéssel a rafahi átkelőnél adják át a Hamász vezette gázai egészségügyi minisztériumnak. A minisztérium ezután kidolgozza, hogyan juttassák el a gyógyszereket a túszokhoz.

A Hamász azzal a feltétellel ment bele a megállapodásba, ha a Gázai övezetben lévő kórházak több gyógyszerhez jutnak. Azt viszont elutasították, hogy a Vöröskereszt szakemberei megvizsgálják és szükség esetén ellássák a túszokat.

(CNN)

Ketten meghaltak az izraeli Yuvalban egy Libanonból kilőtt páncéltörő lövedék miatt. Az egyik áldozat egy 76 éves nő, a másik pedig egy 40 éves férfi. A Hezbollah magára vállalta a támadást. Az izraeli hadsereg ezt megelőzően azt közölte, hogy öt katonájuk megsérült, amikor Libanon felől fegyveresek hatoltak be Izrael területére. A hadsereg állítása szerint a fegyvereseknél gránátok, gépfegyverek és tankelhárító fegyverek voltak.

(CNN)

A Vöröskereszt társszervezete, a Palesztin Vörös Félhold közel kéthónap után újraindította a mentő- és sürgősségi szolgáltatását a Gázai övezetben – közölte a szervezet vasárnap. A humanitárius szervezet a katonai akciók és al-Quds kórháznál kialakult helyzet miatt állította le korábban az ellátást.

(CNN)

A gázai harcok leállítását és palesztin állam megalakítását sürgette az egyiptomi és a kínai külügyminiszter Kairóban. Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője azt mondta, a palesztin államnak az 1967-es határok között kell megalakulnia, Kelet-Jeruzsálem fővárossal.

Számeh Sukri és Vang Ji a Vörös-tenger térségével kapcsolatban aggodalmuknak adtak hangot és óva intettek a feszültség kiszélesítésétől, aminek előzménye, hogy az Egyesült Államok vezette katonai koalíció pénteken légicsapásokat hajtott végre a vörös-tengeri hajóközlekedést akadályozó jemeni húszik ellen.

David Cameron brit külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a légicsapásokat megelőzően többször is figyelmeztették a síita fegyveres szervezetet a kereskedelmi hajók elleni támadásaik miatt.

(MTI)

Az izraeli hadsereg közlése szerint katonáik agyonlőttek négy embert, miután állításuk szerint Libanon irányából átlépték a határt és elkezdtek tüzelni rájuk. Az incidens Har Dov környékén történt, ahol gyakoriak az ehhez hasonló villongások.

Korábban arról számolt be az izraeli mentőszolgálat, hogy a Yuval nevű izraeli faluban súlyosan megsérült egy nő, miután páncéltörő lövedék csapódott az otthonába. A Hezbollah közleményében arra utalt, hogy a szóban forgó faluban izraeli katonai célpontok ellen hajtottak végre támadásokat.

(CNN)

A brit külügyminisztérium közlése szerint egymás után többször is figyelmeztették az Irán által támogatott jemeni felkelőcsoportot a Vörös-tengeren végrehajtott támadásaik miatt, mielőtt az Egyesült Államok által vezetett katonai koalíció légicsapásokat intézett volna ellenük. Egyik figyelmeztetést adtuk a másik után, a támadások mégis folytatódtak, mondta a BBC műsorában David Cameron brit külügyminiszter. „Nagyon világos és egyértelmű üzenetet küldtünk, hogy készen állunk arra, hogy a szavakat tettek is kövessék” – fogalmazott Cameron.

A külügyminiszter szerint a válaszcsapás az „utolsó lehetőség volt,” és szerinte az eszkalációért a húszikat terheli a felelősség. Cameron elmondása szerint november közepe óta a húszik 26 támadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő hajók ellen.

Pénteken az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a köréjük szerveződött (zömmel nyugati-angolszász országokból álló) koalíció több országának támogatásával a Jemen jelentős területét uraló húszik ellen hajtott végre célzott csapásokat. A BBC szerint közel harminc helyszínen támadtak rakétaállásokat, radarállomásokat, fegyverraktárakat, míg a CNN arról írt, közel 60 célpontot ért találat. Szombat hajnalban egy újabb amerikai rakétacsapásról számoltak be egy radarállomás ellen, de ezt nem új célpontnak nevezték, és az újabb támadás nem volt mérhető a péntek hajnali hullámhoz.

(CNN)

A háború 100. napján egy bejárható installációt állítottak fel Tel-Avivban, ami a Hamász alagútját mintázza. A bejárható alagutat a föld alatt fogva tartott izraeli túszokkal való szolidaritás kifejezésének szánták.

A Hamász több mint 130 túszt még mindig fogva tarthat Gázában.

(Sky News)

A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint október 7. óta 23 968 palesztin halt meg a Gázai övezetet ért izraeli csapásokban.

További 60 582-en megsebesültek a háború során a minisztérium szerint.

A minisztérium adatai nem tesznek különbséget a harcosok és a civilek között.

(Sky News)

Vasárnap száz perces sztrájkot tartanak a száznapos háború és az elhurcoltak iránti szolidaritás jeleként a gazdaságban, a tudományos intézményekben és más területeken Izraelben – jelentette be az izraeli szakszervezeti mozgalom, a Hisztadrut.

A Hisztadrut országos munkabeszüntetéséhez csatlakoztak az ország legnagyobb vállalatai, a kórházak, a biztosító- és pénzügyi társaságok, a kutatóintézetek és különböző egyesületek. Több felsőoktatási intézményben száz percre leállították az oktatást, néhány egyetemen megemlékezéseket tartottak.

Tel-Avivban, az Elraboltak terének átnevezett központi téren a családtagok szervezete 24 órás tüntetést rendezett, amely szombat este kezdődött.

A rendezvényen tárgyalásokat és megállapodást sürgetnek szeretteik szabadon bocsájtása érdekében. A szombat esti tömeggyűlésen többek közt részt vett Beni Ganz, a Nemzeti Tábor párt elnöke, a szűk hadikabinet tagja is.

A háború századik napján tovább folytak a harcok, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap reggel bejelentette, hogy az elmúlt nap során az övezet középső részén négy, délen, Hán-Junisz térségében pedig kilenc palesztin fegyverest öltek meg, közülük ötöt egy alagútban. Emellett az övezet északi részén megtaláltak és megsemmisítettek számos rakétakilövő állást és rakétákat is.

Szombat este a libanoni-szíriai-izraeli határháromszögben fekvő, vitatott hovatartozású Dov-hegynél járőröző izraeli katonák tűzharcban megölték egy libanoni fegyveres csoport négy tagját, akik libanoni területről Izrael területe felé vonultak – jelentette az IDF szóvivője vasárnap reggel.

(MTI)

Az Egyesült Királyságnak nem volt más választása, mint hogy katonai lépéseket tegyen a jemeni húszik ellen a Vörös-tengeren elkövetett támadásaik miatt – jelentette ki David Cameron brit külügyminiszter.

Cameron szerint az Egyesült Királyság a hajózás szabadságának védelmében vett részt a csapásokban, és azt is kilátásba helyezte, hogy újabb csapásokat mérhetne húszi célpontokra, ha a támadások folytatódnak. Arról, hogy pontosan mi is zajlik Jemenben, és kik is azok a húszik, itt írtunk részletesen.

A brit külügyminiszter szerint a húszik állítása, miszerint támadásaik a gázai háborúhoz kapcsolódnak, képtelenség. „A világ minden országából támadtak meg hajókat, amelyek a világ minden tájára tartanak”.

Cameron azt is kijelentette, hogy nem ért egyet a török elnökkel abban, hogy az amerikai-brit csapások a húszik ellen aránytalanok voltak. A Sky News Sunday Morning című műsorában hangsúlyozta, hogy a lépést országok széles koalíciója támogatta.

„Lépjenek egy kicsit hátrébb, nehéz elképzelni olyan időszakot, amikor ennyi veszély, bizonytalanság és instabilitás volt a világban. A világ műszerfalán a lámpák pirosan villognak, és ilyenkor erős vezetésre és világos tervre van szükségünk, és a miniszterelnök és a csapat a helyén van. Ha nem lépünk fel a Vörös-tengeren a húszik ellen, akkor még több ilyen terrorista támadást fogunk látni”.

(BBC, Guardian)

Szombat esti beszédében Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt sugallta, hogy Izrael figyelmen kívül hagyná a gázai tűzszünetet elrendelő hágai bírósági végzést.

„Izrael a győzelemig folytatja a Hamász elleni háborúját, és senki sem fogja megállítani. Sem Hága, sem a gonosz tengelye, sem senki más” – jelentette ki Netanjahu.

A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) két napon át tárgyalta Dél-Afrika azon vádjait, hogy Izrael népirtást követ el a palesztinok ellen, amit Izrael rágalmazásként és képmutatásként visszautasított. A per várhatóan évekig fog tartani, de az ideiglenes lépésekről szóló döntés heteken belül megszülethet. Bár az országok nem tudnak fellebbezni a hágai bíróság döntése ellen, az ICJ-nek nem áll módjában végrehajtani azokat, ezért ha úgy dönt, Izrael is figyelme kívül hagyhatja azt.

(Guardian)

„A gázai válság ember okozta katasztrófa, amelyet súlyosbít az embertelen nyelvezet és az élelmiszer, a víz és az üzemanyag háborús eszközként való felhasználása” – mondta Philippe Lazzarini, az ENSZ Gázában működő fő segélyszervezetének főbiztosa szombaton.

„A humanitárius segélyek önmagukban nem lesznek elegendőek a fenyegető éhínség megfordításához” – hangsúlyozta Lazzarini, aki szerint a katasztrófa csak úgy lenne elkerülhető, ha több kereskedelmi szállítmány jutna be az övezetbe.

„A tél beállta még elviselhetetlenebbé teszi az életet, különösen a szabadban élők számára” – figyelmeztetett az ENSZ-tisztviselő. Becslése szerint több mint 1,4 millió ember tartózkodik „túlzsúfolt és egészségtelen” ENSZ-menhelyeken, ahol nincs megfelelő mennyiségű élelem és higiénia.

Lazzarini sürgette a vezetőket, hogy fogadják meg a humanitárius tűzszünetre vonatkozó felhívásokat, és tegyék lehetővé, hogy több élelmiszert, gyógyszert, vizet és menedéket juttassanak el a tömeges kitelepítésekben érintetteknek.

(CNN)

„Az Egyiptom és Gáza közötti határt le kell zárni” – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy szombati sajtótájékoztatón. Ezzel a lépéssel Izrael teljes ellenőrzést gyakorolna a palesztin enklávé egyetlen – egyelőre nem Izrael által kontrollált – határterülete felett.

Netnajahu szombaton hangsúlyozta, Izrael addig nem tekinti befejezettnek a háborút, amíg le nem zárja a „philadelphiai folyosót”, egy 14 kilométeres földsávot, amely ütközőzónaként szolgál az Egyiptom és Gáza közötti határon.

Gáza két oldalról határos Izraellel, és a Földközi-tenger partvidéke és légtere is szigorú izraeli blokád alatt áll. Az egyiptomi határátkelőhely Rafah városánál az egyetlen olyan átkelőhely Gázában, amelyet nem Izrael ellenőriz – bár még így is korlátozott a belépés, és hosszadalmas egyiptomi bürokratikus és biztonsági eljárásokkal jár.

„El fogjuk pusztítani a Hamászt, de a déli határon továbbra is katonai felszerelés és fegyverek jutnának be az övezetbe, ezért természetesen azt is le kell zárnunk” – szögezte le az izraeli miniszterelnök.

Az egyiptomi állami média értesülései szerint Egyiptom már októberben figyelmeztette Izraelt, hogy bármilyen izraeli behatolás a philadelphiai folyosóba az 1979-es egyiptomi-izraeli békeszerződés megsértésének minősülne.

Ahmed Abu Zeid egyiptomi külügyminisztériumi szóvivő szombaton a Sada Al-Balad egyiptomi televíziós csatornának adott interjújában kijelentette, hogy Egyiptom továbbra is teljes mértékben ellenőrzi határait: „Egyiptom teljes mértékben ellenőrzi határait, és ezek a kérdések az érintett országok közötti jogi és biztonsági megállapodások tárgyát képezik, így minden erről szóló párbeszéd vizsgálat tárgyát képezi, és deklarált álláspontokkal válaszolunk rá” – mondta.

A háború kezdete óta a rafahi átkelőn keresztül jutnak el a humanitárius segélyek is a gázai övezetbe. „Az első naptól kezdve világossá tettük, hogy minden olyan döntés, amely akadályozza a segélyek bejutását, alapvetően izraeli intézkedés, és ez különböző módszerekkel történik, többek között a teherautók ellenőrzésének szigorúságával, az ellenőrzési folyamat sok időveszteségével, az orvosi segélyek bejutásának megtiltásával és akadályozásával, valamint az újságírók és tisztviselők bejutásának akadályozásával” – hangsúlyozta Ahmed Abu Zeid.

(CNN)

2023. október kora reggel váratlanul nagyszabású támadást indított a Hamász Izrael ellen. A Gázai övezetből több ezer rakétát lőttek ki, emellett az iszlamista terrorszervezet fegyveresei dél-izraeli városokban tüzet nyitottak az utcán, civileket és katonákat is túszul ejtettek.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azt mondta, hogy Izrael háborúban áll, és keményen meg fogják torolni a támadást. Ellencsapásokat indítottak a Gázai övezetben, a térség lakóit pedig felszólította az izraeli hadsereg, hogy hagyják el otthonaikat.

• Egy húszi radarállomásra mért csapást az amerikai hadsereg Jemenben szombatra virradóra. A Vörös-tengeren állomásozó USS Carney rombolóról indították el a Tomahawk-rakétákat.
• A húszik szerint az amerikai támadások nem lesznek hatással a vörös-tengeri akcióikra.
• Az izraeli-gázai konfliktus 100. napjához közeledve a világ számos pontján palesztinbarát tüntetéseket tartottak, hogy hallassák hangjukat a palesztinokért.
• Gázai övezet egészségügyi minisztériuma szerint már csak hat működő mentőautó maradt a térségben.
• A palesztinok brit nagykövete is részt vett a palesztinbarát tüntetésen Londonban.
• Az Egészségügyi Világszervezet közölte, hogy a gázai háború következtében az övezet kórházai közül már csak 15 működik részlegesen.
• Joe Biden amerikai elnök szombaton közölte, hogy az USA üzenetet küldött Iránnak.
• „Gázai vér folyik” – palesztinpárti tüntetők művért töltöttek egy tartályba a Fehér Ház előtt.

Az előző nap híreit itt olvashatják vissza.